A neveléstörténeti elemzés azt mutatja, hogy az idegen nyelvi tagoathoz elegendő egy tantárgy idegen nyelvű tanítása, ezekhez internátusi nyelvhasználat tartozott. Az 1987-es koncepció szerint a kétnyelvű oktatásban öt tartárgyban megvalósuló idegen tannyelvi jelenlét szükséges, ebből kettő kétnyelvű. 2014-ben akkor támogatott egy kétnyelvű iskola, ha legkevesebb három tantárgy, legkevesebb két évig idegennyelvű/kétnyelvű. E kéttannyelvűség a programra érvényes, függetlenül attól, hogy vannak-e olyan évfolyamai, ahol a tanítás kizárólag a tanuló anyanyelvén folyik, vagy tantárgyak, amelyeknek tanításakor áttérnek az anyanyelvre. A 12.2 Ábra a rendszerszintű tannyelvpolitikai szabályozás de facto tanórai megvalósulását mutatja, azt, hogya döntési kompetencia leadásával a szabályozás a tannyelvpedagógiai jelenségkörébe került át.
12.2 Ábra. A két tanítási nyelvű iskolai program tannyelvi-tantárgyi megosztásának rendszerszintű szabályozása és intézményi megvalósulása
Egyetlen tantárgy sem idegen nyelvű
Két tanítási nyelvű iskolai program
Minden tantárgy idegen nyelvű
Tantárgyon belül megosztott
tannyelvek
Tanórákhoz kötött kétnyelvűség
Tantárgyak között megosztott
tannyelvek
Intézményi szinten végzett kutatással az látszik, hogy a kétnyelvű programban alapvetően három tannyelvhasználat különíthető el, s ezek egymáshoz lazán kapcsolódnak. A tematikai tannyelvhasználat tannyelvpolitikai döntésen alapul, melyet módosíthat az időszakos nyelvváltás, mely az iskolai programban lehet tervezett és spontán/kényszerű is. Pl. hirtelen tanárhiány esetén áttérnek anyanyelvű tanításra vagy új, idegen nyelven tanítani képes pedagógus beállásakor idegen nyelvre egy adott tantárgy esetén. A neveléstörténetben – idegen tannyelvről kiadott központi jogszabály előtt – felekezeti vagy intézményi hatáskörben szabályozott nyelvi nevelési stratégia érvényesült idegen anyanyelvű tanár beállításával és/vagy internátusi nyelvhasználattal (12.3 ábra). Az idegen anyanyelvű pedagógus alkalmazása a kétnyelvű oktatásban évszázados gyakorlat.
12.2. Ábra. Az intézményi szinten szabályozott kétnyelvűség
A pedagógiai hatás meghatározó szereplője a pedagógus. Szakmai minőségének része az adott tantárgy tanítási nyelvének ismerete, s idegen nyelven való tanítási kompetenciák, beleértve a döntési kompetenciát a nyelvek tanórai használatáról. A 4. Ábrán a pedagógusi döntésekkel előállt alapvető nyelvhasználati típusokat mutatom be. Ez esetben is nyelvváltás alatt az idegen nyelvről anyanyelvre való átváltás értem. A spontán nyelvváltást a tanórai folyamatok alakítják. Kezdeményezheti a pedagógus és a tanuló. Hatása azonnali, rövid ideig tartó és rövid távú. A didaktikai nyelv-váltás lehet tervezett (pl. a szakkifejezések tanításakor előre elkészített anyagok bevitele az órára), s lehet ez is spontán, pl. ha didaktikailag magyarázat szükséges egy adott tartalom megértéséhez. Kezdeményező a pedagógus.
Hatása a tervezett megoldástól függ, spontán megoldáskor rövid ideig tart (néhány perc) és
Tematikus tannyelv-váltás
Magyar történelem
magyarul Egyetemes történelem idegen
nyelven
Időszakos tannyelv-váltás
Egyik évben magyarul
Másik évben idegen nyelven
Nyelvi nevelési stratégia
Peadgógushoz kötött nyelvhasználat
Internátusi nyelvhasználat
elvek húzódnak meg, s hosszabb távon, rendszerszerűn hatnak. Pl. a pedagógus meggyőződése arról, hogy a tantárgyi követelmények akkor teljesíthetők, ha a tanórát magyarul vezeti, a szakkifejezéseket két nyelven a tanulóknak rendelkezésre bocsátja, s a dolgozatot idegen nyelven íratja meg – az értékelés nyelve alapján dől el, hogy egy tárgy magyar nyelvű-e vagy idegen nyelvű. A neveléstörténetben az anyanyelvre való átváltás diglossziás jelleget viselt, amig az anyanyelv fejlesztése nem volt cél. Ma arra találtunk példát, hogy az idegen nyelvűség az anyanyelv előnyére oly mértékben háttérbe szorul, hogy a tudás nem lesz teljesértékű azon a nyelven vagy nem lesz transzferálható egyik nyelvről a másikra. A kompetencia-alapú anyanyelvre való átváltás mögött az egyes kompetenciákhoz való értékalapú viszonyulás áll, pl. ha a nyelvtan tanítását anyanyelven, a beszédkészség fejlesztése idegen nyelven folyik, s ide tartozik a szaknyelvtanítás mint sajátos feladat. A neveléstörténetben a kommunikációs készségek fejlesztése érdekében a hétköznapi helyzetekben idegen nyelvre váltottak át (12.4. ábra).
12.4. Ábra. A pedagógusi nyelvváltás és nyelvhasználat jellemzői
Ezek alapján állítható, hogy a tannyelvpolitika és tannyelvpedagógia kapcsolata egymást erősítő és gyengítő elemek rendszere. A tannyelvpolitikai célokat annak megfelelő tannyelvpedagógiával lehet elérni. Ugyanakkor a tannyelvpedagógia mutathat olyan mintázatot, amely egy adott kétnyelvű típuson belül működve implicit fokozza egy másik típushoz való közeledést, s kibillentheti a nyelvgazdagító programot saját tannyelvpolitikai
Spontán nyelvváltás anyanyelvre
Fegyelmezés Pihentetés
Tanulói kérésre Pedagógusi nyelvtudáshiány
Motiválás
Didaktikai szempontú átváltás
anyanyelvre
Előzetes tudás feltárása
Magyarázat, szakkifejezések
Visszacsatolás
Tanítási folyamathoz kötött
Nyelvhasználati stratégia
Sturkturális, funkcionális, interakciós
Diglossziás
Kompetencia-alapú
irányából, céljából. Ugyanakkor a tantárgyak tannyelvi megosztásánál megálló központi szabályozás növelheti az intézmény és pedagógus mozgásterét, ha ebbéli döntési szabadságát az adott oktatáspolitika biztosítja, ami az intézmény pedagógiai hozzáadott értékképző funkcióját javíthatja.
A magyarországi kétnyelvű oktatás történetében és jelenkorában jellemzőnek találtuk, hogy a központi döntéssel támogatott, iskolába exportált kétnyelvű oktatás a működés személyi és tárgyi feltételeinek optimalizálásában volt erős, s intézményi hatáskörben hagyta a finomabb pedagógiai megoldások alkalmazását a célok elérésére. Azokban az esetekben, amikor a fenntartó és intézmény volt a meghatározó ágens a létesítésében, és nem volt központi előírás, akkor a nyelvi fejlesztéshez maga által előírt kereteket teremtett, s a szükséges szakértelmet a pedagógushoz rendelte és ellenőrizte. Ha határozott elvárásként jelenik meg az egynyelvűség, akkor ahhoz idegen anyanyelvű pedagógus alkalmazása mellett döntenek.
Összességében az mondható, hogy a bemeneti és kimeneti szabályozás keretei között a tannyelvpedagógia szakmai elhanyagolása mind a tannyelvpolitikai, mind a pedagógiai célok elérését veszélyeztetheti. Mivel a kétnyelvű oktatás iránt a magasabb társadalmi státuszú családok érdeklődnek, így az eredményességi kritériumok teljesítésében – iskolafoktól függően – inkább a családok szociokulturális háttere, mintsem a pedagógiai hatásfok látszik meghatározónak. A kétnyelvű oktatási kínálat szűkítése vagy a többletköltség tanulókra való áthárítása a képzés szelektív funkcióját erősíthet, a jó nyelvtudáshoz jutásban a társadalmi esélyegyenlőtlenséget növeli.
13 M ELLÉKLET
13.1. Táblázat. A kétnyelvű iskolákban két nyelven tanulók 2014. évi OKM teszteredményei a 10. évfolyamon
Régió Matematika
teszteredmény 2014
Szövegértés
teszteredmény 2014
Budapest
Mean 1707,9836 1678,1193
N 2569 2569
Std. Deviation 183,34465 174,78224
Minimum 1031,34 956,39
Maximum 2298,92 2182,64
Range 1267,58 1226,25
Közép-Magyarország
Mean 1850,3923 1789,6508
N 336 336
Std. Deviation 176,18946 160,42913
Minimum 1220,36 817,97
Maximum 2298,92 2173,99
Range 1078,57 1356,02
Közép-Dunántúl
Mean 1786,1678 1749,0368
N 688 688
Std. Deviation 170,33824 169,95688
Minimum 1217,93 1069,72
Maximum 2241,41 2158,25
Range 1023,48 1088,53
Nyugat-Dunántúl
Mean 1683,8969 1674,0740
N 1406 1406
Std. Deviation 188,82458 177,55542
Minimum 1142,48 1061,32
Maximum 2209,78 2166,04
Range 1067,30 1104,72
Dél-Dunántúl
Mean 1661,3200 1645,8068
N 1014 1014
Std. Deviation 198,02756 187,51373
Minimum 1088,21 1000,31
Maximum 2270,09 2112,17
Range 1181,88 1111,86
Észak-Magyarország
Mean 1721,6081 1696,5937
N 1488 1488
Std. Deviation 183,07418 177,39052
Minimum 989,55 792,48
Maximum 2275,36 2193,38
Range 1285,81 1400,90
Észak-Alföld
Mean 1676,4847 1647,0069
N 1954 1954
Std. Deviation 201,21378 189,18176
Minimum 1008,13 981,73
Maximum 2298,92 2182,57
Range 1290,79 1200,84
Dél-Alföld
Mean 1706,4711 1677,1119
N 1884 1884
Std. Deviation 191,18403 178,52832
Minimum 1085,85 1083,35
Maximum 2261,74 2205,63
Range 1175,89 1122,29
Total
Mean 1705,8963 1679,2315
N 11339 11339
Std. Deviation 192,56449 181,77740
Minimum 989,55 792,48
Maximum 2298,92 2205,63
Range 1309,38 1413,16
13.3 Táblázat. Kétnyelvű iskolai tanulók teszteredményének átlaga iskolatípus szerint
Report
Az iskola típusa A diák standard
matematika pontszáma
A diák standard szövegértés
pontszáma
8 évfolyamos gimnázium Mean 1900,3847 1838,0414
N 203 203 Std. Deviation 166,20835 121,05978
Minimum 1424,89 1462,30
Maximum 2298,92 2154,87
Range 874,03 692,57
6 évfolyamos gimnázium
Mean 1797,3811 1755,1380
N 451 451
Std. Deviation 190,38650 161,19194
Minimum 1116,18 1125,98
Maximum 2298,92 2125,84
Range 1182,74 999,86
4 évfolyamos gimnázium
Mean 1752,8164 1737,0288
N 5243 5244
Std. Deviation 176,29872 159,46744
Minimum 1071,00 1050,44
Maximum 2298,92 2205,63
Range 1227,93 1155,19
szakközépiskola
Mean 1683,5088 1651,2808
N 4910 4909
Std. Deviation 175,08244 164,67496
Minimum 1031,34 817,97
Maximum 2298,92 2220,81
Range 1267,58 1402,84
szakiskola
Mean 1470,4926 1428,3948
N 1333 1337
Std. Deviation 163,38774 156,72038
Minimum 989,55 792,48
Maximum 2034,04 1975,98
Range 1044,49 1183,50
Total
Mean 1697,9084 1670,7485
N 12140 12144
Std. Deviation 196,64532 187,34784
Minimum 989,55 792,48
Maximum 2298,92 2220,81
Range 1309,38 1428,34
Forrás: OKM tanulói adatbázis 2014. 10. évfolyam