Mivel hazánk a kajszi gazdaságos termeszthetőségének északi határa közelében fekszik, a fajták termésbiztonságát alapvetően meghatározza fagy- és télállóságuk. A téli nyugalmi időszak során a fák leginkább fagyérzékeny részei a virágrügyek. A hajtásrügyek általában 4-5 oC-al alacsonyabb hőmérsékleten károsodnak, mint a virágrügyek, a fás részek pedig még alacsonyabb hőmérsékleteket is kibírnak. Ha tehát egy adott fajta fagyállóságát kívánjuk meghatározni, akkor a virágrügyek, mint leggyengébb láncszemek fagyállóságát kell
vizsgálnunk. Az áttelelő szervek fagyállósága folyamatosan változik. Ősszel, a fák téli nyugalmi állapotra való felkészülésének időszakában fokozatosan alakul ki, a tél második felében pedig fokozatosan szűnik meg. A virágrügyek fagyállóságát, a fajták közötti különbségeket a fagykárok szabadföldi felvételezésével, valamint mesterséges fagyasztásos kísérletekkel tudjuk meghatározni (4). Több éves mesterséges fagyasztásos kísérletek eredményei alapján három árufajta virágrügyeinek téli fagyállóság-változását mutatjuk be a 12. ábrán (5). A fagyállóság alakulásán kívül a fajta télállóságát az áttelelő szervek mélynyugalmának hossza, a virágrügy-fejlődés üteme és a fás részek téli kiszáradási hajlama is meghatározza. Az 5. táblázatban a fő kajszi árufajtákat fagy- és télállóságuk alapján csoportosítottuk.
5. táblázat. Kajszi árufajták csoportosítása fagy- és télállóságuk szerint fagyérzékeny, gyenge
télállóságú
közepes fagy- és télállóságú
jó fagy- és télállóságú
Cegléd óriás Ceglédi kedves Bergeron
Ceglédi Piroska Ceglédi arany Gönci magyar kajszi Mandulakajszi Harcot
Magyar kajszi C.235 Pannónia
12. ábra. Kajszifajták virágrügyeinek fagytűrési középértékei (LT50) a téli nyugalmi időszakban, több év átlagában, mesterséges fagyasztásos kísérletek eredményei alapján G) Kajszi árufajták fogékonysága betegségekre
A kajszifákat sokféle betegség veszélyezteti, amelyek kórokozóira a termesztett fajták különböző mértékű fogékonyságot mutatnak. A betegségekkel szemben teljesen ellenálló (rezisztens) fajták sajnos nincsenek sem a fő árufajták, sem a választékbővítő fajták között. A nemesítők dolgoznak a rezisztens kajszifajták előállításán, és remélhetőleg a jövőben egyre
több ilyen fajta kerülhet majd a termesztésbe. A 6. táblázatban adjuk meg a fejezetünkben részletesen tárgyalt árufajták érzékenységi fokozatait a különböző betegségekre. A vírusos betegségek közül elsősorban a plum pox virus (PPV) fertőzi a kajszit. Ellene vegyszeres védekezési lehetőség nincs, csak a garantáltan vírusmentes oltványok telepítése és a vírust terjesztő vektorok folyamatos irtása jelent megoldást. A baktériumos és gombás ágelhalás, fapusztulás (gutaütés) egy komplex betegség, ami azt jelenti, hogy több kórokozója is van.
Ezek közül a legfontosabbak a Pseudomonas syringae pv. syringae baktérium, a Leucostoma cincta (Cytospora cincta) gomba, és az European Stone Fruit Yellows fitoplazma. Ezeken kívül még más baktériumok és gombák is kimutathatók az elhalt fák szöveteiből. Az ágelhalás, fapusztulás fő kórokozói télen, sebeken át fertőznek, ezért a fő védekezési mód ellenük, hogy a téli nyugalmi időszak alatt nem végzünk metszési munkákat a kajszifákon. A kajszit három monilínia faj fertőzi. A Monilinia laxa a virágzási időszakban a virágszerveken keresztül fertőz, majd tovább terjed a vegetatív szervekbe is. A Monilinia fructigena és a Monilinia fructicola a gyümölcsöket károsítja. A leveleket károsító gombás betegségek közül az apiognomóniás levélfoltosság a legveszélyesebb a kajszinál. Ezt az Apiognomonia erythrostoma nevű gomba okozza.
6. táblázat. Kajszifajták fogékonysága vírusos, baktériumos és gombás betegségekre*
Fajta
* 5 a legfogékonyabb, 1 a legkevésbé fogékony Ellenőrző kérdések:
10. Hol van a kajszi eredeti géncentruma?
11. Miért nem tudunk Magyarországon mediterrán kajszifajtákat termeszteni?
12. Hogyan alakultak ki a Kárpát-medence jellegzetes kajszifajtái?
13. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a kajszifajták kiválasztásnál?
14. Mitől függ a kajszifajták virágzási ideje?
15. Csoportosítsa a kajszifajtákat virágzási idejük szerint!
16. Mikor kezdődik, és meddig tart a fő kajszi árufajták szüreti időszaka Magyarországon?
17. Csoportosítsa a kajszifajtákat érési idejük szerint!
9. Az óriás kajszi fajtakör fajtái miért nem alkalmasak egymás pollenadójának?
10. Soroljon föl 2 öntermékenyülő és 2 önmeddő kajszifajtát!
11. Kell-e a ’Mandulakajszi’ mellé pollenadó fajtát telepíteni?
12. Ajánljon pollenadó fajtákat a ’Ceglédi Piroska’ és a ’Ceglédi óriás’ fajtákhoz!
13. Milyen paraméterek határozzák meg a kajszifajták gyümölcsminőségét és piaci értékét?
14. Jellemezze a korai érési időszak kajszifajtáinak gyümölcsminőségét!
15. Jellemezze a középidejű érési időszak kajszifajtáinak gyümölcsminőségét!
16. Jellemezze a késői érési időszak kajszifajtáinak gyümölcsminőségét!
17. Csoportosítsa a kajszi árufajtákat felhasználhatóságuk szerint!
18. Csoportosítsa a kajszi árufajtákat koronahabitus és növekedési erély szerint!
19. Milyen faalak kialakításához a legalkalmasabbak a lehajló ágrendszerű kajszifajták?
20. Csoportosítsa a kajszi árufajtákat fagy- és télállóságuk szerint!
21. A téli nyugalmi időszakban a kajszifák melyik részei a legfagyérzékenyebbek?
22. Hogyan változik a kajszifák áttelelő szerveinek fagyállósága a tél során?
23. Mik a kajszi fő betegségei? Vannak-e betegség-ellenálló fajták?
Felhasznált és ajánlott irodalom:
1. Mády R., Szalay L. 2003. Kajszifajták. In: Pénzes B., Szalay L. (szerk.) Kajszi. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
85-126. o.
2. Szabó Z., Szalay L. 2001. Kajszi. In: G. Tóth M. (szerk.) Gyümölcsészet. Primom Kiadó. Nyíregyháza. 198- 215. o.
3. Szalay L. 2009. Kajszi. In: Tóth M. (szerk.) Gyümölcsfaj- és fajtaismeret. Egyetemi jegyzet. BCE Gyümölcstermő Növények Tanszék. Budapest. 127-136. o.
4. Szalay L. 2003. A kajszi ökológiai igényei. In: Pénzes B., Szalay L. (szerk.) Kajszi. Mezőgazda Kiadó.
Budapest. 41-52. o.
5. Szalay L. 2008. Development and cold hardiness of flower buds of stone fruits. In: Nyéki J., Soltész M., Szabó Z. Morphology, biology and fertility of flowers in temperate zone fruits. Akadémiai Kiadó.
Budapest.
6. Szalay L., Mády R., Nagy Á. 2005. Kajszi fajtahasználat Magyarországon. Kertgazdaság. 37(3):36-48.
1.9. Szilva (Prunus domestica L. – házi szilva; Prunus italica convar. claudiana Poiret – ringló)
Kovács Szilvia
Tárgy: A szilva magyarországi fajtahasználatának bemutatása, a termesztett fajták értékelése érési idő, gyümölcs és áruérték, termőképesség, termékenyülési sajátosságok, növekedési jellemzők, ellenállóképesség, valamint ökológiai igény alapján.
Kulcsszavak: szilva, érési idő, gyümölcsminőség, felhasználási cél, termőképesség, termékenyülés, növekedési jellemzők, ellenállóképesség, ökológiai igény.
A szilva termesztésének Magyarországon évszázados hagyományi vannak. Klimatikus adottságaink az európai csoportba tartozó szilvák termesztésének kedveznek, fajtahasználatunk is ennek megfelelően alakult. Hazánkban legnagyobb arányban a nagyfokú ökológiai toleranciával rendelkező házi szilvához (Prunus domestica L.) tartozó fajtákat termesztjük. A termőhellyel szemben igényesebb ringlók (Prunus italica convar. claudiana Poiret) termesztésben betöltött szerepe kisebb. A termesztett ringló fajták ('Althann ringló', 'Sermina') termőterülete az utóbbi két évtizedben csökkenő tendenciát mutat.
Hazai fajtaszerkezetünk folyamatosan változik. A 'Besztercei szilva' termesztésének hagyománya van, de szilvahimlőre való fogékonysága miatt termőterülete az utóbbi évtizedekben rohamosan csökkent. A 'Stanley' az 1970-es évek elején jelent meg ültetvényeinkben. A termelők és a fogyasztók körében a ’80-as évek elejétől váltak kedveltté a szerbiai Čačakból származó szilvák ('Cacanska lepotica', 'Cacanska rana', 'Cacanska rodna'),
valamint az amerikai illetve angol származású 'Bluefre' és 'President'. Az utóbbi tizenöt évben legnagyobb arányban a 'Cacanska lepotica' fajtát telepítették, de még mindig szívesen ültetik a 'Stanley' és a 'Besztercei' fajtákat. Ültetvényeinkben megjelentek és vélhetően egyre nagyobb szerepet fognak játszani a sharka vírussal szemben ellenállóbb, nagy termőképességű, gyakran öntermékeny német, szerb, román szilvafajták (pl. ’Jojo’, ’Valjevka’, Top-sorozat).
A japán típusú szilvák termesztéséről Magyarországon már közel két évtizedes tapasztalattal rendelkezünk. A termőhelyre, termesztési körülményekre igényes fajták termőterülete nálunk nem jelentős.
A Nemzeti Fajtajegyzékben jelenleg 20 államilag elismert európai és 3 japán típusú szilvafajta található. A fajták származása változatos: a 3 magyar fajta mellett német, szerb, cseh, francia, román, angol, olasz és az Egyesült Államokból származó szilvafajta található meg.
Fajtával szemben támasztott követelmények:
• felhasználási célnak megfelelő gyümölcs- és áruérték (méret; alak; magvaválóság; héj- és hússzín; húskeménység; cukor- és sav-tartalom; íz; tárolhatóság),
• érési idő (kedvezőbb a korai vagy késői),
• felhasználási céltól függően koncentrált (üzemi termesztés) vagy elhúzódó (házikerti termesztés) érés, gyümölcsminőség megőrzése a fán,
• jó ön- és szabadtermékenyülés,
• korai termőrefordulás,
• nagy termőképesség, rendszeres terméshozás,
• középerős növekedési erély, közepesen sűrű jól alakítható korona,
• gépi betakarításra való alkalmasság,
• jó ökológiai alkalmazkodás (fagy- és szárazságtűrés),
• betegségekkel szembeni ellenállóság (szilvahimlő: Plum pox potyvirus; szilva monilíniás betegsége: Monilinia laxa, M. fructigena, M. fructicola; szilva poliszigminás betegsége: Polystigma rubru; szilvarozsda:Tranzschelia pruni-spinosae, T. discolor).
Fajtaválasztás szempontjai:
A) Érési idő
B) Gyümölcs- és áruérték C) Termőképesség
D) Termékenyülési sajátosságok E) Növekedési jellemzők
F) Kórokozókkal szembeni ellenállóképesség G) Ökológiai igény
A „Szilva” című fejezetben a fajták értékeléséhez 1-12. irodalmakat dolgoztuk fel.
A) Érési idő
A hazánkban termesztett szilvafajták érési szezonja csaknem 3 hónapot fog át (1.
ábra). A fajták érési ideje június legvégén-július első hetében kezdődik. Legkorábban érő fajta a 'Ruth Gerstetter', az érési sort pedig a 'President' zárja szeptember közepén. A szüreti időpontban évjáratonként akár 10-14 nap eltérés is lehet. A fajták érése többnyire 7-10 (14) napig tart. Leggyorsabb éréslefutású a fajtaszortimentben a 'Cacanska rana', elhúzódó érésű a 'Monfort', a 'Utility' és a 'Debreceni muskotály'.
Az 1. ábrán jól látható, hogy a fajták jelentős része augusztus közepétől szeptember elejéig érik. A termesztők gyakran szembesülnek ebben az időszakban értékesítési
problémákkal, mely főként abból adódik, hogy az idősebb ültetvényekben a 'Cacanska rodna', 'Stanley', 'Blufre' és a 'Besztercei szilva' klónok ('Besztercei Bt.2'; 'Besztercei Bt. 398';
'Besztercei Nm. 122'; 'Besztercei Nm. 150') a meghatározók. A fiatal ültetvényekben ezért már a korábbi érésű, megbízható termőképességű, nagyobb gyümölcsű, de sajnos közepes gyümölcsminőségű 'Cacanska lepotica' fajtát ültették, melyet azonban a piac kevésbé szívesen fogadott.
Friss piacra jelenleg a korai (július eleje-vége), nagy gyümölcsű, valamint a kései, nagy gyümölcsű, magasabb szárazanyag-tartalmú, kemény húsállományú, jól tárolható fajták választása indokolt. A gyümölcsök tárolásával a fogyasztási idő 3-4 héttel is meghosszabbítható. Ipari feldolgozásra a legjobb áruértékű fajták jelenleg is a szilva fő érési időszakában (augusztus közepe-szeptember eleje) érnek.
Hónap június július augusztus szeptember
Fajta dekád 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 Ruth Gerstetter
Cacanska rana Sermina Silvia Monfort Utility
Cacanska lepotica Althann ringló Cacanska rodna Zöld ringló Korai Besztercei Tuleu gras Stanley Valjevka Empress Bluefre Ageni
Besztercei klónok Debreceni muskotály President
1. ábra. Szilvafajták érési ideje