Közművelődési állapotok
5. Közegészségi ügy
B e r e g v á r m e g y e lapályos téréit h a j d a n , de közvetlenül a tisza-szabályozás előtt is m é g t ö m é r d e k mocsár, tó, posvány és külön-féle vizáradások áztatván, az ennek következtébeni rothadás által a levegőben keletkezett illó t e r m é n y e k s ártalmas szervi anyagok a vidéket egészségtelenné tevék, a korhadás és villanyosság által keletkezni s a levegőbe j u t n i szokott o z o n n e m lévén képes az aránytalan n a g y o b b m e n n y i s é g ű veszélyes légi szerveket ellensú-lyozni s elpusztítani. A lázak, különösen a váltók, igen gyakoriak valának s e miatt a vidék rosz h i r b e j u t o t t . Ellenben a megye felső hegyes tájain j o b b levegő uralkodott s itt száz éves korú e m b e r e k épen n e m tartoztak a ritkaságok közé.
Hogy a koronkénti ragályok és dögvészek e megyében is dü-h ö n g t e k , azt a f e n m a r a d t j e g y z e t e k igazolják.
1348-ban a f e k e t e h a l á l n a k nevezett dögvész pusztí-tott, n e m k ü l ö n b e n 1571 és 1568-ban a „ p e s t i s . "
1679-ben itt e veszélyes ragály ismét mártiustól október végéig d ü h ö n g ö t t ; valamint 1710ben, s ez I I . Rákóczy F e r e n c z b u -kásának is egyik elómozditó oka lőn, m e n n y i b e n seregében a fe-g y e l m e t m e fe-g l a z í t o t t a ; m é fe-g 1711-ben is tizedelt e borzasztó kór a lakosok közt, mely azután 1713-ban is jelentkezett, e miatt eloszlattatván, akkor V I . Károly alatt a pozsonyi országyíilés is. 1 7 3 8 -ban ismét kiütött az ország-ban a pestis, nevezetesen Szendrő tá-ján s 1739-ben e t á j o n is, elterjedvén Csarodáról az egész
me-g y é b e n .
A h e l y t a r t ó t a n á c s c s a k h a m a r szigorú óvintézkedéseket lépte-tett életbe. Alsó Yereczkénél a h a t á r t katonasággal elzáratta, e
vég-bői oda rendeltetvén 1 tizedes, i őrvezető és 2 0 közlegény az Alt-Stolffenbiithen-féle sorezredből, mig a Tiszánál szintén felállíttattak őrök s az átjárás eltiltatott; később a k o r m á n y s z é k a n n y i r a m e n t intézkedésében, hogy a ref. lelkészeknek szigorúan megtiltá, h o g y t e m p l o m a i k b a n a p r a e d e s t i n a t i o r ó l szónokoljanak s a h a t á r -nál h u z a m o s veszteglések t a r t a t t a k . Az egészségügyi bizottság élén akkor e t á j o n királyi biztosul gróf Károlyi István állott*). 1741-ben, ugylátszott, hogy a vész végkép m e g s z ű n t , minek örömére Tedeumok s egyéb isteni hálatiszteletek t a r t a t t a k . Az uradalmi tisz-tek is utasíttattak a gróf által, hogy hálaadó ü n n e p é l y t rendezze-nek, mégis m e g j e g y e z t e t e t t , hogy ezúttal a szokásos lakmározások m a r a d j a n a k el ; azonban a rövid öröm c s a k h a m a r ismét aggállyá változott, m e r t 1742ben a pestis ismét, m é g pedig n a g y o b b d ü h -hel j e l e n t k e z e t t , oly iszonyúan pusztítván, hogy Munkácson julius 27-től nov. 9-ig c s u p á n 6 9 4 lélek m a r a d t életben. Az itleni grófi m a j o r b a n és udvarban egy vén h a j d ú kivételével az egész cseléd-ség kihalt s e miatt állítólag b u j á b a n a h a j d ú is m e g ő r ü l t , mi azonban i n k á b b a b e t e g s é g utóhatásának tartható, a vészen átes-tek nagyrésze órülségbe szokván esni. Ez alkalommal a m u n k á c s i n é m e t lakosok egy kápolnát emeltek a városon kívül Rókus, Sebes-tyén ós Czecil tiszteletére, mely jelenleg m á r bent a városban, a Kőrösvégutcza közepén áll, az elavult r. k. temetőben s c s a k u g y a n maiglan Pestis-kápolnának neveztetik. E k k o r Beregszászon is 300-nál többen estek el a borzasztó vész áldozataiul.
A hatóságilag megalakult bizottság elnökeül Sebbei G y ö r g y neveztetett ki Macsoláról, ki a Tiszakörüli á t j á r ó k a t elzáratta s a vész állásáról szóló jelentéseket b e k k á n t a . Ezekből kitűnik, h o g y julius 21-kén a ragály, m i n d e n elzárás dacára, m á r Váriban jelent-kezett s aug. 2-kán Munkácson is. A helységek s városok miude-niitt elzárattuk, különösen a szerednyei vonalon állíttatván be a köz-lekedés. E miatt a munkácsi lakosság zúgolódni kezdett, de az ura-dalmi tisztek által n y ú j t o t t segélyezés s biztatásaik folytán a r e n d helyre állt. Az urad. felügyelőnek okt. 7. gróf Berényi T a m á s h o z U n g v á r r a intézett j e l e n t é s é b e n mondatik, hogy Váriban azon napig 200-nál több e m b e r halt meg. Paszika körül is n a g y b a n d ü h ö n g ö t t s az uradalom részéről, g r . Károlyi I s t v á n főbiztos engedélyével, az itteni n y o m o r r a l küzdött j o b b á g y s á g s z á m á r a Szabolcsból szerzett életnemü osztatott el. Még 1743. őszén is fordultak elő halálesetek, nov. 18-án m á r csak Paszikán, Kis-Bresztón, B a r t h á z á n és
Sarka-*) Munk. urad. levéltár.
don tiiütek fel egyes esetek szórványosan, mig Leozfalván 4 férfi, 4 nő és 2 fiún kivül az egész lakosság kiveszett.
1753-ban a szomszéd lengyel földön dühöngvén a dögvész, a h a t á r Beszkiden ismét elzáratott.
1755. végen ismét jelentkezett a vész ; 1756. j a n u á r 20-kán Szentlélek)* F e r e n c szolgabíró e r e d m é n y t e l e n vizsgálatot tartott a K r a j n á n , hol a pestis állítólag ismét kiütött, de a lakosoktól el-titkoltatott volna. Azonban E r d é l y b e n csakugyan dühöngvén a vész, j u n i u s 23-kán kelt helytartótanácsi rendelet folytán a határ ismét elzáratott és a Lengyelországból jövők 4 2 napi veszteglésnek vettet-tek alá, mi végből itt uradalmi telken egy ideiglenes veszteglőház állíttatott. Az útlevelek szoros megvizsgálásával megbízattak Mun-kácson Joó Mihály és Beregszászon D e s s e w f f y I m r e szolgabirák, kik az igazolvány nélkül érkezteket visszatereltették, mi végből az egész m e g y e széle villás őrökkel elállatott. E k k o r Munkácson következő sebészek : Stierk, Teller, Seitl, Adam és F i s c h e r — ugy látszik m i n d a n n y i a n tisztességes n é m e t e k — alkalmaztattak. Gróf S z t á r a y főbiztos erélyesen m ű k ö d ö t t , valamint alantas tisz-tei is, így 1756. nov. 4-ről jelentik Alvinczy András, beregmegyei ú g y n e v e z e t t passualis biztos és W i d d e r Á d á m sebész, hogy Alsó-Yereczkén közelebb személyesen m e g g y ő z ő d t e k arról, hogy a kiál-lított puskások éjjel is m i n d e n érkezőt a szokásos „Verdó"-val fo-gadnak s megállitnak. Ekkép szerencsésen megszűnvén a rettegett vész, az 1757-ben hálaadó T e d e u m m a l ünnepeltetett. Az uradalom kiadásai ez intézkedések alkalmából 968 f r t 9 % krra r ú g t a k .
1768-ban inláz és vérhas j á r v á n y i l a g uralkodott.
1769-ben a lengyel t a r t o m á n y o k b a n ismét dögvész mutatkoz-ván, felsőbb rendeletre j u n i u s 2 1 - k é n kiszemelték báró Barkúczy Károly egészségügyi királyi biztos, Gombos György alezredes és Löffler Kerestély A 1 s ó-V e r e c z k é n az uradalmi birtokon azon 36 Döles területet, melyen a veszteglő intézet felállíttatott, mely maiglan „contumationalis" h á z n a k n e v e z t e t i k ; u g y a n a k k o r itt külön bizottság is szerveztetett. 1770-ben Oláhországban kiütvén a pestis, a vereczkei á t j á r ó ismét elzáratott, mindamellett 1771-ben Zemplén felső szélén j e l e n t k e z e t t .
1792-ben m e g y é n k b e n , különösen fent a verchovinán, az oro-szok közt észleltetett a francia b e t e g s é g n e k elnevezett b u j a s e n y v , melyet a táborozásról h a z a k e r ü l t katonák terjesztének s mely n e m sokára a hatóságok figyelmét is m a g á r a vonta. 1793-ban itt ismét a vérhas kegyetlenkedett, 1795ben pedig az egész m e g y é b e n j á r
ványilag a s ü l y ( s c o i b u i ) és a s ü l y k ö s z v é n y , mi ellen dr. S e -b ő k S á n d o r , megyei főorvos Vári-ból, fe-br. 1. keletkezett terje-delmes g y ó g y u t a s i t á s t adott ki.
1801-ben pestis-nek elnevezett oly b e t e g s é g uralkodott e tá-jon, mely rövid f o l y a m á b a n kiütött h ó l y a g s z e r ü halálos kiitegekkel ( P e t e t s c h e n ) végződött.*)
1803-ban különösen Nyiresfalván a b u j a k ó r korlátlanul elterjedt.
1 8 0 5 . B e r e g s z á s z o n az inláz j á r v á n y s z e r ü l e g d ü h ö n g ö t t , s az ottani akkori szegény lakosságon nagy pusztítást okozott.
1831. é v b e n a c h o l é r á n a k borzasztó híre kezdé rémíteni hazánkat, melynek megakadályoztatása tekintetéből c s a k h a m a r a L e n g y e l o r s z á g felőli h a t á r elzárása m e g r e n d e l t e t e t t . E végből febr.
12-én P i r i n g e n h a d n a g y p a r a n c s n o k s á g a alatt 31 gyalog katona ki-k ü l d e t e t t a h a t á r s z é l r e ; ezeki-kből el volt helyezve egy ki-káplár (tize-d e s ) 15 legénynyel Verbiáson, egy másik öt legénynyel a Beszki-den, u g y a n a n n y i Timsoron és Bilaszoviczán. Az ezeknek k i j á r t ke-nyér süttetett fele rozsból, 1ji buza és '/4 árpából s n y o m o t t egy-egy adaga l3/4 f o n t o t ; azon időbeli számadások szerint, lévén ak-kor egy pozsonyi mérő rozs 5 f r t 3 0 kr., buza 8 és árpa 4 f r t , került egy a d a g k e n y é r 12s/4 k r a j c á r b a .
A j u n i u s 2-án Beregszászon t a r t a t o t t gyűlésen szerveztetett a megyei v é s z - b i z o t t m á n y , melynek tagjai voltak L ó n y a y J á n o s e l s ő alispán elnöklete alatt D e r c s é n y i J á n o s , kir. tanácsos, B o r n e m -issza J á n o s , F r e y s e y s e n Dániel, urad. tisztfőnök, Döbrentey I m r e , u r a d . előadó és táblabíró, S c h e f f m a n n F e r e n c , Balogh F e r e n c , Ge-csey G y ö r g y adószedő, K o m j á t h y P é t e r , szolgabíró, A n d r á s y József aladószedő, Bősz J á n o s aljegyző, B o r n e m i s s z a A n t a l alügyész, Román F e r e n c , B o r n e m i s s z a L a j o s e s k ü d t . Az ülésekre m e g h i v a t t a t -tak különben az illető esperesek is, m i n t például augusztus 10-én S z e n t m i k l ó s r a L a u r e n c s i k Kerestély munkácsi fő, Dohovics Ba-zil és Lipeczky J á n o s gk. esperesek s az illető szolgabirák.
Jóllehet a m e g y e elzároltatott, mégis m á r j u n i u s 23-án ész-leltetett C s e t f a l v á n az első kóreset, s m á r aug. 12-ig 21 helységben 137re szaporodott a m e g t á m a d o t t a k száma, ezekből m e g -halt 76 s meggyógyult 41, husz ápolás alatt m a r a d v á n . A szokat-lan vész rendkívüli r é m ü l e t e t okozván, szükséges volt, hogy a vész-bizottság e r é l y e s óvintézkedéseket léptessen életbe, annál inkább, m e r t a k ö z r é m ü l e t b e n m e g s z ű n t m ű k ö d n i a rokoni és baráti
sze-*) Urad. levéltár.
retet, az iszony és önfentartási öaztőn felülemelkedett az e m b e r b a -ráti érzelmen és könyöriileten. Eleintén n e m találkozott ember, ki a kínoktól g y ö t ö r t h e z közeledni vagy azt megérinteni m e r t e volna, az e l h u n y t a t pedig, főleg ha az szegény volt, dög g y a n á n t vonszol-ták ki h o r g o n a nép legalábbvalói kényszeriiltségből. A vész által m e g f e r t ő z t e t e t t házak kiüríttettek és elzárattak, s csak hosszú idő múlva rúddal töretvén be ablakaik, 24 óráig szellőztettek. V a l e n -c s i k M á r t o n sebész különösen kiemeltetett a vészbizottság által, fáradhatlan b u z g a l m a s önfeláldozó bátorságáért érdemesnek talál-tatván arra, h o g y napidija — 1 ( m o n d d e g y ) f o r i n t r a emeltessék!
0 volt az első a v á r m e g y é b e n , ki egy B.-Yégardóban az epemirigy-ben meghalt férfi hulláját felboncolta s a kór tüneteit megvizsgálta, a Tiszavidéken, Lónyától U g o r n y á i g folyton látogatta a vészes he-lyedet s a betegeket önkezűleg ápolta ós dörzsölte.
A gyülekezetek megtiltattak, e miatt sem vásárok, sem na-gyobb isteni tiszeletek nem tartattak, a h a r a n g o z á s megszíintette-tett, a postán érkezett levelek pedig átlyukasztva s megfüstöltetve osztattak szét. É r d e k e s e t e k i n t e t b e n , a kor illusztratiójául a m u n -kács városi vészbizottságnak Julius 31-ki határozatait itt előhozni, melyek következőleg h a n g z a n a k : „Mai naptól fogva a postalegé-nyek az oroszvégi k o r c s m á b a n szállásoltatnak el, kik a városbeliek-kel érintkezésbe n e m jővén, az elébb a hidvégnél megfüstölt táská-kat átveszik s a más állomásokról hozottatáská-kat nem a városba, ha-n e m csak a hidszéleig hozváha-n, a földre leteszik, hol azok calor-meleg vizzel meglocsoltatván, más cseléd által M u n k á c s r a behozat-nak. A nyiresfalvi állomásról jövő postalegények Munkácsot elke-rülve, P o d h e r i n g n e k veszik utjokat és igy vagy a vizén keresztül, vagy annak áradása esetében az u j malomnak és onnan Klastrom-alján keresztül Oroszvégbe hozzák. Ezen rendszabály mind a kö-zönséges postára, m i n d pedig a sürgönyökre nézve m e g t a r t a n d ó , mig Cserszky János, postamester magának a városon kivül más he-lyet fog szerezhetni és addig Munkácson lakni kenyti-len."
Később a hidi és vásárhelyi v á m h á z a k b a n cseréltettek ki a postacsomagok egy negyedórai h e v e r t e t é s é s s z e l l ő z t e t é s u t á n .
Julius 31-én a m u n k á c s i görög katholikus templomban, midőn a lelkész a szószékről a choiera ellen hatóságilag megrendelt óvin-tézkedéseket kihirdető, a bizalmatlan nép felzódult s botrányos nyi-latkozatokat tett, miért később többen m e g b ü n t e t t e t t e k . A hosszú el-zárás a kereskedelemre zsibbasztólag hatott, az élelem, különösen
a f ű s z e r , a cukor és kávénak ára szerfelett emelkedett, miért is a vészbizottság a közlekedés tágítását inditványozá.
A hatóságilag g y ű j t ö t t részletes jelentések és kimutatások szer i n t , előfoszerdult aug. 26ig 4 2 helységben 729 kószereset, ezekből m e g -gyógyult 184, m e g h a l t 3 7 9 s további ápolás alatt m a r a d t 166. — J u n i u s 23-tól d e c e m b e r 20-ig pedig 8 5 helységben m e g b e t e g e d e t t összesen 1267 e m b e r , kik közül m e g g y ó g y u l t 472, m e g h a l t 6 6 2 s ápolás alatt m a r a d t 133 s m á r akkor 4 8 helységben teljesen meg-szűnt a vész, a többiben pedig szünőfélben volt.
Azóta e félelmes ragály többször b e k ö s z ö n t ö t t ismét, igy 1849-ben, midőn szelídebben folyt le, mint 18 év előtt s áldoza-tait leginkább a harcosok soraiból s z e d é ; ekkor az aug. h ó n a p b a n a m e g y é n át Lengyelország felé vonuló orosz h a d s e r e g katonái kö-zül útközben és a M u n k á c s o n rögtönzött k ó r o d á k b a n t ö m é r d e k e n hullottak el ; aug. 28-án itt Nikolajevics e z r e d p a r a n c s n o k is lelvén halálát.
1855-ben ismét feltűnt e ragály s a m e g y e m a j d m i n d e n vi-dékén, a sikon s v i z m e n t é b e n épen ugy, m i n t a t r a c h y t - és ho-mokköves h e g y e s tájakon e g y a r á n t jelentkezett. Igaz, hogy némely helységben, m i n t például Holubinán. hol százan felül haltak meg, d ü h ö s e b b e n pusztított, mint más népesebb községben, sőt némely szomszédos helyeket érintetlenül mellőzött.
Végre az 1871. évben Orosz- és L e n g y e l o r s z á g b a n d ü h ö n g ö t t epemirigy innen 1872. sept. 14én h a z á n k b a n is kiütvén, U n g v á r -m e g y é n át, hol s e p t e -m b e r óta pusztított, okt. 22-én -m e g y é n k b e is b e h a t o t t ; eleinte Munkácson ós P a l á n k á n csak szórványosan jelent-kezett, dec. 11. óta azonban m á r j á r v á n y i l a g lépett fel. Igy a tél szokatlan lágy és e?ős n a p j a i b a n hovatovább t e r j e d e t t , különösen a lapályon M u n k á c s és Beregszász körül, hol m é g 1873. évben is kérlelhetlenül tizedelt. Munkácson keletkezése óta 1873. márczius végéig 2 5 0 egyénnél többet t á m a d o t t m e g , kiknek fele áldozatául is esett, a mikor e g y s z e r r e erejéből veszíteni s a helyett N a g y -Lucskán pusztítani kezdett. A munkácsiak k ö n n y e b b ü l t szívvel hit-ték, hogy i m m á r megszabadultak a vésztől, midőn j u n i u s végén s különösen julius elején ujolag és pedig rendkívüli hevességgel fel-lépett s nem csak itt, h a n e m a hatóságok és vészbizottságok eré-lyes óvintézkedései dacára, az egész m e g y é b e n iszonyúan pusztított.
A Tisza mentében, Beregszászon, M u n k á c s o n s különösen a megye n y u g a t i részén Mogyorós táján gyakran valóságos ázsiai jelleggel d ü h ö n g ö t t , áldozatait n é h á n y óra alatt, orvosi gyógykezelés dacára,
végezvén ki. De n e m csak a megye alsó, lapályos és t r a e h l t s agya-gos talajú részén, h a n e m fent a hegyek közt az 1346 lábnyi ma-gasan fekvő Vereczke, Serbócz, Bukócz, Hukliva s Volócz erdős, hideg légii vidékein is tizedelt a különben is akkor Ínséggel küzdött szegény nép közt. Az öldöklő kór nem és korra való tekintet nél-kül ragadta ki ugyan áldozatait, azonban mégis ott, hol a tisztaság, rendes és mértékletes élet és ny7ugodt kedély honolt, kevésbbé fogékonynak észleltetett titkos ereje, ü g y látszik, hogy e kór, mely r e n -desen éjszak felől közeledik, E u r ó p á b a n i m m á r m e g fog honosodni.
Munkácson a második kóridőszak aug. 16-kán szűnt meg, az utolsó időben minden ötödnap csak 2 — 2 eset fordulván elő, e mel-lett azouban az epe- és váltóláz megszaporodott s szintén több ál-dozatot kivánt. S e p t e m b e r hónapban azután az egész megyében m e g s z ű n t az epemirigy. Hivatalos adatok szerint
Munkácson megbetegült 680, meggyógyult 198, meghalt 482,
Beregszászon „ 4 3 5 „ 171 2 6 4 a Tiszaháti alsójárásban „ 1423 „ 8 6 5 „ 558,
felső j á r á s b a n „ 5 9 6 „ 296 „ 2 9 9 kaszonyi „ 2 0 1 1 „ 1032 „ 9 7 9 alsó vereczkei „ „ 1017 „ 5 2 1 „ 4 8 6 munkácsi latorcza jobbparti 1705 „ 7 3 0 „ 9 7 5 'balparti 1574 „ 6 8 1 „ 8 9 3 felvidéki j á r á s b a n n e g b e t e g ü l t 1004 meggyógyult 668 meghalt 336
Összesen „ 10,435 „ 5 1 6 3 „ 5272.
A 64.7 7 D m f d t e r j e d e l m ű és 159.223 lakossal biró Beregvár-m e g y é b e n a fönebbi k i Beregvár-m u t a t á s szerint Beregvár-m e g b e t e g e d e t t cholerában a népesség 6.4 százaléka, meghalt 3.3 °/0 ; mértföldenkint megbete-gült 164 és meghalt 8 2 e m b e r . S m i n t h o g y az 1873. nov. 23-ki hivatalos kimutatás szerint, midőn az országban 3 8 8 községben m é g 2 9 7 8 egyén további ápolás alatt m a r a d t s a 138 törvényha-tósághoz tartozó 6 3 8 0 községben 8,491,861 lakosságból megbete-g ü l t 4 3 3 , 2 9 5 , memegbete-gmegbete-gyómegbete-gyult 247,718 és m e megbete-g h a l t 182,599 emegbete-gyén ebez viszonyítva megyénk, az összes törvényhatóságok közt a 6-ik he-lyet foglalá el, m e n n y i b e n csupán Zemplén 13,766, Bihar 10.980, Heves 9248, Békés 7803, Bács-Bodrog 6 9 7 1 és Arad 5 4 5 9 halott-jaival haladták m e g ; azután jött S z a t m á r m e g y e 5 0 8 8 halottal. Az
országnak j á r v á n y n y a l ellepett összes területére nézve ily arány m u -tatkozott : 5 .1 1 4 a betegülési, 2.1 5 3 a halálozási és 4 2 .m a betegü-lés-halálozási százalék.
A ragály folytán lettek megyénk területén 110 nő özvegygyé
és 5G1 g y e r m e k árvákká, kiknek sorsáról részint a hatóságok ré-szint m a g á n adakozók gondoskodtak. I s t e n m e n t s e meg h a z á n k a t hasonló csapástól !
1879ben a V e r h o v i n á n K a n o r a t á j é k á n a r o n c s o l ó t o r o k l o b — diphteritis — lépett fel, hova Galicziából c s e m p é s z t e -tett be s számos e g y é n t — g y e r m e k e t s i f j ú t e g y a r á n t — raga-dott el á l d o z a t u l ; nevezetesen 13 h e l y s é g b e n m e g b e t e g e d e t t 2 8 8 egyén, kik közül 149 meghalt. Azóta M u n k á c s o n , Beregszászon s a megye más vidékein is mutatkozott e borzasztó kór, de csak szór-ványosan.
1881. év tavaszán a h a g y m á z ( t y p h u s ) nagy m é r t é k b e n dü-h ö n g ö t t és sok áldozatot elragadt.
A m e g y é n k területén átalán divatozó betegségek közé sorol-hatók a különféle e g y s z e r ű , lobos és ragályos l á z a k , különösen pedig a h a g y m á z és váltóláz, mely leginkább éretlen g y ü m ö l c s evéstől ered ; a g y u 1 a d á s o k b ó 1 : az agylob, szemlob, légcsőlob, a kisdedek torokgyikja, m e l l h á r t y a , és tüdőlob, torok-, g y o m o r - és béllob, h a s h á r t y a l o b ; továbbá a k ü t e g e k b ő l : az orbáncz, v ö r h e n y , kanyaró, csalánküteg, himlő, rüh, ótvar, kölesküteg, s ö m ö r , ' k ü l ö n -féle kelések és pokolvar ; n e m k ü l ö n b e n a r a n y é r , h a s m e n é s , vér-has, s á r g a s á g , köszvény, a bujakór különféle nemei, vizkór, szél-kórság, aszály, tüdóvész, különféle idegbajok, fog- és f ü l f á j d a l o m , s z a m á r h u r u t és m e l l g ö r c s ; a lobos daganatok s kelevények, főleg a k ö r ö m m é r e g , s különféle fekélyek szintén n e m ritkák. A szuszkói, sza8zókai és ploszkó-völgyi oroszok golyvára h a j l a n d ó k . Az erősza-kos halálesetek, milyenek vizbefulás, á r t a l m a s gőzök beszivása, kötél vagy golyó általi halál, fagyás, villámütés, méregzések, k ü l ö n ö -sen vadgombák és növények által, hála I s t e n n e k , a ritkaságok közé tartoznak. Az öngyilkostól iszonyodik különösen a köznép s azt az előtt tiszteletlenül t a k a r i t á k e l ; lehet azonban, hogy az idők változtá-val e mánia itt is hovatovább e l t e r j e d e n d s az öngyilkossági esetek
— a n a g y o b b városok példájára, — n á l u n k is m e g s z a p o r o d a n d n a k . A h a l a n d ó s á g általában m e g y é n k b e n n e m nagyon kedvezőtlen ; igy 1864-ben ezer szülöttre j u t o t t 0 — 5 éves halott 316, mely a r á n y azóta kevésbbé változott ; a halálozás tiz éven felül Bereg-ben 1 1 . 6 % .
De az egészségügyre hatóságilag is n a g y o b b gond fordittatik, m i n t e g y k o r ; igy mig 1780-ban az egész megyében az 1758-ban alakított m u n k á c s i egyetlen kisszerű g y ó g y s z e r t á r mellett, csupán
1 megyei főorvos és 2 sebész működött, most 7 járási orvos és u g y a n a n n y i járási bába alkalmaztatik s ezeken felül több m a g á n orvos is működik, ugy, hogy az 1871-ki összeírás szerint találta-tott a megyében összesen 16 orvos, 2 sebész és 37 bába. Ezekből esett a tiszaháti j á r á s r a 6 orvos és 2 3 bába*). Kár, hogy ily a r á n y a gyógyszerészetre nézve nem találtatott. 1860. évig n e m volt csu-pán M u n k á c s o n , Beregszászon és N a m é n y b a n négy gyógyszertár s akkor egyre-egyre esett 16 • mértföld és 32,222 l a k o s ; azóta azonban még Alsó-Vereczkén, Bilkén, Tarpán, és Kaszonyban is szerveztetvén u j g y ó g y s z e r t á r a k ; esik jelenleg egyre 8 m é r t -földnyi terület és 2 0 ezer lakos. Mind a mellett sok távol fekvő vidék lakosa mind az orvos, m i n d a gyógyszertől való m e g r ö g z ö t t felelem miatt — idő előtt pusztul el.
Általában el lehet mondani, hogy nálunk a közegészségügy még igen elhanyagolt, kezdetleges állapotban sínylődik. Közkórodák, ápoldák, leleuczházak n i n c s e n e k ; a faluk, városok, udvarok tisztán-t a r tisztán-t á s á r a . az első vizek, b ű z h ö d tisztán-t légetisztán-t árasztisztán-tó pocsolyák elvezetisztán-té- elvezeté-sére ugy szólván senki sem ügyel, ugy a halálesetek megál-lapítására s e m : miért m á s műveltebb államokhoz képest a halálo-zási arány nálunk m é g folyvást aggasztólag megdöbbentő !
Mi már most a h á z i á l l a t o k egészségi állapotját illeti:
megyénk e t e k i n t e t b e n sem áll rosszabbul más területeknél; sőt mennyiben bő és tápdus síkföldi és hizlaló havasi legelővel bővel-kedik, állithatni, h o g y e tekintetben megyénk kitűnő. A falusi
gaz-*) 18G7-ben működött a megyében 1 fő és 6 járási oros, 3 bába és egy állatorvos, 1 urad. és G magánorvos. 2 sebész és 5 magán bába, összesen orvostudor 8 és sebész 8. Ezekből esett 1G.487 lélekre és 8 09 • o i f d r e 1 orvos és illetőleg 1 sebész, általában 8243 lélekre es 4.04 Q m f d r e ogy egészségügyi személy.
dálkodó nép egyik fő vagyonát képezvén a m a r h a , azért annak ápolását szivén viseli. A felsővidéki orosz i n k á b b maga koplal, sem h o g y t e h é n k é j é t , melyből családja táplálkozik, s n é h á n y tinócská-j á t éhezni e n g e d tinócská-j e . Mindamellett vidékünk sem m e n t a gyakori m a r b a v é s z t ő l és ragályos betegségektől, mik között leginkább a
\ é r t á l y o g , süly, k ö r ö m f á j á s , vérfolyás, lépfene és zsigerbajok szere-pelnek.
Tán nem lesz érdektelen ez alkalommal a koronkint felmerült ily kísérleteket az uradalmi levéltár adatai szerint f e l s o r o l n i :
1729-ben M u n k á c s o n 150 m a r h a hullt el rövid idő alatt s a m u n k á c s i és szentmiklósi uradalmak területén h á r o m e z e r n é l több.
1732-ben a m a r h á k nyelvein keletkezett pokolvar r a g a d t el sokat.
1730-ban marhavész d ü h ö n g ö t t ; 1744-ben i s m é t Lengyelországból c s e m p é s z t e t e t t b e ; ekkor különösen Vári körül o l y a n n y i r a pusztí-tott, hogy a kár itt j u n i u s G-ig h a t ó s á g i l a g 38G0 f r t 4 5 k r a j c á r r a becsültetett, s z á m í t t a t v á n egy-egy ökör 3 5 , tehén 1G, tinó 11 és bornyu 4 f r t b a . E vész m e g y é n k b e n 1 7 4 8 - i g tartott. 1 7 5 4 — 1 7 5 7 . ben ismét, valamint 17G0 és G l - b e n , különösen Vári körül. 17G8.
a telelő j u h o k hullottak, a felvidéki oroszoknál több 7 0 0 darabnál.
Az 1771 — 1774-diki m a r h a v é s z alkalmával Szvieten nevü országos főorvos adott ki n y o m t a t á s b a n egy gyógyítási utasítást, mely azon-ban a kiváut és igért sikert épen nem e r e d m é n y e z t e . Ily vész me-gint kiütött 1778., 1782, 1784 és különösen 178G, évben, midőn m a g á n a k az u r a d a l o m n a k 147 s z a r v a s m a r h á j a elesett, j o b b á g y a i -nál pedig m á j u s ós j u n i u s h ó n a p o k b a n 4 8 4 d a r a b . — 1789 és 90-ben süly és k ö r ö m f á j á s d ü h ö n g ö t t , azután pedig 1791-tól 1794-ig a m a r h a v é s z aggasztó módon pusztított ; legelébb Szuszkón és H o l n b i n á n j e l e n t k e z e t t julius h ó n a p b a n . Ez ellen Tolnay Sándor egyetemi barmászorvostanár és F e k é s h á z y György, pesti t a n á r n y o m -tatott utasítást t e r j e s z t e t t e k ; ez utóbbi különösen az általa újon-n a újon-n feltalált „ k a t o újon-n a p o r á t " dicsérte főleg, miutáújon-n P e t h e ó József, Pesten lakott dziveszti püspök által is a j á n l t a t o t t . 1799-ben ismeretlen m é r g e s rovarok j e l e n t k e z t e k , melyeknek csípéseitől sok m a r h a elhullott; orvasságul és óvszerül a szekér kenőcs h a s z n á l -tatott. 1800-ban ismét m a r h a v é s z ütött ki, 1802-ben pedig Kis M a r t i o k á n és T i b a v á n fordultak elő egyes esetek. 1805ben m á j f é reg, 1808ban Polenán, Szentmiklóson és Beregszász t á j á n m a r h a -vész d ü h ö n g ö t t ; valamint 1810 és 1816-ban is Hukliva t á j á n . 1829«
ben lengyel kereskedők B u d a p e s t r e h a j t v á n m a r h á t , ezek u t j o k b a n terjeszték a m a r h a v é s z t , elanyira, hogy s e p t e m b e r h ó n a p b a n csak
Munkácson 393 darab e s e t t e l . 1831-ben n e m csak a szomszéd me-gyékben, h a n e m itt is p u s z t í t o t t a k e l e t i m a r h a v é s z , 1833-ban a körömfájás, 1834-ben pedig, midőn a szomszéd Gácsországban a keleti marhavész megszűnt, az itt ütött. ki. A beregszászvidékiek ekkor óvszerül az erdőségbe h a j t á k marháikat, igy a beregszászi uradalmi tiszt a N y á r a s g o r o n d r a s a r a f a j n a i rengetegbe tereitette, azonban nov. 21-ig itt is 2 5 darab esett vész áldozatául. 1836. január 18kán kiütött a vész ismét Sztrabiesón, 22kén X a g y L u e s -kán, később más helyeken, m é g f e n t Hukliván is ; ugy 1838-ban ban is. A m i n t h o g y e veszedelmes b a j azóta is többször s u j t á me-gyénket, különösen az ötvenes években.
O . í n s é g .
fí címen kifejezni akarom a lakosság azon n y o m a s z t ó helyze-tét, melyet részint rosz t e r m é s , részint más külső ok miatt koron-kint s z e n v e d e t t . Hogy a X V I I I . századot megelőzött h a r c i a s idők-ben, g y a k r a n n e h e z ü l t inség és d r á g a s á g a m e g y e népeire, a tör-ténet igazolja ; a n y o m o r t az átvonuló h a d s e r e g e k és portyázó csa-patok koronkint csak sulyosbiták, minek következtében több falu, mint például Kerepocz, teljesen elpusztult, mások pedig m i n t Mun-kácsujfalu ( A . S c h ö n b o r n ) s U j d á v i d h á z a az országúttól a távolabbi erdőkbe rejtőzni s oda ősi tanyáikat is á t h o r d a n i k é n y s z e r ü l t e k . — lvár, hogy a régibb korból kevés adat m a r a d t fel a t e r m é s z e t egyes csapásaira nézve, különösen m e g y é n k e t illetőleg, s e tekintetben biztos feljegyzések leginkább a 18-dik század kezdetétől e r e d n e k . Bő forrásul szolgál ez ü g y b e n a m u n k á c s i levéltár, melynek j e g y z ő -könyveiből nieritém az alább következő eseteket.
Már az 1600. évben szokatlan rosz termés s igy é h s é g zaklatá lakóinkat, kik közül sokan idegen m e g y é k b e menekülni k é n y t e t t e k . ( B a l a j t h y Munkács leirása 83. l a p . ) ; úgyszintén az 1717-ki rendkívüli hideg tavasz, az ezt követett folytonos esőzések s a n y á r r e k -kenő s t a r t ó s hősége mind az őszi mind a tavaszi vetést elront-ván. é h s é g e t okozott; hasonlóul a következett h á r o m év is (I*. o.
92.). Szük t e r m é s t n y ú j t o t t a k az 1741 — 1744., 1766., 1780., 1781.
esztendők is, minek folytán 1786-ban a tengeri köble 8, a buza 7 s a rozs 6 f r t o n áruitatott*), a j o b b á g y o k , ú g y m i n t 1781-ben nagy
*) 1739. volt egy köböl árpa 36 kr., 1779. a zab 51 kr.
számmal kivonultak a tiszántúli vidékre Splényi báró, királyi biztos hasztalanul biztatván őket segélyezéssel; a köznép közül pedig so-kan rablásra és fosztogatásra vetemedtek. Ez évben különösen az egerek milliói emészték fel a vetést és t a k a r m á n y t . 1788-ban ismét drágaság, valamint 1794. és 5. é v e k b e n ; ekkor vásárolt a várme-gye az éhező lakosság s z á m á r a 8 0 0 köböl zabot 2 frt 15 kron és 3 7 4 3 f r t 4 9 kron különiéle g a b o n a n e m ü t . Ez évben az elszaporo-dott rovarok tettek nagy pusztítást a vetésekben.
1813-tól 1817-ig ismét következtek terméketlen évek, s mint-hogy kivált 181G-ban m é g az elvetett m a g sem került meg, anynyira felment az élet ára a következett évben, hogy j u n i u s h ó n a p -ban a m u n k á c s i piacon a tiszta buza köble 7 0 — 1 0 0 , a rozs és ten-geri 6 0 — 7 0 , az árpa 4 0 — 5 0 s a zab 3 0 — 3 5 váltó frton kelt. So-kan idegen vidékre s a városokba m e n e k ü l t e k koldulni, míg az ott-hon maradottak, kivált a felső vidéken, tengericsutkából, fakéregből s gyökerekből g y ú r t a k lepényt, de ez a testet n e m táplálhatván, közülök sokan éhen haltak. Mint m o n d j á k , a kormánytól kirendelt segedelmezés eszközlésében késtek a kiküldött biztosok, miért is gróf S c h ö n b o r n Fülöp F e r e n c sietett e n y h e t n y ú j t a n i azáltal, h o g y vetés és ültetés végett pénzen vásárolt 3 7 5 7 5 vfrtot érő 1977 mérő rozst és 4 2 7 4 mérő burgonyát osztatott ki jobbágyai közt egysze-res kölcsunul, azonkívül keegysze-resetre adván alkalmat, 739 mérő rozs-ból süttetett számokra kenyeret és 5G92 f r t n y i értékű 12,005 d r b . kenyeret j u t t a t o t t az u n m u n k á t végzett jobbágyoknak. A u g u s t u s -ban azon-ban a jó termés mellett a buza ára 100 frtról egyszerre
1813-tól 1817-ig ismét következtek terméketlen évek, s mint-hogy kivált 181G-ban m é g az elvetett m a g sem került meg, anynyira felment az élet ára a következett évben, hogy j u n i u s h ó n a p -ban a m u n k á c s i piacon a tiszta buza köble 7 0 — 1 0 0 , a rozs és ten-geri 6 0 — 7 0 , az árpa 4 0 — 5 0 s a zab 3 0 — 3 5 váltó frton kelt. So-kan idegen vidékre s a városokba m e n e k ü l t e k koldulni, míg az ott-hon maradottak, kivált a felső vidéken, tengericsutkából, fakéregből s gyökerekből g y ú r t a k lepényt, de ez a testet n e m táplálhatván, közülök sokan éhen haltak. Mint m o n d j á k , a kormánytól kirendelt segedelmezés eszközlésében késtek a kiküldött biztosok, miért is gróf S c h ö n b o r n Fülöp F e r e n c sietett e n y h e t n y ú j t a n i azáltal, h o g y vetés és ültetés végett pénzen vásárolt 3 7 5 7 5 vfrtot érő 1977 mérő rozst és 4 2 7 4 mérő burgonyát osztatott ki jobbágyai közt egysze-res kölcsunul, azonkívül keegysze-resetre adván alkalmat, 739 mérő rozs-ból süttetett számokra kenyeret és 5G92 f r t n y i értékű 12,005 d r b . kenyeret j u t t a t o t t az u n m u n k á t végzett jobbágyoknak. A u g u s t u s -ban azon-ban a jó termés mellett a buza ára 100 frtról egyszerre