Kodolányi János

(Telki • 1899-1969 • Budapest)

Középosztálybeli, ^szétesőcsaládból származott, a Baranya megyei Ormánságban telt gyerekkora, azon a tájon, amely az egykéző, a rohamosan fogyó magyarság jelké-pes vidéke lett. Korai élménye itt a pusztuló magyar vidék élete és a német ajkú néjelké-pesség terjeszkedése az országban. Pécsi és székesfehérvári tanulóévei, illetve érettségi után, családját elhagyva egyedül tartotta fenn magát, ekkor csatlakozott egy időre a munkás-mozgalomhoz is, magányos lázadásának politikai demonstrációjaként.

Sötétség című elbeszélése már 1922-ben az Ormánság tragédiáját beszéli el egy asszony történetében, az egyke kegyetlen, önpusztító törvényének következményeit, a sötétséget, mely embert, társadalmat elemészt. Ezután még ormánsági novellák sötét sora következik, könyörtelenül naturalista és determinista életszemlélettel, melyben nincs helyük a világosabb, üdébb színeknek. Az ormánsági témák után önmagát, a saját életét írja több ^művébenis és ezzel együtt természetesen a családét, a vidéki közép-osztályét. A harmincas évek elején született elbeszéléseiben is saját közvetlen tapasztalatai adják a témát, a hősöket, de szűkebb köréből már kilép József, az ács (1931) című írásá-ban, s az utána következőkben új hősöket állít, de az élmény alapjai lényegében ugyan-azok. Regényekből egész önéletrajzi ciklust ír 1927-től 35-ig (I'avaszi fagy, Szakadékok,

Futótűz, Fekete víz) a naturalista sötétség mellett egyre több realista vonással.

Az életmű leginkább ismert és népszerű része az a regénysorozat, amely a har-mincas évek közepétől indul és a magyar középkort idézi egy magyar mitológia re-génybeli megalkotásának igényével: A vas fiai (1936), Boldog Margit (1937), Julianus barát (1938). Kritikusai már ezt a történelmi visszatekintést is menekülésnek látják a jelen kérdéseitől, még inkább az Emese álma darabjait, az Istenek (1941) és a Holdvi-lág vöfi:ye (1942) címűt. Történelmi regényeinek forrásai a regék, mondák, legendák, a néprajz és a népnyelv anyaga, ezek alapján tesz kísérletet a magyar mitológiája meg-teremtésére. Mint minden történelmi regény, ha nem egyszerű történelmi illusztráció, természetesen a történelem által akar szólni a maga jelenéhez is. Kodolányi sem kivétel ez alól, de ez a jelenhez szólás egyre áttételesebb, egyre több szimbólummal és mitizá-lással időtleníti az író a világról és koráról alkotott véleményét, így menekülése is nyil-vánvalóbbá válik. Veszélyes és zavaros korban élt, utat keresett szociális és nemzeti kérdések megoldása felé, mint a népi írók mindegyike. Önéletrajzában, a Süllyedő vi-lágban (1940) erről is szól, mint ahogy publicisztikája, vitairatai vagy például Zárt tár-gyalás (1944) című pamflettje is látlelet a korról, melyben könnyű volt eltévedni és

nehéz utat találni. 1945 után ismét a történelemben lát menedéket, most már az embe-riség őskorában, s megint az önéletrajz lehetőségeiben keresi a továbblépés módozatait.

169

Ez utóbbiak közül a Vízválasztó (1960) című munkája mutatja leginkább - a számadás igényével is - kiérlelt írói világát és intellektusát. Élete vége felé még egyszer visszatér az Ormánsághoz is, 1941-es Baranyai utazás című kötetét kiegészítette egy új baranyai ,,beszámolóval" 1963-ban.

Kodolányi életművében jelentős szerepet kap a szépírói teljesítmény mellett a publicisztika. A kor és benne a magyarság létkérdései foglalkoztatják elsősorban őt is, akárcsak a népi mozgalom más íróit. A magyarság történelmi sorsa, sajátossága, ,,eurázsiai" kultúrája kiváltképpen érdekli, a jelenkor éles társadalombírálatával és an-tikapitalista nézeteivel gyakran nem is oly távoli kapcsolatban. Gyűjteményes tanul-mánykötete jelzi leginkább gondolkodása irányát, mely Esti beszélgetés címmel 1942-ben jelent meg. E kötet, illetve a Zárt tárgyalás politikai tartalmú gondolatai miatt érte a legtöbb támadás a világháborút követő évek során a hivatalos kritika részéről.

<Rr,,,.,r ~

//{r Nff-1?:tDikA VJ:"

! ' ~ ~ ^{fu't ,..}

< , < A ~ ~ .,_

i

o ,

,,...!1a;[rJ,,,v. /'1,f ·

lo ^o 4 . jLI

^u,<

,d; T ~ ";? !,_,, ~ ^. ü

^t<Á

u-nr ;..,.,

!JGg - (t-fJ.

}rf r,l<-u, ~'ér° ^,0 ^J.4-i,t,,

&rJ:

'~rAJ~-,1p{~. . Di,t ^~

^{~ ~ v -}

^Ít t / ^~ ^o ^,,f,

~,,,_ , ,e- r,r ( L>0v ~1 - µ.,, )

"""e

"-'4'11,tlfav

~űo/' ~ · ^i} J,

'Loof A/'11' t! ^uy ^{1-- .}

TARTALOM

VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Kodolányi János: Visszapillantó tükör (ln: Kodolányi János:

Visszapillantó tükör. Bp., Magvető, 1968) ... 7 Tüskés Tibor: A Kodolányiak (Részlet. ln: Tüskés Tibor:

Kodolányi János. Bp., Magvető, 1974) ... 19 Móricz Zsigmond: Kodolányi János (ln: Móricz Zsigmond:

Tanulmányok I. Bp., Szépirodalmi, 1978) ... 24 Kodolányi János: Üzenet enyéimnek (ln: Kodolányi János: Üzenet

enyéimnek. Bp., Magyar Írás, 1921) ... 25 Kodolányi János: Egyszerű vers (ln: Kodolányi János: Üzenet enyéimnek.

Bp., Magyar Írás, 1921) ... 28 Szabó Lőrinc: Kodolányi János ... 31 Kodolányi János: Egy magyar vidék pusztulása ... 35 Kodolányi János: Baloldaliság - A marxista kritika

gyermekbetegsége ... 38 Kodolányi János: Debreceni Káté ... .43 József Attila: ,,Új szellemi front" (Részlet. ln: József Attila

Összes művei III. Bp., Akadémiai, 1958) ... .46 Kodolányi János: Írói vallomás a freudizmusról ... .48 Schöpflin Aladár: Irodalmi költők és népi költők ... 53 Hunyady Sándor: Egy plágiumpör margójára (ln: Hunyady Sándor:

Álmatlan éjjel. Bp., Szépirodalmi, 1970) ... 55 Bay Zoltán levele G. Merva Máriának (ln: Bay Zoltán pálylí,ja

és példája. Bp., Better-Püski, l 993) ... 57 Gulyás Pál: Együtt Debrecenben (ln: Gulyás Pál: A viharzó diófa.

Bp., Magvető, 1983) ... 59

CSODA ÉS REALIZMUS

Hajdú Imre: Előszó (ln: Kodolányi János: Hajnal. 1915) ... 63 Na~y L~jos: Kodolányi János: Szép Zsuzska (ln: Nagy Lajos:

Iró, könyv, olvasó I. Bp., Szépirodalmi, 1959) ... , ... 64 Lukács György: Kodolányi János (ln: Lukács György:

Magyar irodalom - magyar kultúra. Bp., Gondolat, 1970) ... 66 Tersánszky Józsi Jenő: Szakadékok ... 70

363

.;) /

-•'

..

~-'

.,

Németh László: Kodolányi János: Futótűz (ln: Németh László:

Két nemzedék. Bp., Magvető és Szépirodalmi, 1970) ... 73 Bálint György: Kodolányi János: Küszöb (ln: Bálint György:

A toronyőr visszapillant. Bp., Magvető, 1966) ... 78 Németh László: Kodolányi János novellái (ln: Németh László:

Két nemzedék. Bp., Magvető és Szépirodalmi, 1970) ... 79 Halmi Bódog: Kodolányi János (ln: Halmi Bódog: Írói arcképek.

Bp., Szerzői kiadás, 1934) ... 81 Kardos Pál: Kodolányi János: Feketevíz ... 85 Kardos László: Kodolányi János két regénye (ln: Kardos László:

Hármaskönyv. Szépirodalmi, 1978) ... 87 Illés Endre: A tizenharmadik század víziója (ln: Illés Endre:

Halandók és halhatatlanok. Bp., Szépirodalmi, 1990) ... 91 Vajda Endre: Kodolányi János: Suomi, a csend országa (ln:

Vajda Endre: Válogatott írások. Békéscsaba, Tevan, 1994) ... 96 Nagy Lajos: Kodolányi János: Suomi, a csend országa (ln:

Nagy Lajos: Író, könyv, olvasó I. Bp., Szépirodalmi, 1959) ... 97 Kodolányi János két finnországi levele. Ifj. Kodolányi János közlése ... 99 Schöpflin Aladár: Színház ... 102 Szabó Zoltán: Kodolányi János: Holdvilág völgye ... 105 Vatai László: Csoda és realizmus ... 111 Veres Péter: Zárt tárgyalás ... 123

Az UTOLSÓ ST ÁCIÓIG

Kodolányi János: Szilveszteri számvetés ... 133 Kodolányi János levele Várkonyi Nándornak ... 145 Kodolányi János levelei Szabó Istvánnak (ln: Kodolányi János

és Szabó István levelezése. Bp., Holnap, 1999) ... 148 Laczkó András: Kodolányi János levele Balatonboglárra ... 155 Levélváltás Sík Sándorral ... 160 Horányi Károly: Kodolányi János levele Veres Péternek ... 165 Ékes Ákos [Dr. Borbély Ervin): Levelezésem Kodolányival ... 171 Galsai Pongrác: Osvát púpja (ln: Galsai Pongrác:

A besurranó szerkesztő. Bp., Szépirodalmi, 1976) ... 179 Illyés Gyula: Kodolányinál (Részlet. ln: Illyés Gyula: Naplójegyzetek,

1946-1960. Bp., Szépirodalmi, 1987) ... 184 Fodor András: Kodolányinál (Részlet. ln: Fodor András:

Ezer este Fülep Lajossal. Bp., Magvető, 1986) ... 185 Belon Gellért: Kodolányi János áttérése ... 186

364

Kodolányi Júlia: Az utolsó stáció ... 194 Veres Péter: Kodolányi Jánosról ... 199 Cseres Tibor: Kodolányi Jánosra emlékezve ... 202

A MÍTOSZ MINT REALITÁS

Kodolányi János: Az emlékezések háza ... 207 Németh László levele Kodolányi Jánosnak (ln: Németh László élete

levelekben 1-11. Bp., Osiris, 2000) ... 216 B. Nagy László: Kodolányi történeti regényei ... 217 Bata Imre: Kodolányi Jánosról (ln: Bata Imre: Képek és vonulatok.

Bp., Magvető, 1973) ... 232 Várkonyi Nándor hozzászólása (Vitaülés Kodolányi Jánosról) ... 252 Csűrös Miklós: A drámaíró Kodolányi (ln: Csűrös Miklós:

Géniuszok- kortársaink. Bp., Széphalom Könyvműhely, 1995) ... 259 Kovács Kálmán: Kodolányi János: Pogány tüzek (ln: Kovács Kálmán:

Eszmék és irodalom. Bp., Szépirodalmi, 1976) ... 266 Láncz Irén: Korfestés és művészi archaizálás Kodolányi János Pogány

tüzek című regényében ... 272 Ács Margit: Ázsiába visz-e Kodolányi János Európa-kritikája? ... 282 Horányi Károly: Kétféle nemzetstratégia, kétféle emigráció ... 290 Domokos Mátyás: Kodolányi János: Boldog békeidők (ln: Domokos

Mátyás: Leletmentés. Bp., Osiris, l 996) ... 32 I Bán Zoltán András: Egy alig ismert remekmű ... 332 Balogh Piroska: Küszöbhelyzetek Kodolányi prózájában (ln:

A mítosz mint realitás. Tanulmányok Kodolányi Jánosról.

Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola. 1999) ... 342 Jókai Anna: A mítosz mint realitás (ln: A mítosz mint realitás.

Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola. 1999) ... 352 Pomogáts Béla: Isten követe ... 358 Bárdosi Németh János: Az égő csipkebokor ... 362

Az önálló kötetekből származó írások bibliográfiai adatait a Tarta-lomban tüntetjük föl, minden más esetben az írások végén találha-tók; aszerint, hogy a kiadvány összeállítója milyen forrásokból merített - a Kiadó megjegyzése.