fel hozzá szentesítés végett. Felkérik Miksát, hogy most is e szerint járjon el. Minthogy ugyanis végzéseikben csak a közjó előmozdítására és szabadságaik biztosítására czéloznak. félő, hogy azon esetre, ha a megerősítést tovább késleltetni fogja, a rendek, be nem várva az országgyűlés befejezését, szét fognak oszolni, a minthogy már is sokan, költség hiánya miatt, el-távoztak.
A törvényellenes királyi rendeletek tárgyában hozott határozatuktól el nem térhetnek; újra felkérik, adja jóváha-gyását.
Adót és katonákat több esztendőre nem szavazhatnak meg; de ha a király minden esztendőben összehívja az ország-gyűlést, meg fognak tenni mindent, a mi hatalmukban áll.
A királynak joga van ugyan, szükség esetén a megyék-kel tárgyalásokat indítani meg az iránt, hogy a jobbágyokra a hat napon felül ingyen munkákat rójanak: de arra kérik, senkit se kényszerítsen a rendek közül akaratja ellenére oly terhek viselésére, melyeket elvállalni nem hajlandó. Az ingyen munkák felosztását nem bízhatják a királyra; ragaszkodnak végzésükhöz. A János király birtokai tárgyában felmerült pe-rek iránt is fentartják határozatukat. Hasonlag a nyolczadi törvényszékek összeállítására nézve; fenntartván magoknak, hogy Miksát magán uton informálják. Az általok választott ') ülnököket kinevezés végett a királynak felterjeszteni felesleges volt; minthogy ugyanis ülnököket nevezni a helytartó is fel van jogosítva; Miksa megerősíthette volna a választást, annál inkább, mert ő az országgyűlés alatt biztosabb tudomást sze-rezhet magának arról, kik alkalmasak ama tisztre, mint a tá-vollevő király.
A hűtlenség ürügye alatt kieszközölt jószágadományozá-sok, a Kakovszky-féle eset és a főispánok tárgyában hozott határozataikhoz ragaszkodnak. A főispánokra nézve azonban, a király megnyugtatása végett, kijelentik, hogy midőn
főispá-J) Feltűnő, hogy míg előbbi feliratukban csak javaslatba hozzák a 4 új ülnököt, most mint megválasztottakról szólnak róluk »assessorum lile noviter electorum,«
Magyar Országgyűlési Emlékek. IV. « 9
178 A POZSONYI ORSZÁGtiYÜLKS.
nokról szólanak, határozatukat nem kívánják a királyi várak parancsnokaira is kiterjeszteni.
A rendek készséggel engedelmeskednek a királynak, és teljesítik minden kívánatait De viszont megvárják, hogy őket régi szabadságaikban tartsa meg, és ne kényszerítse olyanok-ra, a mik azokkal ellenkeznek. l)
Ezen felirattal egyidejűleg a rendek összes végzéseiket törvénykönyv alakjában összeállítván, bemutatták Miksának, oly kérelemmel, liogy azokat hagyja helyben, és megerősítés végett küldje el Ferdinándnak Augsburgba. 2)
Azonban Miksa a tárgyalások eredményével nem volt megelégedve, és a rendek által bemutatott czikkeket nem volt hajlandó a királyhoz áttenni. Annál kevésbbé, mert csak ekkor
— február vége felé — vette Ferdinándnak Augsburgból február 12-ikén kelt levelét melyben a rendek első feliratáról nézeteit és utasításait közli.3)
Öt is — úgy mond — kellemetlenül lepte meg az a kö-zöny és hanyagság, melylyel a magyar rendek a hazájok vé-delmére és üdvére vonatkozó ügyeket tárgyalják, minek foly-tán oly csekély adót ajánlottak meg. Az ellenvetés, hogy 1552-ben, midőn a három forintnyi adót megszavazták, az ország helyzete veszélyesebb vala, alaptalan. Igaz ugyan, hogy akkor biztos hírek érkeztek a szultánnak, vagy legalább egy nagy török seregnek megjelenéséről; de vájjon honnan merítik a biztosságot, hogy a jelen évben nem kell ugyanattól tartani ? 1552-ben sem jött be maga a szultán, és az ország mégis sú-lyos veszteségeket szenvedett. O, a király, 1 552-ben ígéretet tett, hogy személyesen meg fog jelenni a táborban; most is el van határozva, hogy maga, fiaival együtt, élére fog állani a seregnek.
Felhívja Miksát, hogy a rendek közül a kiválóbbakkal
') A rendek harmadik felirata. Egykorú másolata ugyanott. L.
Irományok. XIII. szám.
2) Azon példány, melyet Miksa Ferdinándnak küldött át, ugyanott.
L. Irományok. XIV. szám.
3) Miksa február 28-iki válaszából kitűnik, hogy Ferdinánd leira-tát csak néhány nappal előbb kapta meg, és azt csak harmadik leiratában vehette tekintetbe.
1 5 5 9 , J A N U Á R ÉS F E B R U Á R B A N . 1 7 9 ' egyenként értekezzék. Igyekezzék kivinni, hogy a rendek leg-alább harmadfél, vagy két forintot ajánljanak meg ; annál in-kább, mert az utolsó országgyűlés óta majdnem két esztendő telt le, s ez idő alatt csak egy évi adót fizettek, míg a többi országoknak, Magyarország védelme érdekében, súlyosabb terheket kellett viselni. Értesítse őket, hogy az újabban meg-állapított hadügyi szervezet a hadsereg pontos fizetéséről gon-doskodik, minélfogva biztosan várható, hogy ezentúl a katonák kicsapongásaitól és kártételeitől meg lesznek mentve. Ha mindazáltal semmiképen nem bírhatja rá, hogy akár csak két forintot is szavazzanak meg, felhatalmazza, hogy másfél forint-tal is megelégedhessék, 1) mert jobb e csekély összeget elfogadni, mint az országgyűlés eredménytelen feloszlását idézni elő.
A mi a segélynek több évre való megajánlását illeti, felhívja Miksát, törekedjék kieszközölni, hogy a rendek, más országok példájára, legalább 3—4 évre tegyék ajánlataikat, kiemelvén, hogy annak daczára, valahányszor a szükség köve-teli, össze fogja hívni az országgyűlést. Ha azonban a rendek másfél forintnál többet nem szavaznának meg, akkor nem ér-demes ily jelentéktelen adónak több évre való megajánlása miatt fáradozni.
Helyeseli azt, a mit Miksa a törvénybeütköző királyi ren-deletek tárgyában előterjesztett kívánatra válaszolt. Ragaszkod-jék ahoz állhatatosan, és ne engedje, hogy a végzésekbe olyas-mit igtassanak, a mi sokaknak engedetlenségre adna ürügyet, és komoly bajoknak válnék forrásává.
H a nem képes 14—15 napi ingyen munkának megsza-vazását kieszközölni, igyekezzék minél többet megajánltatni, mert a 3 napi munkának semmi haszna nem volna. A mi
azon panaszt illeti, hogya mult évben Babocsa megerősítésénél oly ingyen munkákat rendelt el. melyeket az országgyűlés
nem ajánlott meg, megjegyzi, hogy erre nézve számos magyar tanácsosnak hozzájárulásával bocsátotta ki rendeletét.
') A rendek első feliratukban két forintot ajánlottak meg, s e mellett maradtak is.
180 A POZSONYI ORSZÁGtiYÜLKS.
A János király jószágai tárgyában felmerült pereket el kell halasztani az ő visszatértéig.
Helyeseli, hogy a hűtlenség czímén álnokul kieszközlött jószágadományozások tárgyában a vétkesek megbüntetését és a jogos birtokosok visszahelyezését a király hatáskörébe tar-tozónak tekinti. O azonban megnyugszik abban, hogy minden-kor a megye közönsége vizsgálja meg és döntse el. vájjon a jószágadományozás törvényesen vagy álnokuton eszközöltetett-e ki, és ha az utóbbi derül ki, a jogos birtokost helyezze vissza.
De annak eldöntését, vájjon azok, a kik jószágadományokat álnokul eszközöltek ki, ez által hűtlenség bűnébe estek-e vagy nem, magának tartja fenn. 1)
Midőn ezen királyi irat Miksa kezeihez érkezett, a tár-gyalások már oly stádiumban valának, hogy az adó és ingyen munkák kérdését többé szőnyegre hozni nem lehetett. Mind-azáltal az a hatása volt, hogy Miksa némely pontokban állás-pontjához következetesen ragaszkodott.
Harmadik leiratában tehát kijelenté, hogy habár néhány pontra nézve a király elhatározását kivánta kikérni, mivel azonban a rendek az országgyűlés befejezését sürgetik, és hi-vatkoznak a teljhatalomra, melylyel királyi atyja felruházta : kész azon pontokra nézve is nyilatkozni.
A katonai kihágások tárgyában elfogadja tehát a ren-dek javaslatát, a mely szerint a király által kiküldendő bírák vizsgálják meg a károkat, és bűntessék meg a vétkeseket. Egy úttal ígéri, hogy a király jövőre pontosabban fogja a katoná-kat fizetni, és a tisztviselőket, kik ellen magyarországi alatt-valóinak jogos panaszuk lesz, kímélet nélkül bűntetendi.
De az idegen tisztviselőknek elbocsátását, az idegen ka-tonáknak a magyar törvényszékek alá rendelését, békés időkre kell halasztani. Ugyanis az ország nem lehet el kiilsegély nél-kül; már pedig ha a rendek kivánata teljesíttetnék, nem lehet-ne többé remélleni, hogy az idegen hatalmak Magyarországba hadakat küldenek.
J) Végül utasítja, hogy a horvát- és tótországi rendek által elő-terjesztendő kérvény és a győri püspöknek panaszai tárgyában, a slavó-niai főkapitánytól és a krajnai tartományi főnöktől kérjen véleményt.
(A királyi leirat eredetije ugyanott.) — L. Irományok. XV, szám.
1 5 5 9 , J A N U Á R É S F E B R U Á R B A N . 181 '