0 N 0 G R A P H í A J

M 0 N 0 G R A P H í A J

I I . K Ô T E T .

Á L T A L Á N O S R É S Z .

, • t

U N G V Á R O T T ,

N Y O M A T O T T P O L L A C S E K M I K S A K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B A N 1881.

I R T A

•v

Egyházi ügyek.

1 . R ó m a i k a l l i o l á k i i H .

Hogy B e r e g v á r m e g y e egyházi tekintetben a XI. s z á z a d e l e j é n , szent István király idejében, melyik p ü s p ö k s é g h e z tartozott légyen, biztos adatok h i á n y á b a n kétségtelenül m e g h a t á r o z n i nem lehet.

P á z m á n Péter és Szentiváni Márton előadása szerint, az egri e g y h á z m e g y e a következő tiz, u. m. a székesegyházi, zempléni, b e r e g i , pankotai, tarczaföi, abaujvári, patai, szabolcsi, hevesi és ungvári főesperesi kerületből állott, melyek a következő kilenc vár- megyét, u. m. Horsod. Zemplén, Bereg, Zaránd, Sáros, Abauj, Sza- bolcs, Heves és U n g o t foglalták m a g o k b a n . F e s s i e r is ily értelem- ben ir történeti m ü v é b e n , valamint Szerdahelyi, P r a y és F e j é r G y ö r g y a kilencz v á r m e g y é h e z m é g M á r a m a r o s t is c s a t o l j a ; ezt látszólag t á m o g a t j a S m i t t is. Desericzi m é g tovább megy és 13 vármegyéből állónak m o n d j a I. István király idejében az egri p ü s - pöki megyét, az előbbiekhez m é g S z a t m á r , T o r n a és Ugocsát is hozzáadván.

Balássy F e r e n c , az egri e g y h á z m e g y e alakulásáról, 1865-ben irt értekezésében minden kikutatható adatot felhasznál e k é r d é s megoldására, azonban bizonyost ó sem állapit m e g ; sót szerinte, minthogy előbbi alapitó-levelek h i á n y á b a n , e g y e d ü l a későbbi k o r - ról szóló okmányokat, nevezetesen IV. Bélának 12Gl-ben és V. Ist- vánnak 1271-ben kelt adományleveleit, a királyoknak a püspökök között a m e g y e határai i i á u t t á m a d t és folytatott perek é r d e m é b e n

hozott ítéleteit és a megyének a pápai tizedről szóló lajstromait te- kinti kutforrásokul : ez utmutatások n y o m á n épen azt következteti, hogy eredetileg az egri e g y h á z m e g y e egyedül a következő nyolcz varmegyére, u. m. Borsod, A b a u j , Zemplén, U n g , Szabolcs, Za- r á n d , Külső Szolnok és Hevesre k i t e r j e d t . IV. Béla ugyanis 12Gl-ki adomány le veiében elősorolván az egri püspökségnek Szent István- tól nyert jószágait és jövedelmeit, és ú j r a megerősítvén e püspök- séget azoknak birtokában, m o n d j a , hogy az egri püspöknek tized- joga kezdettől fogva az egész püspöki megyére kiterjedt, de az ahoz tartozott vármegyéket elő nem sorolván, kiterjedését ebből megál- lapítani nem l e h e t ; azonban tiz évvel később V. István megerősít- vén atyjának IV. Bélának ez adománylevelét, sót azt u j kiváltsá- gokkal is bővitvén, ez o k m á n y b a n elősorolja Borsod, A b a u j v á r , Zemplén, U n g , Szabolcs, Zaránd, Külső Szolnok és Heves várme- gyéket, mint olyanokat, melyekre kezdettől fogva az egri püspök- nek tizedjoga szorítkozott, tehát eredetileg is ez e g y h á z m e g y é h e z t a r t o z t a k ; B e r e g és U g o c s á r a nézve pedig megjegyzi V. Ist- ván ez okmányában, hogy ezek az előtt a szent királyok vadászó erdői voltak és csak későbben az ő elődei által adományoztattak az egri egyháznak. Az 1261. megerősített birtokok közt különösen elő- fordul villa Bereg ( P e r e g e n ) „cum silva et aliis utilitatibus in Co- mitatu Beregh sita, per carissimum nostrum E n d r e regem, felicis memoriae, cum porcorum pastoribus collata et per nos in certa scientia confirmata*)" Vallja, hogy I V . Béla d é d a t y j a Béla és atyja E n d r e adták volt az egri egyháznak egykor az Ugocsa és B e r e g vármegyékben levő királyi erdők és puszták, valamint a nemesek és királyi szolgák birtokainak tizedét s igy ő azt szintén adomá- nyozza annak. E szerint Bereg és Ugocsa vármegyék eredetileg nem tartoztak a nevezett e g y h á z m e g y é h e z , melynek hatósága alá egye- dül I. Béla idejében, tehát 10G1. évben k e r ü l t e k ; az előtt és ere- detileg az esztergomi érsekséghez tartozván.**)

1323. I. Károly az egri püspök birtokait megerősitvén, és e levelét***) az ezen püspökség tizedjoga alá vetett v á r m e g y é k b e n F ü l ö p nádor által kihirdettetvén, ez o k m á n y b a n Heves, Abaujvár, Borsod, Külsőszolnok, U n g , Szabolcs, Zaránd és Bereg s Ugocsa is említtetnek már. E g y ugyanazon évben kelt levélben pedig Ta-

*) Fejér György. Cod. dipl. T. IV. vol. 3. lap 41.

**) II. Endrének a szaraczenok és izmaeliták ellen 1233-ban a beregi er- dőben tett esküjéről illetőleg ott megkötött eoneordatum-ról szóló érdekes eseményt a vármegye általános történelmében közlöm.

***) Kaprinai II. k. 257. lap.

m á s esztergomi érsek Bereg, M á r a m a r o s és Ugocsa helyettnökének ( v i c a r i u s ) m e g h a g y j a , hogy P é t e r nagyszöllősi plébánost a nemesek j o g t a l a n s á g a ellen védje. (Szirmay A . Ugocsa leirása, 95. lap.)

A n n y i bizonyos, hogy az első századokban az egri e g y h á z m e - g y é n e k tizenegy, t. i. a borsodi, abaujvári, zempléni, zombori, ungi (v. u n g v á r i ) , szabolcsi, pankotai, kemeji, hevesi, patai és b o r s a v a i , vagy beregi főesperességei közt, egyik legnagyobb kerületét képezte a b o r s o v a i , mely valamint a vármegye a várii h a t á r b a n , a Borsova folyó mellett s a Tiszától védett félszigeten feküdt, m á r a m a g y a - rok bejövetelekor fenállott várról így neveztetett. Ily borsovai fő- esperesekül említtetnek okmányilag 1248. F a r k a s de Borsua1), 125G.

J á n o s m e s t e r2) , 1278. Pál3), 1282. ugyanaz, 1287. B e r n á t4) , 1291.

Miklós5), 1294. Domokos6), 1300. Albert7), 1 3 4 2 — 1 3 5 5 . Domokos8), 1363. J a k a b mároki lelkész és beregi főesperes (Zichy Codex I I . 119.). 1370. Miklós9). Mindezen fóesperesek (archidiaconi) hiteles bizonyságul vannak az azonkori káptalani okiratokon feljegyezve, mi arra mutat, hogy nagy tekintélyben állottak. N y o m a van, hogy az esperosi kerület borsovainak m é g 1416-ban is neveztetett ok- mányilag.

Hogy e kerület egyike a l e g n a g y o b b a k n a k vala, kitetszik on- nan, h o g y a mostani B e r e g v á r m e g y é n kívül, a X I I I . században Sza- bolcsnak kisvárdai alperesi kerületét is foglalta m a g á b a n , melyhez tartoztak következő lelkészségek (parochiák), u. m. A j a k , A n a r c s , Apágy, Apáthi, Benk, Berencs, Besztercze, Bogát, Bozoch, Cseke, Csekor, Devecser, D o m b r á d , F e j é r t ó , Gyulaháza, Gyulaj, Gyüre, H e n e , I b r á n y , J é k e , Kárász, Kékese, Kenéz, L a d á n y , Levelek.

Litke, Lorántháza, Netlier, P a t r o h a , Pócs, Petri, Bomocsaháza, Sz.

Márton, Tét, Tas, Vámos, ( P e r e s ) és Kis-Várda helységbeliek. í g y fordulnak ezek elő az 1 3 3 3 — 1 3 3 5 . évi pápai tizedek rovatában is.1 0)

») Fejér Gy. IV. II. 26

*) Fejér Gy. i. ui. IV. 1. 3 % . l a p .

») U. o. V. 2. 63.

*) U. o. V. 3. 581. 1.

5) U. o. VI. 1. 173.

a) Rolâml v a j d a bevallási okmányában, Lelősz, Prot. A. A, I. 8. SÍ.

7) Fejér i. in. VI. 7. 287. lap.

") Ziofay Codex II. 36. 607.1.

ü . o. III. 405.

, 0) Regestrum decimalium papalium sexeginalium dioecesis ngriensis de annis 1388—1885. elubr. per Francis. Ralássy. E pápai tizedek V. Kelemen pápa alatt a bécsi 1811—1312-ki zsinatban 6—6 évre megállapittattak a végből, hogy annak jövedelmei a szent fold vé- delmezésére s a pápai kincstar szükségleteire fordíttassanak. A be-

szedés arra rendelt alszedők által évenkint Crszine változásakor és mindszent táján történt. Ha a jövedelem bevallásánál kétség ms- rült fel, a lelkésznek hitet kellett letenni.

E l a j s t r o m szerint voltak a mostani Beregvármegye területén következő egyházak, illetőleg lelkészségek és p a p o k :

S z e r n y é n (Zirnya), Pál, fizetett pápai adóul 3 garast,

Daróczon (Dorouch) Benedek 3 »

Barabáson ( B a r e a b a e h , Barlabás) Pál 3 N

Munkács, ( M u n k a c h ) kivételes; 1334.

P á l fizetett 5 _» Bucsun, (Bulchi, Bolthu) J a k a b 7 TT

Szent-Miklós (Sto Nicolav) 0 N

Váriban, P é t e r 6 -- 8 N

T a r p a (Torpa) 6

„

Y. Atyában Benedek 4 »

Marok (Maroky) 0 n

Csaroda ( C h a r u n d a ) 4 _»

Kaszony (Kozun) 5 »

Muzsajon (Musc) Pál 3 -- 6 TI

Borsva (Borsua) 3-- 6

„

F o r n o s ( F a r n o s ) 0 N

Bodolón (Bodolaü, Budulow) Tamás 3 Y>

Tivadar (Thihedor, Dyodor) 0 R>

Derczenben P é t e r 8 RJ

Bégányban (Bekan) E g y e d 3

„

Iványiban (Ivanius) Demeter 3 N

Kígyóson (Kikos) P é t e r 3 N

Gelényesen (Golyanus) Miklós 3 »

Benében ( K e r n e ? ) Kelemen 3 N

Isnéte ( H i n g e t a ) 3 TT

Rákos (Rakus) 5 N

Dobrony ( D o b r u n ) 0

„

Beregszász ( L u p r e c h t á z a ) 0

„

Bereg (Berek) 0 N

A r d ó (Ordov) B. V. Ardó 0 N

NaméDv ( N o m e n ) Barnabás 4 N

Bresztón (Bresztw) Marko 7 N

Ez utóbbi a múramarosi főesperességben fordul elő Verbőcz és Salánkkal együtt. E helységek régi templomaik, legnagyobb részt átalakítva, maiglan fennállanak.

Az 1335-dik évbeni feljegyzés szerint, fizetett akkor a bor- sovai főesperes kanonoksága első évi jövedelméből 4 márkát, egyet- egyet ötven garassal számítva.

E szerint 31 helységben m á r 6 század előtt voltak r. k. lel- készségek, mig a v á r m e g y e felső vidékein leginkább a keleti egy- ház követői ( ó h i t ű e k ) tartózkodván, ezek kétségtelenül kiilön hit- községeket k é p e z t e k ; az is kétségtelen, hogy a katholikus hit be- hozatala után a v á r m e g y e roppant r e n g e t e g e i b e n elszórtan egyes a j t a t o s remeték tartózkodtak, mire a f e n n m a r a d t emlékek is mutat- n a k ; igy egy 1282. évi o k m á n y b a n , mely Csépánfölde (Kis-Dob- r o n y ) h a t á r á r a vonatkozik, előjön a Csarodánál (Csarnavoda vizé- nél) R e m e t e ne\ ü mező í g n é c z és N a g y d o b r o n y közt ; egy 1344-ki h a t á r j á r á s i o k m á n y b a n pedig Kerecsennél R e m e t e - g o r o n d j a- t ó ; de A l s ó és F e l s ő - R e m e t e helységek is ily viszonyból e r e d h e t t e k .

A r e n d e s lelkészeken ( p a r o c h u s o k o n ) kivül m é g egyes szerze- tesek is buzgólkodtak hitdolgában a v á r m e g y e területén, kiket kü- lönösen a X I V . században fejedelmek telepitettek. í g y alapította 1329-ben E r z s é b e t királyné a beregi, beregszászi, tarpai és m u n - kácsi, r e m e t e szent Pálról nevezett szerzetes kolostorokat, melyek a p r o t e s t a n t i s m u s fejlödéseig fenállottak. M a j d keletkeztek Bereg- szászon a domonkos, ferencrendíiek az úgynevezett veres barátok (équités templarii et hospitalarii) r o m j a i n s D o m o k o s - r e n d ű apácák, kiket szintén csak a felekezeti mozgalmak sodortak el százados he- lyeikről.

Különösnek tetszik, hogy 1349-ben K í g y ó s o n az ottani lel- kész P é t e r ( „ d o m i n u s P e t r u s , sacerdos parochialis de villa K y g o s " ) okmányilag ugy említtetik*) mint kinek h á r o m , J á n o s , István és Klára nevű g y e r m e k e volt, kiknek a ( b e r e g ) s z á s z i t a n á c s előtt egy szőlőt a d o m á n y o z o t t .

A. v á r m e g y e eredeti „Borsovau nevét a 13. század elejeig, a hasonnevű fóesperesség azonban tovább a 15. századig megtartotta, jóllehet ez időközben felváltva, m a j d borsavai m a j d beregi-nek ne-

veztetett ; mint ezt például az egri káptalannak egy 1354. évi át- irata igazolja; a 15. század óta azonban maiglan folytonosan b e - r e g i n e k mondatik.

Balássy F e r e n c idézett müvében emliti, hogy a borsavai fóes- peresség az egri e g y h á z m e g y é h e z lett csatoltatása u t á n , a szent Péterről címzett prépostsággal kapcsoltatott össze s azért irta Páz- m á n y : „Praepositus S. P e t i i visitât comitatuni Bereg et p a r t é m uuam C o m i t a t u s Szabolch in districtu K i s - V á r d a .u

*) Zichy-Codex. II. 403. 1.

Különben még a X I V . században voltak egyes lelkészségek v á r m e g y é n k területén, névszerint a beregi, beregszászi és m u n k á - csi, melyek k i v é t e l e s e n az e s z t e r g o m i érsek közvetlen jogható- sága alatt állottak, adományoztatván annak régi királyaink által kü- lönösen azért is, hogy az országban elszórt lelkészek némelyike a zsinati tárgyalásokba befolyván, az ott alkotandó pontok az egész o r s z á g b a n elismertessenek, egyenlőn teljesíttessenek s i g y a p r i m á s i méltóság is megőriztessék. A beregszászi lelkészség már az 1247.

évben kelt IV. Béla-féle kiváltság szerint, t a r t o z o t t az esztergomi érsekség alá s mint ilyen említtetik a P á z m á n y P é t e r jegyzékében i s ; a beregi pedig V I I I . Bonifáeznak 1295-ki iratában s a P á z m á n y - féle jegyzékben kivételesnek mondatik. E viszony, ugy látszik, a XVI. század elején enyészett el, Beregszász ekkor, az 1519. évben kelt pápai irat szerint, m á r az egri érsekség alá tartozott, holott 1433-ban m é g az esztergominak volt alávetve.*)

A XVI. század elején a katholikusok egyházi ügye megyénk- b e n a legvirágzóbb korszakát élte ; bő javadalmu lelkészségek és gazdag templomok diszlettek ; sőt n e m egy lelkész, mint például a beregszászi, számos szolgáival, oltárnokaival s ötszáz aranyat- felül- múló biztos fizetésével az ország első lelkészei közé tartozott s oly kitüntetésre méltatott, hogy püspöki diszszel élhetett. Mindennek nem sokára a bekövetkezett h i t ú j í t á s v é g e t vetett, a hivek cso- portosan csapván át az uj zászló alá. M e g y é n k b e n leginkább a ma- gyar községek tértek át az u j vallásra s mint ilyenek megtarták a templomokat is, melyeket izgatottságukban teljesen átalakítottak, ékeiktől megfosztottak a művészet ós régészet n e m kis kárára s régi hitökhöz h ű n m a r a d t papjaikat elűzték. A csekély számú ró- mai kath. hivek, kik atyáik vallását elhagyni nem akarták, pártfo- gás és lelki vigasz nélkül mint pásztoruktól elhagyatott juhok té- velyegtek, ősi lakhelyükön nem találván menedéket, nem templo- mot, melyben megszokott módon istenökhöz fohászkodjanak. I g e n , volt idő, a XVI. század vége felé s a X V I I . közepén, midőn az egész v á r m e g y e területén egyetlen k a t h . lelkész sem volt s csak távolról, Szőlősről, N a g y b á n y á r ó l sok veszély és h á n y k ó d á s közt ide vetődött egyik-másik bátrabb lelkű szerzetes vigasztalta őket s rejtett helyeken végezte az isteni tiszteletet. Különösen 1660. egész Beregben s a környéken kath. pap n e m találtatván, a Szakolczán 1669. évi julius 2-án tartatott f e r e n c r e n d ü szerzet gyűléséből Gál I g n á c és Szécseny György küldetett ki Nagy-Szőlősre, ki azután

*) Tudom, gyűjt. 1834. II. 72. 1.

Buday Z s i g m o n d b i z o n j i t v k n y a szerint, Bereg, Ugocsa, S z a t m á r és M á r a m a r o s v á r m e g y é k b e n fáradhatlanul j á r t , kelt, végezvén a papi teendőket s buzdítván a pásztor nélkül tengődött híveket a kitar- tásra és keresztény t ü r e l e m r e .

A N a g y - B e r e g . Badaló, Borsova, Déda, J á n o s i , B. V. Ardó, Kigyós, Marokpapi, N.-Bégány, Muzsaj, S u r á n y , Tarpa, Vári, Ke- recseny, Bótrágy, Csaroda, Darócz, Gelényes, Hetyén, N a g y - L ó n y a , S o m , Szernye. V á m o s - A t y a , Bene, Barabás, Kis-Dobrony, Kaszony, ftákos és Iványi helységekben levő régi h a j d a n i katholikus temp- lomok és r o m j a i mind e viszontagságos kor hirdetői.

E templomok, melyeknek legnagyobb része a p r o t e s t á n s o k birtokában m a r a d t az ivánvinak pedig csak alapfalai látszanak, a X I V — X V . század csúcsíves styl, az itt divatozott úgynevezett fa- lusi építészeti modor jellegét viselik magokon s a h a j d a n i jobblét- nek s virágzásnak t a n ú i ; m e r t ott, hol a hivek szegények és tehe- tetlenek voltak, m i n t megyénk felső vidékein lakott orosz ajkú h o n - társaink egykor, ott megelégedtek kis t e r j e d e l m ű fatemplomokkal, melyek i m m á r lassan m i n d eltünedeznek a föld szinéről, m i g a r e n d s z e r e s e n épített kőtemplomok, régi koruk dacára épen f e n n á l - lanak. I)e hirdetői valának e templomok azon Ízlésnek és haladás- nak s m ü s z e r e t e t n e k , melyet a katholikusok m á r a legrégibb 1 or- ban az építészet, szobrászat, festészet és egyéb művészetek terén ki- fejtettek ; ezen idővel a protestánsok kezén teljesen átalakított és eredetiségökból kivetkőztetett szent falak m a j d m i n d e n ü t t fresco- képekkel és faragványokkal voltak diszitve, m i k é n t azok nyomai most a m é s z r é t e g alól fel-feltünnek, név szerint Benében, Beregen, T a r p á n , Daróczon s más helyeken.

Hogy e viharos korszakban n e m c s a k a parochusok m i n d e n ál- lomásukról, h a n e m a m e g y é b e n , különösen Beregszászon és Kis- Beregen régóta székelt szerzetesek is elűzettek s birtokaik elfoglal- tattak. illető bolyén elóadandom.

Bocskay és Bethlon, Thököly s a Ráköczyak, h a t a l m a s nagy urak, m i n d a n n y i a n erős védői valának az erőszakoskodó p r o t e s t á n - soknak, kiket a katholikusok elnyomásában m é g az e tájon m e g f o r - dult császári vezérek és hadi parancsnokok is, mint Schvendi Lá- zár, Magócsi s mások nyíltan vagy kéz alatt támogattak s kiknek e szerint az üldözöttekre sulyosodott kezeit senki sem birta feltar- tóztatni. Igaz, hogy B á t h o r y Zsófia fiával Rákóczy Ferenczczel 1660.

Munkácson a r ó m . kath. egyház kebelébe nyíltan visszatérvén, e szertartások alkalmával tartatott egy szazad óta itt először ismét

isteni tisztelet; mely tette felett Leopold király 1661. nov. 13. Írás- ban fejező ki Báthory Zsófia előtt örvendezését s őt és fiát kegyé- ről éá pártfogásáról biztositá.*) Ez által az elhatalmasodott tiszamel- léki r e f o r m á t u s o k nagy gyámolt vesztettek el, m e r t e férfias lelkű asszony nemcsak elődei által a ref. lelkészeknek és o?koláknak tett segélyezéseket és alapítványokat beszüntette és elfoglalta, hanem a békétlenkedőket üldöztette is. A templomokat saját őrségével visz- szavétette s a j á n l á a segély nélküli lelkészeket a vármegyék, külö- nösen a kelet-éjszaki m e g y é n k iméut kinevezett főkapitányának Csáky F e r e n c n e k oltalmába ; felindulásában kiüzeté nagy kiterjedésű uradalmai területéről a reformált papokat és tanárokat, 4 0 f r t n y i birság alatt megtiltván 1671. évben a r ó m a i kat'u. valláson kivül minden más felekezeti vallásgyakorlatot és isteni tiszteletet.**) Mely buzgóságáért azonban maga ellen ingerelvén a Tisza körül bujdosott elégületleneket : ezek 1G73. nemcsak Munkácsot feldúlták s a templomot ékeitől megfosztották s az itteni barátokat csúfosan kikergették, h a n e m a környéken is több faluját elpusztiták s elham- vaszták.

Ezen az üldözött római katholikusokra nézve kedvezőbb rövid időközben történt, hogy többen azok közül, kik a rémkorszakban hitöket elhagyták, ismét visszatértek. Az ilyenekre azután ráfogták, hogy Isten keze nehezedett reájok s állhatatlanságukért csudásan m e g b ü n t e t t e t t e k . így. a hires L a m p e irja, hogy 1676-ban Földessy István nevü ügyvéd, ki épen Báthory Zsófia uradalmainak ügyésze volt, Munkácson sétálás közben derült égből beléütött villámtól agyonsujtatott, mig p r o t e s t á n s társa sértetlen maradt.***)

E r é m e s korszakban csak rövid ideig tartott a katholikusok állapotának könnyebbülése, m e r t az elégületleneket, az úgynevezett bujdosókat, kuruczokat, elébb Kobb, m a j d 1673. A m p r i n g e n Gás- pár a n é m e t rend n a g y m e s t e r e s teljhatalmú k o r m á n y z ó türhetlen szigorúságával némileg visszatartóztatta, azok, mint fönebb érintém, csak egyszer, 1673. fordulván m e g megtorlás végett e tájon ; de elfogul a jó honfi keble, ha olvassa a pártok vad tetteit, a legiszo- nyúbb embertelenségeket, melyekre őket a vallási fauatismus és nemzetiségi gyűlölet elragadta s mely vérlázító d ü h ö n g é s b e n leg- többet szenvedett a védtelen földnép. Visszatartóztatta itt az ellen- feleket működésükben az 1674. pozsonyi rendkívüli törvényszék el-

*) Budai kara. lev. 12. cs. 32. sz.

**) U. o. 743. es. 39. sz.

„A protestaiitismus fejlődése" Udvardy Ignácztól 207

j á r á s a is. mely hazaárulás s néplázitás vádja folytán negyedfélszáz p r o t e s t á n s lelkészt és tanitót elfogatott és elitélt. Mindez azonban n e m birta az elégületlenséget végleg elfojtani s Thököly állván az iigy é l é r e , 1679-ben s a következő években h a t a l m a s seregével e t á j o n is m e g f o r d u l t , mely alkalommal kuruczai a katliolikusok né- mileg fejlődésnek indult ügyét ismét elnyomták. M a j d a m u n k á c s i várnak 1688-ban történt átadása n t á n ismét kezdett éledni ; sőt azon évi március 27-én a szepesi k a m a r a a munkácsi uradalomhoz tar- tozó helységekbon a p r o t e s t á n s vallásgyakorlatot teljesen eltiltván, a katholikusok szabadon kezdenek mozogni s elfoglalt javadalmai- kat visszaszerezni. I I . Rákóczy F e r e n c elődeinél e tekintetben igaz- s á g o s a b b volt, azonban tanácsadói, buzgó p r o t e s t á n s főurak tőle is kicsikartak koronkint akaratával ellenkező intézkedéseket. 1705-ben e fejedelem Bereg s a n n a k szomszéd U n g , Ugocsa és S z a t m á r vár- m e g y é k b e Orosz Á d á m o t , Kazinczy E n d r é t és Rácz J á n o s t küldé ki biztosokul a vallási sérelmek orvoslása v é g e t t ; ezek azonban egye- dül a katholikusok álíal B á t h o r y Zsófia h a t a l m a s k o d á s a óta vissza- foglalt templomok á t a d á s á r a szorítkoztak. S h a 1711. óta, a megyei katholikus hívek némileg szabadabban mozoghattak is, előbbi fele- kezeti régi fényöket és állásukat többé távolról sem é r h e t t é k el. A két végzetszerű és viszontagságos évszázad lefolyása alatt a papok egykori bő j a v a d a l m a i k és birtokaik oly sokfelé forgácsoltattak s a n n y i idegen kezekre k e r ü l t e k , h o g y azoknak i m m á r nyomaikra is alig a k a d h a t n i s igy csupán némi foszlányaikkal kellett megelé- gedniük.

De a hívek e m e g y é b e n társadalmilag is m é g azután sokáig szoríttattak n a g y o b b számú ellenfeleiktől háttérbe, mi leginkább tisztiválasztásoknál t ü n t ki. I n n e n van, hogy 1759-ben az uradalom földesúri tekintélyénél fogva végzésileg m e g h a g y t a a beregszászi ta- nácsnak, hogy r a j t a legyen, miszerint testületébe 2 — 3 katholikus is beválasztassék.

A p r o t e s t a n t i s m u s keletkezése előtt legalább n e g y v e n r e m e n t a jól javadalmazott parochiák s z á m a ; most daczára, a lelkes főpa- pok buzgóságának, kik azt folyvást szaporítani ügyekszenek, nem találtatik több kilencznél az egész megye területén ; ezek között a régiekből egyedül a beregszászi és munkácsi állíttatott vissza 1715- ben, a k a s z o n j i 1750-ben s a m á r o k p a p i 1 8 3 6 - b a n ; ellenben a bárdházi 1773-ban s a F e l s ó - S c h ö n b o r n i 1788-ban a gróf S c h ö n -

born család mint kegyúr áldozatkészségéből, mig a tövisfalvi esupán

1863-ban alapíttatott. À munkácsi és beregszászi egyházaknak szin- tén kegyurok a nevezett grófi család.

I I . József pedig erélyes intézkedéseivel beavatkozott az egy- házi ü g y e k b e ; igy 1780. eltiltotta a pócsi búcsúra való m e n e t e l é s t ;

1785-ben eltiltotta a körmeneteket a keresztjáró napokat kivéve, va- lamint a házak felszentelését s füstöltetését beszüntette. (Megyei le- véltár).

A papok jövedelméhez tartozott h a j d a n a termény-nyolezad, m i g a tjzed az egri püspököt illeté e megye területéről; igy 1667- ben Bársony G y ö r g y , egri püspök bérbe adta a püspökséget illető méh-, termény-, bor-, bárány- és egyéb tizedet Bereg, Ugocsa, Bor- sod, Abauj, Zemplén, Szabolcs. Heves, és Szatmármegyékből a sze- pesi k a m a r á n a k egy évre kilenczezer birodalmi tallérért ;*) 1783-ban pedig gróf E s z t e r h á z v Károly, egri püspök Adony, Ardó. Asztéj.

Atya, Badaló, Balazsér, Barabás, Barkaszó. Bátyú. Bene, Borsova, Bótrágy, Bucsu, Csaroda, Csetfalva. Csomonya. Csonkapapi, Daróc, Déda, Derczen, Dávidháza, F e j é r c s e , F o r n o s , Gergelyi, Gát. Gecse, Gelényes, Gulács, Gerzsenyő, Halábor, Harangláb, Hete, H e t t y é n , Homok, Ignécz, J á n d , Iványi, Jánosi, Isnyéte, Kerepecz, Klacsanó, Kajdanó, Kerecseny, Kovászó, Kisbégány. Kisdobrony, Kisgut, Ka- szony, Kis-Muzsaj, Márok. Márokpapi. Mátvus, Macsola, Munkács, N a g y - M u z s a j , N a g y - B é g á n y , N a g y - D o b r o n y , Naery-Gut, Pósaháza, R a f a j n a - U j f a l u , Rákos, A.-Schönborn. Szent-Miklós, Som, S u r á n y , Szálka, Szernye, Tákos, Tivadar. Sáros-Oroszi, Ugornya, Vári, Yid és Zápszony 74 helységbeli, az egri érsekséghez tartozó királyi t i z e - d e t , a római katholikus parochusok n y o l c z a d á v a l s egyéb tör- vényes járulékaival e g y ü t t 1783—86-ig t e r j e d ő négy évre 4 9 0 fo- rintért ujolag bérbe adta Beregmegyének. kiköttetvén, hogy ez évi bér minden év Szent-György napján szolgáltassék be az érseki főpénztárba E g e r b e s hogy jóllehet időközben Gerzsenyő, Kerepec és Kis-Muzsaj elpusztultak, azért az ottani vetésektől szintén sze- dettesssék a járulék**).

1795-ben az alsó-vereckei g. k. lelkész n e m e n g e d t e a m u n - kácsi r. k. papnak annak templomában misét szolgáltatni latin szertartás s z e r i n t ; e viszálykodás folytán az ügy eldöntése végett elébb az egri püspöki, m a j d a pápai szék elé került, hol határoz- t a t o t t : hogy a r. k. papok csak akkor misézhetnek a keleti szer- tartású templom oltáránál, ha abba a szokásos követ beillesztik.

*) Budai kam. lev. 1743. cs. 38. sz.

**) Megyei levéltár, VI. e&. 6. sz.

S z a t m á r - e g y h á z m e g y e keletkezését illetőleg m e g j e g y z e m , hogy az I. F e r e n c , apostoli király és V I I . P i u s z pápa által 1804. m á r - czius 23-kán alapíttatott az e g r i érseki m e g y é n e k szatmári, be- regi, máramarosi, ugocsai és ungi főesperességekből és így terüle- tileg kiterjed S z a t m á r , U n g , Bereg, Ugocsa, és M á r a m a r o s várme- g y é k r e és Szabolcs egyik csekély részére. Határoltatik a p r z e m y s - Ifi püspöki e g y h á z m e g y e , lembergi érsekség, bukovinai helyett- nokség, erdélyi, n a g y v á r a d i , és kassai püspökségek s az egri ér- sekségtől. Egész t e r j e d e l m e 4 4 3 .0 3 D m é r t í o l d e t tesz, miből esik S z a t m á r v á r m e g y é r e 1 0 7 .M, U n g r a 5 5 .1 8, Ugocsára 22.!, B e r e g r e 07.3, M á r a m a r o s r a 189.7 és S z a b o l c s v á r m e g y é r e 3 D r a é r t f ö l d .

1804-ben találtatott az egész e g y h á z m e g y é b e n : r ó m a i k a t- h o 1 i k ti s, 98,029., g . k a t h . : a m u n k á c s i e g y h á z m e g y é b ő l 284,103, a nagyváradiból 4 8 , 0 0 0 s a szamosujváriból 121,800., nem egyesült g ö r ö g 30, ágostai hitvallású 3120, helvét h. v. 152,400 és zsidó

«,240, összesen 7 2 0 . 3 3 4 lélek*).

B e r e g v á n n e g y e területén találtatott 1857-ben 9 7 3 5 és 1870- ben 13,200 r. k. lélek s igy 13 év alatt megszaporodtak a hivek 3 4 6 5 lélekkel ; és van a m u n k á c s i várbeli lelkiatyával e g y ü t t 9 lel- kész, ezek közt egy fő és egy alesperes és 3 segédlelkész, össze- sen 12 áldozár, mi valóban szomorú a r á n y b a n áll a XVI. század elejéuti l é t s z á m m a l . 1804-dik évben 2 0 katholikus iskolában talál- tatott összesen 1002 tanuló, mig a leánynövendékek száma 742-re m e n t .

1784. II. József alatt m e g r e n d e l t e a h e l y t a r t ó t a n á c s , tiogy Alsó- S c h ó n b o r n és Szent-Miklós helységekben r. k. parochiák, Alsó-Ve- reczkén pedig valamint Munkácson és Beregszászon káplánságok alakitassanak ; az uradalom azonban a h á r o m első helyre nézve a szükségtelenséget k i m u t a t v á n , a terv d u g á b a délt. U g y a n a k k o r azon helytartósági küldöttség Vári helyett Borsova helységbe javasolt ál- litatni lelkészséget, melynek j a v a d a l m i alapjául é v e n k i n t 12 p m . bú- zát. 24 iu. rozst és az épületi a n y a g o k a t felajánlotta. ( M ü n k . urad.

levéltár).

Találtatik a szatmári e g y h á z m e g y é b e n 6 valóságos kanonok és tiszteletbeli**) 5 főesperesség. 2 czimzetes apátság. 4 czimzetes apát.

I prépost és 3 czimzetes p r é p o s t s á g ; 11 alesperesi kerület és 9 3 lelkészség. Ezekből b a r o m n a k kegyura a pénzügyi miniszteriura,

*) Schematismus el. dioee. Szatm. 1863. 280. l a p .

**) Az 183G. 23. t. cz. szerint a szatmári káptalan az 1741. 25. t. cz. sze- rinti hitelességi kiváltsággal ruháztatott fel. L T .

húsznak a kincstár, tizenkilenezuek a gróf Károlyi, négynek a gr.

S c h ö n b o r n - R u c h h e i m , kettőnek a Barkóczy, egynek a g. W a l d s t e i n , egynek a báró Vécsey, kettőnek a báró Perényi család ; kilencnek a vallási alapítvány, egynek a p r e m o n t r e i prépostság és 27 a püs- pök szabad rendelkezése alatt áll ; végre egynek k e g y u r a a n a g y - bányai minorita-szerzet és egynek s z a t m á r n é m e t i város közönsége.

M a g y a r a j k u lelkészség van 45, n é m e t 33, szláv-magyar 17. ma- g y a r - n é m e t és szláv vegyes 1 7 ; segédlelkészség 2 3 ; templommal ellátott fiókegyház 44, szerzetház 12, szerzetes 94. apácza-növelde 4, apácza 81, világi pap 141. A szatmári jezsuita társházból négy áldozár tanított a szatmári linöveldében ; a k e g y e s r e n d ü e k száma tett M.-Szigeten 5 és N a g y - K á r o l y b a n 8. A F e r e n c z r e n d ü e k k a p - lonyi zárdájában volt 5, a nagy-szölősiben 4 s a nagybányai ki- sebbrendii szerzetházban 7 ; a szatmári i r g a l m a s o k ápoldájában (Misericordiani, ord. scti Ioannis de Deo) 2 atya és 6 testvér ( f r á t e r ) . A p á c z á k (Sanctimoniales filiae s. Yincentii a Paulo, = a páli szent Vincéről nevezett irgalmas n é n é k ) voltak a s z a t m á r i törzs-házban húszan és jelölt 1 7 ; ezeken kivül működött a s z a t m á r - németi „ H i l d e g a r d " nevü intézetben 5, az ungvári neveidében, melyet néhai Haas Mihály 1859. okt. 4. ünnepélyesen m e g n y i t o t t , 4, a munkácsiban, melyet a most nevezett püspök 1859. év nov. 19.

beiktatott, szintén 4 s a szigetiben 3. A szatmári f ö r e n d h á z h o z tartozik azonban összesen 8 1 tag, kik m é g a nagyváradi, károly fejérvári, bártfai, győri, füleki, rozsnyói; és pozsonyi n ö v e l d e k b e n üdvösen m ű k ö d n e k .

A szatmári püspökség alakítása óta keletkeztek B e r e g v á n n e - gyében következő u j parochiák : a sáros-oroszi 1810, m á r o k - p a - pii 1836. és a tövisfalvi (draosinai) 1863-ban.

Bcregiiiegyébcíi egykor elt szerzetesek.

Első királyaink idejében, u g y látszik, e m e g y e akkori vadon erdőboritotta területén csupán egyes a világtól elvonult r e m e t é k tartózkodtak, n e m azonban rendszeresített szerzetesek. N y o m a van a n n a k különben, hogy itt h a j d a n az i s p o t á l y o s o k v a g y a J á - II o s l o v a g r e n d ü e k ( E q u i t é s hospitalarii) valamint a n é p h a - g y o m á n y o s álllitása szerint, a X I V . század elején eltörölt t e m p - o m o s v i t é z e k (équités templarii), léteztek*), kiket a n é p kö- zönségesen v ö r ö s b a r á t o k n a k nevezett azért, m e r t e r e n d j e - les vitézei házi öltönyül veres csuklyás kámzsát, a mellen n a g y fehér keresztet, olvasót és hosszú kardot s szakált viseltek, raig hadi öltözőtök veres palástból s vas páncélos lovagöltözékből állott. A j á n o s - r e n d ü e k ( a későbbi r ó d u s i l o v a g o k , ) kiket I I . Gejza a 12.

században hozatott be h a z á n k b a , T a r p á n is bírtak alapítványi j ó - szágot. A szerzetesek tüzetesebben csak k é s ő b b , - a z Á r p á d h á z ki- multával a t r ó n r a lépett idegen királyok alatt kezdének külföldről ide szállinkózni ; különösen a 1 4 . század második n e g y e d é b e n e m e g y e rengetegeiben is keletkeztek egyes k o l o s t o r o k r é s z i n t f e - jedelmi személyek, részint gazdag m a g á n y z ó k kegyeletéből, külö- nösen midőn Otto Károly az Anjou háznak s a r j a 1320-ban E r z s é - bettel, Lokietek Ulászló, lengyel király leányával h á z a s s á g r a lép- vén, e n n e k folytán a lengyel korona is a m a g y a r h o z kapcsoltatott s e végből a fejedelmi ház a szomszéd lengyelországgal g y a k r a n é r i n t k e z v é n , itt a határszélen g y a k r a n tartózkodott, s így azon gaz-

*) Sohaematismus dioec. őzatuiir. 18»34. 1 4 4 .

daságból és fényből, mely az országra kiáradt, némi rész e me- gyére is kisugárzott : a yidék mind anyagilag, mind szellemileg emelkedni kezdvén.

Főleg E r z s é b e t volt az, ki megyénkben e tekintetben nagy lendületet tett, ő Munkácson, de kivált Beregszászon, hol udvart is tartott, gyakran megfordulván, a műveltség és felvilágosodás ter- jesztésére, a kor akkori szelleméhez képest az által tett nevezetes

intézkedéseket, h o g y e megyében több kolostort alapított. Így Mun- kácson, Beregszászon, Kis-Beregen s valószínűen Tarpán is megte- lepítette a P á l r e n d ü szerzeteseket, építtetvén számokra kolostorokat, úgyszintén Beregszászon apáczazárdát. A szerzeteseket, ugy látszik, Lengyelországból hozta be, m e r t a beregszászi I) o m o k o s - r e n d ü barátok törzsháza Szent-S z a n i ß z l ó tiszteletére alapíttatott. Itt a döméseken kivül m é g a F e r e n c z - r e n d ü e k is birtak rend- házzal.

Csakugyan a 14. század közepén Koriathovics Tódor a'apitá M u n k á c s közelében a Cseruekhegyen Bazilita-rendii monostort s m i n t Thuróczi állítja, ily apácza-zárdát is. Mindezekből i m m á r rao6t csupán a csernekhegyi kolostor áll még fen, a többi a hosszú öt- század zajos folyamában teljesen elenyészett.

Szabadjon nekem a h a j d a n k o r e tisztes intézményeit a régi emlékek alapján ha csak ködfátyolképekben is előtüntetni.

1. A b e r e g s z á s z i d ö m é s e k .

Mikor enyésztek el a B e r e g s z á s z o n h a j d a n létezett t e m p - lomvitézek és Szent J á n o s lovag-rendüek, b i z o n y t a l a n : azonban, m i n t állíttatik,*) később ezek helyére a 14. században a dömések telepedtek, kikre, valamint a F e r e n c z - r e n d ü e k r e birtokaik is szál- lottak volna. A dömések itteni r e n d h á z u k Szent-Szaniszló tisztele- tére alapíttatott Erzsébet királyné által, kiknek valamint a h a s o n - nevű apáczáknak itt s a szomszéd Kígyóson tetemes birtokot ado- mányozott, melyet ők a 16. században történt elüzetésökig megtar- tottak. — 1552-ben megújították a dömések a leleszi konvent és Oroszi Demeter királyi ember által kigyósi birtokuk h a t á r á t Ardó felől, mely o k m á n y b a n * * ) ők így említtetnek : „Religiosi f r a t r e s

*) Rup Jakab, Magy. orsz. helyr. tört. II.

**) Leteszi lev. Prot Met. No. 23.

praedicatorurn iiiclaustro beati Stanislai m a r t y r i s in oppido Bereg- szász d e g e n t e s ; " anuálinkább, m e r t m á r elébb, 1545-ben kétessé vált e h a t á r , midőn Büdy Mihály, m u n k á c s v á r i főnök L o n g o d á r és N a g y - B e r e g felöl a leleszi konvent küldötte Megyeri György és Kisguti Benedek kir. e m b e r közbejöttével b e j á r a t t a a határt, mely alkalommal a nevezett barátok, névszerint L a d á n i Gergely főnök (prior), Makrai P é t e r éneklész ( c a n t o r ) és Becsei J e r o m áldozár Kőrösberek nevű helynél e l l e n m o n d á n a k * ) . E b i r t o k b a n különben a szerzetesek I I . Ulászló által is megerősíttettek, ki a d ö m é s e k s z á m á r a oly r e n d e l e t e t adott ki. melynél fogva a király A n n a nevü hitvese emlékezetére h e t e n k i n t kedden Szent A n n a segítségül hí- vása mellett I s t e n n e k f e l a j á n l a n d ó m i s e f e j é b e n B e r e g s z á s z o n és Kígyóson tartózkodó zselléreinek és j o b b á g y a i n a k az előbbi fejedel- mek által e n g e d m é n y e z e t t kiváltságaikat továbbra is helyben hagyta**).

Ez alapon tartoztak t e h á t az újvárosi és paputezai lakosok az it- teni szerzeteseknek és részben az ispotálybelieknek dolgozni és adózni. A papok házaihoz dolgozók m i n t e g y 4 0 telken laktak ;***) legalább ennyi Íratott össze 1648-ban urbérileg. Ezeken felül bír- ták a helybeli dömések és F e r e n c z - r e n d ü e k az o k r a i p r é p o s t - ság jövedelmét, mely a t a t á r d u l á s előtt virágzott s romjai Oltsva- Apáti mellett maiglan s z e m l é l h e t e k ; e vagyon reájok alapitványi- lag, VI. Kelemen pápa levele szerint, m é g a 14. században r u h á z - tatott. Birtak azonfelül a szerzetesek a Mindszent utczában több telket s igy e városban gondnélktil éldegéltek, m i n t a f e n m a r a d t azonkoru gunyversekból is k i t e t s z i k ; mi több, a földesuraság h á t - r á n y á r a m é g boraik kimérésével is foglalkoztak§). Mindennek a re- formatio véget vetett, annyira, hogy 1568-ban m á r a kolostor nem létezett, azt a F e r e n c - r e n d ü zárdával e g y ü t t dálnoki Székely Antal elfoglalván, mi ellen azon évben Beregszász város közönsége a le- leszi konvent előtt t i l t a k o z o t t § § \ Ugyan is 1568. (feria 5. post. fest.

beat. I n n o c e n t . Mart). K a m a n c s i Sebestyén beregszászi biró és E ö r d e g h Mátyás deák hites a város nevében előadták a leleszi kon- v e n t előtt, hogy Székely bizonyos beiktatási irat alapján egy ki- rályi e m b e r és az esztergomi káptalan küldötte által a B e r e g u j f a - luntól ( K i s - B e r e g e n ) régóta fenálló, szűz Mária tiszteletére e m e l t Pál r e m e t e rendű szerzet kolostora m i n d e n javaiba s jogaiba beik-

*) Leleszi lcv. 24. és I. 418.

**) Hup. i. ni

***) Münk. urad. lev.

§) 11. Lajos kir. 1518. arata a városi Uv.

§§> Leleszi lev.

tattatván, ez alapon ő a Beregszászon a S z e n t h á r o m s á g - r e n d ü s a Szent-Szaniszló tiszteletére emeltetett, de a zavaros időkben elpusz- tított kolostor birtokát is követelte, anélkül, hogy erre neki külö- nös beiktatási parançsa lenne ; miért is e dömések s a megyei szolgabíró tiltakozása daczára, 1567. decz. 20-kán lovas és gyalog fegyvereseivel a kolostort erőszakosan elfoglalák annak telkével s sző- lőivel együtt, akkor az itt létezett s szintén n e m r é g elpusztított s most P o z s o n y b a n tartózkodó F e r e n c z - r e n d ü e k kolostorát s azok- nak Akol és Szuuyoghegyen levő szőlőit is elfoglalván. Dacára en- nek Székely m é g 1572-ben is birta a dömések vagyonát, hová szép hat szőlő, kert és a barátok földe nevű tag tartozott*) ; sőt 1572-ben, daczára annak, hogy Körösbányai F e r e n c z és Palkonyai Mátyás dömések az elfoglalás ellen ismételve tiltakoztak, nyilvánít- ván, hogy erőszakkal elűzött társaik N a g y - S z o m b a t r a a Szent Já- nos czimű r e n d h á z b a menekülni kénytelenitettek**), Székely, az elfoglalt birtokot elosztá Szabó Illés, Korhai Pál, Kovács Mátyás, Borbély János, Varga György, Kovács Péter, Bodák István, Vásá- ros László, Konyhás Márton és F e r e n c z i T a m á s közt, a közönség és földesuraság h á t r á n y á r a ; végre 1572-ben e birtok Székely Gás- pár és Boldizsárnak adományoztatott.***) Vékey F e r e n c és I b r á n y i F e r e n c z h ű t l e n s é g e folytán elvétetvén ezektől az olcsvai birtok is és 1574-ben Székely Antal nejének Magi Zsófiának és f e n t e b b ne- vezett két fiának adatván a dömések és ferenciek kolostorával együtt.

1573-ban Veráncz Antal esztergomi érsek E p e r j e s e n m á j u s 20. kelt iratában m e g h a g y t a a leleszi kontventnek, hogy Melegh Boldizsárt csanádi választott püspököt s leleszi prépostot iktassa be a neki ő felsége által adományozott beregszászi elpusztult d ö m é s és f e r e n c r e n d ü kolostorok s tartozékaik birtokába ; a dömés kolos- torhoz Kigyós helysége, n é h á n y szőlő, zsellérség és kert t a r t o z o t t s megjegyeztetett, hogy ezeket az előtt F e r d i n á n d adományából ideiglenesen Székely Antal birta, de ez Szabolcsmegye közönsége s vajai Ibrányi F e r e n c panaszára fej- és vagyonvesztésre ítéltetvén, a visszaesett birtokot ő felsége Meleghre akkép r u h á z t a át, h o g y azt a két kolostor visszaállításáig birja s jövedelmelmeiben a m é g élő szerzeteseket részesítse Székely alapitványaihoz képest. A beik- tatáshoz kijelöltettek királyi e m b e r e k ü l Büdy Mihály és F a r k a s ,

*) Budai kam. lev. 108. es. 1. sz.

**) Beregraegyei levéltár, 1570. jkönyv és 51. es. 8G—87. sz.

***) Rup. id. m.

Bilkei Máté, Daróczi Szeráf és I s t v á n , Lónyai J á n o s , F e r e n c és Ist- ván, Bégányi Miklós, Szalay Simon s Kölesei Gáspár és J á n o s . E n - nek folytán a beiktatási h a t á r n a p kitüzetvén s arra a leleszi kon- vent részéről Diáki Gál és királyi e m b e r ü l Lónyai J á n o s megjelen- vén, érdeklett szomszédokul m e g h i v a t t a k : Bucsui F e r e n c , Kerepe- czi István, H o m o k i Boldizsár és A n d r á s , Tarnóczi Simon, M a j t h é - nyi Gergely, Dékán Gergely beregszászi főbiró, Óriás J á n o s jegyző sat. ; a m e g t ö r t é n t beiktatásnál hivei által Székely Antal neje s ne- vezett fiai ellen m o n d a t v á n .

Ugy látszik, Székelyné m é g 1588-ban is sokat birt a papi va- gyonból, m e r t 1588-ban a beregszászi határon levő Barátokfölde nevü birtok j u t o t t róla fiainak.

1578-ban a szepesi k a m a r a Mágócsi Gáspárnak 4 5 0 0 forintért zálogképen átirta a dömések beregszászi és kigyósi birtokát, melyet ő m é g 1573-ban 3 0 0 0 f r t f e j é b e n birtokába vett.*) A beiktatást 1579-ben eszközlé Ványai Mojzses, leleszi áldozár és T a r n ó c z y Si- mon kir. e m b e r . * * ) E g y 1588-dik évi összeírás szerint tartozott a beregszászi dömések kigyósi birtokához 3 4 j o b b á g y h á z h e l y és sző- lők a B á n y a h e g y e n és Bakfilesen.***) Idő multával a 17. század elején az u j nemzedék már csak hirből ismeré az itt létezett szer- zetesek emlékeit, m e n n y i b e n egyes földrészletek barátok földjének mondattak s a paputezai lakosok is többé nem a papoknak, h a n e m a földesúrnak dolgoztak, miért, az lG13-ki ú r b é r szerint,§) gr. Esz- terházy Miklós idején az uradalomtól a szőlőmivelésért két köböl búzát kaptak. Midőn végre a béke teljesen helyre állt, 1741-ben az országban élő d o m o k o s - r e n d egy kérvényt n y ú j t o t t be a k o r m á n y - hoz az iránt, hogy a zavaros időkben rendtársaitól erőszakosan el-

\ e t t beregszászi Székház, templom s a kigyósi birtok adattassanak annak vissza, mi azonban e r e d m é n y r e nem vezetett.

2. A b e r e g s z á s z i F e r e n c z r e n d ü s z e r z e t .

(Religiosi fratres ininorum ord. b. Francisci confessioris.) Mikor keletkezett e szerzet a S z e n t h á r o m s á g r ó l címzett s bold szűz Mária tiszteletére alapított itteni törzsháza, b i z o n y t a l a n ;

*) Budai k. 1. 1066. cs. 10. 3/. és 1068 cs. .1 sz.

**) Leleszi lev. Prot. Stat Xí. M. 134 sz. és budai k. 1. 445. cs. 14 sz.

***) U. 0. 65. C 8 . 1. 8 Z .

§) Münk. urad. lev.

annyi kétségtelen, h o g y e szerzetesek, kiket a nép közönségesen

„ f e k e t e b a r á t o k " - n a k hitt*), megkiilönbeztetésül a szomszéd Kisberegen tanyázott, csuklyával ellátott f e j é r k á m z s á s pálosok, tói, — a X I V . század végén m á r itt léteztek s igy valószínűen, E r z s é b e t királyné által behozattattak ; a XV. században virágzó ko- lostoruk volt s bírtak fekvő vagyonnal is. Igv egy 1523-ki okmány szerint, egyik szőlőjök a H o s s z ú h e g y e n feküdt, egy másik az Akol és S z u n y o g h e g y e n , melyeket később Székely Antal birtokolt.**) Birtak e szerzetesek az 1530-dik évi adóösszeirási lajstrom szerint Kövesd táján Zádou nevü birtokot. F e r d i n á n d király Pozsonyból, 1550. f e b r . 10. m e g h a g y t a a k a m a r á n a k , hogy a beregszászi b a r á - toknak 3 2 forintot alamizsnakép fizettessen ki. (Tört. tár. 1881. I I . füzet 255. lap***). A reformatio megzavarta csendes életöket, meny- nyiben Petrovics P é t e r által m é g 1552-ben kiszorittattak lakhelyök- röl ; mindamellett makacsul szegültek ellen az u j h i t t e r j e s z t é s n e k s a környéken rejtőzködve, a hitújítás ellen működni m e g n e m s z ű n t e k ; sót némely tagjai vallási buzgalmoktól annyira elragadtat- tak, hogy 1571-ben Kálmáncehi Sánta Márton ref. esperest az el- foglalt t e m p l o m b a n szónoklat közben nyíllal átlövék.

A rend itteni kolostorát Petrovics hivei váracsnak kezdék át- alakítani és erődíteni ; miért is 1553-ban I. F e r d i n á n d m e g h a g y t a B e r e g m e g y e közönségének, hogy ez átalakítást meg ne e n g e d j e § ) . Később hasonlóul kezde eljárni Székely Antal, ki az itteni megerő- sített templomot erőszakoskodásainak védhelyeül használá, mi ellen több birtokos felszóllalván. Miksa király az 1569. év 49. t. cz. sze- r i n t i i ) , az erőség elrontását megrendelte, m e g h a g y v á n a rendeknek, hogy Székely hatalmaskodásait a legközelebbi nyolcadon soronki- vül megvizsgáltatván, az ítéletet foganatosítsák. 0 hatalmaskodását Beregszászon az által is tanusitá, hogy 1567-ben a király s z á m á r a g y ű j t ö t t lovas és gyalog csapataival, december 20-kán a dömések és Ferencziek vagyonát erővel elfoglal᧧§) ; mi ellen a városi elő- j á r ó s á g tiltakozott, 1570-ben a munkácsi vár udvarbirája követelte

e birtok visszaadatását*), m i g végre 1573-ban Magócsi Gáspárnak kezére zálogképen került**).

*) Münk. ur. lev. 1618. urb.

**) Prot. dora. par. Beregsz. 14.

***) Budai Kam. lev. Liber IV. Tom. VII.

§) Ugyanott 744. es. 20. sz.

§§) Corpus J u r i s H I. 541. lap.

§§§) Megyei lev. 1570. jkönyv.

*) U. o.

**) Leleszi lev. prot. 21. H. 32.

A n é p h a g y o m á n y , de különösen az 1778. évi egyházi látoga- tási j e g y z ő k ö n y v szerint, azon telek, m e l y e n most a ref. t e m p l o m és g y m n a s i u m áll, e szerzet birtokához t a r t o z o t t ; r e n d h á z a pedig, u g y a n a z o n adat szerint, a mostani városháza mellett, az uradalmi lak déli végén állott, a mikor a kolostor romjai, pinezéjének bol- tozatai, m é g jóllátszottak, eladván e falakat a térrel e g y ü t t t l o f f n e r Iguácz akkori lelkész gróf S c h ö n b o r n a k 3 0 f o r i n t é r t .

3. A b e r e g s z á s z i p á l o s o k .

E város dél-keleti végén állott a Pál r e m e t e r e n d ű szerzete- sek kolostora ( E r e m i t a e ordinis sancti Pauli primi eremitae ;)*) sőt m o n d j á k , hogy az itteni r e n d h á z n á l volt a helynökség, mely alatt a máramarosi p e r j e l s é g állott. V e r á n t z Antal érsek 1573. le- vele szerint, akkor e t á r s h á z is m á r feldúlva volt.

1568-ban a város elöljárósága tiltakozván Székely Antal ha- talmaskodásai ellen, kiemelte, hogy ő a döinés és f e r e n c z r e n d ü e k birtokain kívül, a v á r o s h a t á r á n á l állott s egykor a bold.

szűz Mária tiszteletére emeltetett remete-féle kolostort is elfog- lalta.**)

4. A b e r e g s z á s z i d o m o k o s - r e n d ű a p á c z á k . Az itteni nagy templom nyugoti bejáratánál, a Vérke j o b b p a r t j á n ott, hol jelenleg a lelkész-lak áll, a n n a k előtte a X V I szá- zad közepéig egy kis kápolnával ellátott szerény kőépület állott négy parányi zárkával és szük folyosóval ellátva, mely a Szaniszló tiszteletére czimzett, domokos r e n d ű apáczák egykori z á r d á j a volt.

E z e k e t is, kétségtelenül, a X I V . században E r z s é b e t királyné a szomszéd lengyelországból hozta be és javadalmakkal ellátta. A n - nyi bizonyos, hogy 1366-ban m á r m e g h o n o s o d v a voltak s valamint Beregszászon, ugy a szomszéd Kígyóson levő alapítványi birto- kaikból éltek. Ez évben ugyanis panaszt emeltek ez apáczák („reli- giosae d o m i n a e claustri beati Stanislai Martyris de L u p r e c h s z á s z a " )

*) Schematismus dioeees. Szatmar. 1864. pag. 41.

**) Prot. dorn. par. Beregsz. 14. lap.

E r z s é b e t királynénál, hogy Konák István és Muzsaji Gyula fia Já- nos, Kigyós felől u j h a t á r t állitattak s ez alkalommal az apáczák itteni birtokuk egy részét illetéktelenül Muzsajhoz csatolták ; mi- ért is a királyné m e g h a g y t a Visegrádon, E g y e d ü n n e p utáni ha- todnapon, 1366. évben Debröi Miklós udvari vitézének (militi nost- r e s ) s a leleszi konventnek, hogy az igazságot derítsék ki, s a n e t á n tévesen állított határvonalat, nem tekintve s e m m i ellenmon- dásra, rontsák el s ujat állapítsanak.*) E szerzet azután több századon át fenállott s a X V I . század középéig virágzott. E k k o r azonban a reformatio áramlatától végkép elsodortatott s birtoka idegenek kezére került.

T i m o n és T h u r ó c z y L á s z l ó (231. lap) állítják, hogy Domonkos- rendű barátok és apáczák h a j d a n Munkácson is lettek volna, ezeknek azonban n y o m a már okmány és emlékekkel nem támogattatik.

5. A m u n k á c s i P á l - r e n d ű s z e r z e t .

1329. alapított E r z s é b e t királyné Munkács közelében,**) a n n a k keleti határában, a Kerepecz folyó felett emelkedett ma- gaslaton, mely akkor tölgyfákkal borított vadon volt, egy kolostort, mely hegy az itt lakott pálos szerzetesekről később P á l h e g y - n e k elneveztetvén, ily néven a később szőlőtőkékkel beültetett hely maiglan ismertetik. E kolostor, mely kétségtelenül, az akkori divathoz képest, fából volt épitve, a P á l h e g y északnyugoti sarkán szelíden emelkedő lejtőn állott, alatta halastó terült el, melyet később, midőn a rendház m e g s z ű n t , a vár urai foglaltak el s a szőlővé változtatott területet, az alatta levő halastóval együtt a X V I - X V I I . századokban a Rákóczyak s a vár k o r o n k i n t i birtokosai használták. Majd eldaraboltatván a szőlők, ezeket most Kovács Gáborné, a Doktor és Illés- család s déli szélén e sorok írója b i r j a . U g y látszik, hogy e társház jóval a p r o t e s t a n t i s m u s fejlődése előtt enyészett el, m e r t annak n y o m a a XVI. század o k m á n y a i b a n egy- általában elő nem fordul.

*) Lelesz, Prot. A. I. 24. sz.

**) Catal. ord. pag. 33.

6. A m u n k á c s i e g y k o r i a p á c z á k .

Turóczy László*) állitja, liogy Koriathovics Tódor munkácsi h e r c z e g n e j e Dominika vallásos érzületből a C s e r n e k h e g y álellené-' ben magasló b é r c z e n , t e h á t a mai Szarka nevű h e g y ormán, Ba- zilita- rendii szerzet hölgyei s z á m á r a kolostort épitett volna. E r e n d - ház történetére vonatkozó egyéb adatok teljesen ismeretlenek.

7. A t a r p a i P á l r e n d ü e k .

U g y látszik, hogy a X I I . században a templomosok és ké- sőbb a J á n o s - lovagrend vitézei birtak itt jószágot, h a n e m állandó l a k h e l y e t ; annyi bizonyos, hogy a II. Gejza alatt h a z á n k b a be- költözött J á n o s v i t é z e k itt birtokoltak; u g y a n is a X I V . szá- zadban I. Lajos olasz h a d j á r a t a alkalmából a ródiak iránti hálada- tosságból h a z á n k b a n az a u r a n i a i p e r j e l s é g e t alapítván,**) ez T a r p á n t e t e m e s jószággal láttatott el, mely h i h e t ő l e g a m e g s z ü n - tetett t e m p l o m o s r e n d ü e k r ő l m a r a d t fenn. E perjelség alapitvá- nyaival e g y ü t t a N a g y Mihályi E ö d ö n családuál volt tovább egy századnál,***) m e n n y i b e n m é g 1470-ben is okmányilag említtetik.

Zsigmond király alatt 1417-ben beiktattattak a szomszéd Má- rok- papi helységben birtokolt Várdai családdal rokon B á t h o r y P é t e r fiai a Tarpai családról m a r a d t itteni helység felebirtokába, mely család később itt t e m p l o m o t építtetett, vagy a meglevőt bő- vítette, m i n t azt a déli ajtó feletti c i m e r e igazolja. Az itteni p á - 1 o s o k§) tehát ki által alapíttattak, bizonytalan. L e h e t hogy m a g a E r z s é b e t királyné, ki 1353-ban e helységet birta s itt fólovász- m e s t e r e M a r o c h u k , ki e g y s z e r s m i n d B e r e g v á r r a e g y e főispánja is volt, lakott, adott léteit az itteni Pál r e n d ű kolostornak, melynek nyomai a városon kivül annak déli részén, maiglan is látszanak ; vagy pedig azt egy századdal később a Báthori család alapitá.

Ugy látszik azonban, h o g y az itteni r e n d h á z m é g a p r o t e s t a n - t i s m u s fejlődése előtt enyészett el. A levéltárakban, úgyszólván, mi n y o m a sem m a r a d t fenn.

*) Hißt. Hung. 154. lap.

**) Corpus J u r i s II. tit. 54. és P r a y de prioratu Auranae 13. lap.

***) Lelesz, Prot. VI. E. No. 38.

Catal ord. S. Pauli pat*. 32.

A k i s b e r e g i p á l o s o k .

A százados tölgyfákkal borított Borsova völgyét nagy erdő- ség borítja m é g jelenben is, ezek közt kiválók a t á r g y r a célzó ne- vekkel biró P a p mocsár, püspökerdő s a többi szép tölgyerdők, melyek Nagy-Bereg körül a lapályon és kisebb-nagyobb domboza- tokon szétterjednek. E tájon, ha az utas Komlóstól Beregszász felé a Borsova csendesen ömlő folyó jobb p a r t j á n Felső-Remetén át el- halad, Alsó-Remete nevü helységet ér el, melynek dél-keleti szé- lén a Borsova p a r t j á n egy alig 4 0 ölnyi magaslat emelkedik, me- lyen t e r j e d e l m e s romokat láthatni. Az o n n a n jól kiégetett téglákra, durván faragott darázs és tajtkó törmelékre, kőhalmazra és egyes gödrökre talál, melyeket, ha a szemlélő mint én 1872. aug. 23-kán tevém, figyelmesen megvizsgál, a romok alakot n y e r n e k s a fel- kutatott alapfalak után indulva, a h a j d a n i épületek ábráit is kép- zelheti. E romok a mostani g. k. templom szentélyétől mintegy 5 0 ölnyi (94.8 3 m . ) távolságra állnak Kenéz Iván és Yaszil kerteiben 5 4 öl hosszú és 2 3 öl széles téren. A főépület h a j d a n nyugotról keletfelé nyúlt akkép, hogy elejét a kolostor és keleti szélét a temp- lom kerek szentélylyel foglalá el ; a t e m p l o m h o z négyszegű sekres- tye volt csatolva észak felől s e megett oldalt két m á s kisebb épü- let, talán cseléd-lak állott. Az alapfalak kiásásából itt-ott t á m a d t gödrökből kiemeltem egyes vastag, b a r n a téglákat és ily h e n g e r alakú cserepeket. A helyet jól ismerő lakosok beszélték nekem, hogy 1856-ban m é g ölnyi m a g a s s á g o n állottak a falak, melyeken festések is látszának s hogy azokat akkor ledöntvén, i n n e n legalább

140 öl követ hordottak el az u j templomra, de azonkívül is a mun- kácsi földesuraság m á r az előtt Beregszászba s a körötte levő fal- vaiba vitetett faragott köveket nagy mennyiségben ; hogy a főépü- let közepe táján a földtalajori m i n t e g y 6 ölnyi hosszúságban tég- lából készült csatorna húzódott, mely a belső udvarból vezeté le a vizet. A domb éjszaki lejtőjén égetett agyag és törmelékek közt különféle vastagságú, korongon készült irlával bevont és h a l v á n y s á r g a cserepeket láttam, m i k közt, m i n t Kenéz beszélé, egy lábnyi ( 3 2 cm.) hosszu, keskeny, fenkőtartó alakú agyag-hengerek is talál- t a t n a k .

A n é p h a g y o m á n y szerint, Salamon király a XI. században e

környék r e n g e t e g e i b e n bujdosott és m i n t r e m e t e tartózkodott volna.

Váljon az 1333. pápai tizedek rovatában előforduló „parochia de E r e m i t a " alatt nem ezt kellessék-e érteni, az előzmények alap- j á n , állíthatni, a n n á l i n k á b b , m e r t e lelkészség a rovatban azon he- lyek sorában fordul elő, melyben a luprechtszászi is ; Alsó-Remete pedig Beregszásztól alig másfél m é r t f ö l d n y i r e fekszik.

E romok t e h á t h a j d a n a Pál-rendű szerzetesek kolostorául szolgáltak, kiket E r z s é b e t királyné 1 3 2 9 - b e n az akkor kétségtele- nül r e n g e t e g erdők laktalan vadonában megtelepített s s z á m u k r a a zárdát Szűz Mária tiszteletére emelteté*), hol ők azután a zárda alatt folydogáló Borsova vizén lisztőrlő m a l m o t is építettek, mely századokon át fennállott. 1393. Mária királyné Bereg és A l m á s t egy kolostorhelylyel és egyházi kegyúri joggal a Huszla és Osztra hava- sokkal e g y ü t t Nagy-Mihályi G y ö r g y fiának J á n o s n a k s férfi örökö- seinek adományozta**).

° 1456. évben H u n y a d y J á n o s k o r m á n y z ó s á g a i d e j é n rablók t á m a d t á k m e g a szerzeteseket itteni m a g á n y u k b a n , s a kolostort felgyújtván, m i n d e n ingó vagyonától megfosztották. E n n e k követ- keztében a kárvallott papok panaszt emeltek Pálóczi László comes- nél, ki Kassáról 1456. M á t y á s apostol utáni s z o m b a t o n kelt iratá- ban m e g h a g y t a n e m e s Bácskái I s t v á n n a k , hogy segítségre szólítsa Dolhai A m b r u s t és J á n o s t , a szentmiklósi v a j d á t s vegye üldözőbe a N á n és T h r u s z R e t h n e t h nevü rablókat s orlói lakosokat, a n n á l inkább, m e r t az előbb nevezett j o b b á g y n á l a szerzetesek két rab- lott lovukat is megtalálták, s elfogatván őket m i n d e n módon m é g kinoztatással is vallattassa ki bűntársaikat, kiket m i n d e n kegyelem nélkül bitófákra akasztasson fel s az elvett t á r g y a k a t adassa visz-

sza***).

1473-ban beiktattattak a szerzetesek Homok helység negyed- részének birtokába, melyet a nagyváradi káptalan előtt az ő ré- szökre Homoki D e m e t e r bevallott. Az ünnepélyes átadásnál m ű - ködtek a leleszi konvent áldozára és Komlósi T a m á s kir. e m b e r § ) . 1 4 7 8 - b a n pedig Kusali J a k c s i György fiai J á n o s és László meg- intetik a pálosokat, hogy a nálok zálogban levő n a g y - és kis mu- zsaji birtokot a pénz felvétele mellett bocsássák vi?sza§§).

*) Catal. mon. S. Pauli 33. lap.

**) Budai kam. levéltár NR. Stil. ca. 44. BZ.

***) Lelesz, Prot. C. II. 18. sz.

§) Lelesz, Prot. Stat. P. N. 279.

§§) ü. o.

1484. ismét beiktattattak a szerzetesek N a g y - M u z s a j b a n egy r é s z b i r t o k használatába, valamint 1485-ben a néhai Kovászéi Ba- lázs deákot illetett nagy rauzsaji birtokba teljes joggal ; a beikta- tást eszközlék István, leleszi áldozár és Komlósy J á n o s kir. em- ber*) ; midőn pedig 1488-ban Kállay J á n o s N . - M u z s a j b a n beiktat- tatnék e n n e k másokkal e g y e t e m b e n a kisberegi pálosok is ellen-

mondottak**).

1552. évben a pálosok itteni kolostora m é g érintetlen volt;

u g y a n is azon évben a beregszászi dömések kigyósi birtokuk ha- t á r á t megujittatván, erre a kis-beregi szerzetesek részéről ott m e g - jelentek Baráth Gergely, Károlyi P é t e r és B a r t h a István áldozárok***), j ó l l e h e t m á r elébb 1546-ban n a g y - m u z s a j i birtokrészök miatt perbe k e v e r e d t e k ; ugyan is e birtokuk Matusznai Györgynek és Pálnak adatván zálogba, e miatt a pálosok ellenök viszahelyezési keresetet i n d í t o t t a k ; azonban a per folyamában a zálogösszeg felvételére m e g i d é z t e t e t t szerzetesek nem jelenvén meg, makacsságilag elrna- rasztattak s a birtok ellenfeleinek megitéltetett§).

Az u j hit terjesztésével kifejlődött zavargások m i n d érzéke- nyebben kezdének a pálosok n y u g a l m á r a h a t n i ; minek következté- ben, nehogy vagyonuktól végkép megfosztassanak, 1561-ben Zá- polya J á n o s Zsigmond beleegyezésével a Székely Antaltól felkért s F e r d i n á n d t é l n y e r t kis-beregi egész kolostor, Hodos és Bereg hely- ségek s a tamásváraljai szőlőhegyen volt szőlójök teljes birtokába B á t h o r y György iktattatott be, m i n t h o g y e fekvő javakat M á t y á s a kápolnai helynök és Lőrincz a kis-beregi kolostor perjele 5 0 0 arany forintért eladták Báthorynak§§).

Ez időben a kolostor is feldulatott s F e r d i n á n d m é g 1559- ben dálnoki S z é k e l y A n t a l n a k adományozta e r e n d h á z min- den birtokát, melyben ő az esztergomi káptalan küldötte s királyi e m b e r által beiktattatott§§§) ; nem sokára azonban ruszkai Dobó Ist- ván és Domokos kezdék Székelyt birtoklatában háborgatni, kinek panaszára azután F e r d i n á n d 1562-ben eltiltotta nevezetteket attól, hogy Székelyt azon kilencz jobbágytelek használatában nyugtala- nítsák, melyeket az előtt a pálosok bírtak Muzsajban, de elrontat- ván k o l o s t o r u k , a király további tetszéseig Székelynek ado-

*) Lelesz, Prot. P. N. 271. és 278.

**) U. o.

***) ü . o .

§) Rup. J a k . id. m.

§§) Rup. id. m.

§ä§) Budai kam. lov. 219. cs. 5. sz.

2T m á n y o z t a t t a k * ) . Székely e királyi kegy és a d o m á n y alapján azután m i n d i n k á b b ügyekezett birtokát gyarapítani, s hol szép szerével nem boldogulhatott, ott lovas és gyalog fegyvereseivel erőszakosan tett foglalásokat**). E helyzetben a P o z s o n y b a m e n e k ü l t barátok azon r e m é n y b e n , hogy a zavarok lecsilapodtával v a g y o n u k h o z visz- s z a j u t h a t n a k , felvettek Székely Antaltól 2 0 0 m a g y a r forintot s ösz- szes vagyonukat, melyhez N a g y - B e r e g e n egy ház, Kis-Beregen ko- lostorhely, Borsova-vizen malom s Muzsajon j ó s z á g r é s z t a r t o z o t t , a bekövetkezendő visszaváltásig neki átíratták a pozsonyi káptalan előtt. A z o n b a n c s a k h a m a r m e g b á n v á n e tettüket, a birtok bitorlása s a beregi lakosokon elkövetett erőszakoskodásai miatt a zálogba- adás meghiúsítása végett az egész P á l o s - r e n d folyamodott a fel- s é g h e z * * * ) ; hasonlóul k ö z b e j á r t Oroszi István is M u z s a j r ó l ; e n n e k ellenében azonban 1570-ben F r i t s c h J á n o s ügyvéd Székely Antal nevében akkép nyilatkozott, h o g y az ezen barátoktól elvett birtok i m m á r n e m őket, sem Oroszi Istvánt, h a n e m e g y e d ü l ő felségét illeti s 1571-ben ismételve eltiltatta Dobó I s t v á n t is e vagyon hasz- n á l a t á t ó l ^ . 1573. mégis felsőbbleg megintetett Székely, hogy fel- vevén 5 0 forintot, a kolostor javait a d j a vissza§§).

E közben azonban Székely Antal h ű t l e n s é g miatt vagyonától m e g f o s z t a t v á n , a tőle elkoboztatott javak közt 1574-ben előfordul- nak a kis-beregi Pálosok elhagyatott kolostora, az alatta folyó Bor- sova vizén állott két kerekű malom telkével e g y ü t t sat.§§§) 1588-ban a Pálosok vezérfőnöke I s t v á n az egész r e n d nevében a leleszi konvent előtt a kisberegi elpusztított monostort ( d i r u t u m m o n a s t e - rium), tartozékaival e g y ü t t t. i. a muzsaji és benei összes részeket, beregszászi nemesi telket, a kisberegi emiitett m a l m o t s a bereg- szászi h á r o m , F o g a s , Telki és Szeg-nevü szőlőket s kaszálóikat Be- r e g e n , Beregszászon, B e r e g - U j f a l u b a n , N a g y - M u z s a j o n és Benében

sövényházi Móricz Balázsnak és utódainak ezer m a g y a r f o r i n t b a n a monostor visszállitásaig elzálogitá.§§§§ )

1003. a rend vezérfőnöke a beregi kolostort tartozékaival e g y ü t t Daróczy F r r e n e z n e k és Székely Boldizsárnak adta zálogba, l ( í l 4 - b e n megbízván Zaicz pálrendü atya Daróczyt, hogy a vissza-

*) Bud. kam. lev. 026. cs. 37. sz.

*») Leleszi levéltár Prot. 21. N. 32.

***) Rup. id. m.

S) Bercgm. 1er. 67. cs. 15. sz.

SS) Rup. id. m.

SSS) Bud. kam. lev. 757. cs. 19. sz.

§§§§) D. o. 1741 cs. 36. sz.

váltást eszközölje, mi azonban nem sikerülvén, 1618-ban gróf F o r - gács Zsigmond a visszaadás iránt parancsot intézett Pálffy Kata- linhoz, Daróczy özvegyéhez, végre 1630-ban, az erdélyi fejedelem- nek élte fogytáig átengedett hót vármegye átvételére kiküldött ki- rályi biztosok a kisberegi javakat visszaadatták a r e n d n e k , mely azokat később elidegenitvén, a n n y i r a elosztattak, hogy részeik im- m á r teljesen ismeretlenek.

U g y látszik, a Pálosok m é g Sztrabicsón is birtak egykor, m e r t 1687-ben M a r i n Istvánnak bevallák azt a leleszi konvent előtt*).

A társház egyik kis h a r a n g j a , mely h a j d a n a kis-beregi ma- gaslatról hangzott le a távol rengetegbe, intvén lakóit imára, jelen- ben a kigyósi ref. templomnál álló haranglábon csüng s ily felira- tot visel: „ S a n c t u s P a u l u s , o r a p r o n o b i s . "

*) Leleszi levéltár.

Görög katholikus egyházi ügy.

Hogy a kereszténységet megelőzött korban e tájon pogány szlávok tanyáztak, arra emlékeztetnek, n e m csak a különféle n á - lok most is divatban levő ünnepi és halotti szokások, szertartások játékok és babonák, milyenek a k u p a j l o , s z o b o t k i ( S z e n t J á - nos ünnepély, jul. 5.), h a n e m a pogánykorból f e n m a r a d t sok s z e n t - k u t a k és f o r r á s o k ( s v j a t v j i vodi, svjatyji kernici) és n é h á n y helynév, m i n t Bogoszlav nevü h e g y o r o m , Yoloszkoje, m e l y n e k et- hymologiája a régi orosz pásztor i s t e n é r e „ V o l o s z " - r a visszave- zet. E divatozó p o g á n y á t o k : „ Z b y j t j a p e r u n " (üssön m e g a m e n n y k ő ) s z i n t é n e r r e vonatkozik. N e m r é g h a g y t a k fel azon szo- kással is, hogy az e l t e m e t e t t mellé étellel, vagy itallal telt cserép- e d é n y t , csuprot helyeztek, mi az őskori pogány sírokból ritkán hi- bázik.

A k e r e s z t é n y s é g t e r j e d é s e k o r , mely időben fogadták e t á j la- kói a szereteten alapuló u j h i t e t : adatok h i á n y á b a n biztosan m e g - állapítani n e m lehet ; a n n y i bizonyos, hogy a m a g y a r o k bejövetele előtt itt m á r keresztények laktak s hogy az itteni szláv népek leg- inkább a P h o t i u s , konstantinápolyi p a t r i a r c h a idejében, a IX. szá- zad egymástól elszakadt, latin és görög szertartású s illetőleg a n y u g o t i és keleti egyházak közül, ez utóbbinak lettek hivei. N a g y befolyással voltak e r r e M e t h ó d és Cziril szláv apostolok, hittérítők buzgó működései, kik azon elvet, hogy m i n d e n n é p s a j á t nyelvén dicsérje az istent, h i r d e t v é n , ez által tömérdek követőkre t a - lá'tak.

Valótlannak tartom azonban némely irók azon alaptalan álli-