(Telki • 1899-1969 • Budapest)
Középosztálybeli, széteső családból származott, a Baranya megyei Ormánságban telt gyerekkora, azon a tájon, amely az egykéző, a rohamosan fogyó magyarság jelké-pes vidéke lett. Korai élménye itt a pusztuló magyar vidék élete és a német ajkú néjelké-pesség terjeszkedése az országban. Pécsi és székesfehérvári tanulóévei, illetve érettségi után, családját elhagyva egyedül tartotta fenn magát, ekkor csatlakozott egy időre a munkás-mozgalomhoz is, magányos lázadásának politikai demonstrációjaként.
Sötétség című elbeszélése már 1922-ben az Ormánság tragédiáját beszéli el egy asszony történetében, az egyke kegyetlen, önpusztító törvényének következményeit, a sötétséget, mely embert, társadalmat elemészt. Ezután még ormánsági novellák sötét sora következik, könyörtelenül naturalista és determinista életszemlélettel, melyben nincs helyük a világosabb, üdébb színeknek. Az ormánsági témák után önmagát, a saját életét írja több művében is és ezzel együtt természetesen a családét, a vidéki közép-osztályét. A harmincas évek elején született elbeszéléseiben is saját közvetlen tapasztalatai adják a témát, a hősöket, de szűkebb köréből már kilép József, az ács (1931) című írásá-ban, s az utána következőkben új hősöket állít, de az élmény alapjai lényegében ugyan-azok. Regényekből egész önéletrajzi ciklust ír 1927-től 35-ig (I'avaszi fagy, Szakadékok,
Futótűz, Fekete víz) a naturalista sötétség mellett egyre több realista vonással.
Az életmű leginkább ismert és népszerű része az a regénysorozat, amely a har-mincas évek közepétől indul és a magyar középkort idézi egy magyar mitológia re-génybeli megalkotásának igényével: A vas fiai (1936), Boldog Margit (1937), Julianus barát (1938). Kritikusai már ezt a történelmi visszatekintést is menekülésnek látják a jelen kérdéseitől, még inkább az Emese álma darabjait, az Istenek (1941) és a Holdvi-lág vöfi:ye (1942) címűt. Történelmi regényeinek forrásai a regék, mondák, legendák, a néprajz és a népnyelv anyaga, ezek alapján tesz kísérletet a magyar mitológiája meg-teremtésére. Mint minden történelmi regény, ha nem egyszerű történelmi illusztráció, természetesen a történelem által akar szólni a maga jelenéhez is. Kodolányi sem kivétel ez alól, de ez a jelenhez szólás egyre áttételesebb, egyre több szimbólummal és mitizá-lással időtleníti az író a világról és koráról alkotott véleményét, így menekülése is nyil-vánvalóbbá válik. Veszélyes és zavaros korban élt, utat keresett szociális és nemzeti kérdések megoldása felé, mint a népi írók mindegyike. Önéletrajzában, a Süllyedő vi-lágban (1940) erről is szól, mint ahogy publicisztikája, vitairatai vagy például Zárt tár-gyalás (1944) című pamflettje is látlelet a korról, melyben könnyű volt eltévedni és
nehéz utat találni. 1945 után ismét a történelemben lát menedéket, most már az embe-riség őskorában, s megint az önéletrajz lehetőségeiben keresi a továbblépés módozatait.
169
Ez utóbbiak közül a Vízválasztó (1960) című munkája mutatja leginkább - a számadás igényével is - kiérlelt írói világát és intellektusát. Élete vége felé még egyszer visszatér az Ormánsághoz is, 1941-es Baranyai utazás című kötetét kiegészítette egy új baranyai ,,beszámolóval" 1963-ban.
Kodolányi életművében jelentős szerepet kap a szépírói teljesítmény mellett a publicisztika. A kor és benne a magyarság létkérdései foglalkoztatják elsősorban őt is, akárcsak a népi mozgalom más íróit. A magyarság történelmi sorsa, sajátossága, ,,eurázsiai" kultúrája kiváltképpen érdekli, a jelenkor éles társadalombírálatával és an-tikapitalista nézeteivel gyakran nem is oly távoli kapcsolatban. Gyűjteményes tanul-mánykötete jelzi leginkább gondolkodása irányát, mely Esti beszélgetés címmel 1942-ben jelent meg. E kötet, illetve a Zárt tárgyalás politikai tartalmú gondolatai miatt érte a legtöbb támadás a világháborút követő évek során a hivatalos kritika részéről.
<Rr,,,.,r ~
!//{r Nff-1?:tDikA VJ:"
! ' ~ ~ fu't ,..
< , < A ~ ~ .,_i
o ,,,...!1a;[rJ,,,v. /'1,f ·
1lo o 4 . jLI
u,<,d; T ~ ";? !,_,, ~ . ü
t<Áu-nr ;..,.,
!JGg - (t-fJ.
}rf r,l<-u, ~'ér° ,0 J.4-i,t,,
&rJ:
1
'~rAJ~-,1p{~. . Di,t ~
~ ~ v -Ít t / ~ o ,,f,
~,,,_ , ,e- r,r ( L>0v ~1 - µ.,, )
"""e
"-'4'11,tlfav~űo/' ~ · i} J,
1'Loof A/'11' t! uy 1-- .
TARTALOM
VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Kodolányi János: Visszapillantó tükör (ln: Kodolányi János:
Visszapillantó tükör. Bp., Magvető, 1968) ... 7 Tüskés Tibor: A Kodolányiak (Részlet. ln: Tüskés Tibor:
Kodolányi János. Bp., Magvető, 1974) ... 19 Móricz Zsigmond: Kodolányi János (ln: Móricz Zsigmond:
Tanulmányok I. Bp., Szépirodalmi, 1978) ... 24 Kodolányi János: Üzenet enyéimnek (ln: Kodolányi János: Üzenet
enyéimnek. Bp., Magyar Írás, 1921) ... 25 Kodolányi János: Egyszerű vers (ln: Kodolányi János: Üzenet enyéimnek.
Bp., Magyar Írás, 1921) ... 28 Szabó Lőrinc: Kodolányi János ... 31 Kodolányi János: Egy magyar vidék pusztulása ... 35 Kodolányi János: Baloldaliság - A marxista kritika
gyermekbetegsége ... 38 Kodolányi János: Debreceni Káté ... .43 József Attila: ,,Új szellemi front" (Részlet. ln: József Attila
Összes művei III. Bp., Akadémiai, 1958) ... .46 Kodolányi János: Írói vallomás a freudizmusról ... .48 Schöpflin Aladár: Irodalmi költők és népi költők ... 53 Hunyady Sándor: Egy plágiumpör margójára (ln: Hunyady Sándor:
Álmatlan éjjel. Bp., Szépirodalmi, 1970) ... 55 Bay Zoltán levele G. Merva Máriának (ln: Bay Zoltán pálylí,ja
és példája. Bp., Better-Püski, l 993) ... 57 Gulyás Pál: Együtt Debrecenben (ln: Gulyás Pál: A viharzó diófa.
Bp., Magvető, 1983) ... 59
CSODA ÉS REALIZMUS
Hajdú Imre: Előszó (ln: Kodolányi János: Hajnal. 1915) ... 63 Na~y L~jos: Kodolányi János: Szép Zsuzska (ln: Nagy Lajos:
Iró, könyv, olvasó I. Bp., Szépirodalmi, 1959) ... , ... 64 Lukács György: Kodolányi János (ln: Lukács György:
Magyar irodalom - magyar kultúra. Bp., Gondolat, 1970) ... 66 Tersánszky Józsi Jenő: Szakadékok ... 70
363
~
.;) /
-•'
..
~-'
.,
Németh László: Kodolányi János: Futótűz (ln: Németh László:
Két nemzedék. Bp., Magvető és Szépirodalmi, 1970) ... 73 Bálint György: Kodolányi János: Küszöb (ln: Bálint György:
A toronyőr visszapillant. Bp., Magvető, 1966) ... 78 Németh László: Kodolányi János novellái (ln: Németh László:
Két nemzedék. Bp., Magvető és Szépirodalmi, 1970) ... 79 Halmi Bódog: Kodolányi János (ln: Halmi Bódog: Írói arcképek.
Bp., Szerzői kiadás, 1934) ... 81 Kardos Pál: Kodolányi János: Feketevíz ... 85 Kardos László: Kodolányi János két regénye (ln: Kardos László:
Hármaskönyv. Szépirodalmi, 1978) ... 87 Illés Endre: A tizenharmadik század víziója (ln: Illés Endre:
Halandók és halhatatlanok. Bp., Szépirodalmi, 1990) ... 91 Vajda Endre: Kodolányi János: Suomi, a csend országa (ln:
Vajda Endre: Válogatott írások. Békéscsaba, Tevan, 1994) ... 96 Nagy Lajos: Kodolányi János: Suomi, a csend országa (ln:
Nagy Lajos: Író, könyv, olvasó I. Bp., Szépirodalmi, 1959) ... 97 Kodolányi János két finnországi levele. Ifj. Kodolányi János közlése ... 99 Schöpflin Aladár: Színház ... 102 Szabó Zoltán: Kodolányi János: Holdvilág völgye ... 105 Vatai László: Csoda és realizmus ... 111 Veres Péter: Zárt tárgyalás ... 123
Az UTOLSÓ ST ÁCIÓIG
Kodolányi János: Szilveszteri számvetés ... 133 Kodolányi János levele Várkonyi Nándornak ... 145 Kodolányi János levelei Szabó Istvánnak (ln: Kodolányi János
és Szabó István levelezése. Bp., Holnap, 1999) ... 148 Laczkó András: Kodolányi János levele Balatonboglárra ... 155 Levélváltás Sík Sándorral ... 160 Horányi Károly: Kodolányi János levele Veres Péternek ... 165 Ékes Ákos [Dr. Borbély Ervin): Levelezésem Kodolányival ... 171 Galsai Pongrác: Osvát púpja (ln: Galsai Pongrác:
A besurranó szerkesztő. Bp., Szépirodalmi, 1976) ... 179 Illyés Gyula: Kodolányinál (Részlet. ln: Illyés Gyula: Naplójegyzetek,
1946-1960. Bp., Szépirodalmi, 1987) ... 184 Fodor András: Kodolányinál (Részlet. ln: Fodor András:
Ezer este Fülep Lajossal. Bp., Magvető, 1986) ... 185 Belon Gellért: Kodolányi János áttérése ... 186
364
Kodolányi Júlia: Az utolsó stáció ... 194 Veres Péter: Kodolányi Jánosról ... 199 Cseres Tibor: Kodolányi Jánosra emlékezve ... 202
A MÍTOSZ MINT REALITÁS
Kodolányi János: Az emlékezések háza ... 207 Németh László levele Kodolányi Jánosnak (ln: Németh László élete
levelekben 1-11. Bp., Osiris, 2000) ... 216 B. Nagy László: Kodolányi történeti regényei ... 217 Bata Imre: Kodolányi Jánosról (ln: Bata Imre: Képek és vonulatok.
Bp., Magvető, 1973) ... 232 Várkonyi Nándor hozzászólása (Vitaülés Kodolányi Jánosról) ... 252 Csűrös Miklós: A drámaíró Kodolányi (ln: Csűrös Miklós:
Géniuszok- kortársaink. Bp., Széphalom Könyvműhely, 1995) ... 259 Kovács Kálmán: Kodolányi János: Pogány tüzek (ln: Kovács Kálmán:
Eszmék és irodalom. Bp., Szépirodalmi, 1976) ... 266 Láncz Irén: Korfestés és művészi archaizálás Kodolányi János Pogány
tüzek című regényében ... 272 Ács Margit: Ázsiába visz-e Kodolányi János Európa-kritikája? ... 282 Horányi Károly: Kétféle nemzetstratégia, kétféle emigráció ... 290 Domokos Mátyás: Kodolányi János: Boldog békeidők (ln: Domokos
Mátyás: Leletmentés. Bp., Osiris, l 996) ... 32 I Bán Zoltán András: Egy alig ismert remekmű ... 332 Balogh Piroska: Küszöbhelyzetek Kodolányi prózájában (ln:
A mítosz mint realitás. Tanulmányok Kodolányi Jánosról.
Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola. 1999) ... 342 Jókai Anna: A mítosz mint realitás (ln: A mítosz mint realitás.
Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola. 1999) ... 352 Pomogáts Béla: Isten követe ... 358 Bárdosi Németh János: Az égő csipkebokor ... 362
Az önálló kötetekből származó írások bibliográfiai adatait a Tarta-lomban tüntetjük föl, minden más esetben az írások végén találha-tók; aszerint, hogy a kiadvány összeállítója milyen forrásokból merített - a Kiadó megjegyzése.
·l'
J.
ll""(!,;1
k. (+íp,
~~l,i,«'7 ;
u~'
t/L t:í ~ Ö í3 ~ I
J,( e¼
i,v(JL'vM
/
I'