A hét magyarországi régió, Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld közül70 az elmúlt negyed században a fővárosi agglomeráció megerősítette dominanciáját, a területi-statisztikai régiók között pedig mélyültek a gazdasági és a társadalmi különbségek. A hagyományos kelet-nyugat differenciálódás mellett, a Dunántúlon, a déli térség leszakadása miatt létrejött egy észak-déli lejtő is. Az egy főre jutó GDP alapján Magyarország egyike az Európai Unió azon országainak, amelyekben a legnagyobbak a területei különbségek. A hátrányos helyzetű területeken (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország) tartósan csökken a népesség (miközben a kedvező helyzetű régiókban emelkedik, például Közép-Magyarország). Átrendeződnek az etnikai arányok. Az utóbbi jelenség a roma népesség nagyfokú és egyre növekvő területi szegregálódását jelenti, képzettségi mutatóik alacsonyak, a munkanélküliség magas.71
A települési jellemzők az iskoláztatásban általában is aránytalansággal jár; a főváros és megyeszékhelyek gazdasági, kulturális vonzerejének növekedése és a városiasodás az iskolákat, szülőket is ide vonzza, ami a kistelepüléseken működő iskolák leépülésével jár.
Ezek egyik megnyilvánulása a több mint 200 kistelepülési általános iskola bezárása az elmúlt másfél évtizedben, ami ugyan minden régiókban előfordult, de döntően az Észak-magyarországi és a Dél-dunántúli kiürülő, apró településekre jellemző. A hátrányos helyzetű régiókban a mobilitási esélyek minimálisak, súlyosak az egészségügyi és a szociális problémák és erősödnek a nagyvárosok és a kistelepülések közötti különbségek (Horn 2009).
A kétnyelvű oktatást nézve, annak regionális jellemzőt: a tanulók száma Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon nőtt leginkább, két régióban – Észak-Közép-Magyarországon és Dél-Dunántúlon – csökkent, a többiben kisebb mértékben emelkedett. Valamennyi régiót vizsgálva a hátrányos helyzetű régiók (Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország) vesztik kéttannyelvűségi pozíciójukat, az előnyösebb régiók nyernek tanulókat. Észak-Magyarország megtartja iskoláiban a kétnyelvű tagozatot és tanulóit, Dél-Dunántúlon felére csökken a kétnyelvű iskolák száma és csökken a tanulók száma is (9.2. táblázat).
9.2. Táblázat. Kétnyelvű iskolában tanulók száma régiónként 2008-2015 között
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
701996 XXI törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
71 Eurostat 2014.
Észak-Magyarország 5 394 3 584 3 869 4 298 4 834 4 825 5 047 5 015 Észak-Alföld 3 357 2 972 3 524 4 066 4 333 5 148 5 505 5 579 Dél-Alföld 3 260 2 639 2 839 3 150 3 448 3 409 4 081 4 377 Közép-Magyarország 13 612 10 628 11 613 13 968 15 110 14 355 15 552 16 086 Közép-Dunántúl 1 664 1 271 2 130 1 863 2 499 2 950 3 064 2 849 Dél-Dunántúl 2 168 1 911 2 186 2 706 2 978 2 018 1 940 2 003 Nyugat-Dunántúl 3 314 2 578 2 660 2 701 3 068 3 485 4 078 3 439 Forrás: KIR statisztikák
A nyelveket tekintve legnagyobb arányú növekedés az angol kétnyelvű osztályokban tanulók számában és Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon volt. A német kétnyelvű iskolai tanulólétszám minden régióban ingadozik. Az iskolaszám/tagozatszámon belül egyes régiókban nőtt a többnyelvű iskolák száma, ami azt jelenti, hogy meglévő kétnyelvű iskolában újabb nyelvre nyitnak osztályt, vagy egyidejűleg nyitnak több tannyelvre. Például, Észak-Alföldön 2008-ban még csak egy többnyelvű iskola volt, 2015-ben már öt. Ugyancsak egy ilyen iskola volt Dél-Dunántúlon, amiből 2015-re kettő lett.
A következőben két olyan régiót vizsgálunk meg részletesebben, amelyek a regionális jellemzői szerint hátrányosnak mondhatók, mégis az egyikben a kétnyelvű oktatásban résztvevő tanulószám csökkent, a másikban nőtt. Harmadikként megvizsgáljuk az előnyösnek mondható Közép-Magyarország régió kétnyelvű iskolai alapadatait, itt a kétnyelvű tanulók egyharmada tanul.
9.3.1 Dél-Dunántúl régió
Habár a kétnyelvű tanulók száma folyamatosan nő a vizsgált időszakban, a Dél-Dunántúli régió vesztett mintegy 6 osztálynyi tanulót 2008 és 2015 között (a tanulók száma 2168 főről 2003 főre csökkent).72 A célnyelvenkénti adatokat tekintve: a francia és az olasz célnyelvet tanulók száma jobban, a spanyol célnyelvet tanulók száma kevésbé csökkent, viszont – a többi régiótól eltérően – csökkent az angol célnyelven tanulók száma. Dél-Dunántúlon 2008-ban 19 kétnyelvű intézmény volt, mely szám 2015-re 14-re csökkent. E régió aránya az összes kétnyelvű iskolát tekintve 9%-ról 6%-ra esett. A Dél-Dunántúli régió volt az 1987-es kéttannyelvű iskoláztatás bevezetésének egyik nagy nyertese, akkor több nyelv és intézmény
72A lakosság száma csökken ebben az időszakban: 2008-ban a kb. 1 millió lakos 2013-re 920 ezerre csökkent. URL: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/regiok/deldun/deldun1312.pdf (Utolsó
koncentrálódott itt (Pécsett, Mohácson), s a következő időszakban is jelentős fejlesztések terepe volt – főleg a középiskolában.
9.3.2 Észak-Alföld régió
A másik hátrányos helyzetű régióban találjuk a két nyelven tanulók számában a legnagyobb növekedést: 3357 főről 5579 főre. Az iskolák száma 2008-2015 között 22-ről 39-re nőtt, a kétnyelvű iskolahálózatban a régió arányát ez 10%-ról 12%-ra módosította. A nyelvenkénti adatokat tekintve a francia célnyelv 10 főt vesztett a vizsgált időszakban, az olasz 14-et, a spanyol célnyelvet tanulók száma 100 főről 21 főre csökkent.73 Az angol és a német célnyelven tanulók száma majdnem megduplázódik, közben a németül tanulók létszáma ingadozik (9.3. ábra). Az Észak-Alföldi régió az egyike volt azoknak a régióknak, amelyben a kezdeti időszakban gyorsan reagáltak a kétnyelvű iskoláztatásra, új tagozatokat nyitottak – főleg az általános iskolában.
9.3. Ábra. Észak-Alföld kétnyelvű iskolai tanulók száma nyelvenként 2008-2015 között
Forrás: KIR statisztikák
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/debreceneuregio.pdf (Utolsó letöltés 2016. május 2.)
(9.4. ábra). Az iskolák száma csak kettővel nőtt, arányuk az összes kétnyelvű iskolához képest csökkent, 36%-ról 32%-ra. Közép-Magyarországon a népesség arányához képest kevesebb kétnyelvű iskola nyílt 1987-ben – a vidék támogatásának szakmapolitikai elveihez illeszkedően (Vámos 2015).
9.4. Ábra. Közép-Magyarország kétnyelvű iskolai tagozatain tanulók száma nyelvenként
Forrás: KIR statisztikák