Hogy a kereszténységet megelőzött korban e tájon pogány szlávok tanyáztak, arra emlékeztetnek, n e m csak a különféle n á -lok most is divatban levő ünnepi és halotti szokások, szertartások játékok és babonák, milyenek a k u p a j l o , s z o b o t k i ( S z e n t J á nos ünnepély, jul. 5.), h a n e m a pogánykorból f e n m a r a d t sok s z e n t -k u t a -k és f o r r á s o -k ( s v j a t v j i vodi, svjatyji -kernici) és n é h á n y helynév, m i n t Bogoszlav nevü h e g y o r o m , Yoloszkoje, m e l y n e k et-hymologiája a régi orosz pásztor i s t e n é r e „ V o l o s z " - r a visszave-zet. E divatozó p o g á n y á t o k : „ Z b y j t j a p e r u n " (üssön m e g a m e n n y k ő ) s z i n t é n e r r e vonatkozik. N e m r é g h a g y t a k fel azon szo-kással is, hogy az e l t e m e t e t t mellé étellel, vagy itallal telt cserép-e d é n y t , csuprot hcserép-elycserép-eztcserép-ek, mi az őskori pogány sírokból ritkán hi-bázik.
A k e r e s z t é n y s é g t e r j e d é s e k o r , mely időben fogadták e t á j lakói a szereteten alapuló u j h i t e t : adatok h i á n y á b a n biztosan m e g -állapítani n e m lehet ; a n n y i bizonyos, hogy a m a g y a r o k bejövetele előtt itt m á r keresztények laktak s hogy az itteni szláv népek leg-inkább a P h o t i u s , konstantinápolyi p a t r i a r c h a idejében, a IX. szá-zad egymástól elszakadt, latin és görög szertartású s illetőleg a n y u g o t i és keleti egyházak közül, ez utóbbinak lettek hivei. N a g y befolyással voltak e r r e M e t h ó d és Cziril szláv apostolok, hittérítők buzgó működései, kik azon elvet, hogy m i n d e n n é p s a j á t nyelvén dicsérje az istent, h i r d e t v é n , ez által tömérdek követőkre t a -lá'tak.
Valótlannak tartom azonban némely irók azon alaptalan
álli-tását, hogy a honfoglaló magyarok közül is legtöbben a görög szer-tartású egyházhoz csatlakoztak, hogy m a g a Bulcsu és Gyula vezérek is anuak hódoltak, sőt m i n t némelyik állitja, még maga Á r -pád is a keleti hitet követte volna ; m e r t mint Mészáros Károly, a m a g y a r oroszok történetében (37. lapon) naivul m o n d j a , különben a pápa m e g n e m engedi vala, hogy ő egy orosz herczegnőt ve-gyen feleségül !
Yalószinü, hogy e században az e tájon elszórtan lakott oro-szok. a kárpát aljai szlávok (tótok) s a Tisza melléki bolgárok kö-zül sokan a keleti szertartású keresztény hiten voltak, sőt az előb-biek, t. i. a r u t h e n e k , annak annyi századon át folyvást liivei lenni mai n a p i g sem szűntek meg. Az is bizonyos, hogy a XI. század-ban Czerulár Mihály, konstantinápolyi patriarclia szakadási kísér-letei folytán, a X I I . század elején Kálmán király alatt a szláv nyelvű katholikusok közül többen határozottan a latin szertartású egyházhoz tértek, mig mások, mereven ragaszkodtak nemzeti nyelvü-kön tartott szertartásaikhoz. Ez utóbbiak közé sorozhatok az e tá-jon és a Szepességen lakó oroszok elődei is, kik K á l m á n és később I I . I s t v á n királyok alatt a szomszéd orosz és lengyelországokból bevándorolt r u t h e n e k k e l folyvást gyarapodtak. M a j d a XIV. század-ban N a g y Lajos idejében, Ivoriathovics Tódor podoliai és Litván h e r c z e g befolyásával u j telepítések történtek, különösen Beregvár-m e g y é n e k az oláhoktól elhagyatott száBeregvár-mos helységeiben, kik az előbb beköltözöttekkel együtt mostanig itt n y u g o d t a n élnek s mind egyházi mind községi ü g y e k b e n szláv nyelvüket háborítatlanul használják.
Hogy azonban a XIV. század végén s a XV. század elején nz e tájon élt óhitűek a római katholikusok által m é g k é r s z t é -n y e k -n e k s e m t a r t a t t a k : igazolják azo-nkori okmá-nyok. í g y 1418. évben kelt egyik végrehajtási levélben, mely szerint Haraszti E r a s m . királyi e m b e r Bálint nevü leleszi szerzetessel együtt a Pe-rényi P é t e r országbíró által, erőszakoskodás miatt Dolhai Bogdán ellen hozott s vagyon-elkobzásra szóló Ítélet végrehajtatott, előfor-dul e kitétel; rI t e m aestiinaruut in possessione S a r k a d 11 ses-siones jobagionales populosas et 5 desertas ac sine aedificiis, u n a m curiam nobilitarera, d u a s c a p e l l a s l i g n e a s , u n a m v i d e l i -c e t C h r i s t i a n o r u m -c u m t u r i i 1 i g n e a a 1 i a m R u t h e n o-r u m , ambas cum cimitoo-rio et sepultuo-ra". E h e z hasonló kifejezés használtatott a makariai keresztény és r u t h e n f a t e m p l o m o k a t ille*
tőleg*) s arra enged következtetést, h o g y az óhit e tájon is aláren-delt állást foglalt el.
Ebből e g y s z e r s m i n d az is tiinik ki, h o g y ez időben B e r e g m e -gyének a r u t h e n e k - l a k t a felvidékén ezeknek külön templomaik s igy papjaik is voltak. A Koriátovics által a Csernek h e g y e n M u n -kács közelében alapított Bazil-rendü orosz s z e r z e t h á z tagjai is két-ségtelenül l e r j e s z t é k a vallás szent igéit, v a l a m i n t h o g y e b e r e z e g neje is g o n d o s k o d o t t arról, hogy az általa állítólag Munkácson ala-pított apáczák lányok nevelésével foglalkozzanak.
A n n a k nincs n y o m a , h o g y m e g y é n k s a vidék oroszainak a XV. századig külön püspökjök lett volna, ők valószínűen addig a premiszlei püspöki hatóság alatt állottak. Első m u n k á c s i püspökül Ulászló király alatt 1491-ben J á n o s említtetik, kit azután szaka-datlan lánczolatban követnek, a többiek a j e l e n k o r i g . Azonban az e m i i t e t t században a r u t h e n lelkészek m á r m i n d i n k á b b szaporodtak, jóllehet sorsuk s társadalmi állásuk a közjobbágyokétól n e m
sokban különbözött. S épen azért méltán csodálkozhatni, hogy a p r o -t e s -t a n -t i s m u s , mely B e r e g m e g y é b e n c s a k h a m a r oly -t e r m é k e n y - ta-lajra talált, a r u t h e n e k közt viszhangot nem keltett s rájok ugy szól-ván s e m m i befolyást sem gyakorolt.
A m a vakbuzgósággal h a t á s o s r a j o n g á s n a k , melylyel a r u t h e n nemzeti nyelvén gyakorolt vallásához oly mereven ragaszkodik, t u l a j d o n i t h a t n i , hogy e n é p egyátalán m i kedvet sem érzett a hit-újításra. Kétségen kivül papjaik s a XV. század végétől a csernek-hegyi kolostorban lakott püspökeik is voltak nagy b°folyással hí-veik összetartására, kik e l h a g y a t o t t s á g u k b a n őszintén s szeretettel ragaszkodtak a köztök atyai szerepet vitt s velők egy sorsban ré-szesült szegényes lelkészeikhez. De az is bizonyos, h o g y jóllehet a ttorenci és ferrárai 1439-ki zsinatok határozatai következtében a nyugati és keleti egyházzal való „ U n i ó " eszméje t e r j e d n i kezde, e t á j o n e felekezeti elv ujitás sem talált nyilt fülekre s teljes két-századnak el kellett múlnia raig végre itt is t é r t foglalhatott.
Már a X V I . században különösen a H á t vidékén számos rend-szeres lelkészség ( p a r o c h i a ) l é t e z e t t ; a Makariain és Sarkadin ki-yül például 1523-ban m á r D r a g a b a r t f a l v á n , 1565-ben Szolyván, e század végén Duszinán, Sztrojnán, Holubinán és Ploszkón n é p e s lelkészségek voltak. E században oly nagy m é r t é k b e n kezdettek a papok szaporodni, hogy n é m e l y helységben aránytalanul ßok
mű-*) Leleszi levéltár Prot. Act. B B IL N. 24.
ködött, mig más vidéken egy sem találtatott. E papok, kiket a né-pek (s az úrbéri adatok szerint, az akkori hatóságok és tisztek is) b a t y k ó k - n a k , mi atyát jelent, czimeztek, a műveltség és tudo-m á n y igen alacsony fokán állottak és sokan csupán a czirill-betük-kel n y o m t a t o t t lythurgikus orosz könyveket olvasták, más tudo-mányból és a hittanból pedig csekély vagy épen semmi ismere-tekkel sem birtak ; s hogy a j o b b á g y telken meghúzódott ily batyko a jobbágygyal hasonló uri dolgot végezni, későbben pedig a földes-uraságnak évenkint egy n y e s t e t 2 — 4 forint értékben beszolgál-tatni köteleztetett, az akkori úrbéri összeírásokból kitűnik.
Az 1G49. évi ily u r b á r i u m szerint, özvegy Rákóczy G y ö r g y n é L o r á n t f i Zsuzsána alatt találtatott a szentmiklósi kastélyhoz tar-tozott 3 3 helységben volt 3 0 papon kivül, a munkácsi u r a d a l o m területén, 186 községben, külön 8 4 batyko, kiknek kezein 3 5 j o b b -ágytelek találtatott; ezeknek volt 128 fiók, 106 lovuk, 327 ökrük, 69 tinójuk, 189 tehenök, 770 juhok, 649 sertésök, és 136 m é h k a -suk. N e m lesz érdektelen talán azonkoru papok neveit is elősorolni.
Igy Munkácson voltak Pap P é t e r és Márton, Orosz végen P a p M i -hály, Szolocsinán Kalabijka Gergely, ü j Bisztrán Zicsko Prokób, Izvoron Uchal Yaszil, Ploszkón Lizarecz Demeter, P r e k r e s z n á n Szu-csárszky Simon, N a g y Rosztokán P a p J á n o s , Szkotárszkán Ruszin K o s z t y ; Hukliván P a p Demeter, Kanován Csupovics K o s z t y ; Tala-máson P a p Lukács. Yolóczon Olexikovics Prokop, Tibaván P a p Sztanko, Roszoson P a p György, Plavián Janovics Vaszil, Sztroj-nán (akkor Koziva) Sándor Péter ; MelnicsSztroj-nán Hriczikovics György, N a g y Bisztrán P a p Lázár, Nagy Bresztón P a p Simon, Bukovin-kán Holcza Lukács, N a g y L á n f a l v á n P a p F e r e n c z és P a p Miklós, Papfalván Pap Demeter, F o g a r a s o n P a p Mihály és András, Sztán-falván P a p Szauiszló és Pap J á n o s , ZávidSztán-falván Oláh Miklós, Oláh T a m á s és Hodos Pap D e m e t e r ; H á t m e g e n P a p Kosz'y, S á n d o r P é t e r és M á r t o n Lázár, F e k e t e p a t a k o n P a p Lukács, Medenczén P a p Máté, P a p D c m j é n és P a p J á n o s , A r d á n h á z á n P a p F e r e n c z , P a p István, és Csupor István ; Dragabartfalván Juszko Mihály és László, és Roszpopa L á z á r ; Nyiresfalván T h o m á s F e r e n c z , Bart-házán P a p F e r e n c z idősb és i f j a b b ; P i s z t r a h á z á n P a p Lukács, Ma-karián P a p Mihály, Sarkadon P a p Mihály, L u c s k á n P a p Miklós, P a p D e m e t e r és P a p Simon ; Sztrabicsón P a p György, P a p Dienes és P a p László; Ruszkóczon P a p János, Bubuliskán P a p F e -rencz és P a p P é t e r ; Cserlenón P a p J á n o s , L a n k á n P a p István, Kis Ivániban P a p János, N a g y - L o h ó n P a p Kozma, Hribóczon P a p
J á n o s , Nagy-Mogyoróson P a p László, Kis-Mogyoróson Pap F e r e n c , Trcsztaniczán P a p Száva, később Tega D e m e t e r , előbbi Lengyel-országba visszamenvén ; Szidorfalván László Pál, és Csokoly J á n o s , FelsőVizniczén P a p P á l , P a p Gergely és P a p Mihály, valamint F e -rencz, J á n o s és Pál ; Közép-Vizniczén P u s k á s Péter, Alsó-Vizniczén P a p J á n o s , Dunkófalván P a p P é t e r , Zimbrilován P a p László, Kocka-szálláson P a p Prokop, Iglincen P a p László, Kis-Belebelén P a p J á n o s , Csabinán Csabinai László, és Alsó-Hraboniczán P a p P é t e r .
E jegyzékből az tűnik ki, hogy némely h e l y s é g b e n egyszerre h á r o m , sőt F.-Vizniezén öt pap is m ű k ö d ö t t s hogy a 8 4 batykó közt 57 „ P a p " vezeték nevet viselt, mi arra e n g e d következtetést, hogy a községboli jobbágyfi, ha papnak felcsapott, elhagyván csa-ládi nevét, az akkori m a g y a r szellemhez képest, az állásához illőbb P a p nevet vette fel. E z világosan kitetszik a trosztaniczai j e g y z e t -ből, hol P a p S z á v á r ó l ez észrevétel f o g l a l t a t i k : „ez lengyelor-szági volt és v i s s z a m e n t ; " t e h á t jövevény létére itteni tartózkodása idején m a g y a r vezeték névvel élt. — Lippai esztergomi érseknek 1654-ben Rómába tett jelentése szerint, a felső m a g y a r o r s z á g i orosz papok hatszáznyi létszámából esett B e r e g m e g y é r e 150.
A s c h i s m a t i c u s orosz papok sorsa anyagi és szellemi tekin-tetben nem kis m é r t é k b e n kezde javulni az 1649. április hó 24-én U n g v á r o n Rosztosiuszki P a r t é n P é t e r vezérlete alatt M u n k á c s -megyének 6 3 papja jelenlétében történt „ U n i ou következtében, mely szerint az annyi századon át a római katholikusoktól elszakadva élt görög szertartású hivek a római k a t h . egyházzal ismét követ-kező feltételek alatt egyesültek : 1. hogy a görög s z e r t a r t á s t ezen-túl is m e g t a r t j á k ; 2., hogy püspökeiket választhassák s a pápák megerősítsek és 3., hogy a római e g y h á z m i n d e n jogaiban és ki-váltságaiban azzal egyenlően részesüljenek. E hit-egyesülésről 1652.
j a n u á r 15. tétetett jelentés Rómába X. Ince pápához, ki P a r t é n t a püspöki széken m e g is erósité. E j e l e n t é s b e n , melyet L a d o -mirszky Elek makovicai, Rosztovicky G y ö r g y h o m o n n a i , I s t v á n szerednyei, Ivanovics Dáuiel uzani, Philippovics Elek sztropkói fő-esperesek aláirtak, kiemeltetett, hogy az egyesülés létrehozásában tevékeny részt vettek 1648-ban Kisdy Benedek egri püspök s an-nak helyettese J á s z b e r é n y i T a m á s jezsuita, később Lippay György egri érsek és Tarnóczy Mátyás váczi püspök. A z o n b a n eleintén a h i t e g y s é g zilált állapotban siulódött s csak lassan és nehezen kez-dett szilárdulni, sőt a fanatizált hivek és papok közül sokan m é g ellenszegülni is merészkedtek, nyilvánítván, hogy a pápa által m e g
-3
erősített püspököt egyházi fejedelmöknek elismerni nem akarják.
Évtizedek múlva is jelentkeztek ellenszegülések s a szakadársághoz való ragaszkodás jelei, annyira, h o g y 1689-ben a fellépők ellen erőhatalom is alkalmaztatott a k o r m á n y részéről; s e miatt 1692-ben De Camellis József g. e. püspök szükségesnek látta az általa Munkácson tartott zsinaton az egész orosz nép nevében ujolag ki-mondani az egyesülést*).
Az unió következtében már Lipót cs. és király alatt is kü-lönös k e d v e z m é n y b e n részesültek a lelkészek, mi hova tovább bővíttetett. 1655-ben I I I . F e r d i n á n d a m u n k á c s i kamarai jövedelem-ből P a r t é n P é t e r püspöknek évi j á r a d é k u l 2 0 0 f r t o t rendelt**).
Hogy a vidék protestáns főurai g y a n ú s szemmel nézték a hit-egyesülést, Taraszovics Vazul püspökön Kákóezy György által el-követett kegyetlenségből is tűnik ki. U g y a n i s e lelkes munkácsi püspök a protesztantizmus fénykorában kettőztetett buzgósággal ügyekvék Iii veit összetartani, hitökben szilárdítani s e végből az egyesülésre buzdítani, sőt ő maga is, h o g y tettleg egyesüljön, val-lástétel végett a jászói konventhez utazott. Ez okból, de valószínű-leg azért is, m e r t a munkácsi várhoz az előtt csatolt, h a j d a n a csernekhegyi monostorhoz tartozott Bubuliska és Lauka helysége-ket visszakövetelte, valaminthogy Rákóczy már akkor az iványiakat attól, hogy a püspöknek bortizedet a d j a n a k , eltiltá s e m i a t t Ta-raszovics tiltakozott. Rákóczy a tulbuzgó protestáns felindulván, Bal-ling J á n o s várkapitánya által őt 1640. decz. 13. a c s e r n e k h e g y i kolostor templomában, misézés közben az oltár elől, Joó Mihály h a d n a g y alatt kirendelt várbeli fegyveresek által elfogatta s a nép botrányára teljes diszöltözékében a városon át a várba imrczoltatta, őt méltóságától s javadalmaitól megfosztottnak nyilvánítván. Az ál-dozatul esett főpap sokáig szenvedett a börtönben, annak d a c z á r a , hogy I I I . F e r d i n á n d király Ratiborból 1641. febr. 22. kibocsálta-tása iránt Balling kapitánynak rendeletet külde. E m e g h a g y á s a azonban, valamint a nádor u t j á n ismételve tett közbevetései a kí-vánt sikert nem eredményezvén, 1641. aug, 21. kelt megbízóle-véllel Eőry Zsigmond, soproni alispánt küldé Rákóczyhoz E r d é l y b e .
*) Az itteni egyesült g. katholikusok e szerint elismerik a római p á p a egyházi főnökségét; püspökhatósági szervezetük a latin szertartásunk mintájára van szervezve, saját püspökeik és érsekük alatt á l l a n a k . Tanaikra nézve hiszik a szentléleknek nemcsak az atyától, hanem a fiútól is származását és a purgatoriumot. Egyebekben nézeteik a gör. kel. katholikusok hitelveivel nagyobb részben megegyeznek.
**) Budai Kam. levéltár. N. R. 927. es 3G. sz.
r
Végre Taraszovics 1642. április elején visszanyeré s z a b a d s á g á t ; a püspök azonban nein sokáig élvező n y u g a l m á t , m e r t Balling öt j a -vadalmai élvezetében h á b o r g a t n i m e g n e m szűnt ; miért is pana-szai folytán F e r d i n á n d , ki m a g á t ez o k m á n y b a n a m a g y a r papság védnökének m o n d j a , ez ügyben Rákóczy f e j e d e l e m h e z Bécsből, 1642.
ápr. 29. kelt iratával fordult, n e m k ü l ö n b e n orbovai J a k u s i t h G y ö r g y , egri választott püspök és hevesi főispánnak, midőn Rákóczy fia me-n y e g z ő j é r e követül küldetett, F e r d i me-n á me-n d Írásbame-n kiadott u t a s í t á s á b a me-n m e g h a g y á , hogy a f e j e d e l e m h e z érvén, őt nevében m e g k é r j e , mi-szerint elődeinek, a j e z s u i t a - r e n d iránt t a n ú s í t o t t h a j l a m á t követve, azoknak Erdélybeni létöket ne akadályozza és h o g y Taraszovicsnak elvett vagyonát adassa vissza s őt jövőben ne üldözze. E püspök azonban m i n d e n n e k dacára sem s z a b a d u l h a t v á n m e g a folytonos zaklatástól, a püspökségről l e m o n d o t t , az itteni m o n o s t o r t elfiagyá s F e r d i n á n d beleegyezésével Kálióra vonult s a Bécsben 1643. apr.
29. kelt irat szerint a szepesi kamarától 2 0 0 f o r i n t n y i é v j á r a d é k o t h ú z o t t .
Az 1672. évi úrbéri feljegyzés s z e r i n t , Báthory Zsófia birtoklata idején találtatott a munkácsi u r a d a l o m h o z tartozó h e l y s é g e k -ben összesen 8 4 egy feleségű és 9 második feleségű pap, kik nyes-tek helyett váltságul 4 0 4 irtot fizetnyes-tek. Tiz évvel később, Thököly I m r e alatt 1682. évben találtatott a nevezett uradalom területén 107 batyko, nevezetesen a felsővidéki ispáni k e r ü l e t b e n 36, a k r a j -naiban 26, bartháziban 7, lucskaiban 5, k a j d a n ó i b a n 6, bubuliskai-ban 12 és a vizniczeiben 1 5 ; ellenben o r o s z d e á k ( h o n n a n a maiglan divatozó „ g y á k " = éneklésztauitó, l u d i m a g i s t e r elnevezés) csupán 4, u. m. I a lucskai, 1 a krajuai és 2 a vizniczei kerület-ben. A batykók tartoztak évenkint összesen 108 s" az orosz deákok-öt n y e s t e t beszolgáltatni, egy n y e s t n e k váltságdija 4 f r t b a n számit-tatváu.
Ezen u r b á r i u m szerint második feleségű papok voltak ezek : Holdos J á n o s Závidfalván, T e r k á c s A n d r á s Kutkafalván, Balogh J á -nos Deskolulván, P a p Mihály Kerepeczkéu ( F e l s ó - S c h ö n b o r n ) , Len-gyel J á n o s Korcsován, LenLen-gyel P a p J á n o s K r a j n a M a r t i n k á n és P a p S á n d o r P a p g y ö r g y falván ; ezekről azonban m e g j e g y e z t e t e t t , hogy mivel m i n t másodszor nősültek a papok tiszte szerint n e m szolgál-h a t n a k a t e m p l o m b a n : p a r a s z t t e szolgál-h e r viseléssel tartozuak s oda visz-szasoroztassanak.*)
*) Munkácsi urad levéltárban levő eredeti
Ez alkalommal az urbérösszeiró uradalmi tiszteknek a g. kath.
papságot illetőleg ez adatott utasításul : „Némely faluban 2 — 3 batyko is van, holott elég lenne egy is, és nem is igen hasznos az, hogy valamely jobbágyból lett batyko (holott sokszor n e m is al-kalmatos arra), egy nyest-adással, a többi uri szolgálattól m i n d j á r t felmentse m a g á t ; azért az olyanok levelében bejegyezni kellene, hogy valameddig bizonyos ecelesiája n e m lészen. addig szolgálni tartozzék."
„Ha valamely batyko paraszt-telken lakik s a földesúrtól le-vél által n e m m e n t e t e t t fel, a telek-adót fizetni köteles : azonfelül tartozik a nyestet pénzzel, lia a t e m p l o m h o z ( c z e r k u m ) való sza-bad helyen laknék is megváltani ; ezzel tartozik akkor is, ha jö-vevény, m e r t a földesúr határáról él mind maga, mind m a r h á j a , l n s u p e r ugy tudatik, hogy akár jövevény, akár jobbágyból lett batyko legyen, de a munkácsi jószágban akárhol lakjék, tartozzék a nyest-pénzzel, ha uraink ő ngok kegyelmesen m e g nem engedik. Item m i n d e n batyko tartozzék egy lieti g a n a j o z á s t p r a e s t a l n i ott, a hova a tisztek rendelik, vagy a helyében egyéb m u n -kát végezni, ezen lábor, noha h á r o m batyko leveleiből kihagyatta-tott, mindazon által observáltakihagyatta-tott, a mint a felsővidékbeli esperes elismeri m o s t a n . "
A felsóvidéken pedig e tekintetben földesurilag következők rendeltettek :
1. Ha valamelyik j o b b á g y n a k a fia batyko lészen, és ő n g á t u l census-levele lesz batykoságára, azzal az ő atyjának paraszt-szol-gálatja és adózása találtatik, de akkor n e m , h a az atyja öcscse vagy bátyja egy kenyérre állnak vele. — 2. A batyko telkére ha valamely atyafiai vonták magokat : m i n d e n k o r külön k e n y é r r e kell őket vinni s a censust és á r e n d á t reájok limitálni. — 3., a jobb-ágyból lett b a t y k o n a k , h a Í r á s t u d a t l a n p a r a s z t és há-zasságot ér, ugyancsak paraszt-teher alá kerül ezentúl, m e r t e b b e n is eddig sok ravaszság volt." S e viszony sokáig f e n t a r t o t t igy ; sőt nyoma van, hogy még 1761. évben is megkereste a munkácsi g. k. püspök az uradalmi főtisztséget, hogy a papok fiait (popo-vics) a jobbágyi szolgálatoktól m e n t e n é fel, mi azonban nem en-gedtetett m e g . . . .
1691-ben találtatott a s z e n t m i k l ó s i u r a d a l o m területé-hez tartozott 3 3 helységben következő 17 orosz pap : Szent Mikló-son P a p Mihály, Kölcsinben P a p J á n o s , Szolyván P a p D e m e t e r , Hársfalván P a p Simon, Holubináu P a p Miklós, Polenán K u c s k i r
Kuka, Pudpolóczon Pap F e d o r , Hankoviczán P a p J á n o s , és P a p P é -té r, P a u l o v á n P a p J á n o s ; itt ez évben rendeltetett paroehia-tele-kül a Puskarovicz-féle Vs pusztatelek ; — Alsó-Vereczkén volt pap
Popovies Mikitn, L a t u r k á n P a p J á n o s , Tisován P a p Gergely, felső Kis-Bisztrán P a p J á n o s és Tőkésen P a p István, a repedei m e g ü r ü l t . F e l s ő - V e r e c z k é n akkor lelkészi illetőségül a kihalt Dubrinicz-féle
j o b b á g y t e l e k u t a l v á n y o z t a t o t t ; L a t u r k á n a Kopolicski-féle, Tisován a R u s z i m György-féle, F . K. Bisztrán a Bombrinics István-féle, Zsdenován a Ruszin András-féle, végre Serbőczon a Trisko Mihály-féle elpusztult telek.
Ez időben a folytonos h á b o r ú k következtében a felvidéki köz-ségek lakossága tetemesen m e g f o g y v á n s a telkek, mennyiből) bir-tokosaik részint Galicziába, részint az elpusztult Zemplén s azzal h a t á r o s v á r m e g y é k b e költöztek, néptelenekké válván, ez okon a pa-pok is s z e g é n y s é g b e n sinlődtek, s azért az úrbéri rovatokban m a j d
m i n d e n i k batykónál ez őszinte m e g j e g y z é s olvasható : „Ez szegény e m b e r (t. i. a pap), azért adója is 4 forint helyett csak 2 f r t le-g y e n " .
Lipót király 1692. aug. 23. megrendelő, h o g y a g. k. papok a j o b b á g y i szolgálatoktól m e n t e s i t t e s s e n e k , veréssel ne illettessenek, sőt a római k. p a p o k k a l egyenlő tisztességben tartassanak ; g y e r -mekeik szabadok legyenek, ha ö n k é n t paraszt-telekre n e m szállnak;
a lelkészek földei az összeírásból vétessenek ki sat. Lipótnak e ke-gyes intézkedését később VI. Károly 1720. aug. 13 , v a l a m i n t az 1721. pozsonyi o r s z á g g y ű l é s is megerősité.
1728-ban a m u n k á c s i és szentmiklósi uradalmak a gr. Schőn-b o r n család Schőn-birtokáSchőn-ba j u t v á n , ez a g. k. e g v h á z - ü g y e t m i n d e n al-kalommal gyámolítani (igyekezett. 1765. okt. 7. Olsavszky Manó püspök k ö z b e j á r á s á r a azt h a t á r o z t a a földesuraság, h o g y az urada-lom területén minden parochia belsőtelekkel, h á r o m szobából álló paplakkal, hat m a r h á r a való istállóval és 12 holdnyi külső földdel láttassék el, a r á n y l a g o s a n az éneklészek is j a v a d a l m a z t a t v á n . A pap fiuk és ha egynél több éneklész lenne, ezek az 1723. 69. t. cz.
értelmében az uradalommal külön egyességet kössenek, különben földesúri hatalom alatt fogván m a r a d n i .
Ez alkalommal a papi mellék j á r a n d ó s á g (stóla) is követke-zően állapíttatott meg : a lelkész részére, n a g y o b b temetéstől 5 1 kr. kisebbtől 24, szónoklattól 51, keresztelés és avatástól 18, mi-séztetéstól 18, esketéstól 51, halotti z^oltárolvasástól 5 1 krajezár, e r a n g e l i u m o k olvasásától 4 f r t . — K a n t o r n a k j á r t nagyobb
te-metésnél 24, kisebb 12 és templonibaiii segédkezéstŐl 6 krajczár.
Ez árszabály 1836kig tartott, a mikor az úgynevezett c o n v e n -t i ó s é r -t é k ű pénzre emel-te-tvén, a s-tola^ ekkép szabályoz-ta-to-t-t : avatás 24, házassági hirdetés 9, házassági elbocsátó levél 18 kr., esketés 1 f r t 8 kr., avatás 12, n a g y o b b temetés 51, kisebb 24, gyászmise 51, evangelium olvasás 4 frt, zsoltárolvasás a halottnál 3 0 kr ; diszes temetésért szónoklattal szabad dij (libéra stóla), mi azonban öt foriotot felül nem h a l a d h a t o t t ; kisebb temetés 2 4 kr., énekes mise 42, olvasott mise 21, házfelszentelés 51 kr.
1767. több orosz térítő (missionarius) megjelent e m e g y é b e n , kik Beregszászban nyilvánosan szónakoltak s ájtatosságaikat testök kinaásával s kereszt-hurczolással kisérték. A következő évben Al-só-Vereczke vidékén prédikáltak a pogányok ellen (Munkács urad.
levéltár).
1781-ben volt a munkácsi ós szentmiklósi u r a d a l m a k terüle-tén összesen 5 9 lelkészség.
Ez időben, nevezetesen 1787-ben, a töméntelen ü n n e p r e , mik a j o b b á g y o k a t nem kevéssé visszatartóztatták a munkától és különben is sok visszaélésre n y ú j t o t t a k alkalmat, a k o r m á n y , figyelmét kiterjeszteni kezdvén, azon évi febr. 20-kán legfelsőbb elhatározás folytán a h e l y t a r t ó t a n á c s sz. a. kelt i n t é z m é n y e ál-tal csupán a következő ünnepek tartása engedélyezteti : j a n u á r 1.
6. 30. (Bazil, Gergely és J á n o s ) , febr. 4. ( g y e r t y a szentelés), m á r t . 25. ( g y ü m . oltó bold. asszony) ; április 23. (György), j u n i u s 24.
( K e r . J á n o s ) , 29. ( P é t e r Pál), jul. 20. (Illés), aug. 6-án U r szine vált., 15. ( N a g y bold. asszony), 29. J á n o s fejvétele, sept. 8. Kis-asszony napja, 14. Kereszt felmagaszt., okt 26. (Demeter), nov. 8.
(Mihály), 21. Bold, asszony avatása, decz. 6. (Miklós), 25. N.-Ka-rácsony, 26. B. asszony eljegyzése és 27. (István vértanú) : eze-ken kivül : nagypéntek, h ú s v é t hétfő és kedd, U r m e n n y b e mene-tele és p ü n k . hétfő. Tényleg azonban a g. k. hivek következő ünepe-ket megülnek, u. m. j a n u á r 6. 7. 8. karácsony, 18. vízkereszt, feb. 11. h á r o m érsek, 14. gyertyaszentelő nagy boldogasszony, április 6. gyümölcsoltó b. asszony, m á j u s 5. György, julius 6.
szent János, 11 P é t e r - Pál, aug. 1 Illés, 18. ur szine változása, 20. István, 27. Nagyboldog asszony, sept. 10. J á n o s fejvétele, 20.
Kisaszonynapja ; 26. Keresztfelmagasztalása, október. 13. Mária ünnep, nov. 20. Mihály őrangyal, decz. 3. Boldogasszony avatása, 18. szent Miklós; azonkívül Krisztus m e n y b e m e n e t e l e , nagypéntek, h ú s v é t 1. 2. 3. ós p ü n k ö s d 1. 2-ik n a p j á t .
E g y 1792. évi összeírás szerint akkor g. k. lelkész Munká-cson K u t k a J á n o s , N a g y - Lohón Szabó József, Bubuliskán Pepla-n o v i c s M á t y á s , IíribóczoPepla-n KustáPepla-n J á Pepla-n o s , N a g y - M o g y o r ó s o Pepla-n Steíicska P é t e r , Puznyákfalván Siskovics Vaszil, Papfalván P a p A n d r á s , N a g y A b r á n k á n Szakallovics János, Feketepatakon — H á t m e -g e n Niffor J á n o s , A r d á n h á z á n Manajló Elek, Medenczén Mesko A n d r á s . Nyiresfalván Cserszky J á n o s , Drágabártfalván Viscsák Elek, Závidfalván Tibolt Lukács, Sztánfalván Viscsák J á n o s , N a g y -lányfalván Orincsai P é t e r , P i s z t r a h á z á n F a z e k a s Mihály, Makarián
Csopej J á n o s , Remetén Ortutai Illés, Beregszászon Z á m b o r s z k y Mihály, U j - D á v i d h á z á n Orlay Mihály, N . - L u c s k á n Humenovics Mihály, Sztrabicsón Kremniczky J á n o s , Rákoson Yerebessy Tódor, Ruszkóczon J a j k u n Tódor, Iványiban Desko János, Oroszvégen Desko Gábor, P o d h e r i n g e n Cserszky J á n o s , Selesztón Halász N., Felső Vizniczén Szidor J á n o s , Dunkofalván Viscsák Vaszil, Szuszkón Po-povics Gergely, Szentmiklóson Jávorszky A n d r á s , Holubinán Li-kqvics Mátyás, Szolocsinán Sipovics J á n o s , Ploszkón Dolliay Pál, N . Bresztón Sztankovics Mátyás, Repedén H r a b á r György, Szoly-ván Kossun Gergely, HársfalSzoly-ván Boksay J á n o s , S z t r o j n á n K r e c s u n A n d r á s , Duszinán Mihovics János, Kis M a r t i n k á n H r a b á r Tódor, H a n k o \ i c z á n F e n i n e c z Tódor. Alsó Vereczkén Kovordányi Elek, Hukliván Grigásy Mihály, Szkotárszkán Szuszta Tódor, Volóczon F u t s á r A n d r á s , F e l s ő Vereczkén Komárniczki István, Verbiás-Petrusoviczán Kossun Simon, L a t u r k á n Griga Elek, F . K. Biszt-rán Pinzeli Mihály, Pudpolóczon Petyuk János, Serbóczon Hiszem J á n o s , és Nagy Rosztokán Serban Bazil ; összesen 5 6 .
1798-ban a helytartótanácsnak jul. 25. 14,342. sz. a. kelt i n t é z m é n y e folytán kinevezett vegyes bizottság által a m e g y é b e n levő g. k. parochiák rendezése és a meglevő leltározása és összeírása megrendeltetvén, az eljáró bizottság tagjaiul működtek : K u t k a A n d -rás m u n k á c s i esperes. L y a h o v i c s J á n o s lucskai, Szidor Tódor be-regszászi, Grilóczky A n d r á s jánosi, Kossun Gergely szolyvai, Sztan-kovics Markus bresztói, Vaszko L u k á c s rosztokai és P o l y á n s z k i G y ö r g y falucskai lelkészek ; a világiak részéről p e d i g : N e n p a u e r S a m u , urad. ügyész és Bornemissza I m r e szolgabíró. Ezeken felül a felső vidékről csatlakoztak Grigássy Mihály huklivai pap és ve-reczkei kerületi esperes és Kovordányi Elek, alsó veve-reczkei lelkész.
Ezeknek jelentése szerint találtatott lelkészség (parochia) Bubuliska, F . Viznicze, N a g y Mogyorós, Patkanócz, Kálnik, Iványi, Zsukó, Rákos, Ho.'ubina, N . Bresztó, Kis Martinka, Beregszász, P u z
-nyákfalva, Szolyva, Makaria, Serbóez. N. Rosztoka, Bukócz, Du-szina, Munkács, Maszárfalva, A r d á n h á z a , Kövesd, Kisfalu, Ignécz, Kisahnás, Ploszkó, Sztrabicsó, Kovászé, N . LeánVfalva, Nyiresfalva, Laturka, Szentmiklós, Szajkófalva, Jánosi, U j Dávidháza, Dunko-falva, F . Kis Bisztra, Alsóvereczke, Pudpolócz, N. Abránka, Pap-falva, Oroszvég, Hátmeg, Miszticze, Remete, Bilke, Hukliva, Han-kovicza, Szkotárszka, Ilosva, P o d h e r i n g , Szelesztó, Hársfalva, Yo-lócz, F . Yereczke, Iloncza, F e k e t e patak, Drágabártfalva. N . Lucska,
-nyákfalva, Szolyva, Makaria, Serbóez. N. Rosztoka, Bukócz, Du-szina, Munkács, Maszárfalva, A r d á n h á z a , Kövesd, Kisfalu, Ignécz, Kisahnás, Ploszkó, Sztrabicsó, Kovászé, N . LeánVfalva, Nyiresfalva, Laturka, Szentmiklós, Szajkófalva, Jánosi, U j Dávidháza, Dunko-falva, F . Kis Bisztra, Alsóvereczke, Pudpolócz, N. Abránka, Pap-falva, Oroszvég, Hátmeg, Miszticze, Remete, Bilke, Hukliva, Han-kovicza, Szkotárszka, Ilosva, P o d h e r i n g , Szelesztó, Hársfalva, Yo-lócz, F . Yereczke, Iloncza, F e k e t e patak, Drágabártfalva. N . Lucska,