A METASZINTAKTIKAI KÉPESSÉGEK KUTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
6. A kutatási terület hasznosítása a(z anya)nyelvi nevelésben
A metaszintaktikai képességek vizsgálatának fontos szerepe lehetne a(z anya)nyelvi nevelésben. A fejlődési vizsgálatok eredményei adalékul szolgálhatnak az iskolai grammatikatanításhoz, illetve a magyar mint idegen nyelv grammatikájának tanításához.
A legoptimálisabb az volna, ha az iskolai nyelvtan tartalmi elemeit nem a hagyomány vagy valamely nyelvleírási iskola koncepciója, hanem a szintaktikai és metaszintaktikai képességek fejlődésének iránya adná. Ha a gyerekeknek nem kellene idejekorán olyan absztrakt fogalmakkal találkozniuk, amelyeknek a megértése még nem várható el tőlük (mint ahogyan ez a jelenlegi alaptanterv esetében történik), talán nem volna olyan alacsony a magyar nyelv tantárgy presztízse sem.
A korrelációs vizsgálatok pedig adalékul szolgálhatnak az olvasás, a szövegértés és a szövegalkotás tanításához, akár a diszlexiaprevencióhoz is. Hiszen ha kimutatható a metaszintaktikai és az olvasási képességek kapcsolata, akkor érdemes kidolgozni a metaszintaktikai képességek fejlesztésének módszertanát a sikeresebb olvasástanítás érdekében.
7. Összegzés
A tanulmány célja az volt, hogy a nemzetközi szakirodalom releváns kutatásainak ismertetésével felhívja a figyelmet a magyar adatokon még nem kutatott metaszintaktikai képességekre, és kijelölje a lehetséges továbblépési irányokat a magyar kutatások számára.
A kutatás következő szakasza a megfelelő mérőeszköz kidolgozása, és a pilot study elvégzése lesz, ennek eredményéről egy későbbi tanulmányban számolok be.
Irodalom
Adamikné Jászó Anna (2006): A nyelvi tudatosság fejlődése az anyanyelv elsajátítása során.
Alkalmazott nyelvtudomány, 6. évfolyam, 1–2. szám, 5–23.
Apró Melinda (2013): A hazai iskolaérettségi vizsgálatok gyakorlata napjainkban.
Iskolakultúra. 13. évfolyam, 1. szám, 52–71. http://real.mtak.hu/56531/1/EPA00011_
iskolakultura_2013_1_052-071.pdf (letöltve: 2019. október 12.)
A digitális kultúra új agorája – a fordított mentoring didaktikai lehetősége 146
Bánréti Zoltán – Pap Ágnes (1990): Tanítás és tanulás. Nodus Kiadó, Veszprém.
Bánréti Zoltán (2002): Modern nyelvészet és korszerű oktatáspolitika. Elhangzott A magyar nyelv kutatása az ezredfordulón címmel rendezett tudományos ülésszakon.
http://www.nytud.hu/forum/anyanyelv.htm (letöltve: 2019.október 12.)
Batterink, Laura – Neville, Helen J. (2013): The Human Brain Processes Syntax in the Absence of Conscious Awareness. The Journal of Neuroscience, 33. évfolyam, 19. szám, 8528 – 8533.
Bialystok, Elllen (2001): Bilingualism in development: Language, literacy, and cognition. Cambridge University Press, New York.Cain, Kate (2007): Syntactic awareness and reading ability: Is there any evidence for a special relationship? Applied Psycholinguistics, 28. évfolyam, 4. szám, 679–694.
Edwards, Harold T. – Kirkpatrick, Anita G. (1999): Metalinguistic Awareness in Children – A Developmental Progress. Journal of Psycholinguistic Research 28. évfolyam, 4. szám, 313–329.
Ellis, Nick (2015): Implicit AND Explicit Language Learning. Their Dynamic Interface and Complexity. In: Rebuschat, Patrick (szerk.): Implicit and explicit learning of languages.
John Benjamins, Amsterdam, 3–23.
https://pdfs.semanticscholar.org/d56d/8c27b80cdc26415657fe276615ac39399e1d.pdf (letöltve: 2019. október 12).
Ellis, Rod – Loeven, Shawn – Elder, Catherine – Reinders, Hayo – Erlam, Rosemary – Philp, Jenefer (2009): Implicit and Explicit Knowledge in Second Language Learning, Testing and Teaching. Multilingual Matters, Bristol.
Fortier, Véronique – Simard, Daphnée (2017): Exploring the contribution of phonological memory to metasyntactic abilities in bilingual children. Language Awareness, 26.
évolyam, 2. szám, 78–95.
Göncz Lajos (2004): A vajdasági magyarság kétnyelvűsége. MTT, Szabadka.
Gombert, Jean-Émile (2003): Implicit and explicit learning to read: Implication as for subtypes of dyslexia. Current Psychology Letters, 10. évfolyam, 1. szám, 2–8.
Ivády Rozália – Nagy-György Judit (2005): Tartalmi és formai tényezők kölcsönhatása a nyelvi ítéletekben, avagy van-e a mondatnak flörbje? In: Gervain Judit – Kovács Kristóf – Lukács Ágnes – Racsmány Mihály (szerk): Az ezerarcú elme: tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 135–152.
Lukács Ágnes – Kas Bence (2006): „A kutya kerget a macskát”, avagy mit mondanak a grammatikalitási ítéletek a nyelvtani kompetenciáról? In: Kálmán László (szerk.): KB 120. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére. MTA Nyelvtudományi Intézet, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 399—411.
Neuberger Tilda (2014): A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. ELTE, Budapest.
Pintér Lilla (2017): A kimerítő értelmezés elsajátítása különböző fókusztípusok esetén. PPKE, Budapest (doktori disszertáció).
Pléh Csaba (1998): Mondatmegértés a magyar nyelvben. Osiris Kiadó, Budapest.
Renou, Janet (2001): An Examination of the Relationship between Metalinguistic Awareness and Second-language Proficiency of Adult Learners of French, Language Awareness, 10.
évfolyam, 4. szám, 248–267.
Roehr-Brackin, Karen (2018): Metalinguistic awareness and second language acquisition.
Routledge.
A metaszintaktikai képességek kutatásának lehetőségei 147
Simard, Daphnée – Labelle, Marie – Bergeron, Annie (2017): Measuring Metasyntactic Abilities – On a Classification. Journal of Psycholinguistic Research 46. évfolyam, 2.
szám, 433–456.
Simard, Daphnée – Gutierrez, Xavier (2017): The study of metalinguistic constructs in second language acquisition research. Garrett, Peter – Cots, Josep, Maria (szerk.): The Routledge Handbook of Language Awareness, Routledge, 205–221.
Simard, Daphnée – Foucambert, Denis – Labelle, Marie (2014): Examining the contribution of metasyntactic ability to reading comprehension among native and non-native speakers of French. International Journal of Bilingualism, 18. évfolyam, 6. szám, 586–604.
Tellier, Angela – Roehr-Brackin, Karen. (2013): The development of language learning aptitude and metalinguistic awareness in primary-school children: A classroom study.
Essex Research Reports in Linguistics, 62. évfolyam, 1. szám, https://www1.essex.ac.uk/linguistics/external
/errl/errl62-1.pdf (letöltve: 2019. október 12.)
Tong, Xiuhong – McBride, Catherine (2017): A reciprocal relationship between syntactic awareness and reading. Learning and Individual Differences, 57. évfolyam, 33–44.
Török Tímea – Hódi Ágnes (2015): A morfológiai tudatosság fejlődése, mérési lehetőségei és az olvasás-szövegértéssel való kapcsolata. Anyanyelv-pedagógia, online, 8. évfolyam, 1. szám http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=551 (letöltve: 2019. október 12.) Zs. Sejtes Györgyi (2018): A nyelvi, metanyelvi tudatosság elemei a szövegértési
képességfejlesztés folyamatában. In: Tódor Erika-Mária –Tankó Enikő – Dégi Zsuzsanna (szerk.): Nyelvi tájkép, nyelvi sokszínűség II.: Nyelvhasználati terek és nyelvi sokszínűség.
Scientia Kiadó, Cluj-Napoca, 227–239.