ADALÉKOK A FACEBOOK-KOMMENTSTRUKTÚRA INFORMÁCIÓS SZERKEZETÉNEK MEGKÖZELÍTÉSÉHEZ
3.1. A létrehozott szövegekről általánosságban
Általánosságban megfigyelhető, hogy a szövegalkotó minél több információval rendelkezik, jellemzően annál hosszabb terjedelemben szól hozzá a bejegyzéshez. Míg (A) szöveg esetében egy hozzászólás átlagos hossza 17 szó, addig (B) szöveg kapcsán 21 szó. Érdemes ugyanakkor kiemelni az (A) szöveg esetében keletkezett leghosszabb (A3: 30 szó, 174 n) és legrövidebb (A1:
3 szó, 17 n), valamint (B) szöveg kapcsán született leghosszabb (B1: 41 szó, 308 n) és legrövidebb (B3: 7 szó, 42 n) hozzászólást is. Így vizsgálva a hozzászólások hosszának módusza 5 szó, 30 n és 35 szó, 240 n.
(A kiemelt szövegeket alább közlöm, a betű a szövegre, az arab szám a szövegalkotói magatartásformára, a római szám a hozzászóló sorszámára utal.)
A3: X. 1. Az, hogy az egyetem elöl van a rangsorban, az nem azt jelenti, hogy az átlag magyarnak jó a nyelvismerete. Ide általában egy szűk, művelt rétegből kerülnek ki emberek.
A1: IV. Hajrá SZTE!!!!
B1: II. Jónak tartom a beruházást, szerintem a hallgatók megérdemlik, hogy a legmegfelelőbb környezetben tanulhassanak, így lelkesebbek lehetnek és jobb eredményeket érhetnek el, viszont azt nem értem, miért szeptemberben kezdik, így a téli hidegben kellemetlen lesz a hallgatóknak más szokatlan helyeken tanulni.
B3: VI. Ezt a szép épületet minek felújítani??!
Az egyes szövegekhez és magatartásformákhoz kapcsolódóan a hozzászólások hosszát a 2.
táblázat tartalmazza. Érdemes megfigyelni az egyes szövegek és magatartásformák egyenkénti és átlagos terjedelmét az imént kiemelt leghosszabb és legrövidebb hozzászólásokhoz, valamint azok móduszához képest. A jelentős eltérés betudható az egyes szövegalkotók érdeklődésének, illetve a feladatba való bevonódás mértékének egyaránt.
Adalékok a Facebook-kommentstruktúra információs szerkezetének megközelítéséhez 72
Terjedelem
(A) szöveg (B) szöveg
1. magatartás Nem olvas
előzményeket 108 szó 691 n 208 szó 1419 n 2. magatartás Csak közvetlen
előzményt olvas
144 szó 919 n 196 szó 1317 n 3. magatartás Teljes szöveget
olvashatja 208 szó 1369 n 218 szó 1375 n
ÁTLAG (egészre kerekítve) 153 szó 993 n 207 szó 1370 n Egy bejegyzés átlagos hossz (egészre
kerekítve)
17 szó 110 n 21 szó 137 n 2. táblázat. A megalkotott szövegek szavainak és leütéseinek száma
Az (A) szöveg esetében egyértelműen megfigyelhető, hogy minél több előzetes információval rendelkeznek a hozzászólók, annál hosszabb kommenteket alkotnak, míg a (B) szöveg kapcsán viszonylagos állandóság látható a hozzászólások terjedelmében, ami a műfaj bizonyos sajátosságait (rövid, tömör) sugallják.
3.2. (A1) szövegalkotás
Az (A) szöveg (1. melléklet) 38 szónyi, szóközökkel 276 n szöveget tartalmaz összesen 2 bekezdésbe tagolva, melyekből 10 szó, 72 n a cím és 28 szó, 204 n a hírfej. Előbbi a Facebook bejegyzésben is teljes egészében megjelenik, utóbbi a bejegyző által létrehozott saját szöveget hivatott megjeleníteni.
Ehhez kapcsolódóan a tanulók 108 szó, 691 n terjedelmű kommentsort alkottak, melyet változtatás nélkül, a szövegalkotókat római számmal jelölve közlök.
I. végre valamiben jó a szegedi egyetem
II. nem tudok sokat ennek igazságáról, de ez nem hiszem, hogy sokáig lesz így, hiszen a kormány a bölcsészkart szét akarja zúzni, tehát annak színvonala csökkenni fog
III. Gratulálok az egyetem sikeres képzéseinek!
IV. Hajrá SZTE!!!!
V. Eddigis tuttam hogy a szegedi lesz az első
VI. jutúbon még mindig nem tudok lezark kepernyovel zenethallgatni valaki help pls #facebooknightmode
Adalékok a Facebook-kommentstruktúra információs szerkezetének megközelítéséhez 73
VII. Még hogy a magyar oktatással van a probléma! Inkább fektetne az állam több pénzt az egészségügybe!!
VIII. Gratulálok! Jó látni a magyar fiatalok sikerességét!
IX. Ha tényleg ennyire jók vagyunk nyelvekből, akkor miért van 2 (kettő) határozoptt névelő a „nyelvtudományok” szó előtt?
Az eredeti bejegyzés (1. melléklet) témamegjelölő címe és relatíve rövid, tömör szövege meghatározza a cikk tartalmát, lehorgonyozza a bejegyzők figyelmét, így 2 hozzászólás kivételével mindenki e témához kapcsolódik. A két „renitens” hozzászóló (troll) egyike – egy autista fiú – ugyanakkor a bejegyzésről mint szövegtestről, annak helyesírásáról fogalmaz meg állítást („miért van 2 (kettő) határozoptt névelő”), noha saját szövegében is vét hibát. A másik troll vélhetően szándékosan terelné el a kommunikációt a zenehallgatásra vonatkozó kommenttel, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy valóban információt szeretne kapni, és számára ez a fórum hiteles forrás. Rajtuk kívül egy hozzászólás érdemel említést, mégpedig a leghosszabb, amely miután reflektál a lehorgonyzott témára, kiutal a diskurzusvilágból, mintegy elterelné a tematikus progressziót. Minthogy e feladat során nem volt lehetőség egymás szövegeit megismerni, az elterelés sikertelen maradt, ugyanakkor mint azt a (B) szöveg kapcsán látjuk majd, az ilyenfajta új elemek kommunikációs dinamizmusban képviselt ereje meglehetősen magas, így a bejegyző gyakran jár sikerrel, és tudja módosítani a kommentvita szövegfókuszát, kellően erős állítással akár tematizálni is tudja a vita egy hosszabb szakaszát.
Mindezt a tematikus progresszió daneši modelljével ábrázolva a következő lineáris modell állítható fel. (R0-val a kiinduló szöveget, T-vel az egyes témákat jelölöm.)
2. ábra. Az (A) szöveghez tartozó kommentek tematikus progressziója
Az (A) szöveg kommentsorának szógyakoriságát vizsgálva a 2. melléklet szófelhőjéről leolvasható, hogy a funkcionális morfémákat leszámítva a szöveg kiemelkedő elemei az
„egyetem”, a gratuláció és a valaminek a tudására való utalás, mindezek központi, összekötő
Adalékok a Facebook-kommentstruktúra információs szerkezetének megközelítéséhez 74
fogalma lehet a diskurzus magvát képező, bár gyakoriságában nem kiemelkedő
„nyelvtudományok” kifejezés. Ezek alapján megfogalmazható a kommentek szövegtopikjának is nevezhető tematikus, leginkább dinamikus elemeket tartalmazó állítása a „gratuláció a Szegedi Tudományegyetem nyelvtudományokban elér eredményéhez”. (A bejegyzést képező szöveg szógyakoriságának vizsgálata a rendkívül rövid terjedelem miatt szinte irreleváns, valódi különbségeket nem mutat.)
Ezzel együtt létrehozható a bejegyzés és a rá vonatkozó kommentek egymáshoz való viszonyulását ábrázoló halmazábra, melyből kivehető, hogy a szöveg leginkább központi eleme a nyelvtudományokról való beszéd, a legnagyobb halmazt pedig az összes hozzászólás és a bejegyzés közös diskurzusvilága adja. (3. ábra)
3. ábra. Az (A) szöveg és a hozzá tartozó kommentek témája
3.2. (B3) szövegalkotás
A (B) szöveg (3. melléklet) összesen 233 szó, szóközökkel 1697n leütés terjedelmű, a szerző címre, hírfejre és 7 bekezdésre tagolta, valamint képpel illusztrálta. A bekezdések közül a harmadikat sárga háttérrel és kerettel kiemelte, míg az első és az ötödik bekezdés leghangsúlyosabbnak tartott információját háttérszínnel (sárgával és kékkel) nyomatékosította.
Ehhez kapcsolódóan a 3. szövegalkotói magatartásforma (a szövegalkotó minden szövegelőzményt megismerhet) megvalósítói 218 szónyi, 1375 n terjedelmű kommentsort hoztak létre, melyet változtatás nélkül, a szövegalkotók sorszámát római számmal jelölve közlök.
I. ez igazán jó hír…bárcsak az összes kar ilyen támogatást kaphatna
II. kedves 1.es! kamu az egész, nincs itt semmilyen tánogatás, és azt is ellopja a városvezetés, meg a kormány, és még ha lenne is, a tanulók így sem tanulnmak meg semmit a jogi
„amiről a szöveg szól” - DISKURZUSTOPIK
egyetemi rangsor
Szegedi Tudományegyetem legjobb / gratuláció
nyelvtudományok
Adalékok a Facebook-kommentstruktúra információs szerkezetének megközelítéséhez 75
karon, saját tapasztalatokból tudom, aztán ezek lesznek akik döntnek az ügyeinkben pff magyar valóság
III. igazadvan 2.es, de legalabb nem stadionokra koltenek lol IV. kedves ketteske, a hejjesirást nehéz lett vna megtanulni a
nyóc általanosben?, nem itt kéne lennie az ilyen ksi kilencéves túróknak
V. kedves 3-as, a pénz felét nem is erre költik, biztosan megint stadionokat fognak építeni az alföld közepére meg a migránsok, azokat is behozzák és letelepítik a szomszédba, de legalább az ország jobban teljesít!
VI. Ezt a szép épületet minek felújítani??!
VII. Kedves 5.! Maga Soros-bérenc! Hogy mondhat ilyen badarságokat? Hihetelenül megbotránkoztató! Éljen Orbán Viktor, a megmentőnk!
VIII. kedves 3.-as, akkor mi az ott a pláza mellett ami eléggé úgy néz ki mint egy stadion???
IX. Ha évi 250 millió (kettőszázötvenmillió) forint jut az oktatás fejlesztésére, akkor miért utálja az oktatási rendszert az ország legalább 90%-a?
X. kedves 7.es, majd ha annyi migráns lesz, hogy a stadionokban is ők fognak lakni, akkor meglátjuk ki a sorosbérenc… maga 4.es meg igazán figyelhetne a helyesírására, a helyesírás nem vicc
Jól látható, hogy az egyes megszólalók fontosnak tartották, hogy egymás kommentjeihez is kapcsolódjanak. Ha az egymás után kronologikusan keletkezett kommenteket a megszólítottak alapján is rendezzük, a következő kommentsor és kommentvita bontakozik ki. (A római számok a megnyilatkozót, az arab számok a hozzászólás kronologikus rendjét jelöli.)
I. ez igazán jó hír…bárcsak az összes kar ilyen támogatást kaphatna
II. kedves 1.es! kamu az egész, nincs itt semmilyen tánogatás, és azt is ellopja a városvezetés, meg a kormány, és még ha lenne is, a tanulók így sem tanulnmak meg semmit a jogi karon, saját tapasztalatokból tudom, aztán ezek lesznek akik döntnek az ügyeinkben pff magyar valóság
III. igazadvan 2.es, de legalabb nem stadionokra koltenek lol
Adalékok a Facebook-kommentstruktúra információs szerkezetének megközelítéséhez 76
IV. kedves ketteske, a hejjesirást nehéz lett vna megtanulni a nyóc általanosben?, nem itt kéne lennie az ilyen ksi kilencéves túróknak
V. kedves 3-as, a pénz felét nem is erre költik, biztosan megint stadionokat fognak építeni az alföld közepére meg a migránsok, azokat is behozzák és letelepítik a szomszédba, de legalább az ország jobban teljesít!
VII. Kedves 5.! Maga Soros-bérenc! Hogy mondhat ilyen badarságokat? Hihetelenül megbotránkoztató! Éljen Orbán Viktor, a megmentőnk!
VIII. kedves 3.-as, akkor mi az ott a pláza mellett ami eléggé úgy néz ki mint egy stadion???
X. kedves 7.es, majd ha annyi migráns lesz, hogy a stadionokban is ők fognak lakni, akkor meglátjuk ki a sorosbérenc… maga 4.es meg igazán figyelhetne a helyesírására, a helyesírás nem vicc
VI. VI. Ezt a szép épületet minek felújítani??!
IX. IX. Ha évi 250 millió (kettőszázötvenmillió) forint jut az oktatás fejlesztésére, akkor miért utálja az oktatási rendszert az ország legalább 90%-a?
Az (I.) hozzászólónak a hírre való reflektálása alatt kommentvita bontakozik ki, amely szerveződését a 4. ábrán szemléltetek. Kitűnik, hogy a kiindító hozzászólást követő 7 résztvevő által folytatott kommentvita valamelyest tematizáló erejű kommentje a (II.) és a (III.) számú megszólalóktól származik, viszont a rájuk reflektálók már további válasz nélkül maradnak. Ennek oka, hogy a (IV.) megszólaló nem viszi tovább a tematikus progressziót, csupán rombolja (II.) arculatát, míg a (X.) megszólaló, mintegy summázva az addigi témákat – talán feladat jellegéből adódóan, érezve saját lezáró szerepét – összegzi az elhangzottakat, és igyekszik a lehető legtöbb kulcsszót felhasználva megfogalmazni álláspontját.
4 ábra. A (B) szöveg 3. magatartásformája alatt kibontakozó kommentvita
Amennyiben e kulcsszavak mentén a mondatperspektíva tematikus elemei felől közelítünk a kommentsorhoz, az alábbi sematikus ábra hozható létre a témák és rémák szerveződésének szemléltetésére. Az ábra egyes sorai a megszólalók kronologikus egymásutánját jelenítik meg,
Adalékok a Facebook-kommentstruktúra információs szerkezetének megközelítéséhez 77
legfölül a cikk szerepel. Az egyes hozzászólások főbb tematikus és rematikus elemeit zárójelben közlöm. (5. ábra)
5. ábra. A (B) szöveg tematikus progressziója
Az 5. ábrán is jól látható, hogy az eredeti T1 téma (támogatás) mindössze az első két megszólalónál, a 6. megszólalónál és némileg módosítva a 9. megszólalónál halad előre, a többi kommentelő azonban az egymás által behozott információkra vagy egymás arculatára reflektál, ezzel kitágítva a diskurzusvilágot. Ezt a kitágított diszkurzusvilágot, tehát a diskurzustopikról szóló diskurzus halmazát szemlélteti a 6. ábra.
6. ábra. A (B) szöveg és a hozzá tartozó kommentek témája
A téma bővülését támasztja alá az eredeti (B) szöveg és az alatta megjelenő kommentek szógyakorisága (4. és 5. melléklet), illetve a megjelenő kifejezések szemantikai mezejének viszonylagos összefüggéstelensége is. Míg a cikk szófelhőjéből némileg kiemelkednek a
KOMMENTVITA – DISKURZUSTOPIKRÓL SZÓLÓ DISKURZUS
KOMMENTEK
„amiről a szöveg szól” - DISKURZUSTOPIK
egyetemi rangsor
Szegedi Tudományegyetem legjobb / gratuláció
nyelvtudományok
Adalékok a Facebook-kommentstruktúra információs szerkezetének megközelítéséhez 78
tartalmat bizonyos értelemben lefedő, a kormányzatra, a támogatásra és a jogi karra vonatkozó kifejezések, addig a kommentek szógyakorisága – leszámítva a megszólítások és az udvariassági fordulatok feltűnő meglétét – nem mutat különösebb mintázatot. Ez az eltérés alátámasztja a diskurzus világának tágulását, melynek forrása a kommentvitában megjelenő új elemek kommunikatív dinamizmusban betöltött intenzitása, rendkívül magas foka.