Fertődi 1
1976-ban elismert hazai nemesítésű fajta. A ’80-as években mintegy 80%-os arányban volt a hazai ültetvényekben. Az újabb hazai és külföldi eredetű fajták bevezetése mára már csökkentette a jelentőségét. Korai érése (május vége - június eleje) és kedvező gyümölcstulajdonságai miatt mindenféle felhasználási célra alkalmas. Kézzel és géppel is egyaránt könnyedén betakarítható. Jobb öntermékenyülő képességének (49,7%) köszönhetően termőképessége nagyon jó. Fürt és bogyómérete is nagy (70. ábra), a bogyók színe fényes
fekete, íze kellemes feketeribiszke aromás. Korán virágzik, így a tavaszi fagyok károsíthatják.
Toleráns az amerikai lisztharmattal és a drepanopezizás levélfoltossággal szemben; érzékeny a rozsdára. (2, 5)
70. ábra. ’Fertődi 1.’ ribiszkefajta
gyümölcsei (Fotó: Papp János) 71. ábra. ’Dyana’ ribiszkefajta gyümölcsei (Fotó: Márkné Deák Szilvia)
Dyana
Újabb nemesítésű hazai előállítású fajta, 2004-ben kapott állami elismerést. Korai érésű, 1-2 nappal a ’Fertődi 1’ előtt érik. Mindenféle felhasználási célra alkalmas. Bokra gépi betakarításra kiválóan alkalmas. Bogyói a fürtön belül együtt érnek, pergésre nem hajlamosak. A kiváló öntermékenyülésének (58,3%) köszönhetően a Fertődi 1 fajtáknál bővebben terem. Fürtjei hosszúak, bogyói nagyok, (71. ábra) kemények, fénylő fekete színűek, íze kellemes. Festékanyag-tartalma kiemelkedő. Gépi betakarításra kiválóan alkalmas. A drepanopezizás levélfoltossággal, a köszméte amerikai lisztharmatával és a rügygubacs atkával szemben rezisztens. (2, 5)
Aranka
Újabb nemesítésű hazai előállítású fajta, 2004-ben kapott állami elismerést. Korai érésű a
’Fertődi 1’ után 3-5 nappal érik. Friss fogyasztásra és mélyhűtésre is megfelelő, de elsősorban konzervipari feldolgozásra alkalmas fajta. Bokra erős növekedésű, középvastag vesszőkkel, jó felújuló képességgel. Gépi betakarításra kiválóan alkalmas. Jó öntermékenyülő képessége (55,5%) miatt nagy terméshozamokra képes. Fürtjei középhosszúak, bogyói nagyok, fénylő fekete színűek (72. ábra), festékanyag-tartalma kimagasló. A köszméte amerikai lisztharmatára mérsékelten fogékony, a drepanopezizás levélfoltossággal, ribiszkerozsdával és a rügygubacs atkával szemben ellenálló. (2, 5)
72. ábra. ’Aranka’ ribiszkefajta gyümölcsei (Fotó: Márkné Deák Szilvia)
73. ábra. ’Otelo’ ribiszkefajta gyümölcsei (Fotó: Fertődi Gyümölcskutató) Otelo
Szlovákiában előállított fajta, a középszezonban a ’Fertődi 1’ után egy héttel érik.
Növekedése erős, bokra gömb alakú, felújuló képessége jó. Gépi betakarításra kiválóan alkalmas. Csak részlegesen öntermékenyülő (42,6%), a ’Titania’-val kölcsönösen jól porozzák egymást. Megfelelő fajtatársítással termőképessége és termésbiztonsága jó. Fürtjei középhosszúak, 9-10 bogyóval, bogyója nagy (73. ábra), pergésre nem hajlamos. Az amerikai lisztharmattal és a rozsdával szemben viszonylag ellenálló. Későn virágzik, amely termésbiztonságát fokozza. (2, 5)
Hidasi bőtermő
Kisebb jelentőségű üzemi fajta. A középszezonban a ’Fertődi 1’ után 6-8 nappal érik.
Elsősorban a konzerv- és hűtőipar számára jelent alapanyagot. Bokra nagy, feltörő, elsűrűsödésre és elöregedésre nem hajlamos. Gépi betakarításra különösen alkalmas. Csak részben öntermékenyülő (34,4%), de megfelelő pollenadóval társítva bőtermő. Fürtje hosszú, tömött és zászlószerűen elálló. Bogyói középnagyok, fényes feketék (74. ábra), íze kellemes.
A ribiszkerozsdával szemben ellenálló, de a köszméte amerikai lisztharmatával szemben kissé fogékony. (7.)
74. ábra. ’Hidasi bőtermő’ ribiszkefajta
gyümölcsei (Fotó: Márkné Deák Szilvia) 75. ábra. ’Titania’ ribiszkefajta gyümölcsei (Fotó: Fertődi Gyümölcskutató)
Titania
Svédországban Tamás Pál által nemesített fajta. A’90-es években hazánkban a ’Fertődi 1’
Fajtánál nagyobb arányban telepítették. A kései szezon fajtája, 10-12 nappal a ’Fertődi 1’ után érik. Bokra nagyon erőteljes növekedésű, gépi betakarításra kiválóan alkalmas. Magas termésátlagokra képes. Fürtje középhosszú, bogyómérete nagy (75. ábra), ízanyagokban gazdag, aromás, pergésre nem hajlamos. Egyaránt alkalmas házikerti és üzemi termesztésre is.
Jól ellenáll a különböző környezeti káros hatásoknak. Az amerikai lisztharmattal és a rozsdával szemben rezisztens, toleráns a drepanopezizás levélfoltossággal szemben. (2, 5)
Az újabb, kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező fajták miatt termesztésből a következő fekete ribiszke fajták a szorultak ki: ’Brödtorp’, ’Silvergieter F. 59 ’, ’Wellington XXX’,
’Altajszkaja Deszertnaja’, ’Neoszüpajuscsajaszja’.
Ellenőrző kérdések:
11. Hasonlítsa össze a piros és fekete ribiszke gyümölcseinek érésmenetét, valamint a betakaríthatóságukat!
12. Fajtapéldák bemutatásával hasonlítsa össze a piros és fekete ribiszke termékenyülési viszonyait!
13. Milyen színanyagokat tartalmaznak a piros, fehér és fekete ribiszkék?
14. Mely ásványi anyagok és mely vitaminok találhatók meg nagyobb mennyiségben a ribiszkék gyümölcseiben?
15. Milyen célokra használhatók fel a fekete ribiszkék gyümölcsei? Milyen elvárásokkal rendelkeznek az egyes felhasználási célok?
16. Milyen paramétereket vesz figyelembe a ribiszkék üzemi termeszthetősége szempontjából?
17. Melyek kártevőket és kórokozókat veszik alapul a nemesítők a ribiszkék rezisztencianemesítésében?
18. Mely országokban nemesítették a hazai termesztésben megtalálható piros és fekete ribiszkefajtákat?
Felhasznált irodalmak:
(1.) Porpáczy A. 1999. Ribiszketermesztés. In. Papp J., Porpáczy A. /szerk./ Szeder, ribiszke, köszméte, különleges gyümölcsök – Bogyósgyümölcsűek II. Mezőgazda Kiadó,
Budapest.p. 50-136.
(2.) Kovács Sz. 2009. Ribiszke. In. Tóth M. /szerk./ Gyümölcsfaj- és fajtaértékelés. Egyetemi jegyzet. Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest. p. 211-224.
(3.) Papp J. 2010. A bogyósgyümölcsűek termesztésének nemzetközi helyzete, fajtahasználata c. egyetemi előadás anyaga.
(4.) Papp J. 1990. Ribiszketermesztés. In. Gyuró F. /szerk./ Gyümölcstermesztés.
Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 503-519.
(5.) Papp J. 2004. Ribiszke. In. Papp J. /szerk./ Gyümölcsök termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest.p. 50-136.
(6.) Papp J. 1997. Ribiszke. In. Soltész M. /szerk./ Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 716-739.
(7.) Dénes F. 2001. Ribiszke. In. G. Tóth M. /szerk./ Gyümölcsészet. Primom Sz-Sz-B Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány Vállalkozói Központ, Nyíregyháza. p. 377-400.
(8.) http://www.food-info.net/uk/colour/anthocyanin.htm
(9.) http://www.keki.hu/UserFiles/File/Temabeszamolok/20101111/KardosGy.pdf
(10.) Pénzes B., Glits M. 2004. Ribiszke – Növényvédelem. In. Papp J. /szerk./ Gyümölcsök termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest.p. 465-466.
Ajánlott irodalmak:
Papp J., Porpáczy A. /szerk./ 1999. Bogyósgyümölcsűek II.: Szeder, ribiszke, köszméte, különleges gyümölcsök. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Papp J. /szerk./ 2004. Gyümölcsök termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Géczi L. 2000. A köszméte, a ribiszke és a josta termesztése. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Gyuró F./szerk./ 1990. Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
1.13. Dió (Juglans regia L.) Bujdosó Géza
Tárgy: A tanelem célja, dió magyarországi fajtahasználatának bemutatása, valamint célunk Magyarországon termesztett fajták csoportosítása termesztési és felhasználási célok alapján.
Kulcsszavak: dió, virágzási idő, érési idő, termésminőség, felhasználási célok, növekedési erély
Dió esetében a fajtaválasztásnak nagy jelentőse van, mivel a dió csekély mértékben alkalmazkodik a különböző ökológiai tényezőkhöz. Ebből adódóan nincs jelentősége a honosításnak diótermesztésben. Ez az oka annak, hogy nem alakultak ki világfajták dió esetében mint például a ’Biggarreau Burlat’ fajta cseresznye esetében vagy a ’Gala’ fajta alma esetében.
Jelenleg is a diótermesztők oltványhiány esetén külföldről vásárolnak dióoltványt, mely nagymértékű kockázatot rejt. Magyar ökológiai körülmények között nem biztos, hogy a külföldről vásárolt fajta esetében a fajtaleírásokban közölt tulajdonságok megmutatkoznak.
Eddigi megfigyeléseink során előfordult, hogy bizonyos kórokozóval szemben nagyfokú ellenállóságot mutató fajta magyarországi ökológiai körülmények között fogékonnyá vált (1), valamint azt is megfigyeltük, hogy bizonyos honosított fajták (’Hartley’, ’Jupiter’) gyenge termésminőséget (sötét színű, terméshéj, sötét színű bél, sovány bél) produkáltak. A fenti tapasztalok alapján célszerű kizárólag magyar nemesítésű diófajtát használni magyarországi ökológiai körülmények között (2). Fontos azonban megjegyezni, hogy a kárpáti rasszból Magyarországgal szomszédos országokból szelektált diógenotípusok magyar ökológiai körülmények közötti vizsgálata hazánkban még nem kezdődött meg. Jelenleg nem tudjuk, hogy ezek a genotípusok alkalmasak lesznek-e a magyar ökológiai körülmények közötti árutermesztésre.
A diófajták kiválasztása során a következő szempontokat kell figyelembe venni:
• Kései fakadási idő, a késő tavaszi fagyok elkerülése érdekében
• Nagyfokú oldalrügyön termőképesség, a termésmennyiség növelése érdekében
• Nagyfokú dichogámia, a hímvirágzatok és a nővirágok együttvirágzásának minél nagyobb mértékű elkerülése miatt
• Bőtermőképesség
• Jó termésminőség (zárt varrat, félkemény héj, világos, sima héjfelület, világos bélszín, jó íz)
• Hosszú eltarthatóság (legalább 6 hónap)
• Könnyű törhetőség és hatékony tisztíthatóság
• Ellenállóképesség a Xanthomonas juglandis pv. juglandis és a Pseudomonas syringae pv. syringae kórokozókkal szemben
• Jó alkalmazkodó-képesség a magyar ökológia tényezőkhöz
• Középerős növekedési erély
• Korai érési idő, mely az utóbbi időben egyre fontosabbá kezd válni Diófajtáinkat következő szempontok alapján tudjuk megválasztani:
• A) Fakadási idő alapján
• B) Ökológiai tényezőkhöz való alkalmazkodóképesség alapján
• C) Érési idő alapján
• D) Termőképesség alapján
• E) Árutulajdonságok alapján
• F) Kórokozókkal szembeni ellenálló-képesség alapján
N) A magyar nemesítésű diófajták fakadási idő szerinti csoportosítása
A termesztés szempontjából biztonságosan termeszthető fajtának számítanak a késő tavaszi fagyok utáni fakadási idővel rendelkező diófajták. A 1. táblázat adatai szerint biztonságosan termeszthetőek a ’Bonifác’, ’Alsószentiváni kései’ és a ’Milotai kései’ diófajták magyar ökológiai adottságok mellett.
1. táblázat. A diófajták fakadási idő szerinti csoportosítása Termesztés kis
Milotai 10 Tiszacsécsi 83 Bonifác
Milotai intenzív Alsószentiváni 117 Alsószentiváni kései Milotai kései
A többi fajta termeszthetősége hazai ökológiai körülmények mellett kisebb-nagyobb mértékű termesztési kockázatot jelent, melyeket mérsékelni lehet a diótermesztés számára biztonságos termőhely megválasztásával. Dió esetében a biztonságos termőhely olyan termőhelyet jelent, mely síkból kiemelkedik vagy lejtéssel rendelkezik (lejtős területek esetében a lejtő felső egyharmad részére lehet csak dióültetvényt létesíteni), tehát a hideg levegő mélyebben fekvő részre le tud folyni. Kerülni a mély fekvésű, fagyzugos területeket.
O) Magyar diófajták csoportosítás ökológiai tényezőkhöz való alkalmazkodóképesség alapján kettő vagy három, ezért alacsony áruértékű lesz a megtermelt termés. (A későbbiekben talán a minőségi diótermesztésben felmerülhet az öntözés kérdése).
Hónap aug. szept. okt.
• Száraz augusztus végi – szeptember eleji időjárás esetén késik a zöldburok felnyílása, mely hatására későn kerül feldolgozásra a termésmennyiség, így a héj- és a bélszíne sötét lesz, mely szintén áruértéket befolyásoló tényező. A sötét héj- és bélszínnel rendelkező termést nem lehet kedvező áron értékesíteni.
2. táblázat. Ökológiai tényezőhöz való alkalmazkodó-képesség szerinti csoportosítás A termőhely ökológiai Milotai 10 Milotai bőtermő Alsószentiváni 117 Milotai intenzív Milotai kései Alsószentiváni kései
Bonifác
A magyar nemesítésű diófajták közül az ’Alsószentiváni 117’ fajta és hibridjei alkalmaz-kodnak a legjobban a
különböző ökológiai tényezőkhöz. A ’Milotai 10’ alapfajta és hibridjei érzékenyebbek az ökológiai tényezőkre az ’Alsószentiváni 117’-hez képest (2. táblázat).
C) Magyar nemesítésű diófajták csoportosítása érési idő alapján
a. ábra. Magyar nemesítésű diófajták érési ideje
Korábban úgy tartották, hogy a dió esetében az érési idő nem fontos, mivel karácsony körül értékesítik a legnagyobb mennyiségét, így viszonylag elhúzódó értékesítési szezonja van a diónak. Napjainkban kiderült, hogy fontos dió esetében is az érési idő, mivel a legkorábban érő fajták határozzák meg az ábra. értékesítési szezon árait, ezért számos nemesítő műhelyben a nemesítő munka során törekednek minél korábbi (szeptember eleji) érési idejű diófajták előállítására. Hazánkban a legkorábbi érési idővel rendelkező fajta az ’Alsószentiváni 117’, a legkésőbbi érési idővel pedig a ’Milotai kései’ fajta rendelkezik. Dió esetében az érési idő négy hetes intervallumot ölel fel (1. ábra). A magyar fajtaszortiment rendelkezik a legkorábbi érési idővel Európában, így a magyar fajták vannak jelen elsőként az európai piacokon.
D) Magyar diófajták csoportosítása termőképességük alapján
3. ábra. Diófajták csoportosítása terméshozási típusuk alapján Csak csúcsrügyből
termő fajták
Csúcs- és oldalrügyből termő fajták (oldalrügyből termő -képességük aránya
%-ban) Alsószentiváni 117 Milotai bőtermő (
Milotai 10 Milotai intenzív (50-60 %) Tiszacsécsi 83 Milotai kései
Bonifác
Alsószentiváni kései
A termőképesség az áruminőség mellett az egyik legfontosabb ismérve a diófajtáknak.
Termőképesség terén nagy áttörést jelentett a csúcsrügyön és nagy arányban oldalrügyön termő fajták termesztésbe vonása, melyet Prof. dr. Szentiványi Péter diónemesítőnek köszönhetünk. A csúcsrügyön és nagy arányban oldalrügyön termő fajták termesztésével magyar ökológiai adottságok között 20-50 %-kal növelhető a hektáronkénti termésmennyiség a csak csúcsrügyön termő fajtákhoz képest (3. táblázat) (3, 4).
H) Magyar diófajták csoportosítása áruértékük alapján
Az áruérték összetett fogalom, mely a fajta piaci értékét határozza meg. Az áruérték magába foglalja a fajta objektív és szubjektív tulajdonságait. Objektív tulajdonságoknak a fajta mérhető tulajdonságai számítanak: termés átmérője, tömege, térfogata, a terméshéj vastagsága, törhetősége (a törés során keletkezett „féldiók” aránya), bélaránya (a magbél tömege a termés teljes tömegéhez képest). A termés szubjektív tulajdonságait nem vagy nehezen tudjuk mérőszámmal jellemezni, mivel megítélésünk nem egyértelmű. A szubjektív tulajdonságok között a következők találhatók meg: a héjas áruértéket meghatározó tulajdonságok: terméshéj színe, terméshéj felülete, termés alakja és az íze.
A diófajtákat héjas és bél formájában is értékesíthetjük. Héjas állapotban a legjobb áron azok a tételek értékesíthetők, melyek világos terméshéjjal, sima héjfelülettel és gömbölyű alakkal rendelkeznek. Bél formájában a világos színű (szalmasárga vagy világosbarna) tételekért lehet a legnagyobb árat kérni.
A világ szinte valamennyi diótermesztő országában évről-évre nő a dióbél értékesítési aránya. Sok magyar kereskedő egybehangzó véleménye alapján a magyar dió esetében a héjas formában való értékesítést kell előnyben részesíteni, mivel a magyar dió kiváló áruminőséget képvisel ebben a kategóriában. A kiváló áruminőség azt jelenti, hogy a magyar nemesítésű diófajták elérik a 32 mm-es átlagos termésátmérőt, mely az I. osztályú méretkategória alsó határát jelenti (2. ábra). Hazai diófajtáink megfelelő termesztési technológia alkalmazása mellet képesek a prémium + (34 mm-es átlagos átmérő) és a prémium ++ (36 mm-es átlagos átmérő) elérésére is.
31 32 33 34 35 36
Milotai 10
Alsószentiváni 117
Tiszacsécsi 83
Alsószentiváni kései
Milotai bőtermő
Milotai intenzív
Bonifác
Milotai kései
Termésátmárő (mm)
2. ábra. A magyar diófajták termésátmérőjének alakulása
Dió esetében a termés áruértéke nagymértékben függ a betakarítási technológiától. A betakarítási technológia és ezen belül a betakarítás időpontja szoros összefüggésben áll a terméshéj színével és a bél színével. Minél hamarabb kerül be az érett termés a feldolgozó üzembe, annál világosabb marad a termés. Ha a rázás után 48 órával sem kezdődik meg a termés feldolgozása, akkor a terméshéj és a magbél elkezd sötétedni, mely minőségromláshoz és értékcsökkenéshez vezet. Optimális betakarítási technológia mellett valamennyi magyar nemesítésű fajta kiváló áruminőséget ér el.
4. táblázat. Diófajták csoportosítása terméshéj alapján Dudoros
héjfelület
Rajzolatos héjfelület
Finoman erezett héjfelület Tiszacsécsi 83 Alsószentiváni 117 Milotai 10
Bonifác Milotai kései Milotai intenzív Alsószentiváni
kései Milotai bőtermő
A magyar nemesítésű diófajták terméshéj szerinti csoportosítását a 4. táblázat tartalmazza.
A finom (3. ábra) illetve rajzolatos héjfelülettel (4. ábra) rendelkező fajták számítanak a legpiacképesebbnek héjas formában. A durva felületű (5. ábra) terméshéjjal rendelkező fajták kevésbé piacosak, mivel a vadon gyűjtött minta benyomását keltik, így alacsonyabb árat lehet vele eléri. Ez az ok annak, hogy a durva terméshéjjal rendelkező fajták esetben célszerű elgondolkozni a dióbél formájában történő értékesítésről.
3. ábra. Finoman erezett terméshéj
(’Milotai 10’)
(fotó: Tóth Magdolna)
4. ábra. Rajzolatos terméshéj (’Alsószentiváni 117’) (fotó: Tóth Magdolna)
5. ábra. Dudoros terméshéj (’Tiszacsécsi 83’)
(fotó: Tóth Magdolna)
Az egyes áruérték kategóriák közül alak tekintetében a gömbölyű alakot részesítik előnyben a vásárlók, a hosszúkás alak csak kuriózumnak számít a hazai piacon. Valamennyi, az 1. ábrán feltűntetett diófajtánk kiváló tulajdonságokkal (megfelelően zárt varrattal és középkemény terméshéjjal) rendelkezik ahhoz, hogy a szüret után áruvá tudjuk készíteni.
Azonban a ’Milotai bőtermő’ és az ’Alsószentiváni kései’ fajták áruvá készítési technológiája különösen nagy odafigyelést igényel, mivel terméshéjuk kevéssel vékonyabb a többi fajtához viszonyítva, így nem kíméletes áruvá készítésük során nagymértékben felrepedhet a termés, mely után a termés eladhatatlanná válik.
5. táblázat. Diófajták csoportosítása a bélszínük alapján Kedvező magbélszín Kevésbé világos
magbélszín Milotai 10 Alsószentiváni 117 Milotai intenzív Milotai kései Milotai bőtermő
Tiszacsécsi 83 Bonifác Alsószentiváni kései
A dióbél kész élelmiszernek számít, így rendkívül fontos, hogy a törés után nyomon követhető legyen a megtört és tisztított dióbél útja egészen a fogyasztó asztaláig. Dióbél esetében a legjobb áruminőséget azok a fajták érik el, melyek szalmasárga vagy világosbarna színnel rendelkeznek. Az 5. táblázat tartalmazza a magyar nemesítésű diófajták bélszín szerinti csoportosítását.
6. táblázat. Diófajták csoportosítása felhasználási célok alapján Elsősorban héjas és
bél formájában értékesíthető
diófajták
Elsősorban bél formájában értékesíthető diófajták Milotai 10 Alsószentiváni 117 Milotai intenzív Tiszacsécsi 83
Milotai kései Bonifác
Nem könnyű eldönteni, hogy melyik diófajta alkalmas elsősorban héjas vagy bél dióként történő értékesítésre vagy esetleg mindkét felhasználási célra. Az utóbbi években végzett fogyasztói áruérték bírálatok eredményeit a 6. táblázat foglalja össze.
I) Magyar diófajták csoportosítása a diót károsító kórokozókkal szembeni ellenállóság alapján
7. táblázat. Diófajták csoportosítása a diót károsító fontosabb kórokozókkal szembeni ellenállóképesség alapján Milotai intenzív Milotai 10 Alsószentiváni
117 Milotai bőtermő Bonifác Tiszacsécsi 83
Alsószentiváni kései Milotai kései
Sarkalatos pontja a magyar diótermesztésnek a diófajták viselkedése a diót károsító kórokozókkal szemben. A diót károsító kórokozók közül elsősorban a Xanthomonas juglands pv. juglandii és a Pseudomonas syringea pv. syringae számítanak a legfontosabbnak jelenleg Magyarországon. A Brenneria (syn.: Erwinia) még nincs jelen a hazai diósokban. Eddig megfigyeléseink alapján az újonnan nemesített diófajták nagyobb mértékű fogékonyságot mutatnak a diót károsító kórokozókkal szemben a korábban nemesített standard fajtákhoz képest (7. táblázat).
Ellenőrző kérdések:
1. Miért nem alakultak ki világfajták a diótermesztésben?
2. Miért nem célszerű külföldi nemesítési diófajtákat használni magyar ökológiai körülmények között?
3. Milyen kritériumokkal rendelkeznek a korszerű diófajták?
4. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a dióültetvények fajtaválasztásánál?
5. Mikor fakadnak a magyar nemesítésű diófajták? Hogyan lehet csökkenteni a fagyveszélyt középkésőn fakadó fajták esetében?
6. Csoportosítsa a diófajtákat fakadási idejük szerint!
7. Milyen csoportokba sorolhatóak a magyar diófajták az ökológiai tényezőkhöz való alkalmazkodó-képességük alapján?
8. Milyen szempontokat célszerű figyelembe venni a diófajták érési idejének megválasztásánál?
9. Mikor érnek a magyar nemesítésű diófajták?
10. Értékelje a magyar nemesítésű diófajták termőképességét!
11. Mit jelent a csak csúcsrügyön és az oldalrügyből és csúcsrügyből termő diófajta kifejezés?
12. Csoportosítsa a diófajtákat a terméshozásuk típusa alapján!
13. Melyek a diófajták héjas áruértékét jelző sajátosságok?
14. Értékelje és csoportosítsa a diófajtákat a héjfelület alapján!
15. Értékelje a magyar diófajták átmérőjét! Mekkora az I. osztályú méretkategória alsó határa?
16. Melyek a legfontosabb áruértéket jelző tulajdonságok dióbél esetében? Értékelje azokat!
17. Milyen hatást fejt ki az optimálisnál későbbi szüreti idő a diótermés minőségére, áruérték tulajdonságaira? Hogyan lehet korrigálni a kései szüretből adódó minőséget?
18. Milyen formában célszerű értékesíteni a magyar diófajtákat?
19. Milyen diófajtákat telepítene héjas dióként helyi piaci értékesítésre? Indokolja válaszát!
20. Milyen diófajtákat kell telepíteni héjas dióként export értékesítésre? Indokolja válaszát!
21. Milyen diófajtákat telepítene béldióként helyben történő értékesítésre? Indokolja válaszát!
22. Milyen diófajtákat telepítene béldióként exportra történő értékesítésre? Indokolja válaszát!
23. Milyen diófajtákat telepítene héjas és béldióként helyben történő értékesítésre? Indokolja válaszát!
24. Milyen diófajtákat telepítene héjas és dióbél formájában exportra történő értékesítésre?
Indokolja válaszát!
1.14. Mandula (Amygdalus vulgaris L) Bujdosó Géza
Tárgy: A tanelem célja, a mandula magyarországi fajtahasználatának bemutatása, valamint célunk Magyarországon termesztett fajták csoportosítása termesztési és felhasználási célok alapján.
Kulcsszavak: mandula, virágzási idő, érési idő, termésminőség, felhasználási célok,
Kulcsszavak: mandula, virágzási idő, érési idő, termésminőség, felhasználási célok,