Hallgatói reflexiók a módszertan lehetőségeiről és kihívásairól

Bár az utolsó órákon mindig gyűjtöttünk anomim, szöveges visszajelzéseket, amiben azt kértük, hogy írják le, hogy mi az ami tetszett és ami nem tetszett az órákon, fontosnak tartjuk, hogy az összehasonlítás érdekében, rendszerszerűbben is kapjunk visszajelzéseket, egy strukturált kérdéseket tartalmazó kérdőívvel.

A 2016/2017-es tanév végén küldtük ki a kérdőívünket azoknak a csoportok-nak, akik már inkluzív szemináriumi formában vettek részt A fogyatékosság és gyógypedagógia történeti aspektusai című kurzuson. A 2015/2016-os tanév 2. fél-évében 4 csoport találkozhatott először ezzel a módszerrel, a 2016/2017-es tanév 1. félévében is 4 csoporttal dolgoztunk, és a 2016/2017-es tanév 2. félévében 3 cso-port ismerkedett meg az inkluzív szemináriumokkal a tárgy keretében. Ez össze-sen 220 hallgatót érintett. A kérdőívek kitöltésére a kurzus során kialakított zárt facebook csoportokban buzdítottuk a hallgatókat, több körös megkereséssel.

Mindösszesen 29 választ kaptunk, amely bár kis része az összes hallgatónak, de mivel alapvetően kvalitatív szempontú elemzést végzünk, a létszámok kevésbé meghatározóak, mint az egyedi, kifejtett vélemények, megélt tapasztalatok. A kér-dések többnyire nyitottak voltak, mert arra voltunk kíváncsiak, hogy a hallgatók,

saját szavaikkal milyen véleményt formálnak a kurzusról, mivel nem szerettük volna őket befolyásolni előre gyártott válaszlehetőségekkel. Jelen alfejezetben a hallgatók által említett erősségekre és gyengeségekre koncentráA hallgatók által megélt és felsorolt erősségek rendkívül hasonlóak voltak. Ezeket a válaszokat is jól lehetett csoportosítani három fő kategóriába. Ezen kívül három válasz volt, amit az egyébhez soroltunk.

2. ábra. A participatív kurzus erősségei a hallgatók nézőpontjából

14 válaszban emelték ki erősségként a kurzus interaktív jellegét, illetve a projekt-módszert, amely által elmondásuk szerint a tanulás is könnyedebben ment.

„Interaktív volt, beszélgetve és játszva tanultunk, úgy, hogy észre sem vet-tük… a projekt feladat is egy nagy erőssége a kurzusnak.” (2015/2016. 2. félév) Annak ellenére, hogy a tanulás nem volt olyan megerőltető, azt is említik, hogy az órákon nagyon aktívan kellett jelen lenni.

„…az interaktivitás, az, hogy nem elég csak fizikálisan jelen lenni, hanem haladni kell a folyamatban.” (2015/2016. 2. félév)

Az interaktivitással hasonló számban, 13-an említik a kurzus erősségeként az érintett személyek részvételét, vagyis a participatív oktatást, amelyben leginkább a gyakorlati, való élethez való közelséget hangsúlyozzák.

„Az érintett személyek véleménye egyértelműen a legnagyobb erősség. Face to Face találkozás, emberi reakciók, tehát maga a valóság.” (2015/2016. 2. félév)

A válaszadók közül csak kevesen nevezték meg az érintett személyeket okta-tóként.

„A tananyaggal való ismerkedés mellett fontos tapasztalatok megszerzésére adott lehetőséget a „tanársegéd” fogyatékkal élő személyek jelenléte és a velük való közös munka.” (2016/2017. 1. félév)

A kurzus interaktív jellegéből és a projektoktatásból is adódik az oktatás szabad-sága és a hallgató-központúság, de ezt külön kategóriaként is megjelöljük, mivel 11 válaszban jelent meg határozott módon.

„Mindenkinek volt lehetősége megszólalni, véleményt formálni. Kötetlenebb volt a kurzus légköre, mint egy hagyományos kurzus esetében.” (2016/2017.

2 félév)

A hallgatók válaszaiból úgy tűnik, hogy kifejezetten szokatlan és más kurzusok-tól eltérő, de többen élvezték, hogy a projekt alakításában szabad kezük volt, per-sze megfelelő facilitálással.

„…és nagyon jó volt, hogy a projektünk lépéseit, célját nekünk kellett meg-állapítani.” (2016/2017. 2. félév)

Az egyéb csoportba három választ soroltunk az említett erősségek közül, amelye-ket fel is sorolunk:

„Minden (de tényleg minden!)” (2016/2017. 2. félév)

„Engem nagyon nagy mértékben »érzékenyített«.” (2016/2017. 1. félév)

„Sokszínűség.” (2016/2017. 1. félév)

Ezek kötődnek a három nagy kategóriához is, mivel az érzékenyítés az érintett személyek részvételéhez kapcsolódhat, a sokszínűség pedig a módszerekhez és az oktatók sokféleségéhez.

A válaszok alapján körvonalazódik, hogy az inkluzív oktatási módszer leginkább az interaktív módszerekkel, a projektoktatással, az oktatás szabadságával együtt alkot egy erős egészet, jól kiegészítik és erősítik egymást.

Az erősségek mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hallgatók milyen gyenge-ségeket éltek meg a kurzus során. Ennél a válasznál 4 válaszhiányunk volt, ami-ről nem tudjuk, hogy azt jelenti-e, hogy ott a hallgató úgy jelezte, hogy nem talált gyengeséget a kurzusban vagy egyszerűen más okból nem válaszolt (nem akart, figyelmetlenségből kihagyta a kérdést).

A kapott válaszok alapján itt is három plusz egy egyéb kategóriát azonosítot-tunk.

3. ábra. A participatív kurzus gyengeségei a hallgatók nézőpontjából

Hatan válaszolták azt, hogy nem volt a kurzusnak gyengesége.

„Nem jut eszembe semmi gyengeség.” (2016/2017. 2. félév)

Heten azonosítottak idővel kapcsolatos problémákat, amelyek leginkább a kur-zus/vizsga hosszára, kezdési időpontjára, az egyes témákra jutó idő rövidségére vonatkozik.

„A témák, amiket átvettünk elég nagyok. Lehet, hogy 2 félév alatt még job-ban elmélyedhettünk volna bennük.” (2015/2016. 2. félév)

„A vizsgaalkalom nagyon hosszú volt, egy levegőtlen, meleg teremben.”

(2016/2017. 2. félév)

Emellett bár erősségként is megjelent a szabadság, másik oldalról öt alkalommal, ezt gyengeségként élték meg. Az egyik hallgató kifejezetten rámutat, hogy az óra módszerei, amelyeket ő erősségként felsorolt, gyengeségként is megnevezhetőek, mivel nem mindenki szocializálódott ilyen típusú oktatásban.

„Lásd, mint fent; mert minden előny egyfajta hátránynak is tűnhetett azok-nak, akik nem ehhez szoktak.” (2015/2016. 2. félév)

Éppen ezért bizonyos hallgatók a projekt adta szabadságban a nehézséget látták, mivel a csoportmunka nagy felelősség, bizonyos hallgatók passzívak és az okta-tók hozzáállását felületes nyomonkövetésként élték meg.

„Sok múlik csapaton belül a tagok hozzáállásán; előfordulhat, hogy nem ala kul ki megfelelő együttműködés, munkamegosztás. A nagy szabadság nehézséget is jelenthet. Könnyű elúszni a projekttel, és ehhez a viszonylag kevés számonkérés, az oktatók részéről felszínes nyomonkövetés is hozzá-tesz.” (2016/2017. 1. félév)

Négy egyéb gyengeséget is írtak a hallgatók, amik nem illetek az előző kategó-riákba. Ezek közül kettő az érintett személyek jelenlétére vonatkozik. Az egyik arra utal, hogy többször előfordult, hogy nem volt jelen minden alkalommal minden participatív oktatótárs, amely egyébként a szervezési nehézségként is felfogható. A másik válaszadó pedig más fogyatékossági típusba tartozó érintett személyeket is szívesen látott volna az óra során, ugyanis ezekben a félévekben csak mozgássérült és értelmi sérült résztvevőink voltak.

„Jó lett volna más fogyatékosság képviselőinek a véleményét is megismerni (pl.: siketek).” (2015/2016. 2. félév)

„…sokszor nem volt jelen minden érintett személy.” (2016/2017. 1. félév) A másik kettő gyengeséget azonosító válasz leginkább jövőre vonatkozó tanács, mint külső helyszín látogatásának igénye, több vitahelyzet generálása.

„Szívesen vettem volna, ha esetleg a témákhoz illeszkedő külső helyszínre (pl. kiállítás, intézmény) is ellátogatunk.” (2015/2016 2. félév)

„Lehetne több vita helyzet, ahol ki van osztva előre a szerepkör, hogy való-ban mindig megjelenhessen az érme másik oldala is.” (2015/2016. 2. félév) Összességében ezek a gyengeségek mind jelenlévő kihívások, amelyek a jövőre tanulságként szolgálnak.