Idegen nyelven tanított tantárgyak

A 16-19. században az idegen nyelven tanító-nevelő intézményekben azok az idegen nyelvek jelentek meg, amelyet az iskolát fenntartó Rend tagjai anyanyelvként beszéltek, vagy amilyen anyanyelvű tanítókat át tudtak hívni a Rend más (gyakran más országban működő) intézményeiből. A 20. század eleji idegen nyelvű ágazatokban viszont erőteljesebben hangsúlyozódik egy-egy nyelv szerepe, s kevésbé a szervezeté, amely a nyelv tanítását vállalja. A 4.4. táblázatban bemutatott iskolákban a tannyelvek jelenléte és funkciója szélsőséges értékeket mutat: van olyan iskola, ahol egyetlen tantárgy idegen nyelvű oktatása folyik (Sárospatak), máshol a honismereti tárgyakon kívül minden idegen nyelven van (Redemptorisszák). Az egyik intézmény az első évfolyamtól (Redemptorissza nővérek), a másik a harmadiktól (Premontrei gimnázium), míg megint másik (Sárospataki Ref. Gimn.) a negyedik osztálytól kezdi az idegen nyelven tanítást. Az látszik, hogy az idegen nyelv is bejárta azt az utat, amit az anyanyelv járt be a nevelés történetében, csak ennek az útnak az időtartama rövidebb. A 20. század elején a nyelvi, nyelvtudásbeli értéket hangsúlyozták:

„nem válunk franciákká, németekké” azáltal, hogy franciául, németül tanulunk – hangsúlyozták az idegen nyelven tanító iskolák. S bár az ilyen jellegű mondatok arra utalnak, hogy ismert volt a tanítási nyelv identitásra gyakorolt hatása (hiszen ezt a nemzetiségek iskoláztatásakor erőteljesen érvényesítették is), az idegen nyelvek esetében ezt nem kötötték konkrét tantárgyi tartalmakhoz – ezért nem rendelkeztek arról, hogy az idegen nyelv mekkora időtartamban és milyen tantárgyakban jelenjen, jelenhet meg.

A két nyelven tanító iskolának az egyik ismérve és jellemzője hogy bizonyos tantárgyakat egyik nyelven, más tantárgyakat egy másik nyelven tanítanak, mely nyelvek közül az egyik nem a tanuló anyanyelve. Ebből kifolyólag e nyelvek tantárgyak közötti felosztása alapkérdés mind a nyelv, mind a nem nyelvi műveltség kiépülése szempontjából. Mivel az anyanyelv a bázisnyelv, ezért a két nyelven tanító iskolák ma már előszeretettel adják meg programjuk jellemzésére azt, hogy mikor és melyik tantárgy tanítása folyik a célnyelven, esetünkben idegen nyelven. A tantárgyak tanítási nyelvéről való gondolkodásra kevés utalást találtunk a dokumentumokban, az idegen nyelven tanított tantárgyakat jellemzően indoklás nélkül

csupán felsorolták. A 4.1. ábrán szemléltetjük, hogy a nevelés történetében talált idegen nyelven tanító iskolák mely tantárgyakat nevezték meg iskolai értesítőikben.

4.1. Ábra. Idegen nyelven oktatott tantárgyak a neveléstörténetben azonosított kétnyelvű iskolákban

Forrás: iskolai értesítőkből és egyéb forrásokból azonosítható tantárgyi idegen nyelvű tanítás²³ (Az iskolák listáját lásd a 4.4. Táblázatban)

A továbbiakban néhány dokumentált iskola esetében részletesen megmutatjuk a kétnyelvű oktatás sokszínűségét és közös vonásait. A leírások különböző mélységben érintenek tannyelvpedagógiai jellemzőket, s változó az is, amilyen területekre ezek vonatkoznak:

 Az idegen nyelv, az idegen nyelvű tantárgyak valamint a magyar nyelvű tantárgyak kapcsolata néhány konkrét intézményben.

 Az idegen nyelv oktatásának jellemzői a kétnyelvű iskolai környezetben.

 Az idegen nyelvű tantárgyi tanítás az idegen nyelvű ágazatokban, ezen belül o az egynyelvű foglalkozások,

o a kétnyelvű foglalkozások– egy tanárral, o a kétnyelvű foglalkozások – két tanárral,

23 A Sárospataki Református Gimnázium Angol ágazata esetében az eredeti óratervet vettük alapul, s 0

Angolkisasszonyok Notre-Dame Orsolya Jezsuita fiúisk. Angolkisasszonyok Rőser Sárospatak Gödöllő Pannonhalma Redemptorissza rend N-D de Sion Angolkisasszonyok

17.sz 18.század 19. sz. 20.század

o a kétnyelvű tanítás – évfolyamváltással jellemzői.

Ezeket a kérdéseket érintik az iskolai dokumentumokban, amikor egy-egy iskolai kétnyelvűséget vagy egy tantárgyon belüli kétnyelvűséget jellemeznek. A különböző iskolákban tapasztalt közös vonások alapján állapítható meg, hogy mit is jelentett ebben az időszakban az idegen nyelven, két nyelven tanítás, tanulás. A továbbiakban erre térünk ki, s bemutatjuk és elemezzük az iskolai tanítás tantárgyi-tannyelvi szerkezetét.

Budapest, Angolkisasszonyok Sancta Maria leánygimnáziuma

Wald Mária 1628-ban az intézmény-alapításkor, angol, olasz és német tanítónőkről ír Pázmány Péternek, alátámasztva kérvényét. 1777-ben már 300 tanítványuk volt. Az Angolkisasszonyok intézetében 1816-től német, 1868-tól magyar a tannyelv. A Rend budapesti Sancta Maria leánygimnáziumában a „belső növendékek” 1868-tól franciául és németül tanultak. A konkrét tantárgyaknak nem volt különösebb jelentősége; a róluk szóló leírásban példát olvashatunk. Lehet, hogy több, lehet, hogy máskor más tantárgyak tanítása volt idegen nyelvű. A cél azonban világos, egyes tantárgyak idegen nyelven tanítása a nyelv tökéletes elsajátítását segíti elő: „a francia és a német nyelv tökéletes elsajátítása céljából egyes tantárgyakat franciául és németül adtak elő, pl. franciául a növénytant, németül az állattant” (Ang.Ért.1918/1919:3). Ez ugyanaz a logika, amit a latin nyelv tanításakor, a latin nyelvű tanításkor alkalmaztak.

Sárospatak, Angol Internátus

A Sárospataki Református Kollégium Gimnázium angol programot beköszöntő első tájékoztató és tanterv tartalmazza az I-IV. gimnáziumi osztályok nyelvi tanulmányait, mely szerint ezen az iskolafokon „képessé kell, hogy tegyék az angol-gimnázium tanulóit arra, hogy a felsőbb osztályokban (V-VIII.) egyes tantárgyakat angol nyelven tanuljanak, olyan fokozattal, hogy a legfelsőbb osztályban több tárgyat tanulhassanak angolul” (Sárospataki.

Ért. 1931/1932:11). Az elképzelés szerint ezek a tárgyak a világtörténelem, a földrajz, a természetrajz és a filozófia lett volna. Az 1931/1932. tanévben beiskolázott első évfolyam az 1935/1936. tanévben érte el a világtörténelem angol nyelvű tanulását és meg is kezdte azt.

Az 1938/39. tanévben megtorpan a felmenő rendszer a világtörténelem tanításában is. A világtörténelem tantárgyban négy éves stagnálás után, 1941-42-ben visszafejlődés mutatkozik. A háború miatt ezt az egyetlen angol nyelvű tantárgyat sem tudták valamennyi évfolyamon át felfejlesztve tartani. Valójában a sárospataki angol iskola az idegen nyelv tantárgyi oktatásán, az internátusi nyelvhasználaton kívül csak a világtörténelem idegen nyelvű tanítását oldotta meg. Az intézmény kétnyelvűsége ebben állt.

A második világháború után a VKM 37.000/1945. sz. rendelete alapján az iskola a gimnáziumi I. osztály helyett megnyitotta – a nyolcosztályos általános iskola – V. osztályát. „Tekintettel intézetünk angol tagozatása, hogy azt még jobban kidomborítsuk, az általános iskola V.

osztályában a természeti ismeretekből, számtanból és énekből 1-1 órán az illető tantárgy

tantervszerű anyagával foglalkozott az angol tanár; természetesen szoros együttműködésben a szóban forgó 3 tantárgy szaktanárával. […] Ha tantárgyi ismeretekben kevesebbet is kaptak a tanulók ezekben az órákban, azt, amit kaptak, alaposan elmélyítették és közben megtanultak egy csomó szót és kifejezést angol nyelven” (Sárospataki. Ért.

1945/1946:46). Egy évvel később, 1946/1947. tanévben az általános iskola V-VI. osztályaiban egy énekórát „az angol nyelvoktatás szolgálatába” állítottak. 1948-ban az iskolát államosították.

Gödöllő, Lycée Français

Az 1939-ben jóváhagyott francia tanterv (Külön Magy.1942) jelzi a gödöllői iskolai kétnyelvűséget, a tantárgyak nyelvek szerinti megosztását (4.2. Ábra). Ez az iskolai tájékoztató is aláhúzza azt, hogy a magyar tantervektől csak minimális mértékben tér el, például a francia nyelv és a francia nyelven tanítás esetében. Ugyanakkor az óratervek összehasonlításakor több lényeges különbséget találunk. Például, a III-VI. osztályban heti 1 órás külön magyarórát iktattak be Az elérhető óraszám így heti 31-35 óra lett. A Francia Gimnázium nevelési tervében a növendékek délelőtti órájához kötelező délutáni nevelőintézeti francia nyelvi foglakozások tartoznak, miként Sárospatakon. A Gimnáziumban

„franciául tanítjuk az ókori történelmet (Antiquité), a latin nyelvet és a franciát.”

4.2. Ábra. Idegen nyelv és idegen nyelvű tantárgyak óraszáma a gödöllői Francia Gimnáziumban

Forrás: Iskolai évkönyvek

6 6 5 5 4 4 4

1 5

9 9 9 7 12

25 25

22

18 20 20 22 21

0 5 10 15 20 25 30 35 40

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

Évfolyam

Heti óraszám

Idegen nyelv Idegen nyelvű tantárgyak Magyar nyelv és tantárgyak

Pannonhalma, Olasz Gimnázium

Pannonhalmán az iskola előbb csak az alsóbb osztályokra készítette el a tanítás tervét, hogy majd a tapasztalatok birtokában alakítsa, véglegesítse. „A tananyagbeosztás csak az első két évre van kidolgozva a többi hatra a főbb pontok leszögezésével elkészült a vázlat”

(Pannonhalmi. Ért. 1940/1941:32). Egy tanévvel később, az I-IV. osztályra is elkészült a tervezet. Ezt az Országos Közoktatási Tanácsnak küldték meg véleményezésre.

„Oktatómunkánk a VKM 22527/45. III. számú rendeletével jóváhagyott helyi tanterv alapján folyt, az élő idegen nyelvek – elsősorban az olasz – alaposabb tanítását teszi lehetővé intézetünkben” (Pannonhalmi. Ért. 1941/1942:22).

A helyi tanterv szerint az I. és a II. osztályban a latin nyelv helyett az olasz nyelvet tanították heti 6 illetve 5 órában, s az olasz nyelv az I. osztályban az osztályfőnöki órától is kapott egy órát (Pannonhalmi.Ért. 1944/1945:63). A III. osztálytól kezdve szerepel a latin, az V.

osztálytól a német nyelv. A tanítás nyelve az alsóbb évfolyamokban a magyar nyelv, csak a felsőbb osztályokban lesz egy-két tantárgynak a nyelve az olasz. Három tanévnyi nyelvtanulás után a történelem tantárgyat kezdték olasz nyelven tanítani, majd hetedikben követte a művészettörténet (4.3. ábra) (V.K.M. 1842/1944. eln.sz.m.).

4.3. Ábra. Idegen nyelv és idegen nyelvű tantárgyak óraszáma a pannonhalmi Olasz Gimnáziumban

Forrás: Iskolai évkönyvek

6 5 5 5 4

3 3

3 1

24 25 25 22 24

28 30 32

0 5 10 15 20 25 30 35

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

Évfolyam

Heti óraszám

Idegen nyelv Idegen nyelvű tantárgyak Magyar nyelv és tantárgyak