meg-rettene; 's hir futamodék felöle, hogy vagy Pápistává vagy Sociniá-nusá143 akama lenrıi; de az Atyám tsak hallgat vala. Ó pedig tudván az Atyám szelidségét 's meg-tudván hogy Beneínek vétket meg-engedte, azt is meg-hallván, hogy hir futamodott apostásiárad való hajlandosága felöl;
ira az Atyámnak tisztességes levelet; mellyet sok Deák Verseken végeze /:bárlom hogy meg nem tartottam a' Levelet/ mellyben a' Pápismust és Socinismust detestálván,° ditséré az Atyánmak Evangyelionıi szelidsé-gét. A' jut eszemben, hogy a' Versei így kezdódnek vala adversus Papis-mtmlzf [70] Servum servonım dici maledictio Charni est; Papa tamen Ser-vum servortrm <servo se dicit> schemate eodem Dicitur etc.g'149 Mit vá-laszolt erre az Atyám nem mondotta senkinek 's nem tudom; elég az, hogy egy idövel ezután el-jöve maga Barothi István, hozá az Atyánmak ajándékba Coccejust in Epistolam ad Romanos,“ "50 a' hova, elól a' titu-lus elött levö alba paginara' tulajdon kezével bé-irá hogy ö adta az Atyánmak ajándékba 's ott nem is igen kémélle az Atyámtol az Emditis-simus és Pius titulusokat;Í azután titkon az Atyámmal sokáig beszélle, de nem tudom miket 's ebéden is az Atyámnál marada. A' dolog ki-menetele 's egyebek mutattak reája, hogy emlek az embemek is meg-engedett az
Š"
összeesküvést
még a méltóságát illető kérdésben is elhagyta
istentisztelet
napvilágra került az egész tanácskozás hitehagyásra
ünnepélyesen elutasítván a katolicizmus ellen
A szolgák szolgájának mondatni a Khámra mondott átok; a pápa mégis ugyane an a szolgák szolgájának mondatik stb.
a rómaiakhoz írt levélről szóló művét a címlap előtti tiszta lapra (azaz a szennylapra) legtudósabb és kegyes nevezeteket
Atyám, 's járta is az Atyám házát; 's mikor egykorban el-jövén, le-szál-lana lovárol, monda nékem: Domine Josephe! ha ez en lovamnak nints esze, miért nem szökik ama' kutba? Mellyre monda az Atyárn: Hát a' viz miért nem foly a hegyre?
Már Barothi után a' szegény Ajtai András Pap vala hátra; el-jöve az is, és hozá az Atyámnak engesztelésére ajándékba Coccejust in Psalmos :'r '51 mert ez is tudja vala, hogy az Atyárrmál minden jó könyv is kedves; de kiváltkép-pen hogy Coccejus munkáit igen betsűlli. [71] 's ez a' bóldogtalan Ember azon orában meg-nyeré magának az Atyám jo-akaratját; mert ezt szánní is kellett inkább mint bántani; minthogy ez maga is tudatlan ember volt 's az Eklesiák nehezen szenvedték 's ugyan hoszszas vacantziábaa is hala-meg;
BodosiEklesiájabol a'magafia Benjamin Ajtai/:kitazEnyediKollegiumbol a' Bárdi Ersokkal valo paráznaságért proscribáltákb vala, midön Akademi-ákra készülrıe/ tudá-ki, addig mondván a' Nép közt, hogy az ó Attya nem predikáll, hanem tsak szalmáz. Igy szabaditá meg az Isten az édes Atyámat az elöszámlált három Papoknak gonosságoktol;' 2 kik nagyon bíznak vala a'hoz, hogy Kaposi Sámuel, kinek Benei Deákja volt, az Atyárn kissebbsé-gével is Beneit igyekezni fogja Esperesté temıi; minthogy az egész Püspöki regimen° a' kezén volt, és a' gyermeknél már alább valóra lett Püspök'53 elégnek tartotta, ha a' Levelek alá subscribál.d
Barothi egy gonoszban, még ezután, akar vala élni az Atyárn szolgá-latjával; de senunire nem veheté. A' dolog e' vala: Mátrai nevü Vén, 's pénzes legény 's Nemes ember, Baroti házához vetödvén, meg-kedvellé a' leányát, és mutogami kezdvén feles Tallérjait, kéré a' Baroti leányát, 's el is mátkásitá a' Vén Vígyor, Márist, [72] 's mátkaság fejébe szép penzt ada, a' leány Attyát 's Annyát is ajándékozá; söt naponként a' bort is hordatja vala a' szegény Mátrai. Azonban azt kezde emlegetni Barothi István /:ki maga, mint fattyu gyemıek, sem Baróton, sem másutt, egy talpalatrıi [földet]° sem bír vala/ 54 hogy mutassa-meg magát igaz Nemes embemek lenni, a'ki el is fárada a' Mátra mellyékére 's el-hoza Armalis Levelét' a' leányhoz való nagy szerelrnéböl; de hijába; mert az alatt, olly szél éré a' Barothi fejét és szó a' fülét, hogy Bölöni nemes Ember is el-venné az ö leányát; azért fel-bontá a' Mátkaságot; de a' Bölöni Nemes is tserbe-hagyá Barothi Máriát a' kendözött oıtzával és festet szemöl-dökkel. Ezt látván Sebe Gergely /:ki Köpetzi Pap vala az után/ feleségül
József úr!
a zsoltárokról írt művét állástalanságban kícsaptak egyházi vezetőség aláír
földet hiányzik nemeslevelét
“'10D-Ü UN'-iv'
véve azt a' Világ szépjét; de ismét nagyobb szerentsét képzelvén Barothi
már haza-adott' 5 Menyetske leárıyának, haza vive a' Leányát 's az
ártat-lan Sebét citáltatá;3 de semrnít ellene nem bizonyithata; azért az Atyáınat sarkalni kezde, hogy lenne munkás a' Divortiumban," semmire nem ve-hete; mert senunit egyebet nem producalhata, hanem az öreg Sebéné ellen /:ki Pápista leánybol valo buta paraszt Papné vala, 's híhetö hogy babonás is/ hogy varásló vólna, a' Fia pedig Sebe Gergely impotens volna, noha a' második feleségétöl elég gyerrnekeí valának: Az Atyám Székéröl azért appellálá Causáját leányának Baroti [73] a' Három széki Conununitás-ra" /:mellyet az Atyám Iniquitásnakb szokott vala agnominálni,° a' sok törvénytelenség miatt/ nyert pere lön Barótínak; 's azután beszéllette az Atyánmak, hogy egy-egy Tallért adott a' Három széki Esperesteknek; 's ditsérte az Atyámat örömmel, hogy be nem talált volt menni arra a' Gyil-lésre. De ezután maga is Barothi ki-mene az Atyárn Tractusábol,d és lön Csernátoni Pappá a' Kézdi Traetusban, és az Atyám meg-menekedék et-töl a' Versenyes emberet-töl, de a' Kézdi Papok ugyan kapának Commemb-rumat,° a' kiket is szembe Abéczés Papoknak szokott vala mondani.a'kik is ollykor darabosan beszéllenek vala nékie. Hallottam az édes Atyámtol, hogy disputatíoraf provocalta azokat az embereket 's azt mon-dotta szembe, hogy kész az Abéczén kezdeni 's mindenböl a' Theologiaig ki-disputálni a' Szamárokat. Mell y szora mondott Csematoni Samuel Kézdi Vásárhelyi Predíkátor, bizony jo egy ember: No kezdje Kegyelmed velem! Barothi leg-ottan monda: Quot sunt literae apud Latinos?3 'S felele Csemátoni Sámuel: Viginti quinqueh Mellyre monda Barothi: Hát Szarnár! nem tudodé, hogy K. est litera mers Graecanica, ideo in Latinis vocibur non legitur?' Ill yen formán ment tovább is a' gyemrekeskedés.'56 Az Atyárnrol [74] 's Tractusárol is már ez elött e' vala szava ezen incus-toditae lingvae' embemek: Az Esperest tud valamit, de a' többi semmit sem. 'S igaz is, hogy az Atyám Tractusában a' Papok vékony tudo-mányuak voltak.
megidézteté válásban följebb vitte ügyét közösségre egyenetlenségnek nevezni
egyházmegyéjéből tagtársat, szolgatársat vitára
Hány betű van a latinoknál?
Huszonöt.
A K görög betű, ezért a lalinban ejtik, de nem szárrtitják bele.
fékezetlen nyelvű '--':rı=tu.o.:ru-°:ı-Je-Ha
A'mi pedig az Atyámat illeti, tsak azt irom fel a' mit láttarn és hallot-tam: A' 'Sidó, Unitaria 's Pápista Controversiákbank ollyan potens' vólt, hogy most is tsudálom. Sidók lakván Közép-Ajtán, 's minden Szombaton le-sétálván az Atyárrıhoz ketten 's hámıan, álmélkodtak rajta, mint érti a' Sido Bibliát és mint mond-el Sidoul egész locusokat;'“ hanem disputatio indulván közöttök de Messia, de Remissione peccatorurn“ 's egyebekröl, ugy meg-némitotta mindeniket, ugy ki-forgatta Exceptioikat,° hogy re-ménységet vett egynehányszor felölök, hogy Keresztyénekké lésznek; né-melly szavai az Atyámnak most is jutnak eszemben; né-mellyeket a' Theo-logusoknál nem láttam; de a' Sidok ellen hathatosoknak tartok most is.
Ha gyözném bizony ide imék sokakat, noha ifjatska voltam mikor azokat hallottam; azt ide jegyzem, hogy mikor Sido Josef, Sido Farkas és Lában meg-némulnak vala, az Atyám igen szivesen invitalván ad arnplectendam Religionem Chrístianam,P igen szereti azzal végezni beszédét: Ugy kel-lett lermi, hogy mi pogányokul lennénk az Isten népe; mert Moses az ö Énekét így végezte: Oriiljetek pogányok Ő ne'pe,`l57 's akkor azt a' lokust Sidóul mondja vala-el. Josef a' [75] Sidó Pap a' Baroti réten reánk akada egykor, és sok beszéd után, mellyekkel az Atyám ötet szorongatja vala, ö loháton jödogelvén 's mi szép lassan szekeren menvén, monda az Atyám-nak: Ha en Keresztyénné lennék, mellyik lennék, Pápista, Unitárius vagy Calvinista? Mellyre monda az Atyám: Az Isten azt parantsolta, Ne tsinálj faragott képet s.a.t. ne lerme hát kegyelmed Pápistává; az Unitarius azt mondja, hogy nékie két Istene vagyon; ne legyen hát kegyelmed Unitári-us; mert a' mi Urunk Istenünk egyetlen egy Isten. Vala több illyen szava is az Atyárnnak. Mellyekre monda Sidó Jozef, ki igen szép ember vala:
Ha kegyelmetek az Isten népe, miért nem ereszti szabadon a' Jóbel vagy 49-dik esztendöbenm' a' Rabokat ezeket a' jobbágyokat? Monda az Atyám elsöbben is: Nem 49-dik esztendö a' Jobel esztendö, hanem az ötvenedik. De ott Biblia nem lévén, a' Sídonak száját be nem dughata;
hanem re ínfectaa el-válánk töle.
A' mi illeti az Unítáriusokkal való disputatioit: Midön tanulo Gyemlek volnék, meg-szálla ebedre az édes Atyám a' Szent-Mártoní ifju, disputa-bundusb Unitarius Paphoz; és az tsak hamar indulatoson kezde disputalni adversum S[anctam] Trinitatem;° az Atyám pedig elsöbben monda nékie:
vitatkozásokban hozzáértő idézeteket
a Messiásról, a bűnök bocsánatáról ellenvetéseiket
hívogatván, hogy fogadják el a keresztény vallást dolgunk végezetlen
vitázó kedvű
érvelní a szentháromság ellen
ÖU'ãD'U0Bg_F'
Miért mondja Kegyelmetek magát Unitáriusnak, holott Kjetekrıek két Is-tene va- [76] gyon,d egyik nagyobb, a' másik kissebb, 's mindenik irná-dandó Isten! Itt a' sok beszédböl több nem jut eszembe, mert akkor Ety-mologísta° voltam, hanem tsak ez a' szava az Atyánmak: ,,Az Abrahárn-nak Istene az ö MagváAbrahárn-nak is Istene 's nem más; de Kjeteknek egy olly Istene vagyon, ki Abrahámnak nem volt Istene, söt Abrahám idejében
nem is volt; tehát Kjetek nem Abrahám magva.” Mellyböl is az Urıitarius
Pap magát ki-nem fejtheté. Ezután jó idövel hallottam az Atyámtol a' Gagyi Urıitariusokrol, mint valóságot, hogy Gagy igen-igen kitsiny 's talám 12 házbol állo falu; de mikor Ur Vatsorájával élnek, hat ejtel bort körmyen meg-isznak;159 mellyet' az Atyámnak egy oda valo Nemes em-ber seríog beszéllett. Szebb az, a'rnit magam láttarn 's hallottam a' Vit-zé-Királybiro Unitarius Donát György torában. Ott az Atyám ül vala felül 's az Unitarius Actorok" utánna; de az Atyám tekinteteért engemet is jófel ültettek vala.1Ő° A' Vendeget pedig mind borral tartják vala, 's jo
kedvet vevének mások felett az Actorok 's hívják vala Komjátszeginek az Orátort;' ki is egynehányszor kéré az Atyámat, hogy köszönné-el a' Pohárt valaki egésségért; de az Atyám mentegeté magát, hogy Torban példátlan dolog volna pohárt köszönni; még is az Unitáriusok nem hall-gatának, hanem nyelveskedéssel [77] mondának az Atyámnak, hogy tor-ban is tartoznék ö Kegyelme másnak jót kivánni; azontor-ban a' pohárt bé-adák az Atyárnnak, és monda: Szováloklól Kjednek Komjátszegi Uram!Isten gyogyitsa a' Kegyelmetek beteg lelkét! Melly szon meg-zendülének az Unitáriusok 's mondának: Nem beteg Uram a' lélek. De az Atyám felele: De bizony meg is hal,` mert vagyon örök halál,` beteg volt tehát.
Mellyel el-fogattatának 's az asztal is fel-kele.l62 's el-menénk haza.'63 A' Baróti Plebanusokkal való beszéllgetéseiböl is sokat tudnék fel-imi mind valoságot, mind joco-seriumatf' A' dolognak sumrnája az: Hogy azok közzül egy sem volt a' ki az Atyárnat nagyon ne betsülte volna:
Páter Atyái azt mondja vala az Atyárnnak a' Barothi mezöben /:akkor gyermek valék 's azt vélik vala hogy nem értem beszédjeket/ Ugy szere-tem Kjedet Hermányi Uram! mintha egy méhböl születszere-tem volna Kjeddel, noha Religioját gyuˇlŐlo`m.` 's tudom, hogy három esztendö mulva egy Re-formatust sem szenved Erdélyben az Austriai Ház; mert az immár el-vé-geztetett Bétsben; de én Kjedet bizony a' kebelembe is el-rejtem. Mellyre
N-'FR“'00D..
vagyon, th.
a szószámıazástan tanulója (azaz 1. osztályos) melly, th.
komolyan szónokok
a halotti beszéd mondóját tréfás-komoly dolgot