Közművelődési állapotok
4. Beregiiiogjei irók és művészek
Azon egyéneknek életrajzát foglaltam e fejezetbe, kik Bereg-megye területén születtek vagy itt tartózkodtak s az irodalom és művészet terén a hazának szolgálatot tettek. Igyekeztem közvetlen forrásból g y ű j t e n i a szükséges adatokat s igy különösen az i f j a b b nemzedék tagjaira nézve az teljesen megbízható. A könyv kimért tere nem engedé, hogy valamennyit felemlítsem, kik koronkint közlöttek cikkeket az időszaki s a j t ó b a n .
A b o n y i E m i l .
Született Nagyszöllösön Ugocsamegyében 1847. november 19.
A t y j a , István ott ügyvéd, m a j d a forradalom után Munkácson az adórendezésnél biztos s felügyelő, végre a fennállott helytartóság-nál tanácsos volt. Időközben megszerezvén a báró P e r é n y i Zsig-mond-féle birtokot, fia A. E m i l most a beregszász-végardói jószág-ban lakik. Iskoláit U n g v á r t , S z a t m á r o n . Nagyszombaton, majd Bécs-ben és Budán v é g z é ; a budapesti egyetemen hallgatván a miitani folyamot. I r t több gazdászati, statisztikai, történeti cikket, s a
„Bereg" 1879-ki folyamában közölt D u b a r r y A r m a n d eredetije után franciából fordított ily történeti rajzot : . A j e u i z s á l e m i Szent.Tánosreud utolsó napjai." 1879. d e c . 16án megválasztatott A . E . N a g y -beregeu országos képviselőnek s azóta érdekes fővárosi levelekkel látja el megyei k ö í l ö n y ü n k e t . Ardón levő könyvtára figyelemre méltó.
B a 1 a j t h y J ó z S e f .
Muiikácson ref lelkész volt 1831-től 1850-ig. Irt s kiadott kö-vetkező m u n k á k a t : Munkács vára 1827. Az amerikai tudós társasá-gokról 1828. A keresztény vallás elterjedéséről a magyarok között 1828. Osernekhegyi klastrom 1828. és 1829. K r i m i a 1829. A kö-zépévi görögök 1829. Varázs mesterség. Találmányok és felfedezések története 1831. Magyar nyelvtant irók névsora 1834. "Ez értekezé-sek az akkori t u d o m á n y o s folyóiratokban közöltettek. E z e k e n kivül önálló munkában kiadta M u n k á c s leírását 1836-ban.
B a s i l o v i t s J o a n i e z .
Született 1742. junius 6-án u n g m e g y e i H l i v i s c s e helység-ben szegény sorsú szüléktől. Iskoláit végzé U n g v á r o t t és Kassán jezsuiták alatt; m a j d a bazilita-rendbe lépvén, 38 évig folytonosan a szerzet főnöke volt s m i n t ilyen leginkább a munkácsi monostor-ban lakott, hol 1821. okt. 18-án m e g is halt.
Eletét emlékezetessé tevé azon jeles latin munkájával, mely-ben a munkácsi bazil-rendü monostor történetét ily cim alatt meg-í r t a : „Brevis notitia fundationis Theodori Koriathovits olim ducis de M u n k á c s " sat. s melynek I., I I . és I I I . része Kassán 1799-ben, a IV., V. és VI. pedig 1804-ben jelent meg. I r t azonkívül ószláv vagy lythurgikus nyelven a keleti egyház szertartásainak magyará-zatáról szóló müvet, mely kéziratban maiglan őriztetik U n g v á r t a püspöki irattárban. Kinyomatása az akkori illyr könyvek bírálója Budán Tarkovics Gergely, a későbbi eperjesi első püspök tulszigora miatt elmaradt.
B cá t h o r y Z s ó fi a.
II. Rákóczy György erdélyi fejedelem s a munkácsi vár s ura-dalom birtokosának neje, 1660. évben özvegységre jutván s a
ka-tholikus h i t r e visszatérvén, leginkább a munkácsi várban tartózkodott, hol 1680. j u n i u s 14. m e g is halt. I t t egy k a t h . szellemű i m a -k ö n y v e t irt, mely -később a X V I I I . században Lőcsén -k i n y o m a t o t t .
B a y G y ö r g y .
Született S u r á n y b a n 1792. m á r t i u s 19., volt alnádor és iró.
Meghalt Budapesten 1849. junius 15. s eltemettetett a rákosi te-m e t ő b e n .
B e r e g s z á s z i N a g y P á l .
Született 1750 t á j á n , volt sárospataki tanár, bölcsészttudor és több külföldi tudóstársaság t a g j a ; kitűnő nyelvészeti m u n k á k a t irt.
Meghalt 1828. m á j u s 22. Beregszász-Végardón, hol tetemei jeltele-nül porlanak.
B e r z e v i c z i F e r e n c z .
Jezsuita és hittérítő, később tanár. Született Munkácson 1679.
dec. 3 - á n . Meghalt Kassán 1715.
B l o k s a y I s t v á n .
Született N y i t r á n 1826. április 26. a g y m n a s i u m o t szülőváro-sában s a j o g t a n t Pesten végezte, 1848. dec. 3-án tevén le az ügy-védi v i z s g á t ; 1848'9-ben mint honvéd szolgált a 65. zászlóaljnál s kapitányságig felvivé. 1850-ben B e r e g m e g y é b e n telepedett le, hol bátyja, F e r e n c z Kaszonyban orvosul megszállt. Beregszászon elébb m i n t ügyvéd, m a j d 1861-ig m i n t cs. királyi közjegyző m ű k ö d ö t t ;
iàâ
később dédai birtokára vonult s gazdálkodott mindaddig, mig a tör-vénykezés rendezése után ismét kineveztetett beregszászi m . k i r . közjegyzővé, hol maiglan munkálkodik. E g y e s lapokban számos ér-tekezést közölt a politika, társadalom, gazdaság és j o g t u d o m á n y kö-réből.
B u il a y É z s a i á s .
Született Peéren, Középszolnok-megyében 1766. évi m á j u s 7.
Bölcsészettudor, ref. superintendens, hires történetíró és encyclo-paedista. A XIX. század elején a debreczeni főiskolánál tanárul mű-ködött s akkor adá ki a b á t y j a B u d a y F e r e n c által szerkesz-tett „ M a g y a r O r s z á g p o l g á r i h i s t ó r i á j á r a v a l ó i e x i-c o n " - t . 1831. febr. 17-éu m e g választatott akadémiai tiszteletbeli t a g g á ; 1821. évben pedig B e r e g v á r m e g y e t á b l a b i r á i n a k d i s z e s s o r á b a m e g v á l a s z t á. Meghalt Debreczenben, 1841.
julius 14-kén 76 éves korában. B u d a y F e r e n c született 1760.
nov. 8. és meghalt mint szóváti ref. pap 1802. okt. 28. Irt számos történeti m u n k á t .
C s a p i o v i c s J á n o s .
Született felső Pribelen Hont megyében 1780. sept 21-kén, 1805-ben letevén az ügyvédi vizsgát egyideig a bécsi udvari kan-czelláriánál, m a j d 1809—1812-ig P a k r á c z o n tótországban az ottani g. n. e. püspökségnél ügyvédül és titkárul szolgált, a mikor gróf S c h ő n b o r n Fülöp F e r e n c z által elébb titkárává, m a j d jószágfelügye-lővé kineveztetett s mint ilyen Munkácson is gyakran tartózko-dott. Számos tudományos, jogi, földrajzi, statisztikai, gazdászati, humorisztikai, s egyéb müveket, bírálatokat s értekezéseket irt magyar, latin és n é m e t nyelven. Meghalt Bécsben 1847. m á j u s 4.
C s i b a M á r t o n .
Született Beregszászon, hol később 1637 táján r e f o r m á t u s lelkészül és hittérítőül buzgón m ű k ö d ö t t s azon évben „ R o m a n o C a t e g o r u s „ czirn alatt egy vallásszinezetü m u n k á t irt, melyet Perényi Gábornak ajánlott, midőn enuek testvére katholikussá lett.
D a r ó c z y F e r e n c z .
Deregnyói Daróczy F e r e n c z 1610-ben beiktattatott itteni ősi birtokába Daróczon. 0 m é g 1603-ban kineveztetett a tizek mellé erdélyi kanezellárul, m a j d Basta buktával M a g y a r h o n b a tért vissza s a Kassán székelt Szepesi k a m a r a főnökévé lett. Elhalálozásának éve ismeretlen. í r t történetei m u n k á k a t . Váljon azon D a r ó c z i I m r e . ki a XVI. század elején (1604.) török rabságban sinlődött s akkor vallási tartalmú é n e k e k e t szerzett (Századok V. 95.,) a föunebbi családból való-e, adatok h i á n y á b a n m e g nem határoz-h a t o m .
D e s k o A n d r á s .
Született 1816-ban Ilosván, hol a t y j a g. k. lelkész volt. A gynrmáziumot M. Szigeten és U n g v á r t , a két bölcsészeti évet Szat-m á r t es Kassán, a h i t t u d o Szat-m á n y o k a t pedig az U n g v á r i papnöveldé-ben v é g e z t e ; a papi pályával azonban megbarátkozni nem tudván, e l h a g y t a azt s a jogot tauulá Pesten. Itt ismerkedett meg az Oroszországba kivándorolt s ott magas állásra felvergódött B a l u g y á n s z -kival, kinek biztatására 1845-ben szintén Oroszországba kiment.
Ott 1847-ben kiáltván a kievi egyetemnél a szigorlatokat, állami tanári pályára lépett, mint ilyen elébb Kamenecz Podolskban, később a Volgánál Szimbirszkbeu, m a j d P s k o b b a n működött a g y m n a s i -u m o k n á l ; az -utóbb nevozett városban m i n t nemes ifjak növeldé-jének felügyelője és könyv bíráló nyugalmaztatván, onnan
Szent-pétervárra költözött, hol 1874. őszén meg is halt. Buzgó szolgá-latai elismeróseiil orosz birodalmi n e m e s s é g e t , állam-tanácsosi czi-m e t s Sztaniszló lovagrendi keresztet n y e r t . . Még czi-mint ungvári papnövendék irt egy színdarabot ily c z i m e n : „A munkácsi vár égése, vagy az u j tőr." — 1847-ben megjelent n y o m t a t á s b a n a a K á r p á t i o r o s z o k r ó l irt müve. — S z i m b i r s k b e n a l k a l m a volt a C s u v a s z és C s e r e m i s z nyelvekkel megismerkedni és kiadta az első „ m a g y a r n y e l v t a n t " o r o s z n y e 1 v e n, melyben a nevezett két nyelvvel összehasonlitja a m a g y a r t . Halála előtt meglá-togatván szülőföldjét, ebbeli tapasztalatait s utazását u j hazájában leirta.
D e r e s é n y i J á n o s .
Született Szepesmegyei Szombathelyen, 1755. m á j u s 16-kán, hol atyja evangélikus lelkész volt; ez valamint n a g y a t y j a szintén V e i s z J á n o s nevet viselt; e család még 1687. sept. 27kén n y e r -vén I . Lipót királytól n e m e s s é g e t . Deresényi (Veisz) J á n o s m i n t jeles orvostudor még 1782-ben választatott meg Zemplénmegyei főorvosnak s mint ilyen elvevé nőül Kazinczy F e r e n c z nővérét J ú liát. Mint jeles természettudós, és tapasztalt földismerő B e r e g m e -g y é b e n me-galkotván a timsó-gyártást, 1793-ban királyi adományul nyert Derczenben birtokot s e helységről családi nevét is megvál-toztatta D e r c s é n y i r e . 1814-ben n y e r t királyi tanácsosi czimet s m e g h a l t 1837. j u n i u s 27-kén, eltemettetvén a derceni domb magaslatán. Irt több értekezést szaktudományairól.
D e r e s é n y i J á n o s L a j o s b á r ó .
Az előbbinek fia. Született T o k a j b a n 1802. okt. 6. Állami szolgálatba lépvén, jeles képzettségénél fogva fokonkint emel-kedett, annálinkább, m e r t több államtudományi bölcsészeti és ne-veléstani értekezéseivel s müveivel nevét ismeretessé tevé. Különö-sen feltűnt a „ C o m m u n i s m u s é s e l l e n s z e r e i " cimü m u n k á j a , melyért 1838-ban az a r a n y - é r d e m k e r e s z t e t , 1839-ben pedig Pál test-vérével együtt a báróságot nyerte. 1845-ben feldiszittetett a belga
Lipót-renddel. 1848-ban mint a bécsi cs. k.udvari k a m a r á n a k ta-nácsosa a S c b o t t e r - n e g y e d b e n nemzetőri k a p i t á n y n y á kineveztetett.
N e j e báró Aichhof E r z s é b e t volt. Meghalt 1863. aug. 23.
D i e r L a j o s .
Született U n g v á r o n 1827. aug. 16. Római k a t h . áldozár és g y m n a z i u m i t a n á r , mely pályára a mennyiségtanból Bécsben ké-pesittetett. Mint ilyen 1851-től 1859-ig U n g v á r o n működött az oltani g y m n a z i u m n á l , m a j d Sándorfalvára m e n t lelkésznek, hol a viz szűkében levő határon t a n u l m á n y o z t a a viztant ( b y d r o s k o p i a t . ) a vízkutatás mesterségét, melyet azóta számos helyen sikeresen al-kalmazott. 1866-ban N a g y s z e b e n b e neveztetett ki tanárrá, h o n n a n két év múlva S z a t m á r r a tétetett át, hol 1877-ben n y u g d í j a z t a t o t t . M é g mint ungvári tanár 1 8 5 2 — 5 7 - b e n irt m a g y a r szöveget dr lliilardt mértani falitábláihoz 3 f ü z e t b e n , melyekből az első 1856-ban 2-dik kiadást ért s tankönyvül használtatik. I r t egy m u n k á t ily czim a l a t t : „ D i e G e s e t z e d e r E 1 e k t r o-D y n a m i k, s y s t e m a t i s c h d a r g e s t e l l t , " mely azonban ki nem n y o m a -tott. E b b e n megjósolta a másoló táviratot. Mint vizbuvár nagy ked-velője a földtannak s e t é r e n több érdekes czikket és értekezést közölt a lapokban. Most a f ö l d r e n g é s csillagászati elméletével fog-lalkozik, melyet állítása szerint, ő felfedezett 1868-ban s mely ügy-ben Falkkal erősen vitázik . . . Még az ósrégészetre is forditá figyel-mét s 1879-ben irt a „ S z a t m á r " czimü lapban egy értekezést a
„C y k 1 o p s k o r i e m l é k e k r ő l T á r n á n " (?) . . I r t emléki-ratot a s z a t m á r m e g y e i vizszabályozó társulat alapszabályaihoz s a medencze-rendszerről. Ereszkedik i d ő j ó s l a t o k b a i s s jövendöl nem csak az időjárásról, de a földrengésről is, különösen az „ E g y e t-é r t t-é s " t-és a M a g y a r á l l a m " lapjain. A „ N e r a " czimü n t-é m e t lapban megvigasztalta 1879-ben a fejértemplomi lakosokat, kiket a földrengési vészhir m e g r é m í t e t t . (?) Kéziratban van a „ G o n d o -l a t o k a f ö -l d r e n g é s r ő -l " czimü értekezése. A tevékeny tanár kijelölt M u n k á c s t á j é k á n is á s v á n y s forrásvizeket, különösen a Lovácska és Lauka k ö r ü l ; annál nagyobb szenvedélylyel m e r t e v á r o s h o z ő t r o k o n i k a p o c s f ü z i .
D i t z H e n r i k .
Született 1842. febr. 19. Olzberg nevű vestfali városban;
a g y m n a z i u m i tanfolyamot Brilonban elvégezvén, a j o g - é s állam-iam előadásokat a m ü n c h e n i , innsbruki, berlini és göttingai egye-temekben hallgatta ; 1865-ben az államtanból M ü n c h e n b e n megszerző a tudorságot, értekezvén az Ö s s z e s í t é s r ő l A 11 g a u b a n. 1866-ban megbízatott a bajor k o r m á n y t ó l annak megvizsgálásával, mily befolyást gyakorol a m a g y a r h o n i gabonatermelés a délnémet m e -z ő g a -z d a s á g r a ? mivégből kiküldetéséhe-z képest beuta-zta a-zon évi áp-rilis és m á j u s hónapokban Magyarországot s beható tapasztalatainak eredményeül kiadta „ D i e u n g a r i s c h e L a n d w i r t h s c h a f t*' czimü m u n k á j á t 1867-ben, melyet Halász m a g y a r r a fordított s mely akkor nemcsak hazánkban, h a n e m a szomszéd országokban is szo-katlan feltűnést okozott. Ennek tulajdonítható, hogy a c s a k h a m a r nagy hírre emelkedett Ditz, ki aközben a Fróbelféle „ S ü d d e u t -s c h e P r e -s -s e * ' czimü lap -szerke-sztő-ségébe lépett, kapott meghí-vás folytán a gróf Schönborn-család munkácsi és szentmiklósi ura-dalmainak tanácsosául M u n k á c s r a költözött s itt 1872. évig m ű k ö d ö t t ; ekkor azonban elhagyván állomását, hosszasb olaszor-szágbani tartózkodása után, őszkor Budapesten letelepedett s az ott megjelent „ U n g a r i s c h e r L l o y d " czimü lap szerkeszté-sében tevékeny részt vett. 1874-től 1879-ig vezette Ditz berezeg Lichtenstein J á n o s jószágainak gazdászati igazgatását; jelenleg pe-dig a F ü r s t e n b e r g cseh berezegi háznak főigazgatója P r á g á b a n .
D o h o v i c s B a z i l .
Született 1783-ban Ötvösíalván M á r a m a r o s m e g y é b e n ; földini-velő a t y j á t Dorhanicsnak hívták. Lelki vágyától ösztönöztetve, a helybeli kántortól tanult írni és olvasni, h o n n a n a kövesligeti szom-széd helységben folytatta az elemi tanulmányokat, melyeket Husz-ton végze, hol a r. k. lelkésznél szolgálattal kereste élelmét. A gymnasiuiuot M.-Szigeten, a bölcsészeti tanfolyamot N a g y - V á r a d o n s a h i t t u d o m á n y o k a t részint N a g y s z o m b a t b a n , részint U n g v á r t
vég e z t e . P a p p á szenteltetett Bradács Mihály püspökhelyettes által U n vég -várt 1811-ben és dolhai lelkészszé lett, hol két év múlva kerületi esperessé kineveztetett. 1824-ben n a g y l u c s k a i lelkészszé és munkácsi esperessé lett. N é h á n y év múlva M u n k á c s r a költözött, h o n n a n 1844-ben a huszti parochiára tétetett át, hol 1849-ben m e g h a l t .
A dolhai t e m p l o m és paplak, a dolhai és munkácsi k e r ü l e t több kőtemploma s különösen a nagylucskai g. k. s z e n t e g y h á z az
ö fáradozásának g y ü m ö l c s e i ; de legszebb emléket hagyott e téren a munkácsi g . k. t e m p l o m b a n , melyet a h a j d a n i püspöki lakból ala-kíttatott á t ; az ő közbejárására szerveztetett a munkácsi gk. iskola és biztosíttatott állandó alappal.
Mindezen m u n k á l k o d á s a közben volt ideje a t u d o m á n y o k min-den szakával foglalkozni nemcsak, h a n e m önerejéből megtanult ze-nélni, sőt órát is javítani ; irt több önálló zenedarabot s jól kezelte az ecsetet is. Bacsinszky püspök halála alkalmából irt jeles költe-m é n y e általános feltűnést e r e d költe-m é n y e z e t t . E l költe-m é j é n e k élénkségénél fogva, ó a t u d o m á n y o k egyik szakával sem foglalkozott állandóan, h a n e m röpködött egyiktől a másikra, s ép azért nagy müveket n e m hagyott, de m i n d e n ü t t mély ismeretet tanusitott. A költészet teré-ről c s a k h a m a r átcsapott a bölcsészetre, onnan a h i t t a n r a , m a j d a csillagászatra s ismét a t e r m é s z e t t u d o m á n y r a . 1825-ben irt a Felső magyarországi Minervában ily cim a l a t t : „A világ alkotmányáról egy lépéssel feljebb mint Cartész és N e u t o n . " A csillagászatról irt 1829-ben a T u d o m á n y o s g y ű j t e m é n y b e n az 1823-ban m e g j e l e n t üstökösről. Megjelentek következő k ö l t e m é n y e i : Carmen h u n g a r i -cum leoniuo-elegiacuin in laudem Agnellis Viser. Varadini 1807.
Oda r u t h e n i c a ad m o n u m e n t u m J o a n n a e Kovachich, Budae 1807.
Elégia pro onomasi D. J o a n n i s Sztankovics, Theologiae professoris Tyrnaviae 1809. Irt hasonló alkalmi verseket 1810. Bacsinszky A n d -rás halálakor s egyet 1831-ben Csurgovics J á n o s helynök tisztele-tére. Orosz ódája „Zaszpivaj mi z o z u l e n y k aJ megjelent Lucskay Mihály orosz nyelvtanában s vallási t a r t a l m ú versei a Kutka-féle orosz g. k. vallástanban. B ö l c s é s z e t i m ü v e i : A v i l á g m e g -n é z é s é b ő l a T e r e m t ő . Budá-n 1823.u „A t u d o m á n y r a s z o l -g á l ó é s z r e v é t e l e k .J T u d o m á n y o s g y ű j t e m é n y 1824. B a -c s i n s z k y p ü s p ö k é l e t r a j z a . 1817. a f. m. o. Minervában.
Kéziratban m a r a d t a k : „Lexieon philosophicum in 4° c o n s c r i p t u m T y r n a v i a e 1809. E x t r a c t u s sistematis Kantiani Tomi 2. in 4°. —
F u n e b r a l e s et Festivales praedicationes in 4°., v é g r e magyar nyel-v e n : „ M é h é s z g y ű j t e m é n y . "
1831-ben a m a g y a r tudományos akadémia levelező tagjának választotta. Kéziratának iveit 1694-re teszik.
D u l i s k o v i o s J á n o s .
Született 1 8 ' 5 . nov. 14. Holyatinban M á r a m a r o s m e g y é b e n papszüléktől. Iskoláit 1825-ben kezdé s végzé U n g v á r o n , a bölcsé-szetet Kassán s a h i t t a n t U n g v á r t . F e l s z e n t e l t e t e t t 1 8 4 1 - b e n ; helyettes lelkészül működött 1848 végéig Szkotárszkán B e r e g m e g y é -ben, azontúl 1850-ig Felső-Yereczkén, 1869-ig Alsó-Vereczkén s végre azóta a jelenig S z e n t m i k l ó s o n . Szabad idejét t u d o m á -nyos müvek olvasásával s történeti adatok gyűjtésével töltvén, en-nek eredményeid tekintendő az általa 1874—1877. években h á r o m vaskos kötetben orosz nyelven szerkesztett és U n g v á r o n n y o m a t o t t Magyaroroszok története ily cim a l a t t : „IIcTopiniecKia yepTti y r p o -pyccKiixi."
E ő r i (P o r d á n) G u s z t á v.
Született N a g y b e r e g e n 1843-ban. A t y j a Eőri P o r d á n Gergely mérnök volt Beregszászon. Iskoláit Sárospatakon kezdette meg s on-nan a 6-ik osztályból m e n t Nagykőrösre, hol a 7. és 8-dikat j á r t a . A s z í n é s z i pálya iránt n a g y h a j l a m o t érezvén, 1863-ban a nem-zeti színháznál mint szerelmes sikeresen vendégszerepelt s csakha-mar oda be is fogadtatott s s z a k m á j á b a n ( N a t u r b u r s e h ) , melyet úgyszólván, nálunk ő t e r e m t e t t meg, első tekintély lett. A buda-pesti népszínház megnyitása óta ennél állandóan működik mint a közönség kedvence.
E s z t e r h á z y M i k l ó s g r ó f .
Született 1582. április 8-án Galantán, meghalt NagyHöflányban 1645. sept. 11. Mind az ország nádora, és p o l i t i k a i s v a l
-l á s t a n i i r ó e g y i r á n t nevezetes férfi. Ö -lG-lO-ben bedeki N y á r i Krisztinát nőül vévén, ezáltal a szentmiklósi és lG12-ben Mágócsy F e r e n c z özvegye Szerdahelyi Dersfly Orsolya kezével a m n n k á c s i u r a d a l m a k birtokába j ö t t s m i n t ilyen g y a k r a n tartózkodott itt s emlékezetes intézkedéseket tett.
F r i e d e r M ó r .
Született Sárospatakon 1834-ben, hol a g y m n a s i u m o t is végzé.
1848-ban mint 14 éves ifjú, a Pálkövi tanár által alakitott querilla-csapatnál szolgált. F o r r a d a l o m ntán Debreczenben folytatta tanul-mányait, 1852 óta pedig a budapesti egyetemnél, hol o r v o s i v i z s g á t i s t e t t ; m i n t ilyen az 1859ki olaszfrarueia h a d j á r a t -b a n vett részt s -bővité tapasztalatait. Jelenleg Beregszászon miut járási orvos m ű k ö d i k . 1879-ben irta „ A z é l e t é s e g é s z s é g r e n d s z a b á l y a i " cimű könyvet. 18G8-ban Pesten H o r n y á n s z k y nyomdájából m e g j e l e n t : „ E m l é k i r a t " a m a g y a r zsidók egyen-jogúsításáról, melyből közel ezer példány elkelt s tiszta jövedelme a s z a t m á r m e g y e i honvédegyletnek vala szánva. I r t számos cikket a gyógyászat orvosi heti- és társadalmi értekezéseket más la-pokban.
Dr. G r y n a e u s A l a j o s .
Született 1S04. Lipótujváron ; iskoláit Ungvárt, S z a t m á r o n és Bécsben végzé 1828-ban, a midőn pappá fölszenteltetett. Segédlel-készül Szigeten és U n g v á r t működött, 1833-ban Bécsben n y e r t e a tudori oklevelet s 1837-ig U n g v á r o n , 1842-ig pedig S z a t m á r o n ta-n á r k o d o t t ; m a j d Róta-naszéketa-n lelkészül alkalmaztatott, h o ta-n ta-n a ta-n 1846-ban B e r e g s z á s z r a neveztetett ki. I n n e n 1850-ben a budapesti e g y e t e m r e tétetett át tanárul. I r t számos verset s lyrai költeményt a szépirodalmi lapokba s füzetekbe, sok t u d o m á n y o s értekezést s önálló egyházi, vallási, ima és t a n k ö n y v e t .
G v a d á n y i J ó z s e f g r ó f .
E tábornok és jeles költő született Rudabányán Borsodme-gyében 1725. okt. 16. s meghalt Szakolczán 1801. decz. l - j é n . Mint huszártiszt 1755. táján hosszabb ideig tartózkodott Beregme-gvében, hol azon időben a Festetics, Nádasdy, m a j d a Székely, a Nádor és Török nevű lovasezredek különösen Beregszász, Vári és Badaló környékén feküdtek. Itt irta Gvadányi a k ö v e t k e z ő m û-v é t i s : „ U n a l m a s órákban, û-vagy is a téli hosszú estû-vében û-való időtöltés. I. d a r a b : B a d a l ó falunak Beregmegyében vidéke és ot-tan történt dolgok, más versekkel együtt" 87. lap. Kiadatott 1795-ben. 0 a hires „ P e l e s k e i N ó t á r i u s- 4 czimü bohózatnak és számos más műveknek szerzője.
11 o s v a y S á m u e l .
Született 1775. decz. 5. Uosván. íróul említtetik a Magyar irók névtára 382. lapján, de művei elő nem soroltatnak. Tüzete-sebb adatokat a családjától sem szerezheték.
J a n k a S á n d o r .
Született 1847. március 18. Som helységében, hol atyja ref.
lelkész volt. Iskoláit Sárospatakon végezte, hol a hittan befejezése után g y m n á s i u m i segédtanárrá lett s e minőségben 1867-től 1869-ig működött., a midőn a beregszászi ref. algymnasiumban tanárnak választatott s e minőségében m e g m a r a d t , midőn e tanintézet polgári iskolává alakíttatott át. 1870-ben a papi vizsgát letéve ref. lelkész-szé avattatott.
I r o d a l m i működését elébb szépirodalmi lapokban költemé-nyekkel kezdette meg, később az egyházi irodalmi téren folytatta, hol, leginkább az Egyházi és iskolai lapokban számos nagyobb
ön-álló cikk és dolgozat jelent m e g tőle. 1874-ben a „ B e r e g " czimű lapot*) indította meg, mint annak szerkesztője és kiadója s azóta, egy év kivételével — midőn azt 1876. Gulácsy Dezső szerkeszté, folytonosan egész odaadó buzgalommal folytatja s szükség esetén annak m a j d m i n d e n rovatát — kivált az első években — n e m rit-kán maga irta meg. N é h á n y n a g y o b b beszély is jelent meg tollá-ból, ilyen a Bereg 1876-ki folyamában ily c i i u ű : „A s z e r e l e m h a t a l m a " .
G e l e j i K a t o n a I s t v á n .
Született Gélén H e v e s m e g y é b e n 1589-ben. Bethlen Gábor fe-j e d e l e m , a reformatio buzgó védőfe-je, 1615. Gelefe-ji Katona Istvánt,
ki m á r akkor mint hitszónok, iró és nyelvész nagy h i r b e n állott, B e r e g s z á s z b ó l , hol m i n t á z ottani virágzó ref. iskolának igaz-gatója m ű k ö d ö t t , további kiképzése végett Heidelbergbe küldötte s visszatérte u t á n ifj. Bethlen I s t v á n n a l másodszor is oda menesz-tette. M a j d Gyulaíejérvárott t a n á r u l , 1621-ben Károlyi Z s u z s á n n a mellé lelkészül és Bethlen fejedelem udvari papjául alkalmaztatott, mig 1633-ban erdélyi s u p e r i u t e n d e n s n e k megválasztatott, mely hi-vatalt 1649. decz. 12-kén bekövetkezett halálaig viselé. 0 az uni-táriusok elleni küzdelemben és a presbiteriauiszmusz legyőzésében tevékeny részt vőn, m i n t h i t t u d o r erős vitázó s a kültöldön elsa-játított érveknek s i s m e r e t e k u e k elmés tolmácsa volt. Számos hit és nyelvtani munkái mély t u d o m á n y á r ó l tesznek bizonyságot. Ilye-nek : É n e k e s könyv — (Graduai — 1 6 3 6 ) ; Váltság t i t k a ; ; Prédi-katiók, Titkok titka ( 1 6 4 5 — 1 6 4 9 ) . P r a e c o n i u m evangelicum 2 kö-tet. (1638/9) sat.
*) 1874. évben megindulván e hetilap, annak szerkosztője s kiadója volt J a n k a . főmunkatársa pedig KoróJy S á n d o r ; azonban kellő párto-lás hiányában, Horváth István főispán közbejárására egy lapkiadó társulat vette át s folytatta kiadását 1875. végéig. 187Í>-ban az 1.
s/.ám kiadása után feloszolván a társulat, a lapot be kellett szün-tetni sept. 3-ig. a midőn G u l á c s y D e z s ő mint szerkesrtő és lap-tulajdonos megindította azt s folytatta a lí»-dik számjaig. 1877-ben ismét Gulácsy karolta fel s kiadta sept. lG-ig, a midőn a 31-dik számnál megszüntette azt. 1878-ban s/ünetelt a lap. 1870-ben is-mét J a n k a S. vállalkozott a szerkesztésre s Deák János nyomdász a kiadásra, április 15-től azonban Deák visszavonulásával J a n k a maga adta ki junius végéig; akkor 5 és Kóródy együttesen karol-ták fel s laptulajdonos társakul kiadjak kedvezőbb viszonyok közt folyvást.
K a r l o v s z k y I d a .
Született Munkácson 1833. m á j u s 10-kén, hol atyja M i t i c k y Fereucz u r a d a l m i ügyész volt. Ida, Karlovszky Gusztávhoz nőül menvén 1852-ben, férjével, ki ügyvédkedett egy ideig Munkàçson tartózkodott, m a j d a hatvanas években f é r j e törvényszéki biróul Kecskemétre kineveztetvén, oda költözött s n é h á n y év múlva Bu-dapestre, hol f é r j e a királyi itélö táblához beosztatott. Kecskemét egyhangú sik földén kezdettek Ida müveit lelkében feltűnni szere-tett szülőfölde, B e r e g m e g y e b á j d u s tájai s merengései közben ta-nulni kezdé az irálytant s a francia nyelvet s itt egyszersmind megkezdé irodalmi működését. Első műve volt Göthe Mignonjának jeles fordítása, mely a H ö l g y f u t á r b a n megjelent. M a j d egy két kö-tetes r e g é n y t i r t : „A m u n k á c s i r a b " cím alatt; a „Fővárosi la-p o k é b a n kilencz beszélyt s m é g többet más lala-pokban közölt, ezek közt sok a Rákóczy korszakából van m e r i t v e : A Magyarország és Nagy Világban megjelent tőle : „ N é h á n y lap egy munkácsi hölgy naplójából", m e l y b e n a forradalmi eseményeket irja le egy 15 éves leány szempontjából. Heiden után közölt n é h á n y természettani cikket és számos tárcát, melyekbe áttudta ültetni a franczia irály könnyű modorát. A Vadász és versenylapba is dolgozott. Felolvasta a budapesti Nőképző egylet javára az Öltözködés történetéről irt értekezését, mely szintén a Fővárosi lapokban megjelent. I r t né-met cikkeket a Neue Bahnen és az Ischlben megjelent Kur-Salon cimű lapokba. Most „ E g y s z i g o r ú Í t é l e t " czimű r e g é n y e n dolgozik és mint özvegy s több jeles tigyermek ajnya, az országos magyargazdasszonyok egyesületének másodtitkára. — Fia K a r l o v s z k y Bertalan a festészet terén i m m á r szép előhaladást t a n ú -sított, másik fia K. E n d r e pedig a történelem terén működik s 1880. az országos levéltárhoz neveztetett ki tisztviselővé.
K a z i n c z y F e t é n e 2.
A m a g y a r irodalom e nagynevű ujjáteremtője, a kitűnő nyel-vész és koszorús költő (ki született É r s e m l y é n b e n 1759. okt. 2 7 .
és m e g h a l t Széphalmon 1831. aug. 22). a szabadságért s n e m z e t e önállóságáért hevülő lelkületeért b ű n h ő d v é n , 1800. a u g . 25-kén a kufsteini fogházból a m u n k á c s i v á r b a hozatott s itt a Rákóczy t e r é n álló ház 2-dik emelete negyedik z á r k á j á b a n 1801. j u n i u s 28-káig tartatott, mely időben költői lelke a vár komor falai közt is élénken működött s azért egykor ittlételének emlékezeteiil j e -gyezzük ide e sorokat.
K i s s I m r e .
Született N a g y s z o m b a t b a n 1631. nov. 3., f 1684. okt.
25. Bécsben. T u d ó s J e z s u i t a és B á t h o r y Zsófia fejedelem nőnek 1663-óta M u n k á c s o n és felváltva Sárospatakon 17 évig gyóntató-papja s I. Rákóczy F e r e n c z n e k nevelője lévén, n e m csak tettel védte buzgóan a katholikusok akkor elnyomott ü g y é t , h a n e m m i n t egyházi i r ó tollal is m ű k ö d ö t t s több ily m u n k á t adott ki. E r ö s tollharcza volt Pósaházi J á n o s sárospataki ref. t a n á r r a l . A „ B e n -s ü l t v e r e -s k a l a p " - f é l e czikkekben a -szellem akkori n y e r -s e -s é g e ri ki.
K o h á r y I s t v á n g r ó f .
Született 1649. március 11. a csábrági ősi várban, hol 1731.
március 29. n e m e s lelkét is kiadá. Volt hadvezér, országbíró és költő. Thököly I m r e 1682-ben elfogván a k i r á l y p á r t j á r a buzgólkodott K o h á r y t a fiileki várban, foglyul elébb Regéczen, m a j d U n g -várt, végre Munkácson szigorúan őrizteté, hol h á r o m évig tartott rabságában lelki f á j d a l m á t s szenvedéseit verseléssel ügyekvék e n y -híteni, mint azt az általa később k i a d o t t : „ A b u e n y h í t é s é r e s z e r z e t t v e r s e k " ( 1 6 8 4 ) ; „ V a s b a v e r t r a b n a k v e r s e k b e v e t t s é t á l á s a" sat. (1685.) igazolják. Itt erős lélekkel elmélke-dett a „ S z e r e n c s e f o r g a n d ó v o l t á r ó l " (1683.), mi öt kit a r kit á s r a buzdikitá s lelke vigaszkitalásákit elómozdikitá. Ikitkit szerzekitkit v e r -seinek ily cimet a d o t t : „Munkácsiense Salicetum seu A n t i d o t u m Melancholiae." Költeményei később (1720.) Bécsben megjelentek ily c i m e n : „ M u n k á c s kővárában szerzett versek" sat.
K ö m l e i J á n o s
Munkácsi ref. lelkész volt 1800—1804-ig. Még 1790-dik év-ben forditá s magyarországi viszonyokra alkalmazva kiadta. ,,A s z ü k s é g b e n s e g i t ő " 'cimű képes k ö n y v e t ; 1880-ban pedig ilyet: Az U r u n k szent asztalához készitö hat heti penitentzialis könyörgések."
K ó r ó d y S á n d o r.
Született Daróczon Beregmegyében 1843. j a n u á r 6., hol atyja.
J á n o s tiszttartó volt. Tiz éves korában teljesen árvává válván, anyai n a g y a n y j a özvegy Gönczy Sámuelné keze alatt növekedett. A g y m n a s i u m o t s jogtani folyamot elvégzé Sárospatakon 1 8 6 3 : m a j d a joggyakornokságot Beregszászon és folytatva Budapesten, hol 1865-ben letevé az ügyvédi vizsgát, minek következtében Beregszá-szon ügyvédi irodát nyitott. I f j ú k o r á b a n n a g y hajlamot érzett a színészetre, azonban n a g y a n y j a intései attól visszatarták, dacára annak, hogy U j h e l y b e n , Patakon s Beregszászon többször műked-velőként fellépett s szinielőadá»okat rendezett. 1866-ban Beregszász-ban szervezett műkedvelő társulatot, mely maiglan fennáll s bő jö-vedelmét jótékony s különösen tanodai czélokra fordítja.
Kóródy a költészettel is foglalkozott. Első lyrai verse 1861-ben jelent m e g a „Vasárnapi ü j s á g " - b a n s később más szépiro-dalmi lapokban, naptárakban, emlékkönyvekben m a j d saját, m a j d B o d r o g és V é r k e p a r t i álnév alatt. A Bolond Miska,
Kóródy a költészettel is foglalkozott. Első lyrai verse 1861-ben jelent m e g a „Vasárnapi ü j s á g " - b a n s később más szépiro-dalmi lapokban, naptárakban, emlékkönyvekben m a j d saját, m a j d B o d r o g és V é r k e p a r t i álnév alatt. A Bolond Miska,