A kár bekövetkezésének a helye

A kár bekövetkezésének helyét a Bíróság a következőképpen határozta meg: az a hely, ahol a kártérítési felelősséget eredményező károkozó cselekmény kifejtette káros hatását a károsultra.³ A kár bekövetkezésének helye ugyan sok esetben egybeesik a károsult lakóhelyével, a Bíróság azonban az alábbiakban ismertetett gyakorlata szerint „a kár bekövetkezésének helye” fogalom értelmezése során igyekszik szűkíteni annak lehetőségét, hogy a felperes a saját lakóhelye szerinti bíróság előtt érvényesíthesse az igényét.

Megjegyzendő továbbá, hogy ha a kár bekövetkezésének a helye nem állapítható meg, a felperes csak a károkozó cselekmény helye szerinti bíróság előtt érvényesítheti az igényét.⁴

B) A KÁR KÖZVETLENSÉGE

Ami a kár bekövetkezési helyének meghatározását illeti, annak szempontjából csak a károkozó cselekmény közvetlen károsultjánál fellépő, közvetlen kár vehető figyelembe. Nem adhat tehát alapot a joghatóság megállapítására az a hely, ahol a közvetlen károsult által elszenvedett kárral összefüggésben további károsultaknak kára keletkezett, így például, ha a német bank felfüggeszti a német fővállalkozó részére a hitel folyósítását, aminek következtében az építkezés leáll, ezért a francia alvállalkozók csődbe mennek, és ez kárt okoz az alvállalkozók francia anyavállalatának, úgy a francia anyavállalat nem érvényesítheti a székhelye, mint a kár bekövetkezésének helye szerinti bíróság előtt az igényt, mert nem közvetlen károsultja a károkozó cselekménynek. A Bíróság ezt azzal indokolta, hogy egyrészt a különös joghatósági szabály alapja a jogvita és a bíróság közötti szoros kapcsolat, amely ebben az esetben nem valósul meg, másrészt a tág értelmezés a joghatósággal rendelkező bíróságok megsokszorozódásához vezetne, ami felveti az összeegyeztethetetlen ítéletek veszélyét, harmadrészt pedig ez az értelmezési mód az Egyezmény (rendeletek) céljával ellentétesen jogosítaná fel a felperest, hogy a saját lakóhelye szerinti

1 ÖFAB-ítélet, C-147/12, EU:C:2013:490, 53-54. pont

2 Réunion européenne és társai ügyben hozott ítélet, C-51/97, EU:C:1998:509, 33. pont. Az adott ügyben a jogutódként fellépő biztosító nem a fuvarlevelet kiállító személlyel, hanem a tényleges fuvarozóval szemben érvényesített igényt, ezért a jogvita nem minősült szerződéssel kapcsolatos ügynek.

3 Shevill-ítélet, C-68/93, EU:C:1995:61, 28. pont

4 Dickinson/Lein 2015, para. 4.106.

bírósághoz forduljon.¹

Mindemellett a károkozó cselekmény közvetlen károsultja is csak az őt a cselekményből eredően közvetlenül ért kár bekövetkezésének helyére alapíthatja a bíróság joghatóságát. Az ügyben, melyben a Bíróság erre a következtetésre jutott, az olasz felperes az Egyesült Királyságban szeretett volna egy bankban váltót diszkontálni, a bank azonban kétes eredetűnek találta a váltókat és értesítette a rendőrséget, amely a felperest őrizetbe vette. A felperes a szabadon engedését követően a lakóhelye szerinti, pisai bíróság előtt kívánta az eseménnyel kapcsolatos kárát érvényesíteni a bankkal szemben, méghozzá nemcsak a váltók értékét, hanem a letartóztatása és számos szerződésszegés folytán keletkezett, valamint a jó hírnevének sérelme folytán bekövetkezett hátrányát is. A Bíróság álláspontja szerint a különös joghatósági okokat nem lehet az azokat igazoló körülményeken túlra kiterjeszteni, mert ez sértené az Egyezmény (rendelet) alapelveit és a felperes lakóhelye szerinti joghatóságra vezetne. Nem lehet ezért a kár bekövetkezésének helyét olyan szélesen értelmezni, hogy az magában foglalja azon helyet is, ahol az eredeti kár kedvezőtlen következményei érezhetőek. Az eredeti kárral kapcsolatos vagyoni következmények felmerülhetnek a károsult lakóhelyén, de attól eltérő helyeken is, és e helyek figyelembe vétele olyan bíróság joghatóságát alapozhatná meg, amely a jogvita elbírálására az Egyezmény (rendelet) céljai szempontjából – mint a bizonyítás hatékonysága – teljes mértékben alkalmatlan.²

A Bíróság azt is egyértelművé tette, hogy a kár bekövetkezésének helye nem azonos a károsult vagyona központjának helyével. A kár bekövetkezése helyének annyira széles értelmezése ugyanis, amely a joghatósággal rendelkező bíróság meghatározását egy olyan bizonytalan körülménytől tenné függővé, mint a károsult „vagyona központjának” helye, gátolná azt, hogy ésszerűen előrelátható legyen a joghatósággal rendelkező bíróság, továbbá leggyakrabban arra lenne alkalmas, hogy a felperes lakóhelye szerinti bíróság joghatóságát alapozza meg, amit az Egyezmény (rendelet) speciális esetektől eltekintve nem támogat. Ennek megfelelően, ha károsult kára abból ered, hogy egy másik tagállamban vagyona egy részét elveszítette, aminek következtében a teljes vagyonában is csökkenés állt be, akkor a kár bekövetkezésének helye nem a károsult vagyonának központjában van (ami tulajdonképpen egybeesik a károsult lakóhelyével).

A Kronhofer-ügyben egy Ausztriában élő felperes telefonos rábeszélés alapján részvény-elővásárlási szerződést kötött egy német céggel, és a cég számlájára jelentős összeget utalt át, amellyel a londoni tőzsdén spekulatív ügyleteket hajtottak végre, azok eredményeként pedig a felperes az átutalt összeg egy részét elveszítette. A Bíróság döntése értelmében, habár a felperes teljes vagyona csökkent, amire a felperes vagyonának központjában (a felperes lakóhelyén) került sor, a közvetlen kár nem a teljes vagyon csökkenése, hanem a befektetett összeg egy részének elveszítése volt, ezért a felperes vagyonának központja a joghatóságot nem alapozhatja meg.³ Ezt az elvet a Bíróság a későbbiekben is fenntartotta, azzal, hogy a joghatóságnak a felperes lakóhelyével egyező helyben történő megállapítása megalapozott akkor, ha a kárt okozó cselekmény vagy a kár ténylegesen ott következik be. Ha a felperes kára abból adódik, hogy a befektetéssel kapcsolatban a banktól nem kapott megfelelő tájékoztatást, akkor a kár ott következik be, ahol azt a befektető ténylegesen elszenvedi: ez lehet a felperes lakóhelyével egyező hely is, különösen, ha a kár a felperesnek az ezen a helyen székhellyel rendelkező banknál

1 Dumez France és társai ítélet, C-220/88, EU:C:1990:8

2 Marinari-ítélet, C-364/93, EU:C:1995.289

3 Kronhofer-ítélet, C-168/02, EU:C:2004:364

vezetett bankszámláján jelentkezik.¹

C) A KÁR BEKÖVETKEZÉSE HELYÉNEK KÜLÖNÖS ESETEI

A kartelltilalom megsértésével okozott, a mesterségesen megnövelt ár miatt fizetett többletköltség folytán felmerült kár bekövetkezésének helye főszabály szerint a károsultak székhelyén található.²

Fizikai, testi károkozás esetén a kár bekövetkezésének helye az a hely, ahol a sérülés vagy egészségi állapotromlás bekövetkezett, nem az, ahol súlyosabbá vált vagy ahol felfedezték.³ A termékfelelősségen alapuló ügyekben a kár bekövetkezésének helye az a hely, ahol a hibás termék által okozott eredeti kár ténylegesen megmutatkozik, amely a termék azon célra történő szokásos használata során keletkezett, amelyre a terméket szánták,⁴ ez például hibás alkatrész által a végtermékben okozott kár esetén lehet a végtermék előállításának a helye.⁵

Ha a kár egy hajó fedélzetén következik be, azt úgy kell tekinteni, hogy a kár bekövetkezésének helye az az állam, amelyben a hajót nyilvántartásba vették (amelynek zászlója alatt hajózik).⁶

D) A KÁR BEKÖVETKEZÉSÉNEK HELYE SZELLEMI TULAJDONHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK MEGSÉRTÉSE ESETÉN

A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogokkal kapcsolatos károkozást illetően a Bíróság megállapította, hogy a kár bekövetkezésének helye az állítólagosan megsértett jog természetének függvényében változhat. Annak, hogy egy adott tagállamban a kár bekövetkezhessen, az a feltétele, hogy az állítólagosan megsértett jog az adott tagállamban védett legyen, és emellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy mely bíróság van a legalkalmasabb helyzetben az állítólagos sérelem megalapozottságának megítélésére. A szellemi és ipari tulajdonjog állítólagos megsértése esetén, miután e jogok bejegyzéssel biztosított védelme a bejegyzés tagállamának területére korlátozódik, ennek a tagállamnak a bíróságai vannak a legalkalmasabb helyzetben a jogsértés elbírálására.⁷ Ennek megfelelően védjegy bitorlása esetén a kár bekövetkeztének helye a védjegy lajstromozásának a helye (figyelemmel arra, hogy a nemzeti védjegy lajstromozásával járó oltalom főszabály szerint a lajstromozó tagállam területére korlátozódik).⁸

Mindemellett a szerzői vagyoni jog állítólagos megsértését illetően a bíróság joghatósága akkor is megállapítható, ha a bíróság tagállama a hivatkozott vagyoni jogokat védelemben részesíti, és fennáll annak a veszélye, hogy az állítólagos kár az adott bíróság illetékességi területén bekövetkezik. A kár esetleges bekövetkezésének veszélye különösen abból eredhet például, hogy a bíróság illetékességi területén is hozzáférhető internetes oldalon keresztül beszerezhető azon

1 Kolassa-ítélet, C-375/13, EU:C:2015:37, 50. 54. és 55. pont

2 CDC Hydrogen Peroxide ítélet, C-352/13, EU:C:2015:335, 52. pont

3 Dickinson/Lein 2015, para. 4.109.

4 Zuid-Chemie-ítélet, C-189/08, EU:C:2009:475, 32. pont

5 Saenger/Dörner 2015, Art. 7, Rn. 32.

6 DFDS Torline-ítélet, C-18/02, EU:C:2004:74, 44. pont

7 Pinckney-ítélet, C-170/12, EU:C:2013:635, 32-34. és 37. pont

8 Wintersteiger-ítélet, C-523/10, EU:C:2012:220, 25. és 29. pont

alkotás többszörözött példánya, amelyhez a kérelmező által hivatkozott jogok kapcsolódnak.^.1 Az interneten megvalósuló szerzői jogsértés esetén a kár bekövetkezésének helye az a hely, ahol hozzáférhető az a weboldal, ahol a művet közzétették, feltéve, hogy az adott tagállamban a mű szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt áll.² Ezzel kapcsolatban a Bíróság rögzítette, hogy a különös joghatósági szabály alkalmazása nem követeli meg azt, hogy a szóban forgó, internetes tevékenység az adott tagállamot célozza.³

E) A KÁR BEKÖVETKEZÉSÉNEK HELYE SZEMÉLYISÉGI JOGSÉRTÉS ESETÉN

A személyiségi jogsértések körében a nyomtatott sajtó által elkövetett nemzetközi becsületsértés esetén a sértő közzététel által a természetes vagy jogi személy becsületében, jó hírnevében okozott sérelem azokon a helyeken jelenik meg, ahol a kiadványt forgalmazták, feltéve, hogy az áldozatot ezeken a helyeken ismerik. Valamennyi olyan tagállam a kár bekövetkezése helyének minősül tehát, ahol ezek a feltételek megvalósulnak. Ez az elv az igazságszolgáltatás hatékony működésével van összhangban: annak a helynek a bírósága a legalkalmasabb a jogsértés elkövetésének és a megfelelő kártérítésnek a megítélésére, ahol a kiadványt forgalomba hozták és ahol az áldozatnak állítása szerint kára keletkezett⁴ (az érvényesíthető igény köréről lásd a 3.

pontban foglaltakat). Ami a felperesnek az adott tagállamban való ismertségét, mint a Bíróság által állított feltételt illeti, az a joghatóság megállapítása tekintetében akként értelmezhető, hogy ha a felperes állítása szerint az adott tagállamban jogsérelem érte, akkor meg lehet állapítani a joghatóságot, figyelemmel arra, hogy ez a körülmény egyébként bizonyításra szorulhat, illetve anyagi jogi kérdésnek minősülhet.⁵

Az interneten megvalósított személyiségi jogi jogsértés esetén a kár bekövetkezési helyének megállapítására más szempontok szerint került sor, miután a tartalom internetes honlapon való közzététele különbözik a nyomtatott kiadványok területileg behatárolt terjesztésétől, és főszabály szerint arra irányul, hogy a tartalom mindenütt jelen legyen. E tartalmat az egész világon meghatározhatatlan számú internetfelhasználó nyomban letöltheti, függetlenül attól, hogy közzétevőjének szándéka arra irányult-e, hogy azt a letelepedési helye szerinti tagállamon kívül is letöltsék, és a letöltések kívül esnek a hatókörén. Az internet tehát csökkenti a terjesztéshez kapcsolódó kritérium hasznosságát, mivel az interneten közzétett tartalom főszabály szerint bárhol hozzáférhető, és valamely konkrét tagállam vonatkozásában műszakilag sem mindig lehetséges teljes bizonyossággal és hitelt érdemlően számszerűsíteni a terjesztést, ennélfogva nem mindig lehetséges felmérni a kizárólag e tagállamban okozott kárt sem. Erre figyelemmel az interneten keresztül megvalósuló személyiségi jogi jogsértés esetén a kár bekövetkezésének helye az a hely, ahol a sértett érdekeinek a központja található, ami általában a szokásos lakóhelyének felel meg, de olyan tagállamban is lehet, ahol a személy nem rendelkezik szokásos lakóhellyel, de más körülmények, mint például valamely szakmai tevékenység gyakorlása az ezen állammal való különösen szoros kapcsolatra utalnak.⁶

F) A KÁR BEKÖVETKEZÉSÉNEK HELYE TISZTÁN PÉNZÜGYI KÁR ESETÉN

A „hely[…], ahol a káresemény bekövetkezett” nem jelenti a kérelmező lakóhelyét, ahol

1 Pinckney-ítélet, C-170/12, EU:C:2013:635, 43-44. pont

2 Hejduk-ítélet, C-441/13, EU:C:2015:28

3 Pinckney-ítélet, C-170/12, EU:C:2013:635, 42. pont

4 Shevill-ítélet, C-68/93, EU:C:1995:61, 29-31. pont

5 Simon 2010, 15-24.

6 eDate Advertising és társai ügyben hozott ítélet, C-509/09 és C-161/10, EU:C:2011:685, 45-49. pont

vagyonának központja található, kizárólag azon az alapon, hogy pénzügyi kára vagyona egy részének valamely másik tagállamban történő elvesztéséből ered.¹ Úgy tűnt, hogy a Bíróság a Kolassa-ítéletben oldotta a Kronhofer-ítéletben megfogalmazott elvet, amikor megállapította, hogy a kérelmező lakóhelye szerinti bíróság a kár bekövetkezése címén joghatósággal rendelkezik akkor, ha a kár közvetlenül e kérelmezőnek az e bíróságok illetékességi területén székhellyel rendelkező banknál vezetett bankszámláján következik be.²

A Bíróság ugyanakkor a Universal Music ítéletben rámutatott, hogy e megállapítás az említett ítélet alapjául szolgáló ügy sajátos összefüggéseibe illeszkedik, amely ügyet több, az említett bíróságok joghatóságának elismerése mellett szóló körülmény fennállása is jellemezte. ³ Következésképpen egy tisztán pénzügyi kár, amely közvetlenül a kérelmező bankszámláján következik be, önmagában nem minősíthető a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja szerinti

„releváns kapcsolótényezőnekˮ. E tekintetben rá kell mutatni arra is, hogy nem kizárt, hogy egy olyan társaság, mint a Universal Music, választhatott, mivel több olyan bankszámlája is van, amelyekről kifizethette volna az egyezség szerinti összeget, így az a hely, ahol e számla található, nem minősül szükségképpen megbízható kapcsolóelvnek. A tisztán pénzügyi kár indokoltan csak abban az esetben teszi lehetővé azt, hogy a kérelmező az ilyen kár bekövetkezésének helye szerinti bírósághoz nyújtson be keresetet, ha az ügy többi sajátos körülménye is e bírság joghatósága mellett szól.⁴

IV. AZ EGYES FÓRUMOK ELŐTT ÉRVÉNYESÍTHETŐ IGÉNYEK KÖRE