A felolvasott részletek elemzésének eredményei

Három annotátort kértem tizenkét szemelvény megszólaltatására. Előbb hat olyat szűrtem ki, amelyek diskurzusjelölőjét elsődlegesen mind az öten azonos funkcióba osztották (a 2. ábrán szereplő összes típust képviselte szövegrész – megint szétválasztva a két konkluzívat).

Az érdekelt, hogy a kategóriák időtartama elkülönül-e a hallgató saját besorolásán nyugvó felolvasásában (vö. Szeteli 2019: 370), továbbá szinkronban van-e Szeteli et al. (2019) kutatásának átlagaival (5. ábra). Praat szoftver segítségével a határozott (h1) és a mondadóindító (h6) hát-ok hosszát vizsgáltam, az egyedüli tisztán tagmondatvégi következtetőt (h9) referenciapontként kezeltem. Ezeknél a részleteknél (N5, N29 és N22) másodlagos szavazat nem volt.

A fennmaradó hat szemelvényt azok közül választottam, ahol a kitöltők háromfajta 1-es számú opciót jelöltek. A sokféle kombinációból itt csak annak a szakasznak (N6) a hangzó verzióit mértem, amely két újabb adattal szolgált az említett hát-ok elhatárolásához.

Az alábbi táblázat felolvasónként mutatja a szerepkörök időtartamát. Megegyező kategóriájú itemek esetén feltüntettem azok átlagát.

A hát diskurzusjelölő Petőfi egyik művében 166

3. táblázat. Három annotáló által megszólaltatott hát-ok hosszúsága

A fenti 11 eredményből 10 többé-kevésbé illeszkedik Szeteli et al. (2019) megfelelő adataihoz (vö. 5 ábra). Az egyetlen outlier az első hallgató mondandóindítója (h6), amely határozottnak (h1) is némileg gyors.

A lendületesen olvasó annotáló minimális eltéréssel ejtette a két típus hát-jait – amelyek így nem is különíthetők el itt. Viszont nyújtottabban mondta a konkluzívat (h9), ez jól igazodik a korábbi értékekhez.

A második adatközlő szinte egyforma mondandóindítóitól enyhén elmarad a határozott hát, tagmondatvégi következtetője pedig bőven a legterjedelmesebb. A vonatkozó eredményekkel mindegyik még elfogadható összhangot mutat.

A harmadik résztvevő által megszólaltatott határozott hát hossza csak kissé, a mondandóindítóé pontosabban illeszkedik a hivatkozott forrás adott átlagához. A viszonylag rövid konkluzív azonban a megbízhatósági tartomány alsó határát közelíti. (Az innen hiányzó N6-os részlet diskurzusjelölőjét a hallgató aggodalmasként (h3) osztályozta – ez kiejtve 332 ms lett.)

Végül a felolvasóknál kiemelt eredmények alapján rögzítettem a kategóriák időtartamának számtani közepét. A 4. táblázat tükrözi, hogy a mondandóindító értéke kívül esik az előző kutatásban megállapított konfidenciaintervallumon (lásd 5. ábra). A kevés adat mellett ehhez vezethetett a h6 helyettesítő funkcióként történt sorozatos alkalmazása.

A konkrét esetben elképzelhető, hogy az első kitöltő felismerte a hát járulékos mondandóindító jellegét, de határozottként olvasta a szót.

határozott (h1) mondandóindító (h6) konkluzív (h9)

215 233 310

4. táblázat. A három annotátornál mért típusok átlagai (ms) 5. Következtetések

A kísérletes mondatokkal vizsgált hát-ok irodalmi művekbeli működésére jellemző, hogy néhány kategória felülreprezentált, nevezetesen a határozott (h1), a mondandóindító (h6) és a tagmondatéli konkluzív (h7). Ám ugyanakkor olyan empirikus terepnek tűnik, ahol több szerepkör kifejezetten alacsony előfordulást mutat. Ennek okait igyekszem majd feltárni.

Eddig kizárólag a hát-tal megvalósított incselkedésnél merült fel a periférikus jelenség lehetősége (Szeteli 2019: 370).

A többször felbukkanó opciók közül a mondandóindító (h6) kapcsán arra a következtetésre jutottam, hogy az annotálóknál – metatalk attribútuma ellenére – a gyakori

A hát diskurzusjelölő Petőfi egyik művében 167

önálló használata részben a kiegészítésként rögzített témaváltó alfunkció hatása. Ezt ugyanis sokszor indokolatlanul vették igénybe. Emiatt ezt a kutatás folytatásában nem alkalmazom.

A nagyapa egyik epikai sajátossága, hogy a címszereplő történetmesélése meg-megszakad, ennek ismételt elkezdését pedig szívesen vezeti be a hát diskurzusjelölővel.

Ebből adódóan a h6-os típust mondandó(-újra)indítóként veszem fel az osztályozáshoz.

A szépirodalomban többnyire érvényesül a szórendi szabadság. A (tag)mondatvégi konkluzív (h9) átnevezése ellenben nem könnyítette a hallgatók feladatát, ezért visszatérek a korábbi kategóriához. Ennek (és a hf-nek) mondaton belüli helyzetére tekintettel a h7-es funkciót fogom nem-(tag)mondatvégi hát-ként is feltüntetni az annotálásnál használt táblázatban (lásd az alábbit).

5. táblázat. Az alkalmazandó új dokumentum

A pilot részét képezték Petőfi egyéb prózai alkotásainak elemzései, amelyek várhatóan hasonló eredményekre vezetnek. A kutatást folytatom a szerző további epikai és drámai szövegeinek, valamint Háy János A Gézagyerek című művének pragmatikai feldolgozásával.

Végül szándékozom a vizsgálatba újabb résztvevőket bevonni. A fonetika analízis kiterjesztése céljából szeretném a jövőbeni annotátorokat felkérni az általuk besorolandó összes szemelvény megszólaltatására.¹⁹

Irodalom

Alberti Gábor (2011): eALIS. Interpretálók a világban, világok az interpretálóban.

Akadémiai, Budapest.

Alberti Gábor (2016): Hát a meg meg a hát. In: Kas Bence (szerk.): „Szavad ne feledd!”.

Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére. MTA NYTI, Budapest, 17–27.

Asher, Nicholas – Lascarides, Alex (2003): Logics of Conversation. CUP, Cambridge.

Dér Csilla Ilona (2017): A hát multifunkcionalitása a beszédműfajok és a diskurzusjelölő-társulások függvényében. Beszédkutatás 25. évf.,169–184.

Dér Csilla Ilona – Markó Alexandra (2007): A magyar diskurzusjelölők szupraszegmentális jelöltsége. In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.): Nyelvelmélet – nyelvhasználat.

KJF – Tinta, Székesfehérvár–Budapest, 61–67.

19 Hálával tartozom Viszket Anitának és Alberti Gábornak, hogy segítettek a kutatás és a pilot tervezésében.

Köszönöm Szeteli Anna több munkafázisban adott számos észrevételét, ahogy Gocsál Ákos javaslatát is.

A „hangoskönyv” Kovács Mátyásnak köszönhető. A felvétel koordinálása Simon Nóra érdeme.

Köszönöm az annotálást Kmetty Beatrix, Lénárd Álmos Péter, Pap Attila Gábor, Pető-Katona Viktória és Pollmann Norbert egyetemi hallgatóknak. Külön köszönet jár Álmosnak a próbafelolvasásért; Vikinek, Norbinak és Attilának a részletek megszólaltatásáért.

A hát diskurzusjelölő Petőfi egyik művében 168

Dér Csilla Ilona – Markó Alexandra (2017): A hát funkciói a prozódiai megvalósulás függvényében. Beszédkutatás, 25. évfolyan, 105–117.

Kárpáti Eszter – Dóla Mónika – Szeteli Anna (2019): Mondattípus, illokúciós aktus, perlokúciós hatás. Kézirat.

Kiefer Ferenc (1988): Modal particles as discourse markers in questions. Acta Linguistica Hungarica, 38. évfolyam, 1-4. szám, 107–125.

Kondacs Flóra (2016): A hát diskurzusjelölőről az óvodai diskurzusokban. In: Váradi Tamás (szerk.): Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből. Bp.: MTA NYTI. 45–58.

Németh T. Enikő (1998): A hát, így, tehát, mert kötőszók pragmatikai funkciójának vizsgálata. Magyar nyelv, 94. évfolyam, 3. szám, 324–331.

Oishi, Etsuko (2016): Austin’s Speech Acts and Mey’s Pragmemes. In: Allan, Keith et al.

(eds.): Pragmemes and Theories of Language Use. Springer International, Cham, 335–350.

Schirm Anita (2009): A diskurzusjelölők a parlamenti beszédekben. In: Kukorelli Katalin (szerk.): Hatékony nyelvi, idegen nyelvi és szakmai kommunikáció interkulturális környezetben. DF, Dunaújváros, 168–175.

Schirm Anita (2016): A diskurzusjelölők a népdalokban. In: Tóth Szergej – Rozgonyiné Molnár Emma (szerk.): Prózától a líráig. Írások Nagy L. János tiszteletére. SzEK – JGyFK, Szeged, 87–95.

Szeteli Anna (2019): Towards Describing the Extremely Multifunctional Hungarian Discourse Marker hát. In: Emonds, Joseph – Janebová, Markéta – Veselovská, Ludmila (eds.): Language Use and Linguistic Structure. Palacký Univ, Olomuc. 355–372.

Szeteli Anna – Alberti Gábor (2017): The Pragmasemantic Contribution of the “noise word”

hát in Hungarian, Which Can Mean Everything and Its Opposite. Paper presented at BLINC 2, Budapest.

Szeteli Anna – Gocsál Ákos – Alberti Gábor (2019): Szemafor hát! Jelentés és Nyelvhasználat, 6. évfolyam, 1. szám, 33–63.

Szeteli Anna – Gocsál Ákos – Szente Gábor – Alberti Gábor (2019): Vocal Differentiation of Segmentally Identical Expressions in Hungarian. Paper presented at ICSH 14, Potsdam.

Forrás

Petőfi Sándor: A nagyapa. In: Uő. Összes prózai művei és levelezése. Szépirodalmi, Budapest, 87–106.

A MENTÁLIS LEXIKON VIZSGÁLATA A SZÓASSZOCIÁCIÓ