ÉS MIKOR FELMEGY VALA JÉZUS JERUZSÁLEMBE, ÚTKÖZBEN CSUPÁN A TIZENKÉT TANÍTVÁNYT VÉVÉN MAGÁHOZ, MONDA
NÉKIK: ÍMÉ, FELMEGYÜNK JERUZSÁLEMBE, ÉS AZ EMBERNEK FIA
ÁTADATIK A FŐPAPOKNAK ÉS ÍRÁSTUDÓKNAK; ÉS HALÁLRA KÁRHOZTATJÁK ŐT, ÉS A POGÁNYOK KEZÉBE ADJÁK ŐT, HOGY
MEGCSÚFOLJÁK ÉS MEGOSTOROZZÁK ÉS KERESZTRE FESZÍTSÉK; DE HARMADNAP FELTÁMAD.
Amikor Jézus Krisztus kijelentette tanítványainak, hogy neki fel kell mennie Jeruzsálembe, ott megfogatni és szenved-ni a vallási vezetőktől, akkor a tanítványok nem értették, mi-ről szólt. Péter így fordult Jézushoz: „Kedvezz Uram magad-nak, ne legyen ez néked.” Az Úr azonnal felismerte Péter megnyilvánulásában a Sátán közeledését, és azért szólt neki olyan keményen: „Távozz tőlem Sátán, mert nem vagy bölcs az isteni dolgokban, hanem az emberekében.” Hiszen az em-ber nem értheti meg az isteni dolgokat, nem képes felfogni, hogy miért csak ez az egyetlen lehetőség van, hogy szenvedni, megvettetni és meghalni; és csak úgy menni be a dicsőségbe.
A Sátán most is pontosan ezt próbálja elhitetni az Ő követői-vel: Kedvezz magadnak, nem kell azt olyan szorosan venni.
Ne menj végig a szenvedéseken, hiszen a hívő ember élete csupa napsugár. Tele van örömmel, ne is foglalkozz a negatív dolgokkal, ha hiszel, akkor az életed csak boldogság lesz.
De Jézus Krisztus tudta, hogy ez nem így van. Minden őszinte keresztyén tudja, hogy ez nem így van az Ő követői életében sem, hiszen ők pontosan értik, mert megtapasztalják, hogy mit jelent az, amit Jézus Krisztus mond: Bizony, bizony mondom néktek, hogy sírtok és jajgattok ti, a világ pedig örül:
ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul.
Az asszony mikor szül, szomorúságban van, mert eljött az ő
23 órája: de mikor megszüli az ő gyermekét, nem emlékezik töb-bé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra. (Já-nos 16:20-21)
Amikor az ember dönt Jézus Krisztus mellett, akkor ha-mar ki is rajzolódik a szeme előtt az Ő követésének ára. A döntés ekkor válik nagyon komollyá.
Az Úr sokféle példázatban mondta el tanítványainak azt, hogy élet csak a halálon keresztül jöhet létre. Amikor a görö-gök Őt akarták látni, akkor így mutatkozott be: „Bizony, bi-zony mondom néktek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt te-rem.” (János 12:24). És nyilvánvalóvá tette mindenki számára, aki Őt akarja követni: „Aki szereti a maga életét, elveszti azt;
és a ki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.” (János 12:25) Aki pedig neki akar szolgálni, annak Őt kell követnie, és ott kell lennie, ahol Ő van – mondja a következő versben.
Csak úgy lehetséges, hogy az élet tovább áradjon és újabb életet hozzon, hogy először átmenjen a halálon és a megsem-misülésen. Így volt ez Jézus Krisztusnál, így van ez azoknál is, akik Őt követik. Pál apostol úgy fejezi ki ezt levelében: „Min-denkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jé-zusnak élete is látható legyen a mi testünkben. Mert mi, a kik élünk, mindenkor halálra adatunk a Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben. Azért a halál mi bennünk munkálkodik, az élet pedig ti bennetek. (2 Korinthus 4:10-12)
Igen, bennünk a halálnak kell munkálkodnia azért, hogy másokban az élet munkálkodhasson. E nélkül egyetlen szép, módszeresen felépített prédikáció se érheti el a hatását.
Azt mondta Jézus: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Is-ten Fiának szavát, és a kik hallják, élnek. (János 5:25) Csak
ak-24
kor tud szólni az Isten Fia az övéin keresztül, csak akkor fog-ják meghallani a halottak az Ő szavát, ha Ő megszületik ben-nük, ha Ő él bennük. Ehhez pedig nekik is át kell menni a ha-lálon.
Azokban az időkben, amikor a keresztyéneket mindenféle módszerrel üldözték, sokkal inkább kézzelfogható volt min-denki számára, hogy mit jelent ez, hogy mi ez az ár, amit az Ő követéséért fizetni kell. A hitvallásért pénzbírság, vagyonaik elkobzása, börtön, kínzás vagy éppen mártírhalál is várt a ke-resztyénekre. Ezt kellett mérlegre tenniük.
A vallásszabadság idején ez elhomályosodik, mint ha ér-vényét veszítette volna az Úr jövendölése. Pedig az Ő követő-inek a keresztet minden időben fel kell vennie, csakhogy a fél-revezetés sokkal kifinomultabb egy ilyen szabadságban. A jó-lét és a vallásszabadság a test szabadságát is magával hozza, mely teljességgel lehetetlenné teszi a kereszt vállalását. Míg egy kemény keresztyénüldözéses időszakban a Sátán meg-próbálta a híveket eltéríteni azon szándékuktól, hogy Krisztu-sért minden szenvedést vállaljanak be; addig a jelenvaló sza-badságban a test jólétének és kényelmének, az evilági élveze-teknek elfogadását kínálja fel, mely kimondatlanul is a kereszt megtagadását jelenti.
Ezt a kérdést nagyon komolyan kell vennünk, mert ha va-laki nem tagadja meg önmagát, nem utasítja el a világ kínála-tát egy anyagi jólét, a szórakozás és a test élvezete iránt, az nem veszi fel Jézus Krisztus keresztjét és nem követi Őt. Ezzel nem is jut oda, ahova Ő jutott, hiszen nem ugyanazon az úton jár. Ez a kérdés fokozottan időszerű most, amikor a szórako-zásnak, a testi kényelemnek, az anyagi javaknak soha nem lá-tott kínálata kísérti és ejti rabul a keresztyéneket. Ennek a célt tévesztett, az anyagi világ által rabul ejtett életnek semmi köze nincs a krisztusi úthoz. Ez nem más, mint a kereszt teljes elke-rülése, amikor a Sátán azt mondja: Kedvezz magadnak! Élj jól,
25 élvezd az életet. És ha megteszed, akkor már nem is kell arról beszélnie, hogy kerüld el vagy utasítsd vissza a keresztet, hi-szen ezzel már meg is tetted. Szépen eljárhatsz a gyülekezet-be, éneklésekre, jó társaságod lehet, de a kereszthez semmi közöd.
Kérdezd meg magadat: szenvedsz Krisztusért vagy élsz a világ kínálatával? Mi tölti ki idődet, napjaidat és gondolatai-dat? Mennyi időt áldozol munkádra, a szórakozásra, kirán-dulásokra, és mennyi időt töltesz a Golgotán?
Ezért nem beszél sokat a mai keresztyénség a keresztről és a szenvedésekről. Azért, mert a kereszt teljesen összeegyez-tethetetlen ezzel a kényelmet és a testi élvezeteket hajtó élet-tel. Vagy az egyik, vagy a másik. Ha pedig az egyik jellemző a hívőkre, akkor miért beszélnének a másikról.
Kedvezz magadnak – erről szólnak a reklámok, ezt suly-kolja belénk az egész világ. Tedd kényelmesebbé az életedet, vedd meg magadnak azt, amit kívánsz. Kedvezz magadnak – ezt mondja nekünk is a Sátán. Mert jól tudta, hogy ha Jézusnál ezzel a kísértéssel célt ér, akkor az egész megváltás művét romba döntheti. Jól tudja azt is, hogy ha velünk ezzel a kísér-téssel célt ér, akkor a mi megváltásunkat is romba döntheti.