A MAGYAR GÉNIUSZRÓL
111. HATVANY LAJOS – OSVÁT ERNŐNEK
[Berlin, 1908. április 2–4.]
Kedves Szerkesztő Úr!
Itt küldöm egy kis czikkemet Hofmannsthal-ról.1 Ön tudja, hogy ő ne-kem rendkívül kedves költőm; én tudom, hogy Ön őt nem szereti. (Ezt úgy szeretném kifejezni, hogy Önnek nincs érzéke az ő poesisa iránt.) De azt hi-szem, hogy a Nyugatban a hol Szász Zoltán már elmondta, hogy Verlaine nem nagy költő2 – el lehet mondani azt is, hogy Hofmannsthal nagy poéta.
Nagyon megijedt az Allart-néról írott czikkemtől? Annyira megijedt, hogy kérésemet se teljesítette és nem küldte nekem vissza? Vagy a Nyugat szerkesztősége nem felel a dolgozótársak leveleire? Kérek felvilágosítást!
<Akár ezt a czikk> Ha valamelyik czikkemet közli, kérek előbb kefele-nyomatot.
Ignotust sokszor üdvözlöm, Fenyőt s a Bristol egész „úri bandáját” és hölgykarát.
Üdvözlettel és kézszorítással igaz híve:
Hatvany L.
P. S. Schöpflin czikke nagyon okos; jó, hogy ezt keresztény ember írta meg. Kaffka <czikk> novellája igen szép… helyenként első rangú. Ady Áju-lásig-csók-ja nagy meglepetés, gyönyörű; a másik kettő is szép. Ignotus na-gyon meleg, nana-gyon szép és találó.3
P. S. Szeretném tudni mikép[p] folynak a tárgyalások Gondával?
A Hofmannsthal czikknek jó czímet nem tudok adni. A dőre és a Ha-lál írta H. H. lehetetlenség!
K: OSZK Kt. Fond 253/767.
M: HLL, 268. – [Berlin, 1908. április 6.]
Hatvany a levélben Hortense Allart című esszéjének sorsáról érdeklődött (lásd 107.), a Nyugat késlekedésére Fenyő Miksa a következő „magyarázatot” adta 1908.
április 5-én: „Osvátra ne nehezteljen… dolgozik a feleleten. (Ha sikerül megírnia, kiadjuk a Nyugatban.) Addig is leadtuk a cikkét a nyomdába, s ön a napokban meg-kapja. Nagyon kérjük, hogy kikorrigálás után azonnal küldje vissza.” (Lásd LHL, 30.) Fenyő ebben a levélben egy mondat erejéig a Gonda Henrikkel, a Nyugat remény-beli kiadójával folytatott tárgyalásokra is kitér, tehát az 1908. április 6-án postázott boríték, amelyet a HLL a fenti levélhez kapcsolt, a következő üzenethez tartozik.
1Hatvany a levélhez csatolt kritikában Hugo von Hofmannsthal (1874–1929) oszt-rák író Der Tor und der Tod című színművét méltatta; az írás Hofmannsthal Der Tor und der Tod-ja címmel az 1908. április 16-i számban jelent meg (457–460). – A mű magyarul A balga és a halál címen ismert.
2szász Zoltán: Sully-Prudhomme. = Nyugat, 1908. január 1., 33–35, i. h. 35, illetve Uő: Richepin. = 1908. március 16., 344–345, i. h. 344. – Paul Verlaine (1844–1896) francia költő, korszakának meghatározó művésze.
3Az említett művek az április 1-jei számban olvashatóak (schöPFlin Aladár: A város.
353–361; KaFFKa Margit: Az orsó mellől. 362–369; ady Endre: Csukott szemű csó-kok, Csók és imádság [Uram, ostorozz meg], Az ájulásig-csók [Csók az ájulásig]. 401–
402; ignOtus: Neményi Erzsébet. 403–404). Ugyanebben a számban Fenyő Miksa, Gellért Oszkár, Elek Artúr, vagyis Osvát barátai is publikáltak – az ő cikkeikre Hat-vany nem reflektált.
112. HATVANY LAJOS – OSVÁT ERNŐNEK
[Berlin, 1908. április 6.]
A novellákat majd folyóiratoknak küldöm. Zeitler,1 kinél Lipcsében voltam, emlékezett Ignotus novellájára – kérte a többit! Szóval akad majd folyóirat is, kiadó is! Csak várni kell.
[Címzés:]
Herrn Ernst Osvát
Redacteur der Zeitschrift
„Nyugat”
Budapest Sajó u. 5.
[Feladói cím:]
Ludwig Hatvany Berlin
Hotel Bristol
K: OSZK Kt. Fond 253/767. – Az üzenet Moritz Heimann Hatvany Lajosnak 1908. április 3-án küldött levelének rektóján olvasható.
Dat.: fpb: Berlin, 1908. ápr. 6. – épb: Bp., 1908. ápr. 7.
Hatvany Lajos német kiadóknál próbálta elhelyezni Ignotus novelláit. Moritz Heimann (1868–1925), az S. Fischer Verlag lektora sajnálattal értesítette Hatvanyt, hogy a tulajdonos Samuel Fischer (Fischer Sámuel, 1859–1934) nem kíván Igno-tus-kötetet forgalomba hozni. Ignotus 1908. április 8-án válaszolt Hatvanynak: „Os-vát megmutatta a Heimann levelét s a te hozzátételedet – igen aranyos tőled, hogy így gondomat viseled. […] Hofmannsthal-dolgodat, melyet nyomban szedni adtak, Osvát melegen dicséri, mint finom és szép lírát. Kíváncsi vagyok rá.” (K: MTA KIK Ms 383/7., M: LHL, 31.)
1Julius Zeitler (1874–1943) adta ki Hatvany Die Wissenschaft des nicht Wissenswerten című könyvét (Ein Kollegienheft von Ludwig Hatvany. Leipzig, 1908).
113. NAGY LAJOS – OSVÁT ERNŐNEK
Bpest 908 április 14 [Budapest, 1908. április 14.]
Igen tisztelt Szerkesztő Úr!
„Van szerencsém” értesíteni, hogy holnap irodába lépek. Továbbá re-mélhetőleg darabontpénzeket, jó nehezeket és szagtalanokat fogok kapni – amint bizonyára olvasta a mai lapokban. Bár az én ügyem kissé komplikált, mert nem szerepeltem a mozgolódók közt. Nem tudtam az egészről minded-dig semmit, s így jelenleg drukkolással töltöm a szabad időmet, hogy hátha esetleg mégis elesek attól a finom végkielégítéstől.
F. hó 20-ika után levélbelileg jelentkezni fogok, bár egyelőre rémítően lenézem az irodalmat.
Kiváló tisztelettel
Nagy Lajos [Címzés:]
Tekintetes Osvát Ernő úrnak Budapest
Sajó utca 5a fldsz. 2.
[Osvát Ernő kézírásával a boríték verzóján:] (Hársfa u 26 fsz 3.)
K: OSZK Kt. Fond 253/827.
Dat.: fpb: Bp., 1908. ápr. 15. – épb: Bp., 1908. ápr. 15.
Nagy Lajos (1883–1954) író, publicista. Előbb a budapesti egyetem matema-tika–fizika szakára jelentkezett, aztán jogot hallgatott, de diplomát nem szerzett.
Házitanítóként dolgozott, majd ügyvédi irodákban gyakornokoskodott. Első novel-láskötete 1911-ben jelent meg. A világháború alatt segédszolgálatos katona, de ideg-gyengesége miatt felmentették.
Osváttal való megismerkedéséről, illetve kapcsolatáról A lázadó ember című önéletrajzában ír. A visszaemlékezés szerint Nagy Lajos első írásait Osvát nem fo-gadta el, de az Özvegyasszonyok című novella megjelenése után (Népszava, 1908. feb-ruár 26., 2–4) már ő üzent a szerzőnek, és találkozóra hívta a New York kávéházba (lásd nagy Lajos 1949, 313–314).
Szintén A lázadó emberben olvashatunk az író darabont múltjáról: a Fejérváry- kormány alatt 1906-ban hat hétig Abaújszántón alszolgabíróként tevékenykedett.
Később többször kapott végkielégítést, az összegeket hamar elköltötte (lásd nagy
Lajos 1949, 265–273). Az 1908. áprilisi laptudósítások szerint a király magánpénz-tárából egyévnyi fizetésüknek megfelelő végkielégítést juttatott a darabont kormány alatt kinevezett, de később elbocsátott hivatalnokoknak.
114. SCHÖPFLIN ALADÁR – OSVÁT ERNŐNEK
Budapest, 1908 IV/14 [Budapest, 1908. április 14.]
Igen tisztelt Uram,
talán tud róla, hogy Ignotus abban a szerencsében részesített, hogy ta-lálkára szólított fel. Mivel levelében Önre utalt, mint a kivel a találkozást megbeszélhetném, azért Önt értesítem, hogy e hét bármelyik napján csütör-töktől fogva, esti ½ 6-tól kezdve bármely időpontban fölkereshetem Önöket akár a Bristol-kávéházban, akár bárhol másutt. Kérem, szíveskedjék engem telefonon (d.u. ½ 4 és 5 közt) vagy levelezőlapon értesíteni, mikor volna lá-togatásom Önöknek legalkalmasabb.
Köszönöm Önnek, hogy czikkemet oly megtisztelő módon és helyen adta ki a Nyugatban.1 Ezt s más dolgokat különben majd elintézzük szóval is.
Addig pedig szívesen üdvözli igaz híve
Schöpflin Aladár
[Címzés:]
Nagyságos Osvát Ernő szerkesztő úrnak Budapest
VII. Sajó-utcza 5/a földszint
K: OSZK Kt. Fond 253/858. – A levélpapírfejléc megegyezik a 109. számú le-vélével – Borítékfejléc: VASÁRNAPI UJSÁG SZERKESZTŐSÉGE. | Telefon 72-41. Budapest, IV., Reáltanoda-utcza 5. sz. Telefon 72-72-41. [!]
Dat.: fpb: a boríték csonka – épb: nincs.
1Schöpflin A város című cikke (lásd 106.) az 1908. április 1-jei szám élére került.
115. HARASZTHYNÉ SZEDERKÉNYI ANNA – OSVÁT ERNŐNEK
[Budapest, 1908. április 22.]
Igen tisztelt Osváth úr,
ha beküldöm azt a novellát a Nyugatnak, amelyiket fölolvastam szom-bat este, elfogadják-e? Ha lenne szíves ezt velem tudatni, nagyon leköte-lezne.1 –
Most miután a hivatalos hangból végre kikászálódom, csak azt akarom még kérdezni, hogy még mindig a kis kalapot viseli?
Vagyok üdvözlettel és jó napot kívánva
Haraszthyné Szederkényi Anna II. Kapás u. 31.
[Címzés:]
Nagys.
Osváth Ernő író úrnak HSajó u. 12.
K: OSZK Kt. Fond 253/868.
Dat.: fpb: Bp., 1908. ápr. 22. – épb: Bp., 1908. ápr. 22.
Szederkényi Anna (Klein Karolin, 1882–1948) író, költő, újságíró, lektűrregé-nyek szerzője. Nagyváradon tanítóképzőt végzett, rövid ideig tanított, majd irodalmi pályára lépett. Első férje Haraszthy Lajos költő volt. A Nyugatban nem jelent meg műve, de könyveiről neves szerzők írtak.
1javított szó
116. NAGY LAJOS – OSVÁT ERNŐNEK
Budapest, 1908 április 22 [Budapest, 1908. április 22.]
Igen tisztelt Szerkesztő Úr!
Ha úgy tetszik, méltóztassék találkozási terminust kitűzni – annak te-kintetbe vételével, hogy 9–12-ig és 3–5-ig irodában vagyok. ½ 3 órai termi-nus nem jó, mert 3-ra pontosan itt kell lennem, késnem nem lehet.
Kiváló tisztelettel
Nagy Lajos Hársfa utca 26 fld. 3
[Címzés:]
Tekintetes Osvát Ernő úrnak Budapest
Sajó utca 5/a fldsz. 2.
K: OSZK Kt. Fond 253/827. – Levélpapírfejléc: Dr. FREUND MIKSA | KÖZ- ÉS VÁLTÓ-ÜGYVÉD | Budapesten, V., Váczi-körut 76. | TELEFON 86-70. [jobb ol-dalon kitöltendő dátumrész:] Budapest, 190 … – Borítékfejléc (áthúzva): Dr. FREUND MIKSA | ÜGYVÉD | Budapest, V., Váczi-körut 76. | TELEFON 86-70.
Dat.: fpb: a boríték csonka – épb: Bp., 1908. ápr. 22.
Lásd 113.
117. BALÁZS BÉLA – OSVÁT ERNŐNEK
[Szeged, 1908. április 24.]
Kedves szerkesztő úr |:kérem:|
Legyen szíves, ha lehet És a következő számban Közölje le versemet. –
De nem ezt hanem a másik papíroson lévőt.1 Számos verseim közül ezt tartom leg ínyeszerintvalóbbnak. Azt persze nem remélem hogy majd tet-szik – De azt, hogy talán mégsem ítéli majd olyan nagyon banálisnak, hogy el ne férhessen a többi között. – Ugye bennt lesz a következő számban? – Vagy az ,Eva’-vers felkiáltójelei óta elvvévé (veh-veh) lett, hogy nem közli az én versemet? –2
Hétfőn vagy kedden ismét keblére ölelheti legrakoncátlanabb pala-dinusát.3 A ,Vér és arany’4 óta nem írtam egy verset se, – de most kifakadt belőlem. A Tisza, a tápai róna, az Országút,5 az első szerelmem, a jó koszt, doktorügyektől való távolság – Hiába – Kellett is mint valami fürdő ez a dal-részegség amelyben most támolygok a sok bölcs értekezés után, <. . . .>
|:amit:| a ,Nyugat’ számára írtam.
Azt hiszem meg fogok bukni a doktoratuson.6
Tehát megígérte, hogy a Nyugat következő számában megjelenik az7 Órák című versem. –8
Köszönöm, hogy olyan kedves és tisztelem magát és a ,Nyugat’ társasá-got – Az asszonyok kezeit csókolom –
Balázs Béla (Szász Zoltántól szerezzék valahogy vissza Halálesztetikám egyetlen példányát9.)
[Címzés:]
Osvát Ernő szerkesztő úrnak Budapest
(VII?) [!] Sajó u. 5/a földsz. 2.
K: OSZK Kt. Fond 253/710.
Dat.: fpb: Szeged, 1908. ápr. 24. – épb: nincs.
1Balázs Béla Kilencet ütött az óra című versét mellékelte a levélhez – a mű nem jelent meg a Nyugatban, de kézirata fennmaradt az Osvát-hagyatékban (OSZK Kt. Fond 253/931.).
2Az Éva című vers a Nyugat 1908. március 1-jei számában olvasható (288).
3A mondabéli Artúr király, illetve I. (Nagy) Károly frank uralkodó közvetlen kísére-téhez tartozó lovag.
4Ady Endre Vér és arany című kötete (Bp., Franklin, 1908) ösztönző hatással volt Balázs Bélára. Naplójában írta erről az időszakról: „Ady Vér és aranyának megjele-nése. Kételkedjek önmagamban? Egy rettenetes uszítás, hogy a magam útján a vég-letekig dacos határokig jussak. Megírtam az első Balázs Béla-verseket.” (Lásd Ba
-lázs 1982a, 1/481.)
5Tervezett regényének címe Az országút (vö. Balázs 1982a, 1/441, 451, 482).
6Lásd 79.
7javított szó
8Az órák című verset a május 16-i számban hozták (535). Fenyő Miksa hagyatéká-ban található a kézirat, rajta a szedőnek szóló utasítások Fenyő kézírásával (PIM V.
3182/1.). 1908-ban a Nyugat több Balázs-verset nem közölt.
9javított szó
118. ALKALAY ÖDÖN – OSVÁT ERNŐNEK
Kassa, 1908. ápr. 26.
[Kassa, 1908. április 26.]
Kedves Osvát úr!
Mellékelve küldöm a Hedda Gabler czikket. A „Norát” úgy, a mint van nem küldhetem; evvel pedig azért késtem oly soká, mert hozzátettem még néhány oldalra valót a meglevőhöz.
Mily czímet adjunk neki?
„Ibsen nőalakjai” talán túlsokat mond, mert nem szándékozom minden nőalakról írni.
Tiszteli
Alkalay.
A kéziratot, a mint megbeszéltük visszakérem.
[Címzés:]
Nagys.
Osvát Ernő úrnak a „Nyugat” szerk-nek Budapest.
Sajó u. 5/a. földsz. 2.
K: OSZK Kt. Fond 253/705.
Dat.: fpb: a boríték csonka – épb: Bp., 1908. ápr. 27.
Alkalay Ödön (Alkalay Salamon, 1877–?) újságíró, tanár. Elek Artúr baráti köréhez tartozott; Osvát lapjaiban többször értekezett Henrik Ibsen (1828–1906) norvég íróról, jelen írása: Gabler Hedda. = Nyugat, 1908. május 1., 467–471.
119. BALÁZS BÉLA – OSVÁT ERNŐNEK
[Budapest, 1908. május 1. előtt]
Kedves szerkesztő úr
Hallom, hogy közli az Órákat.1 Ezen nem várt siker annyira felbátorít hogy küldök itt még egy époszt2 – Közölje ezt is legyen szíves (esetleg folyta-tásokban) – Nem érek rá a Bristolban keresni: készül a doktorátus.3
Üdvözli
Balázs Béla [Címzés:]
T. {Os}vát Ernő úrnak Budapest
{V}II. Sajó u. 5/a
K: OSZK Kt. Fond 253/710.
Dat.: fpb: a boríték csonka – épb: Bp., 1908. máj. 1.
1Lásd 117.
2A mű nem azonosítható, de a műfajmegnevezés minden bizonnyal ironikus.
3Lásd 79.