Közművelődési állapotok
S. A îmiiîUài'si fegyintézet
S. A îmiiîUài'si fegyintézet.
Az 1855 óta a munkácsi várban fenálló polgári fegyintézet áll 3 3 börtön, 3 m a g á n börtönzárka, egy sötét börtön. 6 kóroda-teremből és 5 ebez szükséges mellékszobából, mint fürdő, boncz, halotti, rendelési és felvigyázó helyiségből, 10 felvigyázó szoba, 2 1 raktár, 4- konyha, 1 nagy gőzmosó helyiségből (hol 2 4 óra alatt cse-kély erő alkalmazásával 8 mázsányi száraz szennyes öltöny tisztára mosatik), 2 0 különféle műteremből, 1 könyvtárból, 1 templomból a római és g. katholikus, 1 imaházból a protestáns és 1 zsinagógá-ból a zsidó fegyencek számára, 4 őrségtanyázsinagógá-ból, 5 hivatal teremből, 1 négyszobából álló hivatalnoki szállásból és egy börtönfelügyelői lakból; mig az igazgató, ellenőr s Írnokok s z á m á r a a váralatti ál-lami épületek szolgálnak lakásokul. Az 1880. évben életbe lépte-tett büntető törvény következtében a börtön és m a g á n zárkák most lényegesen átalakíttatnak.
Az intézet 7 0 0 fegyencz s z á m á r a van berendezve s minden szükségletekkel ellátva; a rabok középszáma azonban 6 0 0 körül j á r . V a l l á s r a nézve legtöbb a r. k., azután g . k., réf., g . n.
egyesült és zsidó. K o r r a nézve legtöbb 2 0 — 3 0 év közöttiek, azu-tán 3 0 — 4 0 , — 4 0 és 5 0 év közt lévők ; b ű n t é n y r e nézve leg-több a t o l v a j , azután r a b l ó , e m b e r ö l ő , súlyos testisértő, gyilkos és g y ú j t o g a t ó ; m i g a felségsértő, erőszagyilkoskodó, p é n z h a m i -sító, sikkasztó, rágalmazó, csendháborító, sat., aránylag kevesebb számmal fordul elő. N e m z e t i s é g r e nézve legtöbb a magyar, azután az orosz, tót, oláh, végre a német. B ü n t e t é s r e nézve legtöbb van az 1 — 5 évre elítéltekből, azután az 5 — 1 0 évesekből.
A fegyenczek m i n d egyenlően öltözvék s s z á m m a l m e g -jelölvék. Öltözetük n y á r b a n kenderből font szürke szövet, télben pedig szürkés darócból készült gomboló nadrág, ugyanolyan ujjas, sapka és bakancsból áll.
A házi rendszabály szerint, a rabok f é l h a t k o r h a r a n g s z ó r a fölkelnek, m e g m o s a k o d n a k , szobáikat k i t a k a r í t j á k ; a z u t á n az illető m ű t e r m e k b e vezettetnek, hol a falra f ü g g e s z t e t t feszület előtt el-m o n d j á k az illetők reggeli i el-m á j u k a t s dolgoznak szótlanul 8 óráig, amikor a r . k. osztályonkint felváltva hallgatják a misét, pénteken pedig v a l a m e n n y i e n az elhalt f e g y e n c e k lelkeiért a g y á s z m i s é t ; vasár és ü n n e p n a p pedig v a l a m e n n y i e n m e g j e l e n n e k az isteni-tiszteleten. 9 — 1 0 - i g a 2 2 évet m e g n e m haladó fegyenczek oskolai tanításban részesülnek. 12 órától l - i g tart az étkezés, melyet a ra-bok külön edényben a k o n y a előtt átvesznek s fogdáikban elköl-tik. 1—7-ig i s m é t szótlanul dolgoznak, a midőn müeszközeiket r e n d b e hozva, alvószobáikba vezettetnek. Téli időben 7, n y á r b a n pedig pont 8 órakor jel adatik a lefekvésre, mely időntul minden szóváltás szigorúan tiltatik. Vasár s ü n n e p n a p o k o n a rabok isteni-tisztelet után osztályonkint, az udvarokon körsétát tesznek, ebéd után felolvastatnak a házirendszabályok, 2 órakor t a n í t á s és litánia tar-tatik, melyek után a kiváló jó viseletüeknek m e g e n g e d t e t i k az ud-varon ismét sétálni ; végre 7 órakor az esti imádságot elmondva, nyu-galomra t é r n e k . Kiég mód és alkalom a javulásra s r e n d h e z való szoktatásra !
A lélek javításának második eszközeül tekinti az intézet a ra-bok foglalkoztatását i.s azok h a j l a m á h o z s képességéhez képest, el-vül megállapítván, m i k é n t itt foglalkozás nélkül henyélni senkinek se s z a b a d j o n ; ez által e g y s z e r s m i n d eléri azt is, hogy a kiadások némi része m e g t é r í t t e t i k . A v á r b a n ennélfogva okszerűen és alapo-san gyakoroltatnak a szabó, czipész, takács, fonó, asztalos, bodnár, k e r é k g y á r t ó , esztergályos, festő, kovács, lakatos, bádogos, könyv-kötő, gombkönyv-kötő, kőműves, és á c s m e s t e r s é g e k . A rabok m u n k á j a bérbe is adatik, különösen a g a z d a s á g körül foglalkoztat most kö-zülök 2 — 3 százat a m u n k á c s i uradalom, melylyel e tekintetben a szerződés h a t évre m e g k ö t t e t e t t ; azonkívül a rabok magok végez-nek az intézet felszerelésére szükséges minden m u n k á t . E rendsza-bálynak azon üdvös czélja is van, hogy a hosszabb időre elitélt f e g y e n c n e k bizonyos ipar m e g t a n u l á s á r a alkalom nyujtatik, sót erre késztetvén, arra képesittetik, hogy kiszabadulásakor k e n y é r kere-séshez foghasson, egyúttal pedig takarékosságra is szoktatik, m e r t
a f e n y e n c ravive kellően dijaztatván, az érdembe hozott Összegnek
3/4 része élelmezésére, J;4 része pedig s z á m á r a kezeltetik s neki ki-szabadulásakor kézbesittetik. A kihágpk fegyelmi büntetései e z e k : megintés, megdorgálás, böjt, k é n y s z e r z u b b o n y felvétele, sötét bör-tön, bakbakötés, j u t a l o m p é n z elvonása, vaskarperec feltétele és a földhöz való láncolás.
A fegyveres őrszemélyzet áll GO őrből, G felügyelőből és őr-mesterből, kik lő- és oldalfegyverrel ellátvák.
Az intézet tisztiszemélyzete áll 1 igazgató, 1 ellenőr, 1 se-géd, 2 írnok és 1 háziorvosból. A r. k. fegyintézeti s egyszersmind palánkai lelkész s tanitó éneklész a helységben laknak ; ellenben a g. k. és r e f o r m á t u s vallási teendőket a m u n k á c s városi illető lel-készek végzik s azért az államtól d i j a z t a t n a k .
*
E fegyintézetnél az iparüzlet teljesen házilag kezeltetik most, a munkavezetők alaposan képzett mesterek lévén; ezeknek felada-tuk a fegyenceket az illető m e s t e r s é g r e kellően betanítani, és a megrendelt m u n k á k szakszerű elkészítése fölött felügyelni. N a g y o b b t e r j e d e l e m b e n a következő iparágak űzetnek u. m. a cipészet, szabó-ság, asztalosszabó-ság, s a b o g n á r s á g ; kisebb m é r t é k b e n pedig m é g az esztergályos, kovács, lakatos, könyvkötő és kefekötő, valamint a ta-kácsmesterségek is. E m l í t é s r e méltó, hogy a Királyhágón inneni összes kir. ü g y é s z s é g e k felügyelete alatt álló börtönöknél és fogházaknál alkalmazott börtönőrök s z á m á r a itt évenkint 1800 p á r csizma, a hivatalszolgák s z á m á r a pedig 180 borjubőr-topán, az érin-tett börtönökben letartóztatott rabok s z á m á r a évenkint 1 0 0 0 — 1 1 0 0 pár fegyenc-bakancs, valamint 2 5 0 pár kórházi papucs készíttetik.
A közös h a d s e r e g számára évenkint átlag 1200 pár katonai csizma fejeltetik. A bőrhulladékokból nagy mennyiségben korbácsok és lab-dák készíttetnek. Ezen iparágnál rendesen 1 2 0 — 1 3 0 fegyencz fog-lalkoztatik s az évenkint beszerzett és feldolgozott bőr és egyéb mellékágaknak pénzértéke 2 4 0 0 f r t o t tesz. A szabósági iparággal 50—GO fegyenc foglalkozik, kik a helybeli és környékbeli rabok s z á m á r a szükséges vászonruházatot, a fegyőrök és katonák egyen-ruházatát készítik, az ekéut feldolgozott a n y a g évi értéke 4 8 0 0 f r t r a m e g y . Az asztulossággal 3 5 — 4 0 f e g y e n c foglalkozik s a fel-dolgozott évenkinti anyag értéke 1800 f t r a r u g ; a 3 0 — 3 5 fegyeno által különféle bognár-müvekre (hordókra, dézsákra) feldolgozott
a n y a g pedig 1400 f r t r a . A munkácsi uradalom által g y á r t o t t timsó elszállítására évenkint 6 0 0 0 darab 5 0 k i l o g r a m m tartalmú hor-dócska készíttetik a n n a k s a j á t anyagából s darabja 14 krral fizet-tetik. E z e n intézet jelenlegi igazgatója H ä t z i n g e r S á n d o r .
A fegyintézeti kórházban é v e n k i n t m i n t e g y 180 b e t e g r a b á p o l t a t i k ; igy 1876-ról m a r a d t 16, 1877. folytán felvétetett 1 8 4 ; ezekből kigyógyult 127, javult 29. meghalt 28., visszamaradt 16.
Ápolási napok száma 8281.
9. Néprajz.
M a g y a r 11 é p-s z o k á s o k .
B e r e g r a e g y e alsó sik területét magyarok lakják, kik kétségte-len, az itt egykor talált s kiszorított tótok helyein megszállottak s azokkal eleintén élénk s hosszas érintkezésben voltak. E szláv ethnographiai közbejövetel árasztotta el ugyanis a m a g y a r nyelvet szláv szókkal, melyekkel utódaik maiglan élnek. Mind a mellett az itteni magyarok ösi jellegüket maiglan biven megőrzék, annál-inkább, m e r t a m á s nemzetbeliekkel való összeolvadást gondosan s ösztönszerűleg kerülték s kerülik jelenben is . . . A. h i t ú j í t á s alkalmával pedig a r e f o r m á l t vallást fölvévén: az ezzel j á r ó egy-szerűségnél fogva kiküszöbölték miud azon titokzatos s z e r t a r t á s o k a t és szokásokat, melyek a római és görög katholikus vallással ma-iglan j á r n a k s melyek képesek épen a tudatlanabb köznépnél — m i n t az óhitű r u t h é n e k n é l — a babonaságot s balhiedelmet táp-lálni: ezeket nem a n n y i r a a vallás s erkölcsi meggyőződés, m i n t inkább az isteni büntetéstől való félelem tevén vakbuzgókká. S lia néhol a m a g y a r v a l l á s u a k n á l mégis a babona némi jelensé-gei mutatkoznak : ezek bizonyára az orosz szomszédoktól csem-pésztetik be.
Különösen az ugynevezet T i s z a - v a g y Tollát terén nyolcz köz-sége, melyek egykor a tiszaszabályozás előtt az árvíztől oly sokat szenvedtek, hogy sokszor a szomszéd vidéktől heteken át elrekesztve valának : m é g ma is s a j á t s á g o s szóhangzás által feltűnnek. Igy az a betűt m a j d hosszú, m a j d ao-nak m o n d j a m i n t az almát a o m a
vagy áma-nak ; az é helyett pedig éles et, m i n t : édes h e l y e t t e d e s . Hol két m a g á n h a n g ó egy m á s r a következik, ott az egyiket k i h a g y -ják, igy összeadtam helyett ö s s z a d t a m , neki irtani helyett nek-i r t a m , Csórnek-i István helyett Csór E s t v á n sat. Különben az n e m csak a T i s z a h á t o n van igy, h a n e m a m e g y e más m a g y a r vidékein is ; m á r F o r n o s o n az itteni t ő s g y ö k e r e s m a g y a r o k oly sajátságos k e m é n y s n y ú j t o t t kiejtéssel élnek, a minőt m á s u t t alig hallhatni.
Az igék határozó alakban a-ban végződő h a r m a d i k személyét i-vel váltják fel, i g y : a d j a helyett adi, láti, hallí. A felé szót is sokszor alkaloraszerütlenül h a s z n á l j á k , igy : megyek a templom felé — t e m p l o m b a h e l y e t t ; voltam a mező felé . . . . sat.
Vannak egyes sajátlagos tárgy határozó szavaik is, igy Gu-lács vidékén a ladikot c s á m e s z - n e k m o n d j á k , Beregszász körül a lapátszerű ásót — l a p i t y á n k á - n a k sat. I s m é t a r ö g t ö n helyett
„ s z e n t e n-' szót h a s z n á l j á k , igy : „ b e n t v a n a s z ű r , e z e n s z e n -t e n h o z o m k i.u
A megyebeli magyarok t e r m e t e középszerű, sőt inkább azon alóli; öluyi nagyságúak r i t k á k ; azonban vállasok, izmosak, haj-lékonyak, r u g a n y o s a k , mellesek, m u n k á r a a l k a l m a s a k . , A nők is i n k á b b alacsonyak m i n t magasak s kövérségre épen nem hajlan-dók, nem kiálló inellüek s d o m b o r ú a k , s inkább karcsúak s sziká-rok. A bájdiis s mintaszerű szépségüek r i t k á k . A férfiak fejér ércz-pitykós, vagy s u j t á s o s fekete vagy sötét kék d o l m á n y t s szük n a d r á g o t , * magas szárú csizmát, f e l g y ű r t k a r i m á j ú s daru vagy gémtollal ékitett fekete n e m e z vagy szalma kalapot, n y á r b a n széles t é r d e n alól érő g a t y á t , lobogó inget, pruszlit, eső s h i d e g ellen bárány süveget, b ő r k ö d m e n t , s szürke vagy fekete f ü r t ö s g u b á t veres gallérral s nemzeti szinü bojttal viselnek. A nők szeretik a tarka kirivó szinü r u h á k a t , az ily szór vagy k a r t o u s z o k -n y á k r a k é t - h á r o m veres, s á r g a vagy zöld fodrot vagy sávolyt var n a k ; mellöket testhez álló raellényke vagy rövid ujjas f e d i ; a nők fejőkön t a r k a vagy fekete selyem kendőt, a módosabbak fodros fókötót, s elől k ö t é n y t viselnek. A leányok h a j u k a t elöl s i m á r a fé-sülve, hátul egy vagy két varkocsba fonva h o r d j á k s virággal dí-szítik.
Lelkületüket tekintve az itteni m a g y a r őszinte, nyílt szívű és nyelvű, nem h u n y á s z k o d ó , becsülettudó, m u n k á s , h o n s z e r e t ő , s azért n e m fél a katonakötelezettségtól s bátran lép a sorozó bizott-ság elé, hol a vizsgálatnál m a g á t kiegyenesíti s mellét kidüleszti, nem ugy mint a r u t h e o , ki m a g á t meggörnveszti s reszket. Kár,
13
h o g y n e m takarékos, nem számitó, ittasságra s igy rendetlenke-désre h a j l a n d ó , ha italtól felhevült izgága, verekedő, káromkodó, kihivó s hősieskedő ; különben jó szivü, szolgálatkész, családját, g y e r m e k e i t s z e r e t ő ; felebarátját bajában segiti, a kolduson, nyo-morulton könyörül, a tótot lenézi s a németet szidja. A nők egy-szerűek, jó gazdasszonyok, takarékosak, pénzkímélők, miért is örö-mük van, ha a ládaíiókban r u h á k alá vagy keszkenőbe göngyölve bankót vagy tallérokat elrejthetnek ; takarékosságra való naiv haj-lamuk abban is nyilatkozik, hogy sáros időben kímélésből lehúzza czizmáját s kezében h o r d j a . Szeretik a zenét, táncot, daliást s vi-gadozást.
A magyarok épületei s lakásaik szerények de tiszták ; nem ké-nyelmesek, a lakszobában a kandalló s búbos kemence foglalja el a főhelyet, a „ h á z " * ) falait tükör s virágos edények díszítik; oldalait hosszú karos festett padok, asztal, cifra, a padlásig felnyúló tollas pár-nákkal s d u n y h á k k a l ellátott ágyak foglalják el, mig az elmaradhatlan mestergerenda különféle kés, vágószerszám, fúrók, borotva, olló, köny-vek, biblia, irások s egyéb apró szükséges szerek raktárául szolgál.
A szalmával, náddal vagy zsindellel, most már cseréppel is fedett lakházat az utcza és udvar felől széles, oszlopos tornácz környezi, mely nyaronta alvóhelyül is szolgál. A g é m e s kut az udvar elején szokott lenni, hol a ház elejét n é h á n y ákác, gyümölcs, j e g e n y e -vagy orgonafa szokta díszíteni ; mig a mozgatható g e r e n d á r a alkal-mazott rácsos vagy rekeszszerü kapuval zárt s k e r i t e t t ' u d v a r hátsó részén a gazdasági épületek, csűr és istállók állanak.
Kár, hogy a pálinka itt is méreggé vált a népségnél, mely minden alkalmat, házi bajt, örömet, fáradalmat, vételt áldomással szokván m e g ü l u i : az ünnepély főlényegét abban találja, ha magá-nak jó kedvet c s i n á l h a t . Azt hiszi, hogy a kábitó ital erőt kölcsö-nöz neki s igy a m u n k a f á r a d a l m a i t k ö n n y e b b e n elviselheti. Az előtt, mig vasutak nem voltak s N a m é n y i g a gőzös fel nem hatolt, a tiszavidéki nép egyik főkeresetét képezé a k o r m á n y o s - s á g , t.
i. a szállítmányoknak tutajon vagy hajón való eszközlése, melylyel a tekervényes és veszélyes Tisza folyón lefelé való usztatás közben 3 — 4 havi időt töltöttek a vállalkozók s r e n d e s e n gyalog visszatér-vén, k e r e s m é n y e k legnagyobb részét az ú t b a n elfogyaszták, ugy, hogy h o n m a r a d t nejeiknek g y a k r a n egy pár vörös csizmánál, kesz-kenőnél, vagy kalácsnál egyebet haza sem hoztak. E foglalkozás
*) Igy hívják a szobát.
azonban most m á r végleg m e g s z ű n t , j ó l l e h e t a tutajozás, faszálli-tás, fával s gyümölcscsel való kereskedés most is divik m é g . Ak-kor az árvizek g y a k r a n a határokat elöntvén, a földmivelés hálát-lanabb volt, a g y ü m ö l c s t e r m e l é s r e azonban, m i n t állítják, jótéko-n y a b b a jótéko-n h a t o t t az iszap, mijótéko-nek folytájótéko-n a fák bővebb és biztosabb ter-m é s t adtak, ter-mint a vizszabályozás után, ter-m i azonban a földter-mivelés- földmivelés-nek u j és n a g y o b b l e n d ü l e t e t adott. Akkor a h a l á s z a t is virágzóbb s hálásabb lévén : a tiszavidékbelieknek bő élelmi cikket n y ú j t o t t .
E rövid bevezetés u t á n lássuk i m m á r a népszokásokat s kezd-jük a k e r e s z t e l ó n .
Az e m b e r szenvedése világrajöttével kezdődvén, természe-tes, hogy a család e fontos m o z z a n a t á t az ö r ö m a t y á v a l e g y ü t t a n n a k összes rokonai, barátai és szomszédai is igyekszenek il-lendőképen megülni ; miért is a m a g y a r e m b e r , hogy ismerőseit m é g szorosabban fűzze m a g á b o z , ez alkalomból iparkodik minél több k o m á t szerezni, azért mindazon meghívottak, kik a keresztelésnél s az azt követő vigalomnál részt vesznek, az atya komáivá válnak s e lelki r o k o n s á g o t jelző cimre é r d e m e s i t t e t n e k , m é g ha m i n d j á r t csak garasos komák is. A t e m p l o m b a azonban csak a k e r e s z t s z ü -lék kisérik a falusi bába k a r j á n uyugvó, vánkosokba jól begöngyölt kisdedet, mig annak megkeresztelése után tartatni szokott vigaloiura a ház m i n d e n ismerőse hivatalos. A mulatozás s lakomározás a te-hetősbeknél bor és pálinka, a szegényebbeknél csak ez utóbbi ital-lal kezdődik s folytattatik, m i g azt az összegyűltek m e g n e m uu-ják vagy el nem kábulnak. A p o h á r e m e l é s ós kocintások közben élénken üdvözlik e g y m á s t k o m á k u l s ezentúl ugy s z ó l í t j á k ; sót ki beszéd közben erről m e g f e l e d k e z n é k , az pénzbirságban e l m a r a s z t a -tik, iui pálinkára fordittatik ; az igy begyült p é n z t a keresztatya kezeli, kinek kötelessége felköszönteni az u j szülöttet is s ki ez al-kalomra r e n d e s e n a 127. zsoltár 3-dik versét szokta a l k a l m a z n i , a kisded felé fordulva, áldólag igy végezvén szívbeli jó k i y á n a t á t i
Nevelje az Isten szent dicsőségére, Kedves szüleinek kívánt ö r ö m é r e , Atyafiainak ő légyen díszére, M i n d e n e k n e k pedig hív tiszteletére.*)
Babonaképen azt tartják, hogy mereven nem jó nézni a g y e r -mekre, különösen férfinak, m e r t m e g f o g h a t n á az igézet. A szoptató anya, hogy tejét az őt meglátogató nő el ne bűvölje, el ne lopja,
• ) Uszkai Mihály, Tiszaháti népviselet Pesti Hirlap 1845. 2-i. sz.
*
emlőjéből r á f r e c s e n t t e j e t ; ha pedig teje elfogyott, hogy azt visz-szaszerezhesse, a gyanusitottat megkínálja öntejével áztatott, pirított kenyérrel, mit azután együtt esznek meg. A magyarok közt legelt e r j e d e legelt legelt e b b k e r e s z legelt n e v e k : F e r k e , Jóska, Eslegeltván, J á n o s , Pál, A n d -rás, Miska, Marczi : a leányoknál : P a n n a , Marcsa, Lidi, Eszti, Bor-csa, JulBor-csa, Sári, M a g d a s t b .
A l a k a d a l m i szokások is zajosak ugyan, de nincsenek any-nyi szertartással egybekötve, mint a szomszéd r u t h é n e k é .
H a a szerelmes pár, m e l y a fonókában, táncban, vigalomban vagy mezőn rokonszenvesebb viszonyba lépett s gyakori látogatá-sok s összejövetelek folytán e g y m á s n a k örök h ű s é g e t Ígértek, hogy annak r e n d e szerint a világ előtt is becsülettel e g y m á s é lehesse-nek, mindenek előtt szükséges, hogy a leány ünnepélyesen meg-kéressék. E r r e kiszemeltetik az arra alkalmas tisztes férfi, ki hiva-tása fontosságától áthatva, m i n d e n igyekezetét a cél elérésére for-dítja. E végből a szülék előleges értesítése után, megjelenik a leá-nyos házban s a jelenlévők előtt megállva s a házasság eredetét s i s t e n e s voltát előadván, végre bizalomteljesen megkéri a leányt N . részére, kérvén kedvező választ, hogy a nyugtalanul váró g é n y t megvigasztalhassa. Megesik azonban, hogy már akkor a le-gény a megszokott s jól ismert helyen, a ház előtt sompolyog s az őt észrevett kedvesével epedő pillantásokat vált. A szülék sze-rénykedve megköszönik ugyan a megemlékezést, mégis azonban né-h á n y napi né-határidőt kikérnek, né-hogy ez idő alatt a fontos eseményre nézve rokonaikkal s a leánynyal tanácskozzanak.
Az ügy később rendeztetvén, a m á r kiszemelt s feldíszített vőfélek jelennek meg a leányos háznál, hol illőn köszöntvén a szü-léket, előadják, hogy N. Isten rendelése szerint m a g á t páros életre adni óhajtván, őket megbízta, hogy e házban keressék azt számára, kit szive ó h a j t s kérik annak kiadatását, Betanult beszédüket r e n d -szerint igy v é g e z v é n :
Eladó r u b e n t e t gondoltunk itt lenni, N. N . - n e k számára azt j ö t t ü n k keresni ; S e r u b e n t e t csupán találjuk e házba, K é r j ü k azért légyen annak kiadása.*)
A megkért leány annak m ó d j a szerint odaigértetvén s az e l -j e g y z é s , mely g y ű r ű , keszkenő, vagy keskeny abrosz kölcsönös kicseréléséből áll, megtörténvén, ezt követi a t ű z h e l y n é z ő , mely
*) Uszbay Mihály, Tiszaháti népviselet. Pesti hirlap. 1845. 2tí. sz.
abból áll, hogy a m e n y a s s z o n y t a vőlegény házához leendő lakhe-lyének megszemlélésére viszik.
A köznép jó r e m é n y s é g f e j é b e n , itl is babonához szokott fo-lyamodni ; ugyanis, ha az a r á n a k a n y j a azt kivánja leányának, h o g y mielőbb önálló házi asszony legyen, titkon oda utasítja, h o g y a h á z b a lépvén, m i n d e n más t á r g y a t kerülve, m i n d e u e k e l ő t t a t ü z e -l ő r e n é z z e n , me-ly esetben az öregek korán e-lkö-ltöznek abbó-l a más világra.
Bekövetkezvén pedig az esküvő n a p j a , a m e n y a s s z o n y szülői házából — h o n n a n szülei, testvérei s rokonaitól é r z é k e n y e n és sírva elbúcsúzik, kisérve leányrokonaitól s a vőlegény korosabb férfiis-meróseitól szép r e n d b e n a t e m p l o m b a vonulnak a n á s z n a g y rende-zése szerint, a vófélek s nyoszolyóleányok felbokrétázott párjai közt ; ha a templom a szomszéd helységben van, a m e n e t s z e k e r e k e n , lobogó kendőkkel díszített lovakon és u j o n g o lovas legények kísé-retében történik. A menyasszony a n y j a leánya boldogulását m i n d e n áron előmozdítani ó h a j t v á n , rá veszi a vőlegényt, hogy a kőztök megosztott kilenc szem b o r s ó t az esküvő pár lábai alá tegyék, mely az esküvés után fölszedetvén, megtöretik s pálinkában általok elfogyasztatik, mi által a kölcsönös szereteten alapuló n y u g o d t s erkölcsös életök biztosíttatik.
Az esküvést a lakoma szokta követni, melyben m i n d e n ételt a vófélek szokásos versek kíséretében feltálalnak a zajongó jókedvű közönség n e m kis mulattatására. A forró k á s a behozatala legtöbb nevetést okoz, a s z a k á c s n é ugyanis egyik bekötött kezében t á n y é r t , másikában pedig súlyos fakanalat hordoz, melylyel azt, ki a kása-főzésnek á r á t nem siet a t á n y é r r a tenni, m e g ü t l e g e l i . A n á s z n a g y felköszöntéseit s alkalmi r y t h m u s a i t h a n g o s zsivaj szokta követni, mely a n n á l élénkebb, minél inkább üresednek az üvegek és kan-csók. Ilyenkor a „ k ö r ö m f a l a d é k b ó l- 1 azaz a félretett darabok-ból a falu n y o m o r u l t j a i n a k is ki szokott j u t n i .
M a j d láb alá huz a cigány s a fiatalok sietnek a leányokat táncra h ú z n i , melybe azután jó kedvökben az idősebbek is vegyül-nek s világos virradtig foly a vigadozás, közben-közben egyik-má-sik neki hevülve nagyot k u r j a n t , lábával toppan, tenyerével nagyo-kat czuppan csizmaszárára s jellemzetes apró rímeket kiáltgat, m i r e ujuló kedvvel foly a forgó tánc s a tipegő c s á r d á s .
M á s n a p reggel következik a m e n y a s s z o n y-t á n c z , mely abból áll, hogy a felkontyolt m e n y a s s z o n y n y a l kilép a vőfél a ven-dégek elébe s igy szól h o z z á j u k :
S z e r e n c s é s jó reggelt, egész compania, Szép újságot hoztam, tessék meglátnia, Ú j s á g e z : még őtet senki igy nem látta, Nem terheli fejét már a hitvány párta, H a n e m erősiti fátyola és kontya ; Tudom is, hogy ugy volt neki akaratja.
F e l t e t t ü k fejére m á r azt a szép kontyot, Oda helyeztettük alája a g o n d o t sat.*)
S vele megfordulva a násznagyhoz viszi, ki is szintén fordul vele egyet s vissza adja a vőfélnek, lefizetvén a táncolásért dijul néhány p é n z d a r a b o t . Igy viszi a vőfél m i n d e n férfivendéghez, be-beszedvén a pénzt, m e l y e n ital hozatik, min a közönség ismét e l m u l a t ; mig végre megunva a lakadalmat is, a vőfél bucsuzása közt eloszlik.
A falubeli legények ritkán nősülnek a vidékről, többnyire meg-elégszenek önkörökben nőtt virágszállal ; de még ritkább az, hogy m a g y a r , — oroszt venne feleségül ; a m i n t h o g y a n é m e t telepitvé-nyesek sem vágynak más nemzetiségű u t á n .
E g y s z e r ű , munkás, fárasztó s nélkülözésekkel j á r ó életfolyam után végre kimerülvén az élet, vagy idő előtt beköszönvén a ka-szás halál s kirántván a családköréből egyiket, másikat, m e r t mi t a g a d á s benne a szülék gondatlanságból s tudatlanságból nem igen fordítanak kellő gondot a g y e r m e k e k ápolására s ÍI megbetegedet-tek orvosi gyógyítására : nagy siránkozás közt teritik ki a megmo-sott s tisztába öltöztetett hullát s kikísérik rokonai s ismerősei a falu végén elterülő temetőbe, szomorú énekeket és zsoltárokat h a n -goztatva, a koporsó lebocsátása után az elhunyt egyik megilletődött jó k o m á j a búcsúzik el az elhunyttól, azzal vigasztalván a többi szo-morkodó ismerőseit, hogy az ítélet n a p j á n az arkangyal tárogató h a n g j á r a m a j d feltámad ismét s m e g l á t a n d j á k . A halott akkép fek-tettetik a sirba, — egyszerű faragott vagy feketére festett deszka-koporsóban, hogy fejével n y u g a t s lábai kelet felé fordítva legyen ; n y u g a t r ó l tétetik azután a m a g a s r a emelt s í r h a n t elé az 1 — 2 m é -ternyi magas és 2 0 — 3 0 cm. széles, lent megszenesitett f e j f a , melyre az elhunyt neve és születési s halálozási napja feljegyezvék : itt-ott azonfelül rimes verseket is szoktak vésni, melyek dicsérést és vigasztalást tartalmaznak.
*) Uszkai Mihály, Tiszaháti népviselet. Pesti Hirlap 1815. 2G. sz.
ÍO. Oroszok.
A b e r e g m e g y e i oroszok, kik s z á m r a nézve megyénk általá-nos többségét képezik, nemcsak a határszéli hegyes-völgyes tája-kat, h a n e m Munkácstól n y u g a t , dél és kelet felé terjedő téréit is lakják, s ezen az alsóbb vidékeken lakó r u t h e n e k , m i n d szokása-ikra mind e g y é n i s é g ü k r e nézve t e t e m e s e n különböznek a hegyvi-déki, különösen az ú g y n e v e z e t t verohovinai hitsorsosaiktól. N e m kétlem, hogy ennek egyik fő oka a talaj t e r m é k e n y s é g é b e n s az ebből kifolyó j o b b életmódban fekszik. M e r t mig a L u c s k a és Rá-kos-vidéki szállasabb s tisztességesebb öltözetű r u t h e n n a g y o b b önállóságot s önbecsülést mutat, addig a rideg égaljhoz, a m e -redek h e g y e k h e z és sovány élelemhez szokott felsővidéki m é g min-dig szegényes, vad és kevéssel beérő.
A M u n k á c s és Beregszász körül lakó oroszság m á r j ó f o r m á n elsajátitá a körötte élő m a g y a r o k szokásait, sőt öltözeteit is. A le-g é n y e k , kik i m m á r m a le-g y a r u l is beszélnek, r á n c z o s bő le-gatyát»
csizmát, zsinóros, pitykés u j j a s t és darutollal vagy virággal feldí-szített perge kalapot viselnek ; a homoki, balazséri és jánosii oroszt pedig alig lehet a helyben lakó magyartól m e g k ü l ö n b ö z t e t n i , ud-varaik, lakhelyeik is teljesen egyenlők.
I t t b e n t a szalmafedelü s most l e g i n k á b b napon szárított 6 hüvelyk széles és 12 h. hosszú g y ú r t és pelyvával kevert agyag-ból készített vályogagyag-ból épített, agyaggal kikent és timsó-iazappal fe-j é r i t e t t ház, meleg és eléggé k é n y e l m e s tanyát n y ú fe-j t n e k i ; a déli
oldaláról egy 4 — 5 lábnyi széles folyosó húzódik az e s z t e r h é j alatt, melyet faragott faoszlopok t a r t a n a k ; a középen nyilik a fóbejárás
a házba, melyet a közepén egy kis sötét pitvar választ e l ; ebből az egyik ajtó az utcafelőli szobába, másik a k a m a r á b a , mig kivül-ről a folyosó végén levő ajtó az udvarfelöli lakszobába vezet. Az ily szobát a falhoz erősitett lóczák s szögletekben két terebélyes ágy foglalják el, melyeknek kék boritéku párnái s d u n y h á i m a j d n e m a deszka és mestergerendával fedett padozatig duzzadoznak.
A tehetősbeknél egy czifra, liliomokkal festett t á m l á j ú pad dísz-lik az ágy előtt, mig az ablakok közti szögletet többnyire egy régi alkotású szuszékalaku erős tölgyfaasztal foglalja el. A ház falairól üvegre festett s arauvozott szent képek, Krisztus, Mária, Bazil, Mi-hály, György, Miklós arcképeik s ezek felett tarka színekkel s állatokkal ékített különféle cseréptányérok, tálak és csuprok c s ü n g -nek, az asztal felett pedig egy u j a b b k o r u lámpa. A bejárattól balra eső szögletet a rémséges nagyságú, terebélyes suttal, előpadka és kandallóval ellátott k e m e n c e uralja, melynek télen-nyáron veszik
A tehetősbeknél egy czifra, liliomokkal festett t á m l á j ú pad dísz-lik az ágy előtt, mig az ablakok közti szögletet többnyire egy régi alkotású szuszékalaku erős tölgyfaasztal foglalja el. A ház falairól üvegre festett s arauvozott szent képek, Krisztus, Mária, Bazil, Mi-hály, György, Miklós arcképeik s ezek felett tarka színekkel s állatokkal ékített különféle cseréptányérok, tálak és csuprok c s ü n g -nek, az asztal felett pedig egy u j a b b k o r u lámpa. A bejárattól balra eső szögletet a rémséges nagyságú, terebélyes suttal, előpadka és kandallóval ellátott k e m e n c e uralja, melynek télen-nyáron veszik