A pedagógiai nyelvtan tartalmára vonatkozó vizsgálatok

Egy pedagógiai nyelvtannál fontos, hogy csak olyan elemeket tartalmazzon, amelyek az oktatás szempontjából relevánsak, igazodnak a tanulók igényeihez és a tantárgy fejlesztési céljaihoz (De Knop–De Rycker 2008: 2, Langacker 2008: 38). Ezen szempontokat figyelembe véve a nyelvtan tematikájának kijelöléséhez négy magyar nyelvtan és két magyar nyelv tankönyvcsalád tematikáját hasonlítottam össze, majd ezeket a funkcionális elvekkel összevetve választottam ki azokat az elemeket, amelyek mindegyik műben hangsúlyosak, és a pedagógiai nyelvtan alapelveivel is összhangba hozhatók.

A négy összehasonlított magyar nyelvtan a tanárképzésben használatos Magyar grammatika (Keszler 2000), és három funkcionális keretben íródott nyelvtan, a Magyar nyelvtan (Hegedűs 2005), a Magyar nyelv (Kugler-Tolcsvai Nagy 2015) és az Osiris Nyelvtan (Tolcsvai Nagy 2017).

A Magyar grammatika pedagógiai nyelvtannak készült, elsősorban felsőoktatási használatra, de iskolai tankönyvek írásához is ajánlják a szerzők (Keszler 2000: 19). A könyv ma is a magyartanárok képzésének legáltalánosabban használt tankönyve, a felsőoktatásban alkalmazott nyelvtanok közül ennek a hatása mutatható ki a legerőteljesebben az Oktatási Hivatal tankönyvrendelési listáján elérhető tankönyvekben. A Magyar grammatika klasszikus leíró és előíró, besoroló és kategorizáló nyelvtan (Keszler 2000: 21), nem funkcionális nyelvelméletet képviselő munka. Pedagógiai vonatkozása abban is megmutatkozik, hogy elemzési segédletet, ragozási és összefoglaló táblázatokat tartalmaz.

Hegedűs Rita Magyar nyelvtana a magyar nyelvet idegennyelvként tanítóknak készült.

Amiért mégis fontos egy funkcionális szemléletű pedagógiai nyelvtan szempontjából, az a funkciók beható tárgyalása, amely ezt a könyvet szervezi. Külön tartalmaz formális és funkcionális leírást, majd egy összefüggéseket tárgyaló fejezetet, amelyben az idegen nyelvet tanuló szemszögéből tárgyalja a funkciók és formák közti viszonyokat.

A Magyar nyelv (Kugler–Tolcsvai Nagy 2015) tankönyvi monográfia, a magyar nyelv tantárgy anyagát modulkora bontva tartalmazza. A nyelvi témákat a funkcionális szemlélet alapján a rendszer és a használat összefüggésében törekszik bemutatni (Kugler-Tolcsvai Nagy 2015: 17). A nyelvi tartalmak hálózatosan kapcsolódnak egymáshoz, méghozzá olyan módon, hogy minden rész kapcsolódik a többi részhez (Kugler-Tolcsvai Nagy 2015: 17). A kötet célja az volt, hogy ne csak egyetlen állami tantervet elégítsen ki a nyelvtan, hanem bárhol alkalmazható legyen, ahol magyar anyanyelvi oktatás folyik, így a tartalom nem évfolyamokra bontott, hanem a tudományos rendszerezést követi, az adott tantervhez szabadon igazítható (Kugler-Tolcsvai Nagy 2015: 17).

Az Osiris Nyelvtan a jelenleg létező legátfogóbb funkcionális keretben írt magyar nyelvtan.

A nyelvet hálózatosan írja le, a jelentést és a pragmatikát hangsúlyosan tárgyalja (Tolcsvai Nagy 2017: 19). A tárgyalt területek mellett több egyéb nyelvészeti területet is beépít a nyelvleírásba,

Pedagógiai nyelvtan mint komplex hálózat 98

mint pl. a dialektológia, szociolingvisztika, szövegtan, stilisztika, lexikológia (Tolcsvai Nagy 2017: 24). Magát úgy írja le, mint „funkcionális kognitív grammatika, használatalapú rendszerleírás” (Tolcsvai Nagy 2017: 24).

A négy nyelvtan tematikáját a 2. táblázat foglalja össze. A táblázat csupán a fő témaköröket jelöli. Félkövér kiemelés jelzi azokat az egységeket, amelyek a tőle balra levő oszlopban még nem szerepeltek, de érdemes lehet őket beépíteni a pedagógiai nyelvtanba. Szürke háttérszínt azok a témák kaptak, amelyek a leendő nyelvtanba nem önálló fejezetként épülnének be. Jól látható, hogy a Magyar grammatika hierarchikus nyelvi szintekből építi fel a nyelvet építőkocka elven. Ezzel szemben a Hegedűs Rita féle Magyar nyelvtan már nem hierarchikus viszonyban tárgyalja az egyes nyelvi elemeket. A Kugler–Tolcsvai Nagy könyv újítása, hogy a nyelvi jellel és a jelentéssel már külön fejezetben foglalkozik, nemcsak más fejezetek részeként. Itt a stílus és a szövegtan is megjelenik. Az Osiris Nyelvtan az előzőekhez képest pragmatika fejezettel is rendelkezik. A nyelvet egészében ismerteti a mű elején, majd egyes részletekre is kitér, végül a pragmatikai nézőponttal ismét a nyelv egészét tárgyalja, illetve összekapcsolja a korábban tárgyalt elemeket. A szövegben utalások jelzik az egyes részek közti kapcsolatokat, tehát a szerkezet a nyomtatott forma ellenére nem lineáris, hanem hálózatos.

Pedagógiai nyelvtan mint komplex hálózat 99

2. táblázat. A négy magyar nyelvtan tematikája.

Érdemes megnézni a jelenleg használatban lévő tankönyvek tartalmát is az oktatási hagyomány szempontjából. Az összehasonlított tankönyvek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kiadványai. A két tankönyvcsalád Antalné Szabó Ágnes és Raátz Judit munkája, a Magyar nyelv és kommunikáció (Antalné–Raátz 2017a, Antalné–Raátz 2017b, Antalné–Raátz 2017c, Antalné–Raátz 2017d), illetve az Újgenerációs tankönyvsorozat különböző szerzők által írt Magyar nyelv tankönyvei (Hegedűs et al. 2016, Forró–Hegedűs 2016, Aczél et al. 2016., Balázs

Magyar grammatika 2000

Hegedűs Rita:

Magyar nyelvtan 2005

Kugler-Tolcsvai Nagy: Magyar nyelv 2015

Osiris Nyelvtan 2017

nyelvi szintek szavak kommunikáció hangtan

alaktan szóképzés a jel, a nyelvi jel és a

nyelvi rendszer jelentéstan

szófajtan képzők a beszéd hangzása alaktan

szóalkotás módjai szóösszetételek jelentés mondattan

szintagmatan szófajok a mondatok pragmatika

mondattan mondattan a magyar nyelv

változatai

szövegösszefüggés a beszélő ember

viszonya a

nyelvváltozatokhoz

hangtan a szöveg

a stílus retorika nyelvtörténet

Pedagógiai nyelvtan mint komplex hálózat 100

et al. 2016.). Mindkét sorozatnak a 9–12. osztályig terjedő köteteit vizsgáltam tematikus bontás szempontjából.

A 3. táblázatban foglalom össze a két tankönyvcsalád témarendszerét. A szürke háttérszínnel jelölt témák azok, amelyeket nem érdemes külön témaként beépíteni a pedagógiai nyelvtanba, mert azok egyéb fejezetekbe beépülve vagy kapcsolódó témákként jelenhetnek meg.

Antalné-Raátz Újgenerációs - Magyar nyelv tömegkommunikáció jelek és jelrendszerek

hangtan beszédhangok, szóelemek, szavak,

mondatok

alaktan kommunikáció

szavak, szószerkezetek, mondatok szövegtan

helyesírás stilisztika

szövegtan helyesírás

jelentéstan ember és nyelv

stilisztika beszédhelyzetek

retorika nyilvánosság, retorika, média

nyelvváltozatok nyelvtörténet

nyelvi tervezés, nyelvpolitika,

nyelvművelés nyelv és társadalom

nyelv és az ember nyelvtörténet

általános ismeretek a nyelvről

3. táblázat. A magyar nyelv tankönyvek tematikái

Pedagógiai nyelvtan mint komplex hálózat 101

Az INK-et magába építő pedagógiai nyelvtan témarendszerét a fenti összehasonlításokat és a funkcionális nyelvészet alapelveit figyelembe véve jelölöm ki. A jelentéstan és a pragmatika kiemelkedő fontosságú a funkcionális szemlélet számára, így ezek kiegészítik a hagyományos nyelvi szintek szerinti tematikát. A nyelvi rendszer elemei itt nem tényleges nyelvi szintekként jelennek meg, hanem egyenrangúnak számítanak, egymáshoz hálózatosan kapcsolódnak.

A stilisztika külön fejezetben való tárgyalása azért szükséges, mert hozzáilleszthetők a kerettanterv által is kijelölt kommunikációs fejlesztési területek mint pl. a retorika, szövegalkotás stb. Ez a fejezet egyrészt rendszerezné a jelentéssel, pragmatikával és a nyelvi rendszerrel kapcsolatos ismereteket, másrészt azokat segítene gyakorlatba ültetni. Az 4. táblázat első oszlopa tartalmazza a nyelvtan fő témaköreit, a második oszlop pedig azokat a tartalmakat, amelyek ezekhez hozzákapcsolhatók, de nem szerves részei a kidolgozandó pedagógiai nyelvtannak.

A táblázat oszlopai közt nincs összefüggés, a kapcsolódó elemek több fő témához is kapcsolódhatnak, körük bővíthető.

Az INK Nyelvtan fő témakörei Kapcsolódó elemek

Jel és nyelvi jelek kommunikáció,

tömegkommunikáció

Hangtan retorika

Jelentéstan nyelvváltozatok

Alaktan nyelv és társadalom

Mondattan nyelvtörténet

Szövegtan szövegalkotás

Pragmatika szövegértés

Stilisztika helyesírási ismeretek

nyelvi tervezés nyelvpolitika nyelvművelés

4. táblázat. A pedagógiai nyelvtan fő témakörei és a hozzájuk kapcsolható témák

Pedagógiai nyelvtan mint komplex hálózat 102