KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG VS. TÁRSADALMI JÖVŐKÉPESSÉG

A környezeti fenntarthatóság ma is érvényes különféle koncepcióit Kerekes és Szlávik (2003) bővebben is tárgyalja. A Brundtland-féle, mára már klasszikusnak mondható definíció szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely úgy biztosítja a jelen generációk szükségleteinek a kielégítését, hogy eközben nem lehetetlenítjük el a jövő generációk hasonló szükségleteinek a kielégítését (Brundtland et al., 1987).³ Ezt a dinamikus megközelítést az ökológiai gazdaságtan azzal a statikus korláttal egészíti ki, hogy a teljes társadalmi-gazdasági szféra nagysága (az emberiség létszáma szo- rozva az egy főre jutó átlagfogyasztással; scale) nem lehet nagyobb a Föld eltartóképességénél (Georgescu-Roegen, 1971; Daly, 1996;

erős fenntarthatóság). E tanulmány is ezen az alapon érvel a kör- nyezeti fenntarthatóság kapcsán. Az eltartóképesség (a későbbiek- ben a véleményünk szerint szemléletesebb ökológiai tér fogalmát használjuk) ugyan növelhető technológiai fejlődés révén (ez az ökológiai teret növelő technológiai fejlődés), ám e növekmény egy része hosszú távon (vég nélkül) nem fenntartható, ha kimerülő ter- mészeti erőforrásokat is igénybe veszünk a bővítés érdekében. Az ökológiailábnyom-számítások – és álláspontunk – szerint a jelen világhelyzetre globálisan ez az állapot a jellemző.

A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Kutató- központja szerint a társadalmi jövőképesség egyfajta keretfogalom, amely keret többféleképpen is kitölthető. Lényege a tartós fennma- radás, a funkcionális működés, a jövőképalkotás és a stratégiai cse- lekvés. Továbbá felkészülés a változások befolyásolására vagy a lehetőségek kiaknázására vagy a kockázatok kezelésére (Szántó, 2018). Ez alapján a társadalmi jövőképesség a jelenben létező enti- tásokra értelmezhető, de erőteljesen a jövőre irányuló fogalom.

3 A szükséglet (needs) és az igény (wants) közötti különbségtétel stratégiai je- lentőségű e definíció pontos értelmezésekor. A szükséglet természettudományos alapon, objektíven kiszámítható (például hogy egy embernek naponta mekkora ener- giabevitelre van szüksége), míg az igény nagymértékben kulturális meghatáro- zottságú és közmegegyezés tárgya lehet. Éppen ezért ez utóbbi térben, időben és társadalmi entitásonként más és más lehet, ami egyben stratégiai mozgásteret is biz- tosít a döntéshozó számára, melyre e tanulmány is alapoz.

193

Környezeti fenntarthatóság és társadalmi jövőképesség első ráné- zésre egymástól nehezen megkülönböztethető fogalmak, jövőorien- táltságukat tekintve pedig egyértelműen közösek. Történelmileg érdemes figyelembe venni, hogy a fenntartható fejlődés fogalma a környezeti problémákra adott egyfajta válasz, és ebbe a probléma- körbe ágyazódik; míg a társadalmi jövőképesség ennél tágabb perspektívájú. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a környezeti fenn- tarthatósággal való, a humán és társadalmi vonatkozásokra érzé- keny felelős foglalkozás magában is jövőképes cselekedet, a kör- nyezetileg fenntartható entitás pedig társadalmilag jövőképes is egyben. Az új fogalom tehát a réginek csupán egyfajta átcsomago- lása. Ám a helyzet ennél összetettebb, érdemes alaposabb elemzés- nek is alávetni a fogalmak kapcsolatát, első körben a logikailag lehetséges alapeseteket sorra véve.

Kérdés tehát, hogy a két fogalom tartalmilag egyenrangú-e, és ek- képpen viszonyuk mintegy mellérendelő, vagy inkább az egymásba ágyazottság írja-e jobban le a kapcsolatukat?

Egymásba ágyazottság esetén két eset képzelhető el. Az első eset- ben a társadalmi jövőképesség fogalma definíció szerint tartalmaz- za, hogy a megcélzott folyamat, struktúra időben vég nélkül – kör- nyezeti értelemben is – fenntartható kell legyen. Más szóval: társa- dalmi jövőképesség nem képzelhető el környezeti fenntarthatóság nélkül. Ekkor a természeti erőforrások felélése, az eltartóképesség meghaladása fenyegetés, mely nyilvánvalóan elhárítandó probléma.

Épp olyan fenyegetés ez, mint a karóra számára az ütés és a víz (proofness). Ami társadalmilag jövőképes, az definíció szerint kör- nyezetileg fenntartható is. (Ha valami nem fenntartható, akkor ele- ve nem lehet jövőképes sem.) E megközelítés alapján a társadalmi jövőképességet a környezeti fenntarthatóság részeként kell kidol- gozni (1. ábra).

1. ábra: Társadalmi jövőképesség a környezeti fenntarthatóság részeként

Környezeti FENNTARTHATÓSÁG

társadalmi JÖVŐKÉPESSÉG

Az egymásba ágyazottság másik esete fordított viszonyt feltételez:

ekkor elképzelhetőnek tartunk társadalmilag jövőképes, ám hosszú távon nem fenntartható folyamatokat, struktúrákat (2. ábra). Ez esetben a környezetileg hosszú távon fenntartható struktúrák, fo- lyamatok nem szükséges, de lehetséges részei a társadalmi jövőké- pességnek. Ebben a megközelítésben, ami környezetileg fenntartha- tó, az definíció szerint társadalmilag jövőképes is. (Ha valami nem jövőképes, akkor eleve nem lehet fenntartható.) Ez esetben a kör- nyezeti fenntarthatóság témakörét a társadalmi jövőképesség része- ként kell kidolgozni. (Nézetünk szerint ez a fogalmak viszonyának egy kevéssé szerencsés felfogása volna, nem ezt javasoljuk. Legin- kább akkor képzelhető el, ha információk hiányában, vágyálmain- kat követve bizonyos társadalmilag kedvező struktúrákról azt felté- telezzük, hogy ezek környezetileg is fenntarthatók. Később azonban kiderülhet, hogy ez a feltételezés nem volt helytálló.)

2. ábra: Környezeti fenntarthatóság a társadalmi jövőképesség részeként

Az elméleti lehetőségek közül végül a két fogalom egymásba nem ágyazottságát is feltételezhetjük. Ekkor elképzelhetők olyan folya- matok, struktúrák, amelyek környezetileg fenntarthatók, de társa- dalmilag nem jövőképesek (lásd például a Fekete-Afrikában talál- ható életviszonyokat), illetve fordítva (lásd például azt az esetet, amikor háború van, és a társadalmi entitás rövid távú fennmaradása átmenetileg csak jelentős környezeti pusztítás árán érhető el) (3.

ábra). Ez esetben az elemzés tárgya lehet a jelen, a kiinduló helyzet meghatározása egyrészt fenntarthatósági, másrészt jövőképességi szempontból (az ábra mely cellájába tartozik a vizsgált entitás), majd a kívánatos cél meghatározása (mely cellába szeretnénk eljutni), s még inkább: miként. Természetesen ez esetben is azt tartjuk kívánatosnak, amikor egy entitás egyszerre fenntartható környezeti- leg és jövőképes társadalmilag (3. ábra, jobb alsó cella).

Társadalmi JÖVŐKÉPESSÉG

környezeti FENNTARTHATÓSÁG

195

Társadalmi JÖVŐKÉPESSÉG

NEM IGEN

Környezeti FENN- TARTHATÓSÁG

NEM IGEN

3. ábra: A társadalmi jövőképesség és a környezeti fenntarthatóság mellérendelt viszony esetén (a piros színárnyalatok a nem vagy kevéssé kívánatos, a zöld szín

a kívánatos kombinációt jelöli)

E tanulmányban mellérendelt viszonyt feltételezünk. Bár a társa- dalmi jövőképesség fogalma definíciószerűen tartalmazza az entitás tartós fennmaradására vonatkozó követelményt, a későbbiekben több olyan példát is bemutatunk, amelyek ugyan környezetileg fenntarthatók, de társadalmilag nem jövőképesek és nemkívánato- sak (3. ábra, bal alsó cella). (A 3. ábra felső sorának környezetileg fenntarthatatlan esetei e tanulmányban kevésbé hangsúlyosak. Fon- tos azonban, hogy hosszú távú társadalmi jövőképesség környezeti fenntarthatóság nélkül nem képzelhető el.)

1.2. SZENNYEZÉSELHÁRÍTÁS VS. TÁRSADALMI