’Alba’
Olaszországban nemesített fajta, mely korai szabadföldi termesztésre és hajtatásra ajánlható.
‘Elsanta’ előtt 7-10 nappal érik. Gyümölcse attraktív megjelenésű, nagyméretű, fénylő világos vörös színű (48. ábra). Nagy termőképességű, melyre elsősorban intenzív termesztés körülmények (jó tápanyag- és vízellátás) között képes. Korai virágzása miatt gyorsan felmelegedő, védett fekvésű helyekre érdemes telepíteni. Talajlakó gombákkal és a levél-foltbetegségekkel szemben jó ellenálló képességet mutat, így a nemesítője bio-termesztésre is ajánlja a fajtát. (10.)
48. ábra. ’Alba’ szamócafajta
(Fotó: Palesits Zsolt) 49. ábra. ’Clery’ szamócafajta (Fotó: Csököly in picasaweb)
’Clery’
Olasz származású fajta. Korai szabadföldi termesztésre és hajtatásra ajánlható. Az ‘Elsanta’
előtt 7-10 nappal érik, viszonylag koncentrált érésű. Termésmennyiségben elmarad az
‘Elsanta’ mögött, de ezt a nagy gyümölcsméret, a küllem és a jó íz kompenzálja. (49. ábra) Intenzív tápanyag- és vízellátási körülmények közé ajánlható. Talajlakó gombákkal és a levél-foltbetegségekkel szemben viszonylag jó ellenálló képességet mutat, így bio-termesztésre is ajánlható. (10.)
’Honeoye’
Amerikai nemesítésű fajta. Koraisága friss piaci értékesítésre, sötét színe és jó húsállománya mélyhűtésre és konzervipari feldolgozásra teszi alkalmassá. Korai érésű, 3–5 nappal a
‘Gorella’ előtt szedhető. Termőképessége és termésbiztonsága csak megfelelő tápanyag- és vízellátottság mellett jó. Gyümölcse középnagy-nagy, sötétvörös színű, jó ízű, kemény húsállományú. (50. ábra) Bokra erős növekedésű, egészséges, állománya fitoftóra okozta kiritkulásra nem hajlamos. Gyümölcsei a szürkepenészre kismértékben fogékonyak. (6, 10)
50. ábra. ’Honeoye’ szamócafajta (Fotó: Papp János)
51. ábra. ’Fertődi 5’ szamócafajta (Fotó: Papp János)
’Fertődi 5’
Magyar nemesítésű fajta. Korai érése (a ’Gorella’ előtt 3 nappal) friss piacon is értékesíthető, de sötétebb gyümölcs- és hússzíne miatt ideális feldolgozóipari célfajta. Termőképessége kiváló, termésbiztonsága jó. Gyümölcse középnagy, sötétvörös színű, kemény húsállományú, jól szállítható. (50. ábra) Levélbetegségekkel és talajlakó gombás betegségekkel szemben toleráns. A különböző adottságú termőhelyekhez jól alkalmazkodik. Termőképessége kiváló, intenzív termesztési körülmények között a ’Gorellánál’ többet terem. (6, 10)
’Elsanta’
Holland nemesítésű fajta. Korai érésű, a ‘Gorellával’ közel egy időben - általában két nappal korábban - kezd érni, de annál kissé elnyújtottabban érik. Elsősorban friss fogyasztásra alkalmas, de hajtatásra is megfelelő. Gyümölcse középnagy-nagy méretű, szabályos kúpalakú, színük fénylő vörös, az aszmagok közepesen mélyednek be. (50. ábra) Környezeti és
termesztési feltételekkel szemben kifejezetten igényes. Termésbiztonsága csak jó tápanyag- és folyamatosan kielégítő vízellátás mellett megfelelő. A szürkepenészre közepesen, fitoftórára nagyon érzékeny. Elsősorban egyéves intenzív termesztésre alkalmas. (6, 10
52. ábra. ’Elsanta’ szamócafajta (Fotó: Papp János)
53. ábra. ’Sonata’ szamócafajta (Fotó: Palesits Zsolt)
’Sonata’
Holland nemesítésű ígéretes új fajta. Az ‘Elsanta’-hoz hasonló, kiváló termőképességű, de kedvezőbb gyümölcstulajdonságú szamócafajta. Hazánkban a középkorai érési időszakban az
‘Elsanta’ után 1-2 nappal, a ‘Gorella’ időszakában érik. Hosszú, elhúzódó érési ütemű fajta, 4-6 héten keresztül szedhető fajta. Gyümölcse kifejezetten nagyméretű, kemény húsállományú, dekoratív megjelenésű, fénylő, narancs piros színű, aprósodásra nem hajlamos. (50. ábra).
Gyökérbetegségekre az ‘Elsanta’-hoz hasonló mértékben hajlamos, ezért elsősorban intenzív körülmények közé, egyéves termesztési technológiára ajánlható. (10.)
’Gorella’
Hollandiában nemesített fajta, mely előnyös tulajdonságai (bőséges termésmennyisége, betegség-ellenállósága és tetszetős, piacos gyümölcse) miatt megérdemelten vált uralkodó fajtává Magyarországon a ’80-as években. A hosszabb, több éves termelési struktúra miatt a házikertekben még megtalálható, de az üzemi termesztésből már teljesen kiszorult. Május végén-június elején érő gyümölcseit korábban minden felhasználási célra ajánlották, ma azonban elsősorban friss piaci célra javasolható. Elsődleges gyümölcsei igen nagyok, lapítottak, taréjosak, sokszor bordázottak, a későbbiek tompa kúp alakúak, nagyok, majd az érés előrehaladtával jelentősen elaprósodnak. Színe középvörös, közepesen fényes, húsa kiegyenlítetten világos piros, közepesen kemény. (50. ábra). Az öntözést a magasabb – akár 25t/ha-os - hozamokkal meghálálja. (7, 10, 11)
54. ábra. ’Gorella’ szamócafajta (Fotó: Papp János)
55. ábra. ’Cambridge Rival’ szamócafajta (Fotó: Papp János)
’Cambridge Rival’
Angliából származó, friss fogyasztásra alkalmas fajta, mely a középkorai időszakban a
’Gorellával’ azonos időben érik. Bőtermő, termésbiztonsága jó. A gyümölcse nagyméretű, élénkvörös színű és fényes. A keményebb húsállományának köszönhetően a manipulálást és a szállítást jól tűri. (50. ábra). Bokra közepes méretű. Nagyon bőtermő, de ehhez öntözést igényel. Jelentősebb a másodtermést hozó képessége. Gyökérrendszere a fitoftórás betegséggel szemben ellenálló, viszont a verticilliumos fertőzésre fogékony.
Levélbetegségekkel szemben közepesen ellenálló. (6, 10)
’Thutop’ (Hobthurmartre)
Svájci eredetű, a középkései, kései szezon fajtája. Kései szabadföldi termesztésre alkalmas, kiemelkedő terméshozamú, friss fogyasztásra ajánlható szamócafajta. Az ‘Elsanta’ után 4-5 nappal érik. fajta. Gyümölcse dekoratív megjelenésű, nagy vagy igen nagy, aprósodásra hajlamos. Színe fénylő narancs piros, tompa kúp alakú, kemény húsállományú. (56. ábra).
Gombabetegségekre kevésbé fogékony, de levélfoltosságot okozó betegségek (Micosphaerella és Dendrophoma) fertőzheti. (10.)
56. ábra. ’Thutop’szamócafajta (Fotó: http://www.zelenihit.rs)
57. ábra. ’Onebor’ (Marmolada) szamócafajta
(Fotó: Simon Gergely)
’Onebor’ (Marmolada)
Olasz származású fajta, mely kiváló termőképessége és árutulajdonságai miatt szamócatermesztésünk egyik jelentős üzemi fajtája. Koraisága révén friss piaci értékesítésre is megfelelő, de sötétebb hússzíne és jó csumázhatósága ipari feldolgozásra is alkalmassá teszi.
A fajta értékét számottevően növeli a jó pultállósága. Közepes érési idejű, a ‘Gorella’ fajta után 4–5 nappal kezd érni. Gyümölcse nagyon nagy, vagy nagy, kiegyenlítetten kúp alakú, sötétpiros, fényes, kemény húsú, hússzíne egyenletesen sötétvörös (57. ábra). Az intenzív termesztési körülményeket igénylő fajták közé tartozik. A talajlakó és a lombozatot károsító betegségekkel szemben jó ellenállóságot mutat. (10.)
’Senga Sengana’
Német nemesítésű fajta. Hazánkban is nagy felületen termesztették, de aránya a 'Gorella' bevezetésével gyorsan lecsökkent. Lengyelországban még ma is jelentős mennyiségű hűtőipari alapanyagot képez. Hazánkban közepes érési idejű, a 'Gorella' után 4-5 nappal érik.
Gyümölcse közepes nagyságú, 10 g átlagtömegű, alakja kerekded, felülete sima, sötétvörös színű. Húsa sötétpiros, kemény és lédús. Illatos, íze jellegzetesen savas. (50. ábra). Nagyon bőtermő, de a tőkocsányon képződő nagyszámú gyümölcs miatt intenzív tápanyag- és vízutánpótlást igényel. Sűrű bokra miatt Botrytis-re fogékony.
58. ábra. ’Senga Sengana’szamócafajta (Fotó:
http://www.beerenobst-erdbeerpflanzen.de)
59. ábra. ’Malling Pandora’ szamócafajta (Fotó: http://www.hortplant.pl)
’Malling Pandora’ (Pandora)
Angol származású fajta. Júliusi érésű gyümölcseivel a friss piacon a szamóca fogyasztási szezonjának megnyújtására alkalmas. Házikerti telepítésre is ajánlható. A fajtasor többi fajtájától eltérően nőivarú virágokkal rendelkező fajta, így fajtatársítást igényel. Hazánkban a
’Bogota’ fajtát ajánlják porzópartnerként 1/4-os arányban telepíteni. Megfelelő fajtatársítás mellett bőtermő, termésbiztonsága megfelelő. Gyümölcsei nagyok, keményebb húskonzisztenciájúak, alakjuk szabályos kúpalakú. (50. ábra).A hazai körülmények között gyakran előforduló Phytophtora cactorum-mal szemben viszonylag ellenálló, de a külföldön megtalálható Phytophtora fragariae talajlakó gombával szemben fogékony. (6.)
Ellenőrző kérdések:
1. Ismertesse a szamóca ökológiai igényét! Mely paramétereket veszi figyelembe a szamóca telepíthetőségének elbírálásánál?
2. Milyen célokra használhatók fel a szamóca gyümölcsök?
3. Ismertesse, hogy milyen elvárások vannak a friss piacon értékesítésre kerülő szamócafajták gyümölcseivel szemben?
4. Ismertesse, hogy milyen elvárások vannak a mélyhűtésre értékesített szamócafajták gyümölcseivel szemben?
5. Ismertesse, hogy milyen elvárások vannak a konzervipar számára értékesített szamócafajták gyümölcseivel szemben?
6. Ismertesse, hogy milyen elvárások vannak a szedd magad értékesítési formához termelt szamócafajtákkal szemben?
7. Röviden foglalja össze a nemzetközi és a hazai szamóca fajtairányzatokat.
8. Hogyan helyezkedhetnek el az aszmagok a szamóca gyümölcs felületén, illetve milyen hátrányokkal és előnyökkel járnak az egyes típusok?
9. Fajtapéldák megjelölésével ismertesse a szamócafajták csészelevelének elhelyezkedése szerinti csoportokat! Hol fontos ez a paraméter?
10. Melyek a szamóca legfontosabb kártevői és kórokozói?
Felhasznált irodalmak:
(1.) Szilágyi K. 1975. Szamóca. Mezőgazdasági kiadó, Budapest.
(2.) Papp J. 1997. Szamóca. In Soltész M. /szerk./ Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 751-775.
(3.) Papp J., Porpáczy A. /szerk./ 1999. Bogyósgyümölcsűek I.: Szamóca, málna.
Mezőgazda Kiadó, Budapest.
(4.) Papp J. 2004. Szamóca. In. Papp J. /szerk./ Gyümölcsök termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 365-393.
(5.) Faedi, 2000
(6.) Szilágyi K. 1999. A szamóca fajtahasználata és fajtaválasztási szempontjai. In. PappJ. – Porpáczy A. Szamóca, málna. Mezőgazda Kiadó Budapest. p. 62-83.
(7.) Dénes F. 2001. Szamóca. In. G. Tóth M. /szerk./ Gyümölcsészet.
(8.) Papp J. 1997 Szamóca. In. Soltész M. /szerk./ Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 751-775.
(9.) Papp J., Pápai Lné. 1990 Szamócatermesztés. p. 464-478. In. Gyuró F./szerk./
Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
(10.) Simon G. 2009. Szamóca. In. Tóth M. /szerk./ Gyümölcsfaj- és fajtaismeret. Egyetemi jegyzet. BCE Kertészettudományi Kar, Budapest.183-196.
(11.) Dénes F. 2001 Szamóca. In. G. Tóth /szerk./ Gyümölcsészet – második bővített kiadás, Primom Válalkozásélénkítő Alapítvány Vállalkozói Központ, Nyíregyháza. p. 333-353.
(12.) Glits M., Pénzes B. 2004. Szamóca –Növényvédelem. In. Papp J. /szerk./ Gyümölcsök termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 388-390.
Ajánlott irodalmak:
Papp J., Porpáczy A. /szerk./ 1999. Bogyósgyümölcsűek I.: Szamóca, málna. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Papp J. /szerk./ 2004. Gyümölcsök termesztése. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Szilágyi K. 1975. Szamóca. Mezőgazdasági kiadó, Budapest.
Gyuró F./szerk./ 1990. Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
1.11. Málna, szeder és szedermálna (Rubus idaeus L. – málna; Rubus subgenus Eubatus sect. Moriferi és Ursini hibridek – szeder)
Kovács Szilvia
Tárgy: A málna, szeder és szedermálna magyarországi fajtahasználatának bemutatása, a termesztett fajták értékelése érési idő, gyümölcs és áruérték, termőképesség, hajtásrendszer, ellenállóképesség, valamint ökológiai igény alapján.
Kulcsszavak: málna, szeder, szedermálna, érési idő, gyümölcsminőség, felhasználási cél, termőképesség, hajtásrendszer, ellenállóképesség, ökológiai igény.
A málna az egyik legjelentősebb bogyós gyümölcsfajunk, a szeder gyümölcstermesztésben betöltött szerepe sokkal kisebb. Hazánk a málna termeszthetőségének déli harára közelében helyezkedik el, klimatikus igényét a tradicionális termesztési körzetek jól tükrözik. A tüskementes szederfajták fény- és hőigényesek, legbiztonságosabban védett, napsütötte délies tájolású domboldalakon termeszthetők. (4, 10, 11, 14)
Hazánk málna fajtahasználatában sokáig a 'Nagymarosi' volt a meghatározó, melyet a 'Malling Promise', majd a 'Malling Exploit' váltott fel. A 'Malling Exploit' a nyolcvanas években az ültetvények több mint 90%-át foglalta el. A hazai nemesítésű 'Fertődi zamatos' a kilencvenes évek végétől hazánk piacvezető fajtája, de jelentős területeken termesztik Kínában és Európa több országában is. A külföldi fajták közül az utóbbi évtizedekben a 'Willamette' bizonyult a legjobbnak. (4, 6,12)
Különleges fogyasztói igényt elégítenek ki a kétszertermő málnafajták. Egyes fajtáknál a második, őszi termés megközelíti a nyári termés minőségét és mennyiségét. A hazai termesztők, kereskedők és a fogyasztók kedvelt fajtája lett az utóbbi években az 'Autumn Bliss'. (4, 9, 12)
A kilencvenes évektől megsokszorozódott az új málnafajták behozatala. Az angol, német, kanadai, svájci, amerikai (USA) fajtasort kiegészítik a hazánkban előállított, ígéretesnek tűnő újabb fajták, fajtajelöltek. (3, 6, 7, 9)
A hazai szedertermesztésben a tüskementes, kiváló áruértékű fajták terjedtek el. A nyolcvanas években kerültek be az első amerikai fajták, melyek közül a késői érésű 'Thornfree' még mindig vezető szerepet játszik. A 'Thornfree' mellett még hat államilag elismert fajta áll a termesztők rendelkezésére. (4, 6, 7, 8, 9, 14)
A szedermálna fajták, melyek a tüskementes szederfajtákkal együtt jelentek meg ültetvényeinkben, a hazai árutermesztésben kevésbé jelentősek. Ma inkább a házikertek különleges gyümölcsfajtái.
A hazánkban termesztett málna-, szeder- és szedermálna fajták öntermékenyülők. A jó kötődéshez elengedhetetlen az intenzív rovarjárás, elsősorban a méhek látogatása.
Fajtával szemben támasztott követelmények:
• nagy és rendszeres terméshozás,
• kórokozókkal, kártevőkkel szembeni ellenállóság,
• fagyállóság, télállóság,
• felhasználási célnak megfelelő gyümölcs- és áruérték (középnagy-vagy nagy gyümölcsméret, küllem, konzisztencia, cukor-sav tartalom, színanyagtartalom),
• szüret időpontja és hossza,
• jó sarjadzóképesség (10, 14)
Fajtaválasztás szempontjai:
H) érési idő
I) gyümölcs- és áruérték J) termőképesség
K) hajtásrendszer, sarjhozam
L) kórokozókkal, kártevőkkel szembeni ellenállóképesség M) ökológiai igény
A „Málna, szeder, szedermálna” című fejezetben a fajták értékeléséhez 1-14.
irodalmakat dolgoztuk fel.
A) Érési idő
A nyári málnafajták érési szezonja június közepétől-végétől július végéig tart (1. ábra). A korai érésű, hazai nemesítésű fajtákkal ('Fertődi Vénusz', 'Fertődi kármin'), valamint a késői kanadai 'Tulameen' fajtával az érési időszak bővült.
Bár a fajták szüreti ideje 4-5 hétig is eltarthat, a termések jelentős része az első 2-3 hétben betakarításra kerül. A 'Fertődi Vénusz' érésmenete gyors, gyümölcsei 4-6 menetes szedéssel leszedhetők. Rövid érési idejű 'Willamette' is. A 'Fertődi kármin' és a 'Fertődi zamatos' gyümölcsérése koncentrált, a gépi szedés vesztesége alacsony.
A kétszertermő málnafajtákra jellemző, hogy a tavasszal képződött sarjak csúcsi részén lévő rügyekből termő hajtásokat fejlesztenek és augusztus közepétől csaknem a fagyokig termést érlelnek. Az őszi termés mennyisége és minősége fajtánként eltérést mutat.
A kétszertermő málnafajták összes produktuma a hosszú szüreti időszak ellenére kevesebb, mint a vezető vesszőn termő málnáké. Speciális termesztéstechnológiával a fajták terméshozása a nyár végi, őszi időszakra koncentrálható.
A nyári málnák közé tartozó 'Willamette' fakultatív kétszertermőnek tekinthető, hiszen nagyon kevés másodtermés hozására hajlamos. Ez csak a házikerti termesztés szempontjából teszi értékesebbé a fajtát. Fakultatív kétszertermőnek tekinthető a 'Fertődi kétszertermő' és a 'Resa' is. E két fajta közül gazdasági szempontból a 'Resa' értékesebb, hiszen meleg termőhelyen jelentős másodtermést hozhat. Az 'Autumn Bliss' és a 'Golden Bliss' nyári és őszi termésérése összefolyik, a kettő nem különíthető el egymástól. Az 'Autumn Cascade' és a 'Zeva Herbsternte' közepes mennyiségű, de jó minőségűőszi termést produkál.
A szedermálna fajták szüreti ideje egybeesik a fő málnaérési szezonnal (1. ábra).
A tüskementes szederfajták érési időszaka 5–7 hét (1. ábra). A hazai fajtaszortimentben jelenleg a legkorábbi fajta a 'Loch Ness', mely több mint két héttel megelőzi a 'Thornfree' érését. Bár a 'Thornfree' nagyszámú gyümölcsöt képez közepesen hosszú fürtjein, késői éréskezdetének köszönhetően 10–40%-át évjárattól függően nálunk nem érik meg.
Hónap június július augusztus szeptember Fajta dekád 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3
Nyári málna Fertődi Vénusz (Venus®)
Fertődi kármin (Marla®) Malling Exploit
Fancsalszki egyszertermő Fertődi aranyfürt
Willamette
Rubaca (Venus Niniane®) Glen Ample
Nagymarosi Fertődi zamatos Tulameen
Kétszertermő málna Resa (Lucana®)
Autumn Bliss (Blissy®) Golden Bliss
Zeva Herbsternte Fertődi kétszertermő Autumn Cascade
Szeder Loch Ness (Nessy®)
Black Satin Dirksen Hull Jumbo Thornfree
Szedermálna Tayberry
Fertődi bőtermő
Fajtanevek színjelölései: nyári málna, kétszertermő málna, szeder, szedermálna 1. ábra. Málna-, szeder- és szedermálna fajták érési ideje
B) Gyümölcs- és áruérték
A málna és a szeder gyümölcse botanikailag apró csonthéjas termés: a termések csoportosan, összefüggő terméscsoportokban ülnek a vackon. A külső terméshéj a málnafajtáknál gyakran fénylő (pl. 'Fertődi zamatos', 'Glen Ample', 'Resa', 'Tulameen'), de a szőrképletek miatt közepesen fényes (pl. 'Autumn Bliss'), vagy fénytelen (pl. 'Fertődi kármin') is lehet. A 'Fertődi bőtermő' szedermálna-fajta gyümölcsei szőrözöttségük miatt szintén fénytelenek. A nálunk termesztett szederfajták külső terméshéja fényes.
A málna a vacokkúpról gyűrűszerűen könnyen leválasztható, míg a szeder és szedermálna fajták a vacokkúppal együtt válnak le.
A málnafajták terméseinek tömege kicsi (2 g alatt), középnagy (2–3,5 g), nagy (3,5–
4,5 g) és nagyon nagy (4,5 g felett) lehet (1. táblázat). Kicsi–közepes gyümölcsöket terem a 'Nagymarosi' fajta, középnagy-nagy a 'Fertődi zamatos', míg nagy–igen nagy a 'Tulameen'. csupán 30–40 db, míg a 'Malling Exploit' 100–120 db részterméskéből áll.
1. táblázat. Fajták csoportosítása gyümölcsméretük alapján Gyümölcsméret
kicsi- középnagy
középnagy-nagy nagy-nagyon nagy nagyon nagy Nagymarosi
Fajtanevek színjelölései: nyári málna, kétszertermő málna, szeder, szedermálna A málna gyümölcseinél az UPOV négy, a szedernél hatféle gyümölcsalakot különít el. A hazánkban termesztett málnafajták gyümölcsalakja gömbölyded, tompa kúp és kúp kategóriákba sorolható. A szederfajták termései elliptikusak, vagy kúp (tompa kúp, megnyúlt kúp) alakúak. A szedermálna-fajták gyümölcsei megnyúlt kúp alakúak. A fajták gyümölcsalak szerinti csoportosítását a 2. táblázat tartalmazza és a 1-5. ábrák szemléltetik.
2. táblázat. Fajták csoportosítása gyümölcsalakjuk alapján
Fajtanevek színjelölései: nyári málna, kétszertermő málna, szeder, szedermálna
1.ábra. Fertődi zamatos sötétpiros. A fajtasorban mindössze két sárga gyümölcsű található: a 'Fertődi aranyfürt' és a 'Golden Bliss'. (3. táblázat) A 'Fertődi aranyfürt' termései az érés előrehaladtával narancsos árnyalatúak, a 'Willamette' fajtáé pedig lilásbordó színűek lesznek. Gyakoribb szedéssel a színeltérés jól kiküszöbölhető.
A szedermálna fajták gyümölcsei bordó, a szederfajtáké fekete színűek.
Az optimális szüreti időpontot a málnánál a gyümölcsök színeződése jól jelzi. A szedernél azonban csak 2-3 nappal a fekete szín kialakulása után szüretelhetők a gyümölcsök.
Ekkor könnyen leválaszthatók a kocsányról, ízük harmonikus és gyorsfagyasztáskor sem pirosodnak vissza.
A héj szerinti csoportokra a 6-11. ábrákon láthatunk példafajtákat.
3. táblázat. Fajták csoportosítása a gyümölcsök héjszíne alapján Héjszín
sárga piros sötétpiros fekete
Fertődi aranyfürt Golden Bliss
Malling Exploit Nagymarosi Tulameen Glen Ample Fertődi kármin Fertődi Vénusz Rubaca Resa
Fertődi zamatos Willamette
Fancsalszki egyszertermő Autumn Bliss
Autumn Cascade Fertődi kétszertermő Zeva Herbsternte Fertődi bőtermő Tayberry
Thornfree Dirksen Hull Black Satin Jumbo Loch Ness
Fajtanevek színjelölései: nyári málna, kétszertermő málna, szeder, szedermálna
6.ábra. Golden Bliss
(Fotó: Tóth Magdolna) 7.ábra. Malling Exploit
(Fotó: Tóth Magdolna) 8. ábra. Resa (Fotó: Tóth Magdolna)
9.ábra. Willamette (Fotó: Tóth Magdolna)
10. ábra. Autumn cascade
(Fotó: Tóth Magdolna) 11.ábra. Black Satin (Fotó: Kovács Szilvia) A gyümölcsök friss piaci értékesítése során sokkal hangsúlyosabb a méret, a küllem és a konzisztencia, mint az íz. Házikerti termesztésnél és feldolgozásnál azonban nagyon
fontossá válik az intenzív íz, illat, aroma, mely feldolgozás után is megmaradva különlegessé teszi a terméket.
Málna-, szeder- és szedermálnafajtáink többségének íze (optimális szüreti időpontban betakarítva) harmonikus. Csak a korai érésű 'Malling Exploit', a főként feldolgozásra alkalmas, magas színanyagtartalmú 'Willamette' és a kétszertermő, sárga gyümölcsű 'Golden Bliss' íze marad el a többi fajtától. A fajtákat gyümölcseik íze szerint a 4. táblázatban csoportosítottuk.
4. táblázat. Fajták csoportosítása a gyümölcsök íze alapján Íz
sajátos íz, aroma harmonikus közepes íz Fertődi aranyfürt
Fajtanevek színjelölései: nyári málna, kétszertermő málna, szeder, szedermálna A málna különleges ízű, aromájú gyümölcseinek kisebb részét fogyasztják frissen, ugyanis a kereskedelem nem szívesen foglalkozik a gyorsan romló, viszonylag drágán értékesíthető gyümölcsökkel. A termés túlnyomó többségét a hűtő- és a konzervipar dolgozza fel, de növekvő az édesipari, tejipari és cukrászati felhasználás. A fő málnaszezonon kívül megnőnek a friss gyümölcs értékesítésének esélyei, ezért egyre nagyobb napjainkban az érdeklődés a kiváló minőségű, kemény húsú kétszertermő málnafajták iránt.
A szedertermés jelentős részét a hűtőipar dolgozza fel. Népszerűek a konzervipari termékek (dzsem, íz, kompót, szörp), s egyre nagyobb arányban használják joghurt és fagylalt készítésénél.
A málna-, szeder- és szedermálna-fajták alkalmasságát az egyes felhasználási módokra az 5. táblázat tartalmazza.
Az egyes felhasználási módoknál a gyümölcsökkel szemben támasztott követelmények a következők:
• friss piac: szép küllem, nagy gyümölcsméret, fényes gyümölcshéj, piros héjszín (málna); jó szállíthatóság, pulton tarthatóság érdekében kemény húsállomány,
• gyorsfagyasztás: középpiros (málna), fényes, kemény húsú, zamatos, középnagy gyümölcsök, felengedés után is megtartsa a gyümölcs színét, alakját, állományát,
• konzervipar: sötétebb gyümölcsszín, nagy szárazanyag- és színtartalom, intenzív íz, illat,
• házikert: különleges szín (pl. sárga málnák), nagyon korai-késői érési idő, hosszú szüreti idő, különleges íz, zamat (pl. ’Nagymarosi’, ’Fancsalszki egyszertermő’, szedermálna-fajták).
Mint az előbbiekből is látható, a szállíthatóság, pulton tarthatóság és a hűtőipari feldolgozás érdekében elengedhetetlen a kemény húsállomány, valamint a jól egymáshoz tapadó részterméskék. Kemény húsállománnyal rendelkezik a nyári málnafajták közül a
’Fancsalszki egyszertermő’, a ’Fertődi kármin’, a ’Fertődi Vénusz’, a ’Fertődi zamatos’, a
’Glen Ample’, a ’Willamette’ és a ’Tulameen’. Kétszertermő málnák közül jó az ’Autumn Bliss’, ’Zeva Herbsternte’ és a ’Resa’ húskeménysége. Nagyon nagy figyelmet igényel a
’Malling Exploit’ és a ’Fertődi aranyfürt’ gyümölcseinek szürete, ugyanis az érés kezdetén a termések még szilárdak, utána azonban gyorsan puhulnak. A szedermálna fajták kemény húsállománnyal rendelkeznek, a szederfajták közül legjobb hússzilárdsága a ’Thornfree’, a
’Hull’ és a ’Loch Ness’ fajtáknak van.
Konzervipari feldolgozásra legalkalmasabb nagy színanyag-tartalma miatt a
Konzervipari feldolgozásra legalkalmasabb nagy színanyag-tartalma miatt a