Az eredmények bemutatása fogalomkörök szerint

A következőkben a szóasszociációs feladat eredményeit fogalomkörök szerint mutatjuk be.

Az állatok kategóriában a leggyakrabban, 32-szer említett szó a kutya volt a tanulók mindkét csoportjában. Összesítve a legtöbbet aktivált állatnevek ezt követően: zsiráf (23), ló (22), oroszlán (22), macska (19), elefánt (18), tigris (16), krokodil (13), cica (12), medve (11), víziló (11), zebra (11), tehén (10). A tanulásban akadályozottak a kutya szót követően legtöbbször a cica (10), oroszlán (10), elefánt (9), zsiráf (9), medve (8), víziló (7), tigris (7), nyuszi (6), macska (6) szavakat mondták. A kontrollcsoport leggyakoribb állat megnevezései némi hasonlóságot mutatnak a tanulásban akadályozott gyermekek legtöbbször előhívott szavaival ebben a kategóriában: zsiráf (14), macska (13), ló (12), oroszlán (12), krokodil (9), elefánt (9), tigris (9), zebra (6), egér (6), kígyó (6).

A tanulásban akadályozott tanulók körében gyakran jelennek meg becézett, a gyermeknyelvre jellemző formák (pl. cica, nyuszi, őzike, koalamaci, paci stb.), a kontrollcsoportnál csupán egy-egy alkalommal fordulnak elő a cica, süni és kutyus lexémák.

Ez szintén hasonlóságot mutat a korábbi vizsgálatban tapasztalt, az óvodások és iskolások aktivált szavai közötti különbségekkel (Tisztl-Papp 2018). A tanulásban akadályozott gyermekek összesen 106, míg a kontrollcsoport tagjai 126 különböző szót (mentális egységet) soroltak az állatok kategóriában. Ennél a hívószónál a két csoport összesen 95 olyan szót sorolt, ami csak egyszer hangzott el. Az ilyen egyedi előfordulások száma a tanulásban akadályozott tanulóknál 59, a kontrollcsoport tanulóinál 71. A tanulásban akadályozott gyermekek egyedi előfordulású szavainak csoportját többnyire becézett formák (halacska, mézesmackó stb.), többesszámú alakok (kutyák, macskák, hörcsögök stb.) és többesszámú gyűjtőfogalmak (vadállatok, halak) alkotják, csak néhány ritkábbnak vélt állatnév fordul elő (pl. sólyom, leopárd, szarvasbogár, piton). A kontrollcsoport egyedi előfordulású szavai között viszont jellemzően kevésbé elterjedt állat megnevezések szerepelnek: szurikáta, leguán, szalamandra, fehérfejű rétisas, ecsetfülű disznó, fehértigris, napfény platti, csalogány, tengericsillag stb. Érdekesség, hogy a vaddisznó és az őzike szavak egyedi előfordulású szavak a kontrollcsoportnál, míg a tanulásban akadályozott tanulók között 5 alkalommal jelenik meg mindkét szó, tehát viszonylag gyakorinak számít.

A mentális lexikon vizsgálata a szóasszociáció módszerével tanulásban akadályozott gyermekeknél 175

Mindezekből következtetni lehet arra, hogy mivel a kontrollcsoport tagjai több különböző mentális egységet hívtak elő és náluk magasabb az egyedi előfordulású szavak száma, az ő szókincsük nagyobb, mentális lexikonjuk hálózata feltehetően szerteágazóbb.

A növények fogalomkörben hívták elő összességében a legkevesebb szót a tanulók.

A tanulásban akadályozott gyermekek ismétléseket nem számítva átlagosan 4,2 szót mondtak ebben a kategóriában, de köztük volt olyan tanuló is, aki nem sorolt egyetlen növényt sem.

A kontrollcsoport átlagteljesítménye ennél a hívószónál 7,8 szó. A növények hívószóra leginkább virágokat soroltak a gyerekek, ritkábban, de megjelentek fafélék, zöldségek, gyümölcsök is. Mindegyik gyerekcsoportban és összesítve is a leggyakrabban előforduló szó a tulipán, ami 23 alkalommal jelent meg. Ezt követik a virág (17), rózsa (16), ibolya (14), fa (13), fű (10), hóvirág (6), nárcisz (6) szavak. A leggyakoribb szavak száma állat és növény kategóriában az 1. ábrán láthatóak szerint alakult a tanulásban akadályozott tanulóknál és többségi társaiknál.

1. ábra. A leggyakrabban megnevezett állatok és növények

Elmondhatjuk, hogy a legtöbbször előforduló szavak szinte megegyeznek a két csoportban. Az egyedi előfordulások számát tekintve megállapítható, hogy a kontrollcsoport tanulóinál a tanulásban akadályozott gyerekekhez képest közel kétszer annyi alkalommal jelennek meg egyedi előfordulású szavak, ami ebben az esetben is utalhat a kontrollcsoport diákjainak gazdagabb szókincsére.

A színek hívókategóriában átlagosan 13,1 szót mondtak a kontrollcsoport tanulói, a tanulásban akadályozott tanulók átlaga itt is kevesebb: 12,4 asszociált szó. A leggyakrabban elhangzó színnevek a piros (40), zöld (38), kék (36), fehér (35), lila (31), fekete (31), sárga (24), narancssárga (24), barna (23), rózsaszín (23), szürke (22). Ebből a tanulásban akadályozott gyermekek között leggyakrabban a piros (23), zöld (21), kék (19), fehér (15), lila (14), rózsaszín (13), fekete (13), sárga (11), narancssárga (11), barna (10), citromsárga (9), szürke (9) szavak jelentek meg. A kontrollcsoportnál a fehér (20), fekete (18), zöld (17), piros (17), lila (17), kék (17), barna (13), sárga (13), narancssárga (13), szürke (13), rózsaszín (10) megnevezések voltak a legjellemzőbbek.

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18

kutya ló cica oroszlán zsiráf macska tulipán virág ibolya

db TA K

A mentális lexikon vizsgálata a szóasszociáció módszerével tanulásban akadályozott gyermekeknél 176

Mindkét csoport sorolt különböző árnyalatokat is, de a kontrollcsoportnál a „világos-” és

„sötét-” előtagokon kívül megjelent a „neon-”, illetve olyan árnyalatok, mint a halványlila, ibolyalila, babarózsaszín, türkizkék stb. Ebben a fogalomkörben az egyedi előfordulások száma majdnem megegyezik a két csoportban. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az egyik tanulásban akadályozott kislány az általa sorolt színek mindegyikéhez hozzátette a szív (nem szín!) utótagot, így az ő ilyen típusú színnevei is az egyedi előfordulású szavak számát növelték ebben a fogalomkörben. A kontrollcsoportnál tapasztalt kifinomultabb árnyalatokra utaló elnevezésekből következtetni lehet kiépültebb mentális lexikonra. Korábbi kutatásban (Tisztl-Papp 2018) az egyedi színmegnevezések, a különböző árnyalatok előhívása a magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekeire volt jellemző az óvodás és az általános iskolás korosztályban is.

A színek fogalomkör leggyakoribb elemei nagyjából megegyeznek a korábbi asszociációs kísérletek eredményeivel. Laczkó (2014) például a magyar nyelvben a piros, fekete, fehér szavakat találta a legsűrűbben előfordulónak. Gósy és Kovács (2001) kutatása 24 különböző színmelléknevet azonosít, köztük a leggyakoribbak (betűrendben, nem előfordulás szerint): barna, citromsárga, fehér, fekete, hupilila, kék, lila, narancssárga, piros, rózsaszín, sárga, szürke, vörös, zöld. Ezek közül a hupilila viszont jelen kutatásban csak egy esetben fordult elő.

Az ennivalók kategória nagyon változatos képet mutat. A kész főtt ételeken kívül megjelennek sütemények, édességek, italok, zöldségek, gyümölcsök is. Utóbbiak átfedést jelentenek a növények kategóriával. A jelen vizsgálatban a leggyakoribb ételek: spagetti (18), pizza (15), lasagne (10), hamburger (9), gyros (6), ezeket 5-5 előfordulással követték a hús, pörkölt, alma, narancs, hotdog, répa, kenyér, rántotthús, spenót, palacsinta, krumplistészta szavak. Az alma például korábbi szóasszociációs vizsgálatokban is magas számban jelent meg, prototipikusnak mondható (vö. Gósy & Kovács 2001; Laczkó 2014; Neuberger 2008).

Érdekes viszont, hogy jelen kutatásban a narancs szó is ugyanennyiszer jelent meg, és minden alkalommal tanulásban akadályozott tanuló mondta. Az ennivalók kategóriában különösen igaz, hogy a körülmények befolyásolhatják az aktivált szavakat (pl. mi volt a tízórai az adott intézményben a vizsgálat napján). Az egyedi előfordulások száma a tanulásban akadályozott tanulóknál ebben a fogalomkörben is valamivel alacsonyabb (70), mint a kontrollcsoportnál (91).

A testrészek fogalomkörben a két leggyakrabban előforduló szó a láb és a fej.

A tanulásban akadályozott gyermekek között a legtöbbet asszociált szavak ebben a kategóriában: láb (16), fej (15), kéz (14), orr (13), szem (12), száj (8), fül (8), boka (7), nyak (6), haj (6). A kontrollcsoport legtöbbször előforduló testrész megnevezései hasonlóságot mutatnak: fej (16), láb (15), orr (13), fül (13), szem (12), kéz (11), has (11), nyak (8), száj (8).

Az egyedi előfordulások száma ebben a fogalomkörben a legkevesebb és majdnem megegyezik a két csoportban. A kontrollcsoportnál ebben a kategóriában két értelmetlen szó található: nyakcső, almacsuklya. Csoportonként a leggyakrabban megnevezett színeket, ennivalókat és testrészeket mutatja a 2. ábra.

A mentális lexikon vizsgálata a szóasszociáció módszerével tanulásban akadályozott gyermekeknél 177

2. ábra. A leggyakrabban megnevezett színek, ennivalók és testrészek

Megfigyelhető, hogy a legtöbb fogalomkörben az egyedi előfordulások száma alacsonyabb a tanulásban akadályozott tanulóknál. Az egyedi előfordulások magasabb száma a kontrollcsoportnál utalhat arra, hogy a tanulásban akadályozott gyermekekhez képest ezeknek a tanulóknak nagyobb és változatosabb a szókincse.

A fogalomkörökbe egyáltalán nem illeszkedő vagy értelmetlen szavak száma minimális, mindegyik csoportban csupán egy-két ilyen szót azonosítottunk. Például egy tanulásban akadályozott tanulónál a madár szó a növények kategóriában, a kontrollcsoportnál pedig az almacsuklya és a nyakcső, mint testrész került felsorolásra.