1. ELMÉLETI KONTEXTUS, ALAPVETŐ DEFINÍCIÓK
1.3. A fogyatékosságkutatások emancipatív, elméleti és gyakorlati kontextusai
1.3.4. Diszkusszió, összegzés
Írásunkban az alábbi három kérdést válaszoltunk meg elméleti és gyakorlati, objektív és szubjektív megközelítésben: Miről szóljanak a fogyatékossággal bár-milyen módon kapcsolatos kutatások? Ki végezhet fogyatékossággal kapcsolatos kutatásokat? Milyen módszereket alkalmazzon? A teoretikus válaszokat a nem-zetközi és hazai gyakorlatra alapozva fogalmaztuk meg. A pozitivista, objektív kutatások szemléletét kiindulási pontnak tekintve haladtunk a nonpozitivista, szubjektív, insider gondolatokra építő paradigmáig és gyakorlatig. Mindeköz -ben megismerkedtünk az emancipatív kutatás értelmezéséhez szükséges szitua-tív és pragmatikus tudás, valamint az insider kutatás, insider kutató fogalmá-val. A szubjektivitás szerepét és jelentőségét saját, e témában folytatott kutatói, dialogikus narratívánkkal szemléltettük.
Mindkét megközelítés összhangban van egymással a tekintetben, hogy a fo -gyatékossággal kapcsolatos kutatások holisztikusabb vizsgálatához nélkülözhetetlen a fogyatékossággal élő személyek „belső hangja”. Ezt minden kétséget ki -záróan felerősítenek a fogyatékossággal élő kutatók, mivel számos olyan téma is fókuszpontba kerül, amit érinteni sem mernek kívülálló, outsider kutatók, akara-tuk ellenére megnehezítve így a lehető legteljesebb társadalmi inklúziót. Már a közeli jövőben megfontolandó lehet például olyan kérdések vizsgálata, milyen hatást gyakorol az integrált oktatás a fogyatékossággal élő személyek szituatív és pragmatikus tudására, és e hatások összessége mi módon hat a fogyatékos kuta-tók pozícionálására és emancipatív kutatói, kutatási törekvéseikre.
Összegzésképpen leszögezhetjük, a fogyatékossággal bármilyen módon latos kutatásoknak olyan témákkal kell foglalkozniuk, amelyek előmozdítják a tár-sadalmi befogadást. Előnyt jelent, ha fogyatékossággal élő személyek – akár önálló kutatóként, akár kutatótársként – részt vesznek e kutatások tervezésében, irányí-tásában és elemzésében. A társadalmi inklúzió pedig abban is megmutatkozik, hogy a tudományos palettán helyet kap-e a fogyatékosságtudomány és az akadé-mia világát gazdagító értéke, az emancipatív kutatásmetodológia és paradigma.
Felhasznált források
Aguiler, J. L. (1981). Insider research: An ethnography of a debate. In D. A.
Messerschmidt (Eds), Antropologists at Home in North America (pp. 133–149).
New York: Cambridge University Press.
Bánfalvy Csaba (2014). Fogyatékos személyek diplomával. Gyógypedagógiai Szemle, 42(4), 249–267. https://www.prae.hu/prae/content/gyosze/GYOSZE_
2014_4.pdf Letöltve: 2018. 03. 12-én.
Barnes, C. (2001). Emancipatory Disability Research: project or process? Public Lecture, City Chambers, Glasgow, 24 October 2001. https://disability-studies.
leeds.ac.uk/wp-content/uploads/sites/40/library/Barnes-glasgow-lecture.pdf Letöltve: 2018. 04. 12-én.
Barnes, C. (2009). Egy évtized változásai: reflexiók az “emancipatív” fogyatékos-ságkutatásra. Ford. Vándor J. Fogyatékosság és Társadalom, 1(1), 13–22.
Bolt, D. & Penketh, C. (Eds) (2016). Disability, Avoidance and the Academy;
Challenging Resistance. New York: Routledge.
Chavez, C. (2008). Conceptualizing from the inside: Advantages, complications, and demands on the insider positionality. The Qualitative Report, 13(3), 474–
494. https://nsuworks.nova.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1589&context=tqr Letöltve: 2018. 04. 14-én.
Clancey, W. J. (1997). Situated cognition. On human knowledge and computer representations. Cambridge: Cambridge University Press.
Csapó B. (2001). Tudáskoncepciók. In Csapó B. & Vidákovich T. (szerk.), Nevelés-tudomány az ezredfordulón (pp. 88–105). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Danieli, A. & Woodhams, C. (2005). Emancipatory Research Methodology and Disability: A Critique. International Journal of Social Research Methodology, 8(4), 281–296
Edwards, R. & Holland, J. (2013). What is qualitative interviewing? London:
Bloomsbury Academic. http://eprints.ncrm.ac.uk/3276/1/complete_proofs.pdf Letöltve: 2018. 04. 14-én.
Falus I. & Ollé J. (2008). Az empirikus kutatások gyakorlata – Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Flamich M. (2017). Pedagóguskompetenciák az inkluzív szemléletű tanárképzés-ben – Vak és aliglátó hivatásos zenészek, zenét tanuló fiatalok és tanáraik néze-tei befogadásról, a pedagóguskompetenciákról, valamint azok fejlesztéséről.
Doktori disszertáció. Budapest: ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola.
http://ppk.elte.hu/file/Flamich_Maria_Magdolna_Disszertacio.pdf Letöltve:
2018. 04. 14-én.
Flamich M., Hernádi I., Hoffmann R. & Sándor A. (szerk.) (2017). Paradigmák örvényében; Fogyatékosságtudomány Magyarországon. http://www.eltereader.
hu/media/2017/11/Paradigmak_orvenyeben_KONF_2017_EGYBEN_
VEGLEGES.pdf Letöltve: 2018. 04. 14-én.
Flick, U. (2009). An Introduction to Qualitative Research. 4th Edition. London – New York: Sage Publications Ltd.
Goffman, E. (1961). Asylums. Harmondsworth: Penguin.
Goffman, E. (1963). “Stigma and Social Identity” Stigma: Notes on the Manage -ment of Spoiled Identity. New York: Prentice Hall.
Goodley, D. (1999). Disability Research and the „Researcher Template”: Reflec-tions of Grounded Subjectivity in Ethnographic Research. Qualitative Inquiry, 5(1), 24–46.
Greene, M. J. (2014). On the Inside Looking. Methodological Insights and Challenges in Conducting Qualitative Research, 19(29), 1–13. https://nsuworks.
nova.edu/cgi/viewcontent.cgi?referer=&httpsredir=1&article=1106&context=
tqr Letöltve: 2018. 04. 14-én.
Heiszer K., Katona V., Sándor A., Schnellbach M. & Sikó D. (2014). Az inkluzív kutatási módszerek meta-szintű vizsgálata. Neveléstudomány, 2014(3), 53–67.
Hernádi I. (2014). Problémás testek: nőiesség, szexualitás és anyaság testi fogya-tékossággal élő magyar nők önreprezentációiban. Doktori értekezés. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi
tori Iskola. http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/14749/hernadi-ilona-phd-2015.pdf Letöltve: 2018. 04. 14-én.
Hernádi I. & Könczei Gy. (szerk.) (2015). A felelet kérdései között; Fogyatékosság-tudomány Magyarországon. FOTRI Digitális Könyvek 1. Budapest: ELTE BGGYK. http://www.eltereader.hu/media/2015/07/A_felelet_kerdesei_kozott_
READER1.pdf Letöltve: 2018. 04. 14-én.
Hoffmann M. R. (2017). Felkészítés az inkluzív szemléletű tanárképzésre; A kul-turális fogyatékosságtudomány relevanciája és perspektívái a pedagóguskép-zésben. Doktori értekezés. Budapest, ELTE PPK. Neveléstudományi Doktori Iskola.
Hoffmann R. & Flamich M. (2016). Words for Dignity; from Budapest to Berkeley and back. In D. Bolt & C. Penketh (Eds), Disability, Avoidance and the Academy;
challenging resistance (pp. 79–88). London – New York: Routledge.
Jeannerod, M. (1994). The representing brain: neural correlates of motor intention and imagery. Behavior and Brain Sciences, 17(2), 187–246.
Katona V. (2014). Mozgássérült emberek felnőtté válása a társadalom által terem-tett keretek között – Reziliencia lehetősége az életutakban. Doktori disszertáció.
Budapest, ELTE. PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola. Letölthető: http://
www.ppk.elte.hu/file/katona_vanda_dissz.pdf Letöltve: 2018. 04. 16-án.
Kovács K. (2011). A fogyatékossággal élő hallgatók helyzete a hazai és néhány külföldi ország felsőoktatási intézményeiben. Pedagógusképzés, 2011(3–4), 77–92.
Mason, J. (2002). Qualitative Researching. 2nd ed. London: Sage.
Marton K. & Könczei Gy. (2009). Új kutatási irányzatok a fogyatékosságtudo-mányban. Fogyatékosság és társadalom, 1(1), 5–12. http://www.eltereader.hu/
media/2017/04/Fogyatekossag_es_Tarsadalom_2009_1_READER.pdf Le ve: 2014. 04. 16-án.
Merton, R. K. (1972). Insiders and Outsiders: A Chapter in the Sociology of Knowledge. American Journal of Sociology, 78(1), 9–47.
Oliver, M. (1992). “Changing the Social Relations of Research Production”. Dis -ability, Handicap & Society, 7(2), 101–115.
Parsons, T. (1951). The Social System. New York: The Afree Press.
Pelka, F. (2012). What We Have Done: An Oral History of Disability Rights Mo ment. Boston: University of Massachusetts Press.
Pléh Cs. (2001). A tudás érvényessége és a kognitív pszichológia. Iskolakultúra, 8, 75–78. http://real.mtak.hu/61041/1/EPA00011_iskolakultura_2001_08_ 075–
078.pdf Letöltve: 2018. 04. 16-án.
Sándor A. (2017). „Úgy kell kezelni őket, mintha tényleg igazi felnőttek lenné-nek…” Magas támogatási szükségletű személyek önrendelkezésének
lehető-ségei és korlátai. Esély, 28(2), 29–54. http://www.esely.org/kiadvanyok/2017_2/
Esely_2017–2_3_Sandor_Ugy_kell_kezelni.pdf Letöltve: 2018. 04. 16-án.
Shakespeare, T. (Ed.) (2015). Disability Research Today: International Perspectives.
London – New York: Routledge.
Sikes, P. & Potts, A. (Eds) (2008). Researching education from the inside: Investi-gations from within. London: Routledge.
Stringer, E. T. (2007). Action Research. Thousand Oaks, CA: Sage.
TOVÁBBVEZETŐ LINKEK, FORRÁSOK
Heiszer K., Katona V., Sándor A., Schnellbach M. & Sikó D. (2014). Az inkluzív kutatási módszerek meta-szintű vizsgálata. Neveléstudomány, 2014(3), 53–67.
http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2014/neveles tudomany_2014_3_
53–67.pdf Letöltve: 2018. 04. 16-án.
Marton K. (2014). The Participation of Children and Adults with Disability in Participatory and Emancipatory Research. Neveléstudomány, 2014(3), 23–32.
http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2014/nevelestudomany_2014_3_
23–32.pdf Letöltve: 2018. 04. 16-án.