HUBERT EMIL – OSVÁT ERNŐNEK

Bpest 1906 X/28.

[Budapest, 1906. október 28.]

Kedves Osvát!

Ambrus Zoltán úr megbízásából kérlek, légy szíves őt holnap hétfőn este 10[-]kor a Mátyás Király kávéházban felkeresni.

Üdvözöl igaz híved

Hubert [Címzés:]

Nagyságos Osvát Ernő úr író Budapest

VII Sajó ucca 5 A.

K: OSZK Kt. Fond 253/777.

Dat.: fpb: Bp., _ _ 9. (a boríték csonka) – épb: nincs.

Hubert Emil (1877–1930 után) bölcsészdoktor, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárosa; 1906 őszén a Szerda szerkesztője. A lap bukását követő sajtóbotrány hatására állásából felfüggesztették, azonban a hónapokig tartó vizsgálat végül semmi törvénybe ütközőt nem talált. A húszas években Hubert kereskedőként dolgozott, majd Ausztráliába vándorolt ki. – A Szerda irodalmi rovatát Ambrus Zoltán vezette, megjegyzendő, hogy Ambrus csak szokványos honoráriumra tartott igényt (lásd Kunz 1948, 17).

INDULÁS

Motívumok

Osvát Ernő 1905-ös Figyelőjében már együtt áll az induló Nyugat gárdája, Ignotus azonban hiányzik közülük. A Figyelő fiatal írói 1906 őszén a Szerda nevű rövid életű folyóiratnál tűnnek fel, és Ignotus is a Szerda kedvéért hagyja ott Kiss József lapját, A Hetet, amelynek megelőzőleg másfél évtize-dig munkatársa volt.

Ignotus A Nyugat útja című áttekintésében később úgy emlékezik, hogy ő már az 1890-es években érezte az új írói nemzedék „következését”: „S ek-kor fogadtam meg, […] hogy nem nyugszom, míg szavam nem lesz az iroda-lomban, s e szót mindig az ifjakért emelem majd fel, s a szabadságért, hogy olyanok lehessenek, amilyenek…”¹ Ignotusnak A Héttől való távozása azonban nem annyira „irodalomtörténeti” megfontolásokra vezethető visz-sza, mint inkább a Szerda által felajánlott rendkívül vonzó fizetésre (a lap-tulajdonos Gundel Antal számára apja, Gundel János, a kor híres vendég-lőse biztosította az induló költségeket). E tekintetben sokatmondó Ignotus utolsó, A Hét számára írt tárcája, amelyben legkedveltebb alteregója, Emma asszony alakja mögé rejtőzve egy belvárosi, hatszobás lakás gondjairól refe-rál Kissnek. Az élet dolgait kedélyes felületességgel szemlélő Emma sorain hirtelen átüt az aggódás: felsejlik a „budapesti vagyontalan és közepes jöve-delmű polgárság” réme, „az öngyilkosságig keserves és reménytelen” elprole-tárosodás. A drágaság, a lakásuzsora és a cselédmizéria következményeként jelentkező deklasszálódás, amelynek folytán – állítja Emma – a jobb napokat látott polgár „soha – értsük meg: soha, de soha életében, hacsak valakit ki nem rabol, vagy meg nem üti a főnyereményt, nem fog első osztályon utazni, páholyban ülni, fiákeren járni, finom fehérneműt viselni, s más ehető ételt enni, mint amit maga főz, ha ugyan tud, és ráér főzni”.²

Ignotusék a Báthory utca 6. szám alatti (bérelt) lakásukban gyakran ren-deztek társasági összejöveteleket. Szobalány, szakácsnő és dada dolgozott

ná-1 ignOtus 1930, 6.

2 [ignOtus] emma: Levél arról, hogy nem kapok szakácsnét. = A Hét, 1906. szeptember 16., 609–610.

luk, a gyerekek mellé külföldről hozattak nevelőnőt.³ Ignotus kedvelte a jól szabott ruhákat, a drága szállodákat, az elsőrangú fürdőhelyeket. Ha a nagy-közönség előtt másként állította is be magát, élvezte és igényelte ezt a polgári mércével fényűzőnek mondható életformát. Ignotus Pál szerint az apja „finy-nyás úr volt, aki fizikailag szenvedett”, ha például a vonaton másodosztályon kellett utaznia.⁴

A fentebb említett főnyeremény szempontjából Ignotus 1906 őszén rosz-szul választ, hiszen a nagy hírveréssel október 3-án meginduló Szerda hét szám után csődbe megy. Fizetésére – szerződés alapján – öt évig így is jogosult volna, azonban Az Újságban megvádolják, hogy összeszövetkezett Hubert Emillel, a Szerda szerkesztőjével: ők ketten elejétől fogva a csődre spekulál-tak. (Mily érdekes, hogy az első, „leleplező” cikket Kiss József sógora, A Hét munkatársa, Kóbor Tamás jegyzi.⁵) A kibontakozó sajtópolémiában kéttu-catnyi cikk teregeti ki a hetilap belviszonyait, és ugyan a lapok nagyobbik része Ignotus igaza mellett érvel, a dolgok ilyetén való alakulása őt is kelle-metlenül érinti, újságírói presztízse is jelentősen sérül. Feltehető, hogy a szer-ződésben foglalt teljes összeget sem fizetik ki számára, és mivel A Héthez már nem térhet vissza, a megszokott életvitelhez szükséges pénzt más forrásokból kell előteremtenie: kenyéradó lapja, a Magyar Hírlap mellett megpróbálko-zik az Új Időkkel, a Vasárnapi Újsággal, a Politikai Hetiszemlével, a Pester Lloyddal és még számos egyéb orgánummal.⁶

1907. október 31-én Ignotus apja, Veigelsberg Leo főbe lövi magát a Pes-ter Lloyd szerkesztőségében. A korabeli lapok közül több is részletesen is-merteti a körülményeket, a Pesti Hírlap szerint Veigelsberg Leo tragédiája a kezelhetetlen adósságok miatt következett be. Tartozásai évek óta halmo-zódtak, hitelezői közül többen „a bírói eljáráson kívül más módokon is zak-latták”.⁷ Ignotus adósságai az elkövetkező években megnövekednek, való-színűsíthető tehát, hogy Veigelsberg Leo tartozásaiból visszamaradtak olyan kötelezettségek, amelyeket fiának kell törlesztenie.

Fenyő Miksa 1901-ben szerezte meg a jogi doktorátust a budapesti egye-temen, ám az ő pályája sem szokványosan alakult. Önálló ügyvédi irodát nyitott, de képtelen volt eligazodni a perrendtartás útvesztőiben, és az iroda

3 A Báthory utcai enteriőr megtekinthető Bródy Sándor Ignotusról szóló cikkéhez kapcsoló-dóan = Új Idők, 1907. február 3., 133.

4 ignOtus Pál 1989, 48.

5 [KóBOr Tamás] –r.: Egy lapalapítás története. = Az Újság, 1906. november 18., 13. – A Szerda történetéről lásd KOsztOlánczy 2002, 100–121.

6 Ignotus – Ady Endrének. [Budapest, 1907. április 17.] = ael1, 209–210.

7 [Név nélkül:] Veigelsberg Leo öngyilkossága. = Pesti Hírlap, 1907. november 1., 9–10.

csődbe ment. Öregkori emlékezéseiben szórakoztató epizódként idézi fel az esetet, azonban a Nyugat indulása előtti években azt sem tartotta kizártnak, hogy visszaköltözik a szülőfalujába, Mélykútra, hogy ott kezdjen új életet.

Adósságok nyomasztják, hiszen jövedelmeinél ő is rendre többet költ. Az ál-modozó, illúziókat kergető Fenyő sorsában ekkor következik be a fordulat.

Megüresedik egy másodtitkári állás a Gyáriparosok Országos Szövetségé-nél, és Fenyő – baráti összeköttetéseinek köszönhetően – elnyeri azt. Fenyő még Gyulai Pál lapjánál, a Budapesti Szemle munkatársaként ismerte meg Hatvany Lajost, akinek apja, Hatvany-Deutsch Sándor a GYOSZ egyik al-elnöke volt. Ifj. Chorin Ferenc, Fenyő egyetemi barátja pedig idősb Chorin Ferencet győzte meg: ezáltal a GYOSZ elnökének a jóindulata is biztosít-tatott. Mindazonáltal a szervezet vezetői eleinte korántsem bíznak a fiatal, irodalmi érdeklődésű másodtitkár jogi tudásában, mígnem Chorin Ferenc felfigyel Fenyő stiláris felkészültségére, majd szemléleti nyitottságát és írás-készségét „a pénzügyek komor és felelős intézője”, Hatvany-Deutsch Sándor is méltányolni kezdi.⁸

Van, amikor a pénz hiánya nyomja rá a bélyegét egy ember indulására, és a fiatalkori botlások évekre-évtizedekre árnyékot vetnek. Azt gondolnánk, hogy Hatvany Lajos, aki dúsgazdag családban nőtt fel, céljait e háttér segít-ségével könnyebben valósíthatta meg. Az elképzelései azonban távol estek azoktól, amelyeket édesapja, Hatvany-Deutsch Sándor gondolt ki elsőszü-lött fia számára, jelesül, hogy minden erejével a családi cégbirodalom érde-kében munkálkodjék.

A Deutsch Ignác és Fia nagykereskedés – amelyet 1856-ban jegyeztek be a pesti váltótörvényszéknél – a századfordulóra egész vállalatbirodalommá terebélyesedett. A hatvani Deutschok döntő szerepet vittek a Concordia Gőzmalom és az Első Budai Gőzmalmi Társulat megalapításában; sörgyárak, gabonaipari cégek és cukorgyárak (Hatvan, Sárvár, Sarkad, Oroszka, Nagy-surány) kiterjedt hálózatát hozták létre. Szerte az országban sok ezer hold-nyi földterületet birtokoltak, s nem mellékesen, 1867-ben megvásárolták a négyezer holdnál nagyobb hatvani uradalmat az egykori Grassalkovich-kas-téllyal együtt.⁹

Hatvany-Deutsch Sándor talán el sem tudta képzelni, hogy valaki eluta-sítsa a vagyongyarapítással járó felelősségteljes, de irigyelt életpályát. Pedig

8 Fenyő 1994, 65–67, 132–137.

9 KOncz E. 1983, 28–30.

Lajos nevű fia, aki 1880-ban született Budapesten,¹⁰ alkalmatlannak érezte magát a családi tradíció folytatására – és habitusa alapján valószínűleg kép-telen is lett volna milliós érdekeltségek igazgatására. A kegyesrendiek gim-náziumában abszolvált közepes érettségi után mégis irodistának állt a családi vállalat Mérleg utcai központjában, kedvetlenül és pontatlanul eleget téve a hivatali feladatoknak. Irodalomkritikusi karrierről álmodva 1900 elején elküldte írásait Gyulai Pálnak, aki elfogadta Hatvanyt a Budapesti Szemle dolgozótársának. Amikor Hatvany Budapesten tartózkodott, szinte naponta meglátogatta Gyulait, felolvasott, korrektúrázott, üzeneteket közvetített. De az irodai bérszámfejtés elől sem menekülhetett. Hónapról hónapra meg kell küzdenie a Gyulai által kidolgozott honoráriumszámítási rendszerrel: ekként küldtek az íróknak „15 frt és 72, meg 89 krajcárokat”.¹¹ Hatvany egyetemi tanulmányokba is Gyulai biztatására kezdett: 1900 tavaszán a németországi Freiburg egyetemére iratkozott, majd 1900 őszétől 1903 végéig a budapesti bölcsészkarra járt, és a következő évben itt szerzett doktori fokozatot klasszi-ka-filológiából.¹²

Ezt a pályamódosítást még Hatvany-Deutsch Sándor is elfogadta, a na-gyobbik fiú tehát akadémiai karriert fog befutni. Hatvany Lajos időközben a kortárs, általa szecessziósnak mondott irodalom vonzáskörébe kerül. „Felfe-dezi” magának Kiss Józsefet és A Hét íróit, Berlinben pedig modern színházi kísérletek alakítják szemléletmódját. Irodalmi otthonra Osváték Figyelőjé-ben talál, Gyulaitól is eltávolodik, bár személyes kapcsolatukban ez nem je-lent törést.

Hatvany 1906-ban Berlinbe utazik, hogy disszertációt írjon a római episz-tolográfiáról, azonban képtelen az előadásokra figyelni. Ő csakis a művekkel akar találkozni, és dühös, mert úgy érzi, hogy a filológiai fejtegetések eltérí-tik eredeti céljától. Könyvet tervez a filológia felettébb káros voltáról, végül órai jegyzeteit és hozzájuk fűzött kommentárjait rendezi sajtó alá.¹³ A

tud-10 Születési neve hatvani Deutsch Lajos, ugyanis édesapja, Deutsch Sándor 1879-ben hatvani előnévvel nemességet kapott. Deutsch Sándor 1897-ben vezetéknevét Hatvany- Deutschra változtatta, majd az uralkodó 1903-ban – több más zsidó származású üzletemberrel együtt – őt is a főrendiház tagjává nevezte ki. 1910-ben Hatvany-Deutsch Sándor bárói rangot kapott; Hatvany-Deutsch Lajos a Deutsch nevet 1917-ben elhagyta.

11 hatvany laJOs: Gyulai Pál estéje. = Nyugat, 1909. december 16., 684–708, i. h. 698.

12 A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja. Bp., 1901–1904, Egyetemi Könyvnyomda.

13 A könyv először németül jelent meg: Die Wissenschaft des nicht Wissenswerten. Ein Kollegienheft von Ludwig hatvany. Leipzig, Julius Zeitler, 1908. – Magyar kiadása: A tudni-nem-érdemes dolgok tudománya. Ford. Szőllősy Klára. Bp., Gondolat, 1968.

ni-nem-érdemes dolgok tudománya, mint minden pamflet, elfogult: izgatott manír homályosítja el az alapkérdéseket, például azt, hogy magukat a klasz-szikus szövegeket – hogy mást ne mondjunk: a szavakat – hogyan értenénk meg, ha nem lenne filológia. Hatvany a könyvével némi ismertségre tesz szert, főként Berlinben, de akadémiai pályafutásának ily módon vége szakad:

a könyvben idézett német professzorok nem bocsátják meg, hogy nevetsé-gessé tették őket.¹⁴

1907 elején eldöntött dolog a Figyelő feltámasztása, immáron stabilabb gazdasági alapokon. Az előfizetési felhívás február második felében jele-nik meg, az aláírók: Ady Endre, Ambrus Zoltán, Biró Lajos, Beck Ö. Fülöp, Cholnoky Viktor, Elek Artúr, Fenyő Miksa, Kaffka Margit, Hatvany Lajos, Heltai Jenő, Ignotus, Jób Dániel, Kabos Ede, Molnár Ferenc, Osvát Ernő, Révész Béla, Róbert (Kovács) Jenő, Szini Gyula.¹⁵ A tulajdonosok Fenyő, Osvát és Ignotus lesznek – nem tudni, Ignotust ki kéri fel –, de elhatáro-zásuk szerint a lapot csak akkor indítják meg, ha legalább 1200 előfizetőre számíthatnak. Kalkulációik szerint a „kéthetes, négyíves politikamentes re-vue-féle” 50 forint ívhonoráriumot adhat, de Ignotus már ekkor távolabbra tekint: a lapból elterjedt és aktív vállalatot akar létrehozni, amely adott eset-ben egy nagyobb kiadó figyelmét is magára vonhatja, hogy az „felnőtt felté-telekkel” átvegye, azaz megvásárolja.¹⁶

Fenyő Miksa mintegy száz címre Hatvany Lajos névjegyével is elküldi felhívásukat, és a beérkező húsz-egynéhány előfizetést látszólagos elégedett-séggel nyugtázza. Fenyő azonban sejti, hogy a tervezett 1200 előfizetőnek legfeljebb a felét sikerül majd összegyűjteniük.¹⁷ Valóban, az induló lapnak, amely az utolsó pillanatban kapja a Nyugat nevet, mintegy ötszáz előfizetője lehet,¹⁸ számuk fél év alatt emelkedik 7-800-ra.¹⁹ Az első számok finanszíro-zásához szükséges hitelt Fenyő szerzi meg, s ő tárgyal a nyomdával is,²⁰ mivel azonban a lap eleve deficites, a hitelt sem tudják visszafizetni. Már a kezdet

14 Lásd Hatvany Lajos – Ady Endrének. [Budapest, 1908. november 21–22.] = AEL2, 100–101.

15 A Figyelő előfizetési felhívásának korrektúrája [1907. február], K: OSZK Kt. Fond 253/695. – Fényképmásolatát lásd a Mellékletben.

16 Ignotus – Ady Endrének. [Budapest, 1907. április 17.] = AEL1, 209–210.

17 Fenyő Miksa – Hatvany Lajosnak. [Budapest, 1907. április 9.] = lengyel György 1989, 111–112. (részletek)

18 FarKas 1935, 43.

19 Feljegyzések, 110.

20 eleK 1937, 5.

kezdetén látszik, hogy hamarosan valóra válik Fenyő jóslata, miszerint vál-lalkozásukkal legfeljebb „erkölcsi sikereik számát” gyarapítják majd.²¹

Ekkor kerül sor Hatvany Lajos közbelépésére. 1908. január 9-én Ignotusék estélyt adnak, amelyre meghívják Hatvanyt is, és az ő kérésére a vendé-geknek „felvezetik” Ady Endrét.²² Hatvany, aki a Vér és arany című kötet-ről szóló elragadtatott kritikát addigra már megírta a Huszadik Századnak,²³ e naptól a költő személyének is rajongójává válik (legalábbis az év novem-berében bekövetkező duk-duk botrányig). A vacsorán, vagy néhány nappal később, Ignotus és Fenyő rábeszélik Hatvanyt, publikáljon a Nyugatban, és mint Farkas Lujza írja: „Kevéssel azután, hogy Fenyő felkérésére Hatvany az írógárdához csatlakozott, a Nyugat pénzügyi helyzete megjavult.”²⁴ Hat-vany írásai már az 1908. január 16-i számban helyet kapnak, csatlakozását tekintve tehát nem tűnik korainak a január eleji időpont.

Hatvany először formálisan, száz példányban rendeli meg a lapot,²⁵ hama-rosan azonban kisebb-nagyobb pénzösszegek is érkeznek a szerkesztőség cí-mére. Ady áprilisban Fenyőnek ír, hogy Hatvanytól kérjen támogatást az ő részére is. Fenyő a helyzetet akkor még alkalmatlannak érzi, de május 20. kö-rül meglátogatja Hatvanyt, aki készséggel nyitja meg pénztárcáját.²⁶ Adynak égetően szüksége van a pénzre, hiszen 1908-ban a Nyugaton kívül csak a ha-lódó Budapesti Naplótól számíthat rendszeres jövedelemre, nevét – a dara-bont múlt miatt – viszolygással emlegetik budapesti sajtókörökben.²⁷

Mun-21 Fenyő Miksa – Hatvany Lajosnak. [Budapest, 1907. április 9.] = lengyel György 1989, 111–112. (részletek)

22 Az érintett kifejezése, lásd Ady Endre – Diósi Ödönnének. [Budapest, 1908. január 11.] = AEL2, 8.

23 hatvany Lajos: Egy olvasmány és egy megtérés története. = Huszadik Század, 1908. március, 234–244. – vö. Hatvany Lajos – Ady Endrének. [Berlin, 1908. március 15.] = AEL2, 35–36.

24 FarKas 1935, 44. – Farkas Lujza a Nyugat finanszírozásáról Fenyő Miksa szóbeli közlései alapján írt; könyvének egy másik helyén (33) utal arra, hogy Hatvany csatlakozását Ignotus is forszírozta.

25 Fenyő Miksa – Hatvany Lajosnak. [Budapest, 1911. december] = LHL, 140–142.

26 AEL2, 49, 54, 354, 359.

27 A király 1905-ben – a parlamentáris formák mellőzésével – „ügyintéző kormányt” ne-vezett ki, s ennek vezetésére br. Fejérváry Gézát, a darabonttestőrség parancsnokát jelölte ki.

Vészi József, a Budapesti Napló főszerkesztője kilépett a szabadelvű pártból, és lapjával az új kor-mány mellé állt, Vészit később a darabont sajtóiroda vezetésével is megbízták. Ady tehát egy olyan orgánumnál dolgozott, amely a Bécsből jövő utasításokat reformként tálalta, és mindezt sajátos hangulatú darabont retorikával körítette (lásd például [Név nélkül:] A turha. = Buda-pesti Napló, 1905. november 26., 1–2). Ebben az érvrendszerben központi helyet foglalt el az ázsiai állapotok emlegetése, az ispánok-grófok, a maradiság és a vidékiesség szidalmazása (hiszen az ún. vármegyei ellenállás vidéken bontakozott ki). A korabeli olvasó Ady ugar-verseit,

ame-kakedve is csökken, hetekig készül egy-egy esszére vagy kritikára, verseit pedig maga sem tartja mindig sikerülteknek. 1910-től a Nyugat-szerkesztők többször szembesítik költői erejének fogyatkozásával, Hatvany viszont zűrös életmódjának várható következményeire figyelmezteti.

Az Adynak juttatott pénz a költői tehetségnek szól, de mi az az ellenszol-gáltatás, amelyet a Nyugat-szerkesztők nyújthatnak Hatvany számára?

Hatvany Lajos az 1906–1907-es egyetemi évtől kezdődően német és ma-gyar nyelvterületen egyszerre szeretne érvényesülni. Berlinben megismer-kedik Kamilla Eibenschütz színésznővel, akit később feleségül akar venni.

Budapesthez meglévő kötelékek kapcsolják, itt él házasságon kívül született két gyermeke, Viola és Károly, és édesanyjuk, Kovács Júlia.²⁸ A Nyugat hős-korának kulcsfigurái mindannyian számításba vétetnek a Kovács Júlia kö-rüli feladatok ellátására. Hatvany már 1904-ben tárgyalt Ignotusszal egy „kis lyány naplójának” kiadásáról – Kovács Júlia szépirodalmi ambíciókat is dé-delgetett, és Hatvany Ignotustól várta, hogy segítsen a kézirat megjelenteté-sében (erre akkor nem került sor).²⁹ Sikeresebbnek bizonyul Fenyő felkérése, aki feleségével mint Kovács Júlia „ügyvédei” vállalják a budapesti háztartás felügyeletét.³⁰ Fenyő írásos beszámolókat küld Hatvanynak, s szorgalmát nö-veli, hogy feltorlódott adósságait a báró segítségével rendezi.

1908 tavaszán Fenyő már Ignotusszal együtt látogatja Kovács Júliát és a gyerekeket. Fenyő intézi a lakásbérletet, a vízcsapok, az ajtók és a betört ab-lakok javíttatását.³¹ Utóbbiak korántsem indokolnák a Nyugat-szerkesztők jelenlétét, a valódi feladat Kovács Júlia szándékainak kipuhatolása. Hatvany ellenőrizni akarja a gyerekek neveltetésének színvonalát, a lakást egy

idő-lyek a darabontújság címlapján, a vezércikkek alatt jelentek meg, akár politikai reklámköltészet-ként is olvashatta. E darabont kontextus persze idővel „lehullott” a versekről, de a budapesti sajtó irányítói nem felejtették el Ady szerepvállalását, és arról is mindenki tudott, hogy Ady a sajtóiroda tagjaként – külön honoráriumért – névtelen cikkeket is írt. A darabont kormány bukása után a sajtóiroda munkatársainak működését felfüggesztették. Ady az elmaradt végki-elégítésért pert indított a kincstár ellen – a pert minden fórumon elvesztette. Közben a Bu-dapesti Napló anyagi helyzete is megrendült. Ady 1907 elején Ignotusnál érdeklődött, hogy Vésziékkel szakítva hol találna alkalmaztatást. Ignotus 1907. január 14-i levelében szembesí-tette Adyt azzal, hogy a magyar sajtópiacon nincsen számára hely. (Lásd AEL1, 192–194, 477, 501–503, 534–536, 542–543.)

28 Hatvany életének ezen vonatkozásairól először Buda Attila írt A levelezések őszintesége avagy a filológus kategorikus imperatívusza című tanulmányában (lásd Buda 1998).

29 Ignotus – Hatvany Lajosnak. [Budapest, 1904. január 1.] = LHL, 17.

30 LHL, 612.

31 Fenyő Miksa – Hatvany Lajosnak. [Budapest, 1908. április 5., illetve május 25.] = LHL, 30; Buda 1998, 54–55.

ben detektívekkel is figyelteti.³² Kovács Júlia közvetlen környezetébe saját, megbízható embereit telepíti: rendszeres tájékoztatást vár, s reméli egyúttal, hogy az „alkalmazottak” krízis esetén azonnal közbelépnek. Ignotus és Fenyő ismerőseik körében is feltérképezik, ki volna még bevonható az alvállalko-zásba. Osvát és felesége – megkérdezésük nélkül – alkalmatlan minősítést kapnak.³³ Ezután a Nyugat nőírói kerülnek sorra: Kaffka Margitot először el-utasítják, aztán 1911 őszétől – több nevelőnő elüldözése után – mégis ő jár a gyerekekhez.

Kovács Júlia és a Nyugat-szerkesztők kapcsolata a Hatvany és Osvát kö-zötti vita elmérgesedésével ér véget, Kovács Júlia később Münchenbe költö-zik. De 1911 februárjában Az árva Mariska napjai címen – a szerző feltünte-tése nélkül – még megjelenik a „kis lyány naplója”. Az előszót Bródy Sándor jegyzi, a kötetről Lesznai Anna ír recenziót a Nyugatba.³⁴ Korábban ők is a rendszeres családlátogatók közé tartoztak.

„egy kisebbszerű megváltó”

Hatvany Lajos élete során sok száz pénzkérő levelet kapott, amelyben hízel-géssel, tömjénezéssel, behálózással, könyörhízel-géssel, sőt zsarolással próbáltak célt érni nála. Hatvany azonban – az irodalmi legendákkal ellentétben – tisz-tában volt a pénz értékével, és meg tudta ítélni, segítsége az adott helyzetben lehetséges-e. Döntései előtt gyakran konzultált a családi cég szakembereivel, de tanácsaikat nem mindig fogadta meg. Máskor rangon alulinak tartotta, hogy megszorult emberekkel vitatkozzon. És mivel mindvégig dilettáns író maradt, talán azt gondolta, hogy az igazi művészek más elbírálásra tarthat-nak igényt. Ám Hatvany általában nyilvánvalóvá tette azt is, hogy áldozat-készségének hol húzódnak a határai, s lett légyen bármily kedves számára „a pártfogoltak céhe”, az előre kijelölt határokat nem lépte át (lényegében ez magyarázza a Nyugattal való 1912-ben bekövetkező szakítását is).

Ez az „üzletpolitika” a Nyugat 1908-as, első válsága alatt is megfigyelhető.

Hatvany már márciusban szeretné a finanszírozást üzleti alapon megszer-vezni, hiszen az általa küldött pénz a hiányt csökkentheti ugyan, de a kiváltó okokat nem szünteti meg. Mivel a Die Wissenschaft des nicht Wissenswerten kiadása miatt Berlinben tartózkodik, a távolból régebbi ismerősét, Gonda

32 Miklós László – Hatvany Lajosnak. [Budapest, 1909. október 18.] = Buda 1998, 60–62.

33 Ignotus – Hatvany Lajosnak. [Budapest, 1908. április 22.] = Buda 1998, 51–52.

34 lesznai Anna: Az árva Mariska naplója. = Nyugat, 1911. március 1., 495–497.

Henriket, a Magyar Tudósító című lap tulajdonos-szerkesztőjét beszéli rá a Nyugat megvásárlására. (Korábban Gonda is részese volt a Kovács Júlia ügyeinek intézésére alakult házi konzorciumnak.)

Gonda számításai szerint a Nyugat fenntartása az év végéig legalább 10 000 korona befektetést igényel, Hatvany ezért két részletben fizetendő, 3200 koronás támogatást ígér. Gonda a Nyugat átvételére vonatkozó

Gonda számításai szerint a Nyugat fenntartása az év végéig legalább 10 000 korona befektetést igényel, Hatvany ezért két részletben fizetendő, 3200 koronás támogatást ígér. Gonda a Nyugat átvételére vonatkozó

In document Tessék színt vallani (Pldal 96-115)