Jegyzetek Kodolányi János Pogány tűz című munk.ijához
Kodolányi a negyvenes évek elején belekezdett a hatkötetesre tervezett Emese álma regényciklus megírásába, melynek csak első két regénye és pár további töredéke készült el.1 Az Istenek 1941-ben, a Holvilág völgye 1942-ben jelent meg, a két regényt közös címen (Pogány tűz) adta ki a Magvető 1968-ban. To-vábbi részletekjelentek meg - 1943 és 1944 között - a Sorsunk folyóiratban, ez 1966-ban Ojbarsz futása címen könyv alakban is megjelent. A ciklus témá-ja a pogány magyarság kereszténnyé válása lett volna, de mivel a ciklus befe-jezetlen maradt, a kezünkbe vehető kötetek a pogány magyar mitológia feltá-masztásaként olvashatók. S annak ellenére, hogy a világháború közepette szü-letett a ciklus, Keresztury Dezső megfogalmazását követve „boldog és boldogí-tó könyv" lett. 2 Három réteget lehetne feltárni, melyek magyarázzák a Kodolányi munkája során létrejött „csodálatos világrendet", egységet.
Az első réteg Kodolányi ekkori világszemlélete, mely korabeli gazdag pub-licisztikájából rekonstruálható. Kodolányi világnézetét a negyvenes évek eltjén kettősségjellemezte. jól illusztrálható az író két, ebből a korszakból származó önarcképével ez az ellentmondásosság. Az első: ,,Kínai vagyok, üldögélek a bó-logató fák alatt, gyönyörködöm az örök-egy élet elfutó alakjaiban."3 És a má-sik: az Esti beszélgetés egyik elmélkedésében számolt be egy barátjával folyta-tott vitájáról. A barátja azt mondta: ,,Véletlen, hogy az ember magyarnak szüle-tik-e vagy sem."
ó
erre azt válaszolta, hogy nem véletlen. ,,Érzem, tudom. Éle-temmel tennék bizonyságot erről a hitemről. "4Első önarcképe azt szemlélteti, hogy általános emberi, történelemfilozófiai problémákjárták át gondolkodását. Civilizáció és kultúra ellentétében gondol-kodott, és a kultúrákat védte, melyeknek szerinte közös, összekapcsoló alapja az istenélmény, ez lényeges, alapvető tulajdonsága az embernek. 5 Ennek
ere-dendő formáját pedig a kereszténységben látja: ,, ... az igazság mindig csak egy s ennélfogva keresztény. Az Evangéliumot keresem minden nép, minden fajta, minden kultúra és minden ember legmélyén. "6
Vallotta a kultúrák egyenrangúságát, melyek mindegyike a civilizációk felett áll. 1 A történelem tehát számára hanyatlást jelentett, mert az ember elhagyta
1 Jelen dolgozat része egy hosszabb diplomamunkának, mely 1998-ban készült, és amely tar-talmazza Csúrös Miklós 1996 őszétől 1998 tavaszáig tartott Kodolányi-szemináriumainak ta-nulságait.
2 Keresztury Dezső: Kodolányi János: /stenek.=Magyar Csillag, 1942, 15. sz. 11. 1.
5 Kodolányi János: Esti beszé/getés.=Magyar Élet, 1943, 6. sz. 8. 1.
• Kodolányi János: Esti beszé/getés.=Magyar Élet, 1941, ápr. 6. 1.
5 Vö. Kodolányi János: Csendes órák. 1942Jún.=K. J.: Csendes órák. Bp. (1943), Turul, 224. 1.
6 l<,vlnl:!mul 1:ónM po:; ,ík ,imrlor IPVPlf'7éséból.=Vlaílla. 1977. 10. sz. 701. 1.
?fJ
· JV~-J_ ~oA. rµf 1 (, ,-1}. fg- ,wo.
vallását, misztikus gondolkodásmódját, istenélményének helyére egy antropo-centrikus világképet állított, így elhagyta kultúráját is." Akik még őrzik az ősi
gondolkodásmódot, azok a váteszek, próféták, táltosok, valamint a parasztok. 9 Ez a felfogás elutasítja a civilizált könyvember tudását, helyébe egy ősibb, az Is-tennel közösségben élő ember tudását állítja. ,,Racionális magyarázatainkat az ember eredetéről, természetéről, őskultúrájáról el kell vetnünk s bár sokan mo-solyogtatónak találják: el kell fogadnunk az ősmondák s a Biblia mint ősmon
dagyűjtemény tanúvallomását."10 Ezek a gondolatok Kodolányit a kultúrkörök elméletének, a kríziselméletnek, a kultúrpesszimizmusnak áramlataiba helye-zik, szellemi rokonai: Várkonyi Nándor, Weöres Sándor és Hamvas Béla.
Másik önvallomása azt mutatja meg, hogy mint népi író ő is elsősorban a magyar nép {parasztság) problémáira összpontosított, a magyarság sorsát pró-bálta meg értelmezni a világháború közepette, és megpróbált utat mutatni. Egy nép sorsába sűrítette az egész emberiséget felölelő történelemfilozófiai esz-méinek tanulságait, így nem is csupán a magyarság, hanem az „örök magyar-ság" (eurázsiai lélek) gondolata foglalkoztatta: népünk múltjának, küldetésé-nek, mitológiájának feltárása. A korszakban nem állt ezzel egyedül, ekkor diva-tos volt a hungarológia. Azonban Kodolányi elképzelése sajádiva-tos színfoltot jelen-tett a magyarság helyzetéről való gondolkodásban, történelemfelfogása ütkö-zött egyrészt a hivatalos - Szekfű Gyula képviselte - történetírással, mely sze-rint a „magyarság egy csapásra megszűnt euráziai nép és lélek lenni"11 , mára már ázsiai vonások nincsenek benne; másrészt ütközött a turanisták felfogásá-val, mely a másik irányba túlozta el a kérdést.
ó
a történelem változásaiban szerves átalakulást lát. Lehetetlennek tartja, ,,hogy egy nép, mint a gúnyáját, le-vesse több évezreden át szervesen kialakult lelkiségét."12 Ehelyett: ,,Minden új társadalmi forma egy szétbomló régiből született."1~ A magyarság hangsúlyo-zottan ötvözött, két áramlatból eggyé alakult nép: ,, ... a magyarságnak van egy keleti s van egy nyugati ábrázata. Janusz-arcú nép a magyar. De a törzs, ame-lyé a fej, egy."14 A kereszténység felvétele nemjelent törést, eredménye a régi és az új szintézise lett: ,,Az euráziai lélek kereszténnyé vagy nyugativá lett' ,,Nincsenek tehát »primitívebb« népek, »primitív vallások« vagy kultúrák." Kodolányi János:
Csendes órák. 1942. Jún.=K. J.: Csendes órák. Bp. (1943), Turul. 224. 1.
8 „A különböző népek kultúrája között nincs olyan nagy úr, mint amekkora úr tátong ugyanan-nak a népnek a kultúrája és a kultúráugyanan-nak csak nevezett, kultúrmázzal Jól-rosszul bevont hibrid zagyvaság között. Kultúra az Istenséggel való kapcsolatok nélkül nincsen, ahol ezek a kapcso-latok hiányzanak, nem kultúrával, hanem szemfényvesztéssel állunk szemben. Ezért volt kul-túrája a középkornak s ezért nincs a modern polgárság korának." Kodolányi János: A szellem válsága.=K. J.: Esti beszélgetés. Bp. 1941, Magyar Élet, 40. 1.
9 „Az ekéje mellet ballagó paraszt is ott állhat a kultúra legmagasabb csúcsán." Kodolányi János:
Estii beszélgetés.=Magyar Élet, 1941, 4. sz. 2. 1.
10Kodolányi János: Csendes órák. 1942.Jún.=K. J.: Csendes órák. Bp. (1943), Turul.
11Kodolányi János: Kelet Népe.=K. J.: Esti beszélgetés. Bp. 1941, Magyar Élet, 50. 1.
12Uo.
0 13Kodolányi János: Esti beszélgetés. 1940. Júllus.=K. J.: Esti beszélgetés. Bp. 1941, Magyar
1() FIPt 1 ")f'.) 1
!:"\ f'.
ugyan, de a maga módján, euráziai módon lett azzá. ( ... ) Európa volt a válto-zó, a magyar lélek az állandó."15
A regényvilág egységességének második rétege aktuális történelmi figyel-meztetés. Az örök magyar lélek megtalálása, az ősi magyar kultúra feltámasz-tása egyúttal azzal is kecsegtet, hogy a jelenkor válságos magyar világának megadhatja a kivezető utat, a múlt szorosan összefügg a jelennel. Kodolányi saját korát átmeneti kornak látta. A bomladozó és a hanyatlást erjesztő kapita-lizmus és a nemzeti szemlélet megújhodásának kettősségét érzékeli benne.
,,Igen érdekes színjátéknak vagyunk tanúi. A pukkadásig felpuffasztott anarchi-kus kapitalizmus mohóságának, amint a háborúk és világháborúk menydörgé-sei és fenyegető villámlásai között keresi a kivezető utat, de természetesen eredménytelenül, hiszen önmagával jutna ellentétbe, ha mohó rablótevékeny-ségét feladná és megnyugodnék. Másfelől azoknak a népeknek lassan erjesztő
szellemiségét figyelhetjük, amelyek a befelé fordult áhítatos lélek üzeneteit hozzák és suttogják szájról-szájra, országról-országra, kultúralkotásról kultúralkotásra."16 Olyan sajátos „forradalom" szükségességét érzi, amely „nem más, mint egy nép ősi életformáihoz - gondolkodásbeli, erkölcsi életformáihoz -való visszatérés.''11 Szerinte csak a múltból lehet a jövőt felépíteni, csak az ősi
bői lehet modernné válni. A helyes irány számára: Kelet. ,,Az istenért, adva van harminc-negyven millió rokon népség. S adva van egy összedőlt kapitalista-polgári Európa. Vajon hasonló helyzetben a világnak mely népe volna olyan
őrült, hogy ne nyúlna a rokonságban rejlő erők felé?"18
Üdvözli a szerte Európában megjelenő nemzeti eszméket, amelyek főleg azoknál a népeknél jelentkeznek erőteljesen, melyeknél a parasztság nem ala-kult át polgársággá, tehát Kelet-Közép-Európában. És ilyen alapon jelöli ki né-pünk feladatát is: az önismeret magas fokára kell eljutni, csak ezzel
képzelhe-tő el folytatólagos megmaradása. ,,Tudnunk kell ( ... ), hogy honnétjöttünk, kik és mik vagyunk, minő erőkkel rendelkezünk. Ha tudjuk, hogy meg kell védel-meznünk magyari voltunkat, tudnunk kell azt is, mi a magyarság, mi az, ami a sors forgandó kerékküllői közül sohasem hull ki, ami örök, amit védelmezve magunkat védelmezzük."19 Az önismeret kialakítása szorosan összefügg a tör-ténelem kutatásával: ,,Mintha a történet mély tengerébe nemcsak azért pillan-tanánk, hogy a mélybesüllyedt atlantiszi világ épületeit lássuk, felkonduló ha-rangszavát halljuk, hanem azért is, hogy visszatükröződő arcunkat figyeljük, magunkat megismerjük. "20 Ennek nevében fogalmazza meg a regényciklus megírásának célját Bella Andornak adott interjújában: ,, ... hogyan lehetne olyan életformát teremteni, amely a legpontosabban megfeleljen múltunknak és lel-ki alkatunknak. Miként lehetne az összetartozandóság csodálatos erejének ér-zését a régi világból a maiba áthozni. A ma magyarját akarom összekötni az
' 5Kodolányl János: Kelet Népe.=K. J.: Esti beszélgetés. Bp. 1941, Magyar Élet, 51. 1.
' 6Kodolányl János: A szellem válsága.=K. J.: Esti beszélgetés. Bp. 1941, Magyar Élet, 36-37. 1.
"Kodolányi János: Esti beszélgetés. {1940. Júllus)=K. J.: Esti beszélgetés. Bp. 1941, Magyar Élet, 152-153. 1.
18LJO. 209. 1,
19Kodolányl János: Kelet Népe.=K. J.: Esti beszélgetés. Bp. 1941, Magyar Élet, 47-48. 1.
g,
ősivel. A nemzeti megújhodások mindig akkor következnek be, mikor a népek múltjuk erőiből merítettek."21
Kodolányi tehát az elfelejtett magyar mitológiát, ősi gondolkodásmódot próbálta meg feltámasztani. Kísérlete azzal a szándékkal kecsegtetett, hogy meg tudja mutatni azt az utat, amely a magyaroknak mindig a helyes irány volt, és amely vélhetőleg a korabeli kétségbeejtő helyzetben is segítséget adhat. A regény világa mindeme tudatos szándék ellenére Kodolányi keze alatt könnyed, játékos, művészi erejű vízióvá vált. Nem érződnek az író publicisztikájának
té-telei, a regények lapjait mindennapi életüket élő hétköznapi emberek népesí-tik be. Így a keletkezés időpontja és a problémák súlyossága ellenére Kodolányi legidillikusabb regényeit vehette kezébe az olvasó. Ez pedig a regényvilág har-madik egységesítő rétegével magyarázható: a regény alkotáslélektani hátteré-vel. Kodolányinál ekkor napirenden voltak a különböző botrányok, a hosszú évekig tartó plágiumper, irodalmi támadások. Az író maga vallja be, hogy rész-ben ezek és a háború borzalmai elől menekülve teremti meg látomásait. ,,Ör-vendezzetek hát, akik azzal »vádoltatok«, amikor A vas fiai megjelent, hogy a
»problémák elől a történelembe menekülök«. Akkor ugyan még nem, de ma igenis, tudatosan, szándékosan, akarva, nem titkolva menekülök. ( ... ) Igenis, tudatosan szabtam ki magam elé egy hatkötetes történelmi regény roppant fel-adatát, menekülésképpen."22 Másrészről víziói főleg gyerekkorából táplálkoz-nak, a Süllyedő világban leírt világ kísértetiesen hasonlít a regényekére: ,,Bizo-nyára tökéletesen pogány világ az, amiben Ilával élünk, pogány világ, melyben a hetvenhetedik Égben lakozó öregistentől kezdve a föld alatt sürgő-forgó ör-dögökig, a világ folyásába százféleképpen beleavatkozó boszorkányokig, kísér-tetekig, jótét lelkekig, az Égre jégfelhőt görgető, fent a Zengőn lakó Sánta
Ör-dögtől a téli alkonyatban láthatóan suhanó angyalokig, a hadonászó fáktól az állat alakú felhőkig, az Égből hulló hócsillagoktól a beszélő állatokig minden-minden egy csodálatosan érthető, okos, szerves és bámulatos, szívet-lelket
gyönyörködtető világrendben helyezkedett el."23
Az Emese álma cikluscím azt jelképezi, hogy a korforduló szerves folyamat eredménye volt. Emesét álmában egy turulmadár ejtette teherbe, s a méhéből
fakadó forrás a tőle származó dicső királyok eljövetelét jósolta. Ezek a királyok történelmünkben keresztény királyok voltak, de az eredet - ahogy a cím hang-súlyozza - egy keleti mítosz. A regények számos esetben kiemelik, hogy a régi az újjal összefügg. Egy új kultusz akkor válhat elfogadottá, ha vannak gyökerei, ha ősi emberi tartalmak fűződnek hozzá. Így nőhet át például Boldogasszony pogány kultusza Mária kultuszává. Az értelem átalakulása folyamatosan, apró lépésekben megy végbe, a régi is megőrződik, a folytatás szervesen nő ki
be-lőle. Ehhez kell a nagy epikai perspektíva. A ciklus koncepciójából adódik a
sze-replők elaprózása. A fordulat egyéni életek elmozdulásaiból bontakozik ki, akik megélik, alig érzékelik. A változást személyes motivációk okozzák. Csirtag sze-relmes lévén válik kereszténnyé, Mikule rabszolgának születik, nem törődik ve-le senki, ezt pótolja egy személyes Isten gondolata.
21 Bella Andor: A nemzeti megújhodásról és feltételeiről.= FIim Színház Irodalom. 1942, 8. sz. (?)
22Kodolányl János: Csendes órák. 1942. aug.=K. J.: Csendes órák. Bp. (1943), Turul, 234. 1.
'.
J, •
, • .-.!...,g~
Nem lehet egyértelműen besorolni a regényciklust a történelmi regények közé. Ahogy a világkép is kétarcú, úgy a műfaj is. A mű nem pusztán a pogány magyar világ rekonstruálása, a magyar történelmi kép előterében egy mitikus
előkép áll, a mítoszregény és a nemzeti történelmi regény ötvöződik. Az alap-koncepció kizárja az egyszeri történelmit, az ismétlődés hangsúlyozódik az idő
ben előre és visszafele is. Egyrészt a regények a múltban a jövőt láttatják.
Gyöngy nem akar gyermeket, ami a későbbi egyke problémát előlegezi, a
fele-lősségteUes táltosok a világ hanyatlásáról tanítanak, más táltosok viszont a ha-rácsolás, hitetlenség gyanúját keltik, a törzsek vezetői nem egységesek, egyé-ni érdekek mozgatják őket - mindez akkor, mikor a teuton hatalma fenyeget.
Altin szavait olvasva nem lehetett nem összekapcsolni azokat a világháború él-ményével: ,.Jézus, ordetják, s valaki nem szól nyelvükön, kitépik nyelvét, Jézus, rebögik, s kitekerik nyakát az égi madárnak, mert nem csicsörög s fütyül teu-ton csicsörgésvel s fütyülésvel, Jézus, ivöltik, s kivágják az fákat, mert nem ú vérük kering benne." Ugyanakkor az ismétlődés megtörténik időben visszafele is. Megelevenednek a hunok nyomai: Ojbarsz (Koppány) és files Hunort és Ma-gyart játszik, Ojbarsz Eribülcsü énekét dúdolgatja, és lépten-nyomon Etele vá-rainak maradványaival találkozunk, különösen gazdag ebben a Holdvilág-árok helyszíne, ahol megtörténik a kagáncsere, ami szintén már oly sokszor
megis-métlődött. Ugyanez figyelhető meg a keresztény oldalon is: Kirill hasonlatos a feladatát vállalni nem akaró Jónáshoz, hívei cserben hagyják, mint Jézust a Gecsemáné kertben (küszöb-jelenet), Csillag a samáriabelihez hasonlít, az Is-tenek záró részében Csillag és Kirill kettőse Máriáyal és Józseffel azonosul,
Kirilltől egy halász a halála utáni feltámasztását kéri, ahogy ez Lázárral is meg-történt, és lehetne még sorolni. Így állítja helyre Kodolányi a kívánt folytonos-ságot jelen és múlt között.
Ebben az időtlen és időhöz kötött világban azért is mozgunk olyan köny-nyen, mert apró részei szimbolikus re~dszerré állnak össze. A kultúrában élő
ember Isten-élménye sugárzik a regényciklus nyitóképéből, aki teUesen össze-olvad a természettel.
A szél és a Nap istenülnek is a regényekben, mint a homéroszi eposzokban.
Este Küldis akszin széthinti gyönyörűséges aranypiros haját a földön, amikor elszenderedik, és Szíl kán, vagy máshol Szélapa és Szélanya, valamint kölyke-ik azok, akkölyke-ik dühösen fújnak, ha vihar van. Az emberek együtt élnek a termé-szettel: az esőzés bajt hoz, ajó idő elűzi azt. Az emberek életének apró esemé-nyeit körbeveszik a természet hatalmas erőinek játékai.
Nemcsak a természet erői épülnek bele szimbolikusan az emberek világá-ba, hanem fordítva is így van, az emberi világ is beépül a kozmikus rendbe.
SzerepeUen erre is néhány példa a számtalan közül. Csillag rozskalászhoz ha-sonló haja, vastag hajfonata bevilágítja Kirill homályos veremházát. Dzsid sze-meit, mikor Ojbarszot a halállal megismerteti, a fiú két mozdulatlanul fénylő,
sötét csillagnak látja. Ukk és Bese kimennek csillagokat nézni este, aztán lefek-szenek és csakhamar mély álomba merülnek. nHortyogásuk összevegyült a hó-vihar vad brummogásával." Balsamnak kristálygyúrúje van, amelybe ha bele-néz, mindent meglát. (Ez az elem visszatér a V'LZönt6ben.)
Mindezek természetesen az ábrázolásmód líraiságánakjellemzői, de soka-ságuk hozzájárul egy önálló szemléletmód felépítéséhez, a mindent mindennel
~ '3
összefüggésben mutató, kozmikus világrend kialakításához. Ugyanez mondha-tó el a jellemábrázolás egyik alapvető módjáról a regényben: a szereplők álla-tokhoz, esetleg növényekhez hasonlításáról. Ez nemcsak frappáns módja a jel-lemzésnek, de velejárója a világot egységében látó szemléletmódnak is.
Ojbarsz új seregének tagjai oly ügyetlenek, ,,mint a vízből kikerült kacsák", a
nők óvatosan kerülgetik a sarat, mint a macskák, Balsam, mikor lányai vissza-térnek saját otthonukba, megszedett fának érzi magát. Hajnal tehénhez hason-latos, Tar Szerénd hiúzhoz, máshol paripához, Ugal farkashoz, Borcs bogárhoz, Ojbarsz párduchoz, Karai haja pedig „a vizelő bárány farkához" stb.
Ugyanez megtörténik fordítva is: emberi tulajdonságokkal ruházódnak fel állatok, növények, a természet.
Fontos szerepe van a regényekben a Balatonnak, képe újra és újra felbuk-kan. A két regény a tó egyik, illetve másik partja mellett játszódik, ugyanúgy, ahogy a jézusi történet is víz mellett játszódik. A Balaton kétszer tűnik fel a má-sodik részben úgy, mint mérhetetlen nagy hal, melyen a sötétzöld hullámok mintha apró pikkelyek lennének. Az egyik kép közvetlenül Gyöngy temetése után következik, Ojbarszot látjuk, amint a hegyoldalon ballag. A második azu-tán van, hogy Dzsid tanítja a fiút a magyarok sorsáról: ,,Helyre kell állítani Tengri rendjét. Egyesíteni az négy velágtájat. Kardot adni kelet gyilájának erős
kezébe. Fölállítani az Négy Oszlopot. Megmarkolni Tengritől áldott kagáni kéz-vet az csiszolt gombú pálcát." A fiúban ekkor alakul ki a nagyra törő terv: ,,Szö-vetkezni Kelettel, Északkal, Déllel, s megvívni Nyugattal, ez örvénylett a fejében.
Óriási, az egész világot átölelő szövetséget teremteni, a kagán uralkodjék itt, a gyila Keleten, fölállítani a Világ négy oszlopát. Rettenetes hadat rendelni min-denkinek. Befejezni, amit Eribülcsü s Lél kezdett."24 Ekkor szűnik meg halálfé-lelme is. Ojbarsz a nagy elképzelések hatása alatt kisiet a ligetbe - ekkor jele-nik meg újra a Balaton nagy halhoz hasonlatosan. Mintha a világ - a nagy em-beri tervek mögött - a jézusi jelkép felé mozdulna. Ez előkészíti Szent István fellépését, hiszen Kodolányi saját bevallása szerint a ciklus az ő szerepét kíván-ta volna bemukíván-tatni. Talán nem véletlen, hogy Ojbarsznak mind a két jelenetben kicsordul a könnye.
A transzcendencia érzését Kodolányi a mélység-magasság irracionális kitá-gításával is érzékelteti. Ojbarsz Dzsid oktatásait hallgatva ,, ... olykor úgy érezte,
2'Érdemes Idézni ezen a helyen Ismét Kodolányi publlclsztlkájából, mert rávilágít arra, mennyire fontosnak tartotta az író a „magyar kozmikus rend" alapjait: ,,Lassanként kitisztul az a kép Is, amit őseinkről Jól-rosszul összetákoltunk. A sztyep-népek - mongolok, türkök, magyarok - tár-sadalom szervezetének kozmikus alapjai egyre világosabbak előttünk. A szakrális fejedelem, a kagán szerepe, a mellérendelő állatnorganlzácló, a négy világtáj alapján elrendezett törzsek és hadseregek, a kettős fejedelemség - egyik Nyugat, másik Kelet képviselője - s az ehhez való makacs ragaszkodás történelmünk során (a »kisebbik« király, az »IDabb«klrály méltósága egé-szen az Árpád-ház kihalásáig), kultikus cselekményelnk értelme volt, a kereszténység könnyű felvétele és mély átélése, mind különös, tiszta értelmet nyer. Ma még kevesen mérik fel an-nak Jelentőségét, hogy a magyar társadalomrend, katonai szervezet, vallási kultusz egy koz-mikus világkép csodálatos megvalósulását mutatja, kevesen látják még, milyen magasrendű életforma volt ez s mennyire fölötte állt az akkor úgynevezett »kultúrnépek« életformálnak."
q (
Kodolányi János: Esti beszé/getés.=Magyar Élet, 1942, 7. sz."1
e·"'
mintha mély kútba ereszkednék, s az Ég olyan magasan nyílt fölötte, hogy szé-dült. Olykor meg mintha magas hegyre emelkedett volna, a kerek föld kitágult alatta, egyre messzebb látott, egyre több csodát pillantott meg." Tar Szerénd egy este Karamannál nem tud aludni. A sátrában fekszik, nézi a tárgyakat, hall-gatja a szelet, ,, ... s lassanként mintha nem is a földi világon élt volna. Látta a kerék módjára elterülő, kerek földet, a mérhetetlen magasságú Eget s lent a mélységes Alvilágot." A Kirill tartotta misén ,,Az élet határai kitágulnak, a túlvi-lág borzongató vitúlvi-lágossága rájuk áramlik." És a záró jelenetben, Géza kagán-ná választásákagán-nál „Gyeücse úr a föld mélyéből bukkant föl, s mégis mintha az Égből bocsátkozott volna a sziklaperemre." Néha ez teljesen konkrét formát ölt:
Ojbarszról az első kép az, hogy felfelé kapaszkodik a meredek hegyoldalon.
Csillagot Kirill egy veremben kereszteli meg, mikor kiszabadulnak és Kirill ki-húzza a gödörből. ,,Az Égből nyúlt le hozzá ez a kéz." Ugyanez a szimbolika fi-gyelhető meg a későbbi Én vagyokban, Júdás életében, aki vándorlása során
különböző szinteket jár meg, míg végül egy barlangba jut.
Az elbeszélés menete két fő technikára épül. Az egyik a víziók, látomások bemutatása - egy pillanatban egymás mellé festi a képeket. Ennek
Az elbeszélés menete két fő technikára épül. Az egyik a víziók, látomások bemutatása - egy pillanatban egymás mellé festi a képeket. Ennek