AZ OLVASÁSI, SZÖVEGÉRTÉSI KUDARCOK MEGELŐZÉSE ÉS KEZELÉSE
2. A műhely témái
2.3 Digitális eszközök és módszerek alkalmazása az anyanyelvi készségek fejlesztéshez
Napjainkban a technológiai fejlődés következtében a mindennapok ritmusa és struktúrája átalakult. A digitális világ mindenhol körülveszi az embereket: az információs társadalmak korában az infokommunikációs eszközök és technológiák alkalmazása mindenhol jelen van, így a többségi és speciális oktatás, a prevenció, a fejlesztés és a terápia területein is.
A hatékony információszerzés és -felhasználás képességének kibontakoztatása, alkalmazása és fejlesztése jelentős mértékben elősegíti a társadalmi részvételt és az autonómiát. A digitális kompetencia mint kulcskompetencia jelenik meg a Nemzeti Alaptantervben (2012), akárcsak a hatékony, önálló tanulás. Mindkettő szoros kölcsönhatásban áll a ma már elcsépeltnek tűnő, de érvényes élethosszig tartó tanulás eszméjével és elvárásával, éppen ezért – bár sok a kérdés és a vita – röviden érdemes kitekinteni az anyanyelvi készségek fejlesztése kapcsán a digitális világ, az info-kommunikációs lehetőségek területére is.
A játékos készségfejlesztés és a tanulás terén a digitális éra és az info-kommunikációs technológiák (továbbiakban IKT) számos innovatív lehetőséget rejtenek magukban, ezáltal direkt és indirekt módon támogatva az eredményesebb preventív, fejlesztő és pedagógia folyamatokat, illetve ezeken keresztül megvalósítva az információhoz, tudáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést, valamint növelve a tanulási folyamatok hatékonyságát. A digitális eszközök és módszertanok, az IKT alkalmazása a prevencióban, a fejlesztésben, a különböző pedagógiai folyamatokban, lehetővé teszi az interaktív, individualizált és többszörös asszociációkkal megerősített, élményszerű tanulási folyamatot. Alkalmazásukkal a kognitív funkciók, a finommotorika, a beszéd és az íráskészség, az érzelmi, az esztétikai és a szociális kompetencia multimodális keretek között, folyamatosan cselekvésbe ágyazva fejlődhet.
A digitális világ a multimodalitás mellett erőteljesen kiaknázza az ösztönösen megvalósuló vizuális kommunikátori és a multitasking jelenkori tendenciáiban rejlő lehetőségeket.
A gyermekek, tanulók attitűdje és motivációja pozitívan alakítható, a differenciálásnak új keretet és perspektívát adhat a digitális eszközök és módszertanok használata, miközben megváltozik a tanulás–tanítás környezete mellett a folyamatban szereplők viszonya, a képesség- és készségfejlesztés modalitása, a tananyag struktúrája és az ahhoz való viszonyulás is: az interaktivitás és a kollaboráció hatja át. Természetesen mindezen pozitív hatások és eredmények megvalósulásához, megvalósításához nélkülözhetetlen a megfelelő pedagógiai–pszichológia módszertan alkalmazása, a hatékonyság és a hatás szisztematikus vizsgálata, az evidenciákon alapuló gyakorlat kialakítása (Győri-Billédi, 2018).
2.3.1 Lehetőségek a mérés és értékelés területén
A digitális, az IKT eszközök és módszertanok a hétköznapokban az edukációs és diagnosztikus mérési és értékelési helyzetekben is megjelenhetnek. Miközben a kontextus és a folyamat megváltozik, a statikusabb, hagyományos megközelítések fogalmainak átvétele és jelentéstartalmuk módosítása által megjelennek a korábbi értékelési kritériumok és tipologizálási lehetőségek: így például jelen van a norma- illetve kritériumorientáltság, a formatív és szummatív idői dimenzió vagy a célok tekintetében a diagnosztikus, előismereteket vagy hiányosságokat, nehézségeket feltáró perspektíva. A hazai gyakorlatban a köz- és felsőoktatásban főként az értékeléshez kapcsolódó direkt mérések jelennek meg.
Az egyén személyiség- és képességprofiljának feltárását elősegítő diagnosztikus technológiák azonban kevésbé elterjedtek, miközben hatékonyabb, megbízhatóbb, pontosabb
Az olvasási, szövegértési kudarcok megelőzése és kezelése 36
képet biztosíthatnak mind a diagnosztikus, mind a fejlesztő szakemberek és területek számára (Győri és mtsai., 2018).
Az egyik, pedagógusok és érdeklődők számára elérhető, a tanulás–tanítás közvetlen támogatását célul kitűző hazai diagnosztikus rendszer a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja által fejlesztett Elektronikus Diagnosztikus Mérési Rendszer (eDia), ami az iskolára való alkalmasság, az iskolai felkészültség, a tanulók egyéni fejlődési útjának feltérképezésére és nyomon követésére alkalmazható online teszt- és feladatbank.
A rendszer 3 fő műveltségterületen (olvasás-szövegértés, matematika, természettudomány) kínál (fel)mérési lehetőséget az 1-6. évfolyamos tanulók számára: a készségek és képességek vizsgálata lehetővé teszi a fejlődés monitorozása mellett az esetleges tanulási nehézségek és problémák jelzésértékű kiszűrését is.
Az eDia olvasás-szövegértés területére fókuszáló feladatainak a konceptuális és tartalmai kereteit meghatározó dimenziók: a pszichológiai, az alkalmazási és a diszciplináris (Steklács és mtsai., 2015). A pszichológiai dimenzióban az olvasását és szövegértést megalapozó és előkészítő, az olvasási képesség elsajátításához szükséges, az olvasástanulás kezdeti szakaszában releváns nyelvi és nem nyelvi, kognitív (alap- és rész)képességek jelennek meg (ez különösen hangsúlyos szerepet kap az eDia 1-2. évfolyamosoknak szánt feladataiban):
ilyenek például a fonológiai tudatosság, a fonématudatosság, RAN (rapid automatized naming/gyors megnevezési feladat), betű-hang/fonéma-graféma megfeleltetés képessége, a munkamemória vagy a dekódolás, a vizuális és auditív észlelés, analízis és szintézis, összhangban az olvasástanulás és -tanítás korai prevenciója során hangsúlyos területekkel és a prediktív tényezőkkel. Az alkalmazás dimenziója a szövegszintű folyamatokra és megértésre helyezi a hangsúlyt, fókuszában az olvasás- és szövegértés képességének a hétköznapi alkalmazása, az eszközjellegű tudástranszfer, az interpretatív–reflektív szöveghez való viszonyulás áll, ami túlmutat az iskolai kereteken és tágabb társadalmi–kulturális keretbe helyezi azt: itt már az automatizálódott, gyakorlott olvasói szerep válik mérvadóvá.
A diszciplináris dimenzió az olvasás és szövegértés tantárgyköziségére reflektál, ezáltal kitágítva annak iskolai kereteit más tudományok, tudományterületek felé. Az olvasás mint az információszerzés, mint a tanulás eszköze jelenik meg. Az olvasás-szövegértés ebben a dimenzióban kétféle módon van jelen: mint a birtokolható tudás alapjául szolgáló készség, képesség és mint az olvasással kapcsolatos metatudás. Utóbbi tartoznak a különböző olvasási és szövegértési stratégiákkal, a szövegtípusokkal és azok funkcióival kapcsolatos ismeretek, a különféle vizuális szervezők értelmezésének tárgy- és problémaköre.
Diagnosztikus, képességfelmérő jellegű, regisztrációt követően ingyenesen elérhető online kitölthető teszt a Kognitív Profil Teszt (http://kognitivprofil.hu), ami lehetőséget nyújt a gyermek, tanuló erősségeinek és nehézségeinek, az egyén képességstruktúrájának differenciált feltérképezésére. Fókuszában az információk felvétele és feldolgozása, az iskolai készségek szempontjából kitüntetett jelentőségű (rész)képességek állnak: például emlékezet, figyelem, szerialitás, auditív és vizuális észlelés, feldolgozás, szókincs, fonológiai tudatosság. Az értékelés során az egyéni eredményeket egy csoportátlaghoz viszonyítva jeleníti meg a rendszer. Lehetőség van csoport szinten és az egyén szintjén is a képességstruktúra megismerésére. Fejlesztési szituációban az egyén képességprofiljának feltérképezése jó alapul szolgálhat az individualizált, az erősségeket kiaknázó fejlesztési terv megalkotásához. Utóbbi azonban már túlmutat a pedagógusi kompetencián, így javasolt az együttműködés egy gyógypedagógussal vagy egy fejlesztőpedagógussal.
Professzionális felhasználásra a holland 3DM magyar nyelvre adaptált változata, 3DM-H (Diszlexia DifferenciálDiagnózisa) áll rendelkezésre a tanulási zavarok diagnosztikájában.
A szoftver különböző altesztekben (olvasás, helyesírás, fonématudatosság, betű-hang
Az olvasási, szövegértési kudarcok megelőzése és kezelése 37
megfeleltetés, RAN, nyelvi és téri-vizuális emlékezet, választásos reakcióidő) vizsgálja a kliens teljesítményét, lehetővé téve ezzel nemcsak a konkrét teljesítmények, hanem az egyes indikátorok mérését, a komplex képességmérést.
2.3.2 Lehetőségek a tanulás és fejlesztés területén
Az edukációs technológiák tekintetében nemcsak a szűkebb értelemben vett, kifejezetten az egyes területekhez (például olvasás, írás, matematika) kapcsolódó eszközök, alkalmazások és módszertanok érdekesek, hanem a tágabb értelemben vett, a tanulási folyamatot, az annak hátterében álló képességstruktúrát és (alap- és rész)képességeket támogató és fejlesztő lehetőségek is. A fejlesztő és asszisztív funkciót együttesen betöltő edukációs technológiákhoz kapcsolódó eszközök, módszertanok és célterületek heterogén jellegűek.
Utóbbi magában foglalja az akadémikus (a matematika-számolás, olvasás, írás) képességek, a nyelvi kifejezés, a hallás utáni megértés, a kognitív, a társas, a kooperációs, a kommunikációs képességek és készségek, az önállóság, a komplex viselkedésszervezés, a belátás, az éntudatosság és önreflexió fejlesztését és támogatását is.
A kezdeti, egyértelműen az asztali számítógépeken megjelenő alkalmazások köre napjainkban jelentősen kiszélesedett. Az egyes területek, a tanulás, illetve még szűkebben az olvasás és szövegértés képességének, készségének hátterében álló kognitív háttérfolyamatok fejlesztésében (is) megjelenik a robotika, a robotok használata, amik lehetővé teszik a gondolkodás számos típusának (például probléma-megoldó, algoritmikus, kollaboratív, kritikus) fejlesztését, miközben a kooperáció, a társas készségek és a kreativitás területei is fejlődnek a cselekvésbe ágyazott, aktív, játszva megvalósuló tanulási folyamat során.
Az oktatási folyamatba bevonható különféle padló-, cyber és humanoid robotok nemcsak a digitális kompetencia, a programozási, algoritmizálási képességek, hanem a komplex kognitív képességfejlesztés eszköztárának szerves részét képezhetik, miközben egy-egy speciális terület köré csoportosul az aktuális feladat (például a robot beprogramozása, hogy az útvonala során szavakat alkosson szótagokból vagy betűkből; szöveg értő feldolgozása).
A robotok alkalmazásával kapcsolatos számos hasznos és kreatív ötletet lehet találni magyar nyelven Aknai Dóra Orsolya gyógypedagógustól a Tanulj velem IKT-val Facebook-oldalon és az sniikt weboldalon. Az Európai Unió egyik projektje az élethosszig tartó tanulási program keretében (Educational Robotics for People with Learning Disability, röviden EduRob) a tanulási zavarok, illetve az SNI diákok robotokkal támogatott, individualizált oktatási-módszertani és tartalmi kereteinek kidolgozását tűzi ki célul, amelynek fókuszában a kognitív képességek fejlődésének fokozott támogatása áll.
A 2.1.3 Hogyan olvasunk? alfejezetében megjelenő fejlesztési lehetőségek a digitális technológiák alkalmazásával is megvalósíthatók és kiegészíthetők. Számos weboldal található, amelyek direkt vagy indirekt módon az olvasás és szövegértés hátterében álló (rész)képesség(ek) fejlesztésére, támogatására alkalmas feladatokat, játékokat tartalmaznak, illetve saját feladatok is létrehozhatók. Ilyen például a több díjat is elnyert Ügyesedni weboldal, ami az alap- és részképességek fejlesztését célzó interaktív játékok tárháza.
Az online felület mellett lehetőség van mobil platformon és telepíthető szoftverként is megvásárolni és használni a szoftvercsomagot. Ilyen az egyszervolt.hu is, ahol különböző kategóriákba (vers, mese, dalok, animációk, játékok) sorolt webes tartalmak jelennek meg.
A játékok menüpontban található például a Színtaláló vagy az Alma vagy körte. Előbbi amellett, hogy a színek és elnevezésük elsajátításában segít, fejleszti az auditív és vizuális észlelést és differenciálást, a szem–kéz koordinációt, a figyelmet és a gondolkodást, az általános ismereteket. Utóbbinál a vizuális és auditív észlelés és differenciálás, kategorizáció
Az olvasási, szövegértési kudarcok megelőzése és kezelése 38
és koncentráció képessége kiemelt terület. A memória és formaészlelés területén, valamint komplexebb fejlesztésben alkalmazható például a Lola – Memóriajáték, a Gyümölcs-eső vagy a Katica keringő. Kifejezetten az auditív, verbális memória és auditív észlelés és differenciálás fejlesztésre alkalmas a Hangjáték. Ezek mind az olvasást megalapozó, annak hátterében álló folyamatok. A LearningApps és az Okosdoboz oldalakon is számos a (alap-és r(alap-ész)képességek, valamint az olvasás (alap-és szövegért(alap-és területéhez tartozó feladat található, illetve létre is hozhatók újabbak az egyéni igényeknek megfelelően.
A weboldalak mellett különböző mobilalkalmazások is játékos fejlesztőeszközként használhatók. Ilyen például az Unblock Car nevű logikai játék, ami komplex módon fejleszti a kognitív képességeket, köztük is alapvetően a gondolkodás és szerialitás területeit, miközben olyan részképességek mint a vizuális észlelés és figyelem, valamint az orientációs képességek is mozgósításra kerülnek. A vizuális észlelés és figyelem, rövidtávú vizuális memória fejlesztésének élvezetes módja a különböző különbségkereső játékok (például Spot it), amelynek számos változata található meg a különféle mobilapplikációs áruházakban.
Ilyenek még a labirintus-játékok (például Mazes & More), de az egyes rajzalkalmazások is (például Kids Doodle), amik egyúttal a koordinált finommozgások területét is fejlesztik.
Az auditív észlelés és emlékezet fejlesztéséhez felhasználhatók a különféle zenei szerkesztőprogramok, mint a Garag Band, Walk Band vagy a Piano Machine.
Szókincsfejlesztéshez és helyesírás gyakorlásához, szó–kép egyeztetéséhez, beszédértés fejlesztéséhez jól alkalmazható az eredetileg idegen nyelv tanulására szolgáló Magyar Fun Easy Learn.
A gyakorlatban rendelkezésre állnak hazai fejlesztésű szoftverek is: ilyen például a Varázsbetű programcsalád, a Beszédmester, a Varázsdoboz, illetve az Manó oktatóprogramok vagy az Ügyesedni interaktív játéktára. Míg a Varázsbetű, a Varázsdoboz, a Beszédmester és a Manó sorozat megvalósításában, technológiai és grafikai háttere tekintetében ma már kissé idejétmúltnak tűnik, addig az Ügyesedni egy viszonylag új, a jelenkori felhasználói felületi trendekhez, vizuális igényekhez jobban illeszkedő grafikus interfészt kínál a felhasználóknak.
A Beszédmester a 8–10 éves gyermekek beszédjavítását és olvasásfejlesztését célozza meg a háttérképességek, így a fonológiai tudatosság, a figyelem- és memória, valamint a vizuális differenciálás területeire fókuszálva játékos aktivitások során. Ilyen például, amikor az autó zöngés hang hatására elindul, illetve a zöngésség mértékétől függő sebességgel halad, vagy a bohóc ugrási magasságának a változtatása a hangerő szabályozásával. Szintén a beszédfejlesztő programok közé sorolható a Varázsdoboz, ami a beszédhangok helyes kiejtésében, rögzítésében és automatizálásában nyújt kiegészítő támogatást. A Varázsbetű komplex képességfejlesztő szoftvercsomag, amely az olvasás és számolás képességének fejlesztését célozza meg az alap- és részképességeken, az alapvető ismeretek elsajátításán keresztül. A Manó sorozat tagjai az óvodai és iskolai tanulási-tanítási folyamat támogatása, valamint diszlexia és diszkalkulia prevenciós és reedukációs célokat kívánnak megvalósítani.
Összességében fontos megjegyezni, hogy bár elérhetők, megvásárolhatók vagy akár ingyenesen hozzáférhetők ezek a szoftverek, a hatásukkal, hatékonyságukkal kapcsolatos szisztematikus, független, nagyobb volumenű empirikus adatok nem állnak rendelkezésre.
3. Összegzés
A műhely és a tanulmány tematikája az írott nyelv, azon belül is az olvasás és szövegértési készségek, az azt megalapozó, lehetővé tevő alap- és részképességek megismerésének és
Az olvasási, szövegértési kudarcok megelőzése és kezelése 39
fejlesztésének tematikája köré épült, hiszen az információs társadalmakban a hatékonyság és sikeresség egyik alapfeltétele az információhoz való hozzáférés és annak felhasználása, ami jelentős részben az olvasás és a szövegértés által valósulhat meg. Ezen képességek és készségek szintje nemcsak az iskolai sikeresség, az akadémiai pályafutás, hanem az egyéni életutak alakulása és az esélyegyenlőség szempontjából is jelentős tényező. A digitális korra, az információs társadalmakra jellemző megváltozott világ nemcsak a társas kapcsolatok, a szociális terek, a kommunikációs formák és eszközök területeit érinti, hanem mindezeken keresztül a tanulási környezetet, a képességek, a készségek és kompetenciák körét is, így vázlatosan, egy-egy példát kiragadva a digitális, IKT-s technológiákban rejlő lehetőségek is említésre kerültek.
Irodalom
110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200110.kor (letöltve: 2019.
november 14.)
Csapó Benő – Steklács János – Molnár Gyöngyvér (szerk.) (2015): Az olvasás-szövegértés online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. OFI, Budapest.
Csépe Valéria (2016): Az olvasó agy – „Magyarország az élvonalba kerülhetne". Új Köznevelés, 72/1, 16-25. http://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/dr-csepe-valeria (letöltve: 2019. november 14.)
Cser János (1939): A magyar gyermek szókincse. Budapest.
Demeter Gáborné (2013): Az olvasás képességének tudatos megalapozása az élethosszig tartó tanulás érdekében. In: Juhász Judit – Szegedi Eszter (szerk.): Üzenet a palackban:
Fiatal kutatók gondolatai az egész életen át tartó tanulásról. Tempus Közalapítvány, Budapest, 57-70.
Demeter Gáborné (2018): Egy moduláris, komplex szemléletű prevenciós olvasási képességfejlesztő program elméleti háttere és modellje. Doktori disszertáció. Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs.
Dékány Judit – Mohai Katalin (2012): Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja – Specifikus tanulási zavarok (írott nyelvhasználat zavarai, diszkalkulia). Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Budapest.
Gósy Mária (1996): A szeriális észlelés fejlődése és zavarai. In. Gósy Mária (szerk.):
Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Nikol Kiadó, Budapest, 83–99.
Győri Miklós – Csákvári Judit – Havasi Ágnes (2018): Sajátos nevelési igények és infokommunikációs techológiák: alapfogalmak, funkciók, trendek. In: Győri Miklós – Billédi Katalin (szerk.): Atipikus diákok, segítő appok, tudományos evidenciák. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest, 31-53.
Jordanidisz, Á. (2009): A fonológiai tudatosság fejlődése az olvasástanulás időszakában. In.
Anyanyelv-pedagógia, 2009/4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=222 (letöltve: 2020.08.20)
Kassai, I. (1999): Szótagtudat és olvasástanulás. In. Kassai, I. (szerk.): Szótagfogalom - szótagrealizációk. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 153–166.
Lányiné Engelmayer Ágnes (2014): Változásban a pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztika. Neveléstudomány, 2014/3, 33-52.
Az olvasási, szövegértési kudarcok megelőzése és kezelése 40
Lőrik, J., Májercsik, E. (2015): Iskolába lépő és 1. osztályos gyermekek néhány olvasási-írási alapkészségének vizsgálata. Tesztfelvételi, pontozási és értékelési útmutató. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, Budapest.
Nagyné Réz Ilona – Csepregi András – Puhala Ildikó – Bozsikné Vig Marianna (2015):
A szakértői bizottsági tevékenység protokollja. Educatio Kft, Budapest.
Racsmány, Mihály és Lukács, Ágnes és Németh, Dezső és Pléh, Csaba (2005): A verbális munkamemória magyar nyelvű vizsgálóeljárásai. Magyar Pszichológiai Szemle, 60 évfolyam, 4. szám, 479-506.
Steklács János (2014): A szemmozgás vizsgálatának lehetőségei az olvasás és a vizuális információfeldolgozás képességének a megismerésében. Anyanyelv-pedagógia, 2014/3.
http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=524 (letöltve: 2019. november 14.) Steklács János (2019): A szemkamerás vizsgálati módszer lehetőségei a pedagógiai
szempontú kutatásokban. In. Steklács János (szerk.): Szemkamerás vizsgálatok a pedagógiai kutatásban. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara, Kaposvár, 5-24.
Steklács János – Molnár Gyöngyvér – Csapó Benő (2015): Az olvasás-szövegértés online diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek elméleti háttere. In. Csapó Benő – Steklács János – Molnár Gyöngyvér (szerk.): Az olvasás-szövegértés online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. OFI, Budapest, 15-31.
Tánczos, T., Janacsek, K. és Németh, D. (2014): A verbális fluencia tesztek II. A szemantikus fluencia teszt magyar nyelvű vizsgálata 5-tól 89 éves korig. Psychiatria Hungarica.
Tomcsányiné Czukrász Róza (1901): Fonomimikai gyakorlatok az olvasás és írás tanításához. Budapest.
Dr. Torda Ágnes (szerk.) (2014): Diagnosztikus protokollok kézikönyve. Educatio Kft., Budapest.
Internetes források https://sniikt.wordpress.com http://edia.hu/demo/
http://pedagogus.edia.hu http://kognitivprofil.hu https://kogentum.hu/3DMH https://edurob.eu
https://ugyesedni.hu https://egyszervolt.hu https://learningapps.org http://www.okosdoboz.hu http://varazsbetu.hu
https://people.inf.elte.hu/brdsaai/manoweboldal/index.html