Parcella kísérletek
Kihelyezett kísérlet ÁLLAMILAG ELISMERT ÁRUFAJTA
Anyai szülők kijelölése, keresztezések végzése
Hibridmagállomány
Hibridállomány felnevelése
REZISZTENS SZÜLŐFAJTA rezisztenciát örökítő génekkel
NEM REZISZTENS SZÜLŐFAJTA jó gyümölcsminőség, jó termőképesség
KERESZTEZÉS
MAGVETÉS
első év január, fűtött növényház
SZELEKCIÓ - 1.
a venturiás varasodásra való fogékonyság alapján
FOGÉKONY MAGONCOK eltávolítása
REZISZTENS MAGONCOK
növényházi (VI-ig) és konténeres nevelése NEVELÉS FAISKOLAI ÁLLOMÁNYBAN
második―harmadik év, fokozott tápanyag- és vízellátás, fungicid nélkül
SZELEKCIÓ – 2.
harmadik év, lisztharmatra való fogékonyság alapján
FOGÉKONY MAGONCOK eltávolítása
SZAPORÍTÁS, OLTVÁNYELŐÁLLÍTÁS negyedik év, M9 alany
NEVELÉS, HIBRIDVIZSGÁLAT – ELSŐ SZAKASZ
ötödik évtől 3–4 évig, kordon fák, 2 db/hibrid, fungicid nélkül
SZELEKCIÓ – 3.
nyolcadik. v. kilencedik évben, gyümölcsmorfológiai jellemzők alapján
GYENGE MINŐSÉGŰEK eltávolítása
HIBRIDEK TOVÁBBSZAPORÍTÁSA M9 alany (10―12 db/hibrid)
ERWINIA TESZTELÉS in vitro inokulálás és vizsgálat
HIBRIDVIZSGÁLAT – MÁSODIK SZAKASZ 10―13. év, 4 db/hibrid, fungicid nélkül, minőség, növekedés, fenológia vizsgálata
SZELEKCIÓ – 4.
tizennegyedik év, tűzelhalás fogékonyság és eddigiek szerint
FOGÉKONY GENOTÍPUSOK eltávolítása
HIBRIDEK TOVÁBBSZAPORÍTÁSA 30–60 db/M9 és M26 alany
FAJTABEJELENTÉS - HATÓSÁGI DUS VIZSGÁLAT, VÍRUSMENTESÍTÉS, TERMESZTÉSI TESZTELÉS 14. évtől, fungicid nélkül, termesztési és áruérték tisztázása
ÁLLAMI ELISMERÉS, SZABADALMAZTATÁS
2. ábra. Alma rezisztencia-nemesítés munkafolyamata (Fejlesztő: Tóth Magdolna)
Tájszelekció esetében egy adott ökológiai környezetből emelünk ki egy ígéretes genotípust.
Ezt a genotípust szelektumnak hívjuk, majd un. parcella kísérletbe állítjuk fajtaösszehasonlítás céljából. Ezt követően a nemesítés valamennyi lépése megegyezik a keresztezéses nemesítésnél elírtakkal (3. ábra). Tájszelekcióval állítottuk elő a ’Milotai 10’ és az ’Alsószentiváni 117’ diófajtákat, a ’Piroska’ őszibarackfajtát, a ’Ceglédi óriás’ kajszifajtát vagy az ’Újfehértói fürtös’ meggyfajtát.
Honosítás során egy adott országban már állami fajtaminősítésben részesített fajtát vizsgálunk egy másik ország területén. A honosítandó fajtát ún parcella kísérletbe állítjuk összehasonlítás céljából. A parcella kísérlet beállítását követően a nemesítés minden lépése megegyezik a keresztezéses nemesítésnél elírtakkal (4.ábra). Honosítás útján került a magyar gyümölcstermesztésben a ’Biggerreau Burlat’ cseresznyefajta, a ’Cacanska rodna’ szilvafajta, a ’Redhaven’ őszibarackfajta, a ’Bergeron’ kajszifajta vagy a ’Pedro’ diófajta.
3. ábra: A tájszeleció lépései gyümölcstermesztésben Tájszelekció
Ígéretes genotípusok kiválasztása egy adott ökológiai környezetből
A kiemelt genotípusok leszaporítása faiskolában
Parcellakísérletek beállítása, adatok gyűjtése a kiemelt hibridekről Kihelyezett kísérlet
Államilag elismert fajta
4. ábra. A honosítás lépései a gyümölcstermesztésben
Biotechnológiai módszerekkel jelenleg még nem állítottak elő olyan gyümölcsfajtát a világon, mely termesztésben lenne. Előrehaladott kutatások folynak GMO (genetikailag módosított növények) kutatása terén alma, szilva, őszibarack, kajszi és diófajták esetében. A biotechnológiai módszerek alkalmazása nagy lehetőségeket jelet a gyümölcstermesztésben, ugyanis számos fajta esetében lehetőség van a rossz fajtatulajdonságok (ökológiai tényezőkkel szembeni ellenállóság fokozása, kórokozókkal, kártevőkkel szembeni érzékenység) kiküszöbölésére. Sajnos a GMO fajták táplálékláncba való beépülésének kérdése még nyitott, így egyetlen egy ország sem engedélyezi használatukat.
Gyümölcsfajták nemesítésének időigénye
Az 1. táblázat a nemesítői munka időigényét foglalja össze. Nem szabad elfelejteni, hogy fásszárú kulturák esetében egy év alatt csak egy adatgyűjtést vagy munkát (pl fenológiai fázisok felmérése, keresztezés) tudunk elvégezni, ezért tekinthető időigényesnek a nemesítőmunka fásszárú gyümölcsfajok esetében. A nemesítői munka időigényét tovább növeli az a tény, hogy gyümölcsfajok esetében meg kell várni a termőre fordulást, mely gyümölcsfajtól függően 3-7 nyarat jelenthet telepítést követően. Összefoglalva tehát a nemesítés kezdetétől számítva 16-17 múlva lehetséges az első ígéretes fajtajelölteket bejelenteni szabadalmi oltalmazásra.
Honosítás
Ígéretes genotípusok kiválasztása külföldi fajtaszortimentből
A kiemelt genotípusok leszaporítása faiskolában
Parcellakísérletek beállítása, adatok gyűjtése a kiemelt hibridekről
Parcella és kihelyezett kísérletek kísérletek
Államilag elismert fajta
1. táblázat. Fásszárú gyümölcsfajok nemesítői munkájának időigénye
Kategória Év
Keresztezéses nemesítés elvégzése, ígéretes genotípus kiemelése honosítás illetve tájszelekció során
0
Genotípusok felnevelése +1
Rezisztencia illetve fogékonyság vizsgálatok elvégzése különböző kórokozókkal szemben (csak keresztezéses nemesítéssel előállított hibrideknél)
+1
Nem fogékony genotípusok kiültetése hibridtáblába +1 Genotípusok szelekciója (4. évben termőrefordulás, max. 3 termőév értékelése)
+7 Ígéretes genotípusok kihelyezése különböző ökológiai
körülmények közé Magyarországon és külföldön Végső döntés meghozatala az ígéretes genotípusokról (szabadalmi beterjesztés)
+7
Növényfajták szabadalmi oltalma és márkavédelme világszerte (UPOV)
A növényfajták szabadalmi oltalmát és márkavédelmét az UVOP (International Union of the Protection of New Varieties of Plant) nemzetközi szervezet látja el. Az UPOV garanciát jelen arra, hogy az UPOV egyezményt aláírt UPOV tagállamok a növényfajták fajta- és márkavédelmét egységesen látják el. Hazánk 1983. április 13.-án csatlakozott az UPOV egyezményhez. Magyarországot az UPOV szervezetben a Magyar Szabadalmi Hivatal képviseli (a Hivatal honlapja: www.hpo.hu). Az UPOV tagállamok listája a következő linken érhető el: http://www.upov.int/export/sites/upov/en/about/members/pdf/pub423.pdf . UPOV tagállamok esetében előny az egységes szabályzás mellett, hogy egy UPOV tagállamban fajta- vagy márkaoltalmat nyert fajtát a másik UPOV tagállamban egyszerűsített eljárás során ki tudjuk fajta- vagy márkavédelemben részesíteni.
Nem UPOV tagállamok esetében (pl: Szerbia, Montenegró, Macedónia, Örményország, Egyiptom, Peru) minden esetben tanulmányozni kell az adott ország fajta- és márkavédelmi szabályozását, mely hasonló lehet az UPOV szabályozáshoz vagy attól teljes mértékben eltérhet. A nem UPOV országok esetében a növényfajták fajta- és márkavédelmét szabályozásuk tanulmányozása után a helyi fajtavédelmi hivatalban kell kezdeményezni és az oltalmat ott tudjuk fenntartani.
Növényfajták szabadalmi oltalmazása az Európai Unió területén (CPVO)
Az Európai Unió saját fajtaoltalmi hivatallal rendelkezik, melyet Közösségi Fajtaoltalmi Hivatalnak neveznek (www.cpvo.europa.eu), székhelye Angers-ben (Franciaország) található.
A Közösségi Fajtaoltami Hivatal az egész Európai Unióra kiterjedő hatáskörrel rendelkezik, ezért a CPVO-nál bejelentett fajták esetében a fajtát az egész EU területére egy eljárás lefolytatását követően le tudjuk védeni. Az Európai Unió Közösségi Fajtaoltalmi Hivatalánál fajtaoltalmi bejelentést abban az esetben lehet tenni, ha a fajta származási igazolással bizonyított első forgalomba hozását követően (mikor először pénzért értékesítették a fajtát) egy év még nem telt el. A bejelentés a bejelentési kérelem befogadását követően él (előzetes fajtaoltalmi elismerés). Ez azért lehetséges, mert az előzetes vagy a végleges fajtaoltalom
teljes időtartam alatt bármilyen újdonságrontó tényező hatására a fajtaoltalom visszavonásra kerül. Ez azt is jelenti, hogy az elfogadott, végleges fajtaoltalom is visszavonható.
A szabadalom jele, területi és időkorlátja
A szabadalmi oltalommal védett növényfajták jele: . A szabadalomnak területi és időkorlátja van. Területi korlát azt jelenti, hogy a szabadalmi csak meghatározott országokra érvényes. Az időkorlát pedig fás szárú növények esetében 25 évet jelent, ami azt jelenti, hogy a szabadalmi oltalom tulajdonosa a végleges szabadalom elnyerésétől számított 25 év időtartam alatt kérhet szabadalmi díjat a védett fajtáért. (Fás szárú növények esetében 25 év számít egy új növényfajta újdonságértékének.) A szabadalom csakis abban az esetben él, ha a bejelentő fenn is tartja. Az aktuális fenntartási díjak előzetes fajtaoltalom esetén 1200 EUR/év, végleges fajtaoltalom esetén 300 EUR/év. Az elnyert, de fenn nem tartott szabadalom után nem szedhető szabadalmi díj.
A szabadalmi díjszámítás alapját a szaporítás illetve a szaporítás utáni populáció értékesítése jelenti. Speciális eset, ha valaki rendelkezik szabadalmi oltalommal védett fajtával és nem értékesítési célból, hanem csak saját részére végez szaporítást, akkor ebben az esetben is meg kell fizetni a szabadalmi díjat a szabadalom tulajdonosának. A szabadalmi díj (royalty) mértéke jelenleg 0,5-2 EUR/oltvány, és 0,1-0,25 EUR/szem vagy rügy körül van Európában.
A szabadalmi oltalommal védett fajták neveinek is jól elkülöníthetőeknek kell lennie, ami azt jelenti, hogy legalább 2 karakter eltéréssel kell rendelkezniük a többi fajtanévtől.
Hazánkban jelenleg az egész EU területén szabadalmi oltalommal rendelkező fajtákkal az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft.
rendelkezik (5. és 6. ábrák). A Kutatóintézet saját nemesítésű diófajtáit (7. ábra) kizárólag Magyarország területén védte le, mivel a csekély mértékben alkalmazkodik a nemesítési helyétől eltérő ökológiai körülményekhez, így nincs jelentősége a szabadalmi oltalomnak egész Európai Unió területére való kiterjesztésére.
Márkavédelem
Márkavédelemre abban az esetben kerülhet sor, ha egy adott fajta már nem szabadalmazható, mivel a szabadalmi oltalomban előírtakhoz képest hosszabb idő telt az első értékesítés óta. Ebben az esetben lehetőség van a fajta nevének, mint márkanevének védelmére. A márkanév védelmét követően a márkanév használatát kell megfizetni. Az eljárás után a márkanevet a fajtanév mellett is lehet használni. Mind a márkanév, mind pedig a fajtanév egyedi, csakis egy fajtát jelölhet. pl: Avimag/Cadaman Avimag: fajtanév, Cadaman: márkanév.