e' jo embereknek errllekezetekre.
Dési Mártonnak, az ö maga tanátsábol, succedála Enyedi Istvárı; ki is olly hasznoson kezdé a' Teologiát tanítani, hogy az Atyám semrni kárt nem láttatott tapasztalni a” Dési Márton halálában. Leg-elsöbben is az Enyedi István lnauguralis Oratiojátern le-irá az Atyánı; mellyet mostan is tartok: azután a' Sidó Bibliában annyira mene; noha a' Manasses apro betűs editiojánalf~73 jobbat nem kaphama, hogy a'hol meg-szolitották, mindenütt fordithatta a” Szent Irást; és nagy segijtségül a' Coccejus Le-xiconját74 is meg-szerze nyoltz forinton 's 40 pénzen; mellyet is sokszor két ökörnél többre betsüllött. Deg e” Szent nyelv tanulásában, igen sokat gyertyázván,75 armyira meg-rontá a” szemeit, hogy orvosok keze alá kelle ereszkedni; 's akkor egy Enyedi Vén Aszszony az erös orvosságokkal szinten el is veszté a” szemeit. Professor Kolosvári István éppen tsak Geometriat tarıitván *s hasznát a” Deákok nem látvan, majt Hallgatók nélkül marada; *s akkor az ifjuság reá is izene, hogy a' Mathesist abba hagyná ”s kezdene a' Filosofiához, es Sido nyelv-tanitásához. mellyen meg-indulván Kolosvári István, [25] fel-jöve az Auditoriumba, 's mint-hogy igen jo Deák *s hatalmas beszédü Orator, egész oráig tarto lnvectiva Oratiota monda-el 's meg-raká az ifjuságot állatjára:76 más napon ismét fel-jövé, és elö-szolitván a' fekete Tábla mellé egy olly Tanitványt /:a”
neve Dávid Grauser vala, annak a' Belényesinek jobbágy Czigányának fia, kinek egy Alumnusab van az Enyedi Collégiumban; kiröl Belényesi-nek is hívták ezt a” Deákot; noha Vaskohi Czigány vólna:/ a' ki felöl gondolta, hogy ért a' Matematica Figurákhoz; ki is elö-jövén, egy nagy
U'DJ~J'Ü"°5t'bD.,fl
ívrét példányt
beköszönõ beszédét kiadásánál jav. ebből: de feddő beszédet ösztöndíjasa
virágot ira krétával a' Táblára jó ideig pepetselvén rajta; 's végre azt meg-tekintvén a' Professor, kérde a' Czigány Mathematicustol: Quid hoc est Domine`?° Mellyre felel a” Deák: Deus novit Clarissime Domineld 's ennél többször Mathesist nem tanita Kolosvári István;77 -hanem Philosop-hiához és Sido nyelvhez foga. 's hát mindenikben hatalmas és hasznos Professor; ki által igen meg-kedvellé az Atyám a' Cartesiana Philoso-fiat;78 meg-véve Philosophiat Munkait egy ararmyon, és holtig kedvellé.
Gyönyörködve hallgatta Papai Ferentzet is a' Déak nyelvért; mert a' ta-nitásai, a' déakságon kivül sikeretlenek voltanak.
Ekkor Grof Teleki Pálig Enyeden” tanul- [26] vánf 's Collegyiumi Cursusát végezvén, Attyának, az öreg Teleki Mihálynak tetzéséböl, ké-szül vala az Akademiákra, ki is az Atyámat sokat hivá, hogy menjen-el véle 's az ö költségén Hollandiaig peregrinálhat;g de az Atyám azt gon-dolván, hogy Teleki Pál nem fog tanulni, hanem tsak experiálnih kiván, és igy az Atyám is nem tanulhat mellette, reá nem vette magát, hogy Novitius' korában peregrinálni mennyen; melly is nem volt jo gondolat:
maga Grof Teleki nekem is beszéllette ezt az Atyámhoz való indulatját 's szándekat; igy bizony mondhatom, hogy még Professorságra is lett volna az idvezült Atyárnnak accesusal és mindenképpen nagyobb Ember lett vólna: Groff Teleki Sándorso is nagy-jo emlekezeteket tészen vala az Atyárnrol holta után is.
Három, mar meg-emlitett Professorai alatt tanulván az Atyám, esék veszedelmes sárgaságba; és nóha Pápai Ferentz Medicinae Doctork vólna és nagy Patikája vólna, mind azáltal curalni nem tudá; és mindenek ugy hiszik vala, hogy azon nyavalyában meg-halna, *s maga is magat a' ha-lálra el-készi tette vala; de az Alumnusoknak Praesese' lévén, a' Kollegyi-umnak Szász Sütöje tanitá arra, hogy a' kutya-fánaksl meg-fözött hajárol való ivas hasznos orvosság vólna; a'melly által hamar is meg-gyogyula.
[27]
Mikoron az Atyám az Alumnusok praeseségét viselné, ollyan gondo-lattal vala az egész ifjuság, hogy leg-elsö alkalmatossággal Poésios pub-licus Praeceptor” lenne; mert a' Poésisben mássa akkor ö nékie nem vala,Mi az ott, uram?
Isten tudja, tudós uram!
jav. ebbôl: Enyed nulván, th.
vándorolhat tapasztalni újonc elömenetele orvosdoktor
a patrónusok költségén tanuló diákok vezetõje a költészettan köztanítója
ni-:ı.-'--:ı-en-809.0
3* minthogy mikor az-utan azon Classisbanb volnék, akár-miről, ex
tem-peı-e,° igen szég deák verseket dictal vala nékem secundum diversa car-mintun genera; de én azokat, mint gyermek, meg nem tartottam 'sbá-nom; söt a' Nehai Tsematoni Sámuel, Kézdi Tractus* Esperesté haláláig
tudta memoriter azokat a' szép deák verseket, mellyeket nékie gyennek korában irt volt az Atyám, az alatt mig egy poltrára tabákatsz hozott a' piatzról számára. De akármint 's hogy volt az Atyárnnak poéüca venájaf tsak nem érte-el abban a' Preceptorságot, Pedagogiarchag lévén Pápai P[áriz] Ferentz a' Professor; mellynek az Atyám e' két okait beszéllette:egyiket azt, hogy Pápai Ferentz a' Magyar országrol jött Ifjaknak igen nagy Patronusok volt, bár roszszak 's bár gonoszok lettek légyen is; hogy igy édesgetné azokat az Enyedi Kollegiumhoz 's általlok másokat; a' Szé-kelyekkel pedig, igen tsufondár ember lévén, minden naponként szer fe-lett satiriceh szerette bánni. 'S ekkor is egy malae monetae' Magyar-or-szágit véve-fel [28] Poéséos Praeceptorságra. Második oknak ezt vélte az Atyám, hogy midön egykor Historlát tanitana Pápai Ferentz, és Noérol beszéllene, találta kérdeni az Atyám: Noachus cum ageret annum aetatis suae 600 genuit Semum, Cham et Japhetum; an igitur unius ejusdemque anni partus fuerint tres Noachi l`llii?3 Az e' féle közben-szólásra az Enye-di István szokása bátoritotta volt az Atyámat; a” ki a” félét nem ellerlzett.
A” Kérdésre Pápai ezt mondotta: Non possumus omnes diflicultates eno-dare,"* és ezután az Atyáıntol mind láttatott idegenkedrli.
Látván ezt az Atyám, a' Praesességröl számot ada a' Professorok elött;
és Pápai Ferentz kivánja vala meg-adositani feles33 buzával; mert abban az idöben sokan valának olly Uri emberek 's Nemessek, a' kik Alumnust ugyan nem tartanak vala, de sok buzát szállitanak vala a” Professorok keze alá, hogy ha az ifjuság meg-szükülne abbol leg-ottan segiltetnék és a” szegény tanulók ne éheznének. Az e”fele alamisnát ugyan majt mind a Professorok élik vala meg; de az Atyám, ha a Privátisták meg- szorulnak vala, a' Professoroktol költsön kér vala az e”féle alamisna buzábol; de soha meg nem fizeti vala; hanem az alumnusoknak fen-maradt buzáját
""='3fl""-If'DQ.flU"
osztályban rögtönözve
a költemények különböző válfajai szerint egyházmegye
költői tehetsége lanílásvczető tanár gúnyolódva rossz pénz; hitvány
j Noé 600 éves korában nemzettc Sémet, Khámol és láfetet; vajon tehát Noé három fia egy és ugyanazon évben születtek?
R Nem tudunk minden ellentmondást kiküszöbölni.
| magánházakban élő tanulók
pénzé téven, oszlóra botsátja vala.34 melly miatt [29] midön” számot ad-na, meg-akarák adósitani a' Professorok; de ezt találván mondani: Quem igitur in finem deponitur apud Vestras Claritates ejusmodi elemosyna?b belé-hagyák a' Professorok a' praetensiot;° ne hogy ki-mennyen a” hire;
hanem azután találta volt mondani Pápai: Hermányi: meg-adosithatjuk vala feles buzával; de nem akaránk.
Itt már hivatala esék az Atyárnnak a' Kűköllövári Mesterségre: melly hivatal nem is vala akkor gyürnöltstelen, mint ma; mert az a' Dominitun meg akkor Apaflanumd vala,85 és az Udvarbol mind Papnak, mind Mes-temek szép fizetés jár vala, *s Udvari Tisztekkel a' Mester sokszor ebédel
*s Vatsorál vala. De még is az Atyámnak e' Mesterségre valo ki-menete-lét nagyon ellenze Professor Kolosvári István, 's a' többi között mondá ezt is: Hoc Te in aeternum poenitabitf* mert ugy itél vala, hogy kár vólna az Atyámnak Akademiakba nem menni, hanem tanulásit üszögiben