GYERMEKEKNÉL Tisztl-Papp Katalin, Macher Mónika
5. Következtetések, összegzés
Kutatásunkban eltérő tantervű intézményben tanuló tanulásban akadályozott gyermekek, valamint kontrollcsoportként tipikus fejlődésmenetű, többségi iskolában tanuló diákok mentális lexikonját vizsgáltuk a szóasszociáció módszerével. Feltételeztük, hogy a két csoport szóasszocációs teljesítményében eltérés tapasztalható a feladat során aktivált szavak számában, az egy-egy kategórián belüli ismétlésekben, a hibás (nem létező vagy kategóriába nem illeszkedő) szavak számában. Úgy véltük, az asszociációkban kimutathatók egyéb jellegzetességek, minőségbeli eltérések a két csoport között.
A mentális lexikon vizsgálata a szóasszociáció módszerével tanulásban akadályozott gyermekeknél 179
Hipotéziseink részben igazolódtak. (1) A tanulásban akadályozott tanulók tipikus fejlődésű társaikhoz képest az ismételt szavakat beleszámítva is kevesebb szót soroltak minden kategóriában. (2) A szavak kategóriákon belüli ismétlésének különböző megjelenési formái szinte kizárólag a tanulásban akadályozott tanulókra voltak jellemzőek, a tipikus fejlődésű gyermekeknél alig volt felfedezhető megismételt elem egy-egy felsorolásnál. (3) A nem létező vagy kategóriába nem illeszkedő szavak száma elenyésző volt mindkét csoportban, ezért a hibás válaszokra irányuló hipotézis nem nyert megerősítést jelen kutatásban. (4) Néhány minőségbeli eltérés mutatkozott a két csoport között a vizsgálat során, ami a mentális lexikon eltérő működésére utalhat. Megállapítható, hogy a tanulásban akadályozott tanulók körében elterjedtebb a becézett, gyermeknyelvi formák (pl. cica, paci, nyuszi stb.) megjelenése. A kontrollcsoport előhívási stratégiáinak fejlettebb működésére, szervezettebb lexikonra utal, hogy náluk több esetben megfigyelhető szemantikailag kapcsolódó szavak egymás melletti felsorolása, alkategóriák képződése a szósorokon belül.
A tanulásban akadályozott tanulóknál ez sokkal kevésbé jellemző, a csekély számú kimutatható szócsoport ráadásul kevesebb elemből áll.
Összefoglalva elmondható, hogy korábbi kutatásokra hivatkozva (Gósy & Kovács 2001;
Neuberger 2008; Laczkó 2014; Macher 2016) jelen kutatásban is megállapíthatjuk, hogy a szóasszociációs feladatban aktivált kevesebb szó, a gyakoribb ismétlések utalhatnak hozzáférési, szóaktiválási nehézségekre, ezáltal kisebb szókincsre tanulásban akadályozott tanulóknál. Az egyedi előfordulások magasabb száma tipikus fejlődésű gyermekeknél arra enged következtetni, hogy az ő szókincsük változatosabb. Esetükben a mentális lexikon fejlettebb hálózatát, tudatosabb lexikális hozzáférést feltételezhetünk a felsorolásaikban fellelhető szemantikailag kapcsolódó elemek miatt.
Véleményünk szerint a kognitív képességek fejlesztése mellett a különböző típusú szóasszociációs feladatok beépítése az oktatási, nevelési, fejlesztési folyamatokba a mentális lexikon közvetlen „edzését”, bővülését teheti lehetővé, ezáltal hozzájárulhatna a kommunikációs kompetencia fejlesztéséhez. A különböző típusú szóasszociációs/verbálisfluencia feladatok használata a fejlesztésben további kutatások lehetőségét veti fel.
A szóasszociációs/verbálisfluencia vizsgálatok nemcsak a szókincs méretéről, a mentális lexikon szerveződéséről nyújthatnak képet, hanem a hozzáférési stratégiákról és bizonyos kognitív funkciók működéséről is. Emiatt úgy gondoljuk, a szóasszociáció módszerével történő információszerzés alkalmas lehet a pedagógiai munkában a mentális lexikon alakulásának viszonylag egyszerű, könnyen kivitelezhető nyomonkövetésére.
Irodalom
Cs. Czachesz Erzsébet (2014): A szókincs és az olvasás kapcsolata az iskoláskor előtt. Könyv és Nevelés, 16 (2), 64–7 http://folyoiratok.ofi.hu/konyv-es-neveles/a-szokincs-es-az-olvasas-kapcsolata-az-iskolaskor-elott (Letöltve: 2019: 03. 01.)
Gósy Mária (2005): Pszicholingvisztika. Osiris Kiadó, Budapest.
Gósy Mária – Kovács Mária (2001): A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében. Magyar Nyelvőr 125, pp. 330–354. http://nyelvor.c3.hu/period/1253/125306.htm (Letöltve: 2018.
április 2.)
A mentális lexikon vizsgálata a szóasszociáció módszerével tanulásban akadályozott gyermekeknél 180
Józsa Krisztián – Fazekasné Fenyvesi Margit – Szenczi Beáta – Szabó Ágnes (2014):
Tanulásban akadályozott és tipikusan fejlődő gyermekek szóolvasási készségének, szövegértésének és olvasási motivációjának fejlődése. Magyar Pszichológiai Szemle, 1. szám, 181-204.
Keményné Pálfy Katalin (2006): Alapozó pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Laczkó Mária (2014): A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében a tinédzserek anyanyelv- és idegennyelv-elsajátítási folyamatában. Anyanyelv-Pedagógia 7(2).
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=513 (Letöltve: 2018. 02. 25.) Lukács Ágnes (2014): Szótanulás. In: Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.):
Pszicholingvisztika 1-2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 521–550.
Lukács Ágnes – Pléh Csaba – Kas Bence – Thuma Orsolya (2014): A szavak mentális reprezentációja és az alaktani feldolgozás. In: Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.):
Pszicholingvisztika 1-2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 167–250.
Macher Mónika (2007): Tanulásban akadályozott gyermekek aktív szókincsének vizsgálata.
In Gósy M. (szerk.): Beszédkutatás 2007. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 142–
151.
Macher Mónika (2016). Szóaktiválási és szótanulási folyamatok működése tanulásban akadályozott gyermekeknél. Gyógypedagógiai Szemle, 44 (4), 257-269.
Mercer, Cecil D. – Mercer, Ann R. (2005): Teaching students with learning problems.
Prentice-Hall, Upper Saddle River, New Jersey.
Mesterházi Zsuzsa (2019): Összefoglalás a tanulási akadályozottságról. In: Mesterházi Zsuzsa – Szekeres Ágota (szerk.): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest. 112-117.
Mészáros Andrea – Kónya Anikó – Kas Bence (2011): A verbális fluenciatesztek felvételének és értékelésének módszertana. Alkalmazott Pszichológia 2, 53–76.
http://www.eltereader.hu/media/2013/05/APA_2011_2.pdf#page=55 (Letöltve: 2019.
03. 10.)
Neuberger Tilda (2008): A szókincs fejlődése óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia 3-4.
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=86 (Letöltve: 2018. 02. 10.) Szekeres Ágota (2019): Intellektuális képességzavar és tanulási akadályozottság. In:
Mesterházi Zsuzsa – Szekeres Ágota (szerk.): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest.105-107.
Tisztl-Papp Katalin (2018): A szókincs fejlődése kisiskolás korban – különös tekintettel az anya iskolázottságára. (Szakdolgozat) ELTE Bölcsészettudományi Kar, Budapest.
Vargha Fruzsina Sára (2010): A lexikális hozzáférés útjai az első és második nyelvben.
Doktori disszertáció, ELTE, Budapest.
Wember, Franz B. – Greisbach, Michaela (2018): Zwischen individueller Leseförderung und inklusivem Unterricht - Didaktische Aspekte der Inklusion im Förderschwerpunkt Lernen. In: Benkmann, Rainer – Heimlich, Ulrich (szek.): Inklusion im Förderschwerpunkt Lernen. Kohlhammer, Stuttgart. 133-213.
Werning, Rolf (2018): Förderschwerpunkt Lernen. In: Lütje-Klose, Birgit – Riecke-Baulecke, Thomas – Werning, Rolf (szerk.): Basiswissen Lehrerbildung: Inklusion in Schule und Unterricht. Grundlage in der Sonderpädagogik. Klett Kallmeyer, Seelze.
204-218.