Születésének 150. évfordulója jó alkalom arra, hogy a századvég egyik jeles magyar mérnökére irányítsuk a figyelmet, akinek életműve — mi tagadás — érdemtelenül hullt ki az emlékezés nem egyszer igazságtalan rostáján.
Tevékenységének súlypontja a kiegyezés utáni évtizedekre esett. Ez a korszak, a politikai viszonyok lassú változása m ellett, a műszaki és természettudományos fejlődés látványos eredményeit hozta nemcsak hazánkban, hanem egész Európában.
Elfeledésének oka lehet, hogy főműve a fiumei tengeri kikötő immár hét évtizede nem magyar felségterület, s a tenger nélkül m aradt Magyarország a továbbiakban már nem a gazda szemével figyelte a kikötő sorsát és fejlődését.
Hajnal Antal az egykori Csanád vár
megyében, Makón született, 1838. szep
tember 1-én. (Édesapja Hajnal Ábel neves református lelkész, makói, majd békési tanár.) A jóhírű debreceni kollégiumba járt, majd 1854—59 között a budai József Műegye
tem hallgatója volt. Az abszolutizmus korában ném et tannyelvű egyetemen kiváló tanárok (Nendtvich, Kruspér, Sztoczek és mások) előadásait hallgathatta. Az 1859-ben megszerzett mérnöki képesítésével a kiegyezés évéig szűkebb hazájában, Békés megyében végzett közmegelégedésre mérnöki munkát. Működése alapján a vármegye tiszteletbeli megyei főmérnöki címet szavazott meg számára.
1867-ben, sok más társához hasonlóan, ő is állami szolgálatba lépett, s a tehetséges fiatal
ember 1873-ban már a közmunka és . közlekedési minisztérium főmérnöke. Nemcsak a folyószabályozási ügyekkel foglalkozott, hanem figyelemmel kísérte a vasúti közlekedési hálózat fejlődését és az egyetlen magyar fennhatóság alá tartozó tengeri kikötő, Fiume sorsát is.
A magyar korm ány a mezőgazdasági terményeink (elsősorban az, alföldi búza, később a liszt) Angliába és Brazíliába irányuló kivitelének hasznát lefölöző osztrák tengeri kikötő
vel, Trieszttel szemben, nagy figyelmet szentelt a fiumei kikötő fejlesztésének. E fejlesz
tés azt a célt is szolgálta, hogy Fiume ne csupán „export”-kikötő legyen, hanem az érkező hajók olcsó déligyümölccsel láthassák el a magyar, s a magyar kereskedelem révén a közép
európai piacot is.
A kikötőépítkezés 1872-ben egy 260 m hosszú hullámgát építésével kezdődött. A kor
mány, a szállítás állami kézbe vétele érdekében, a déli vasúttársaságtól megszerezte a
Zág-F I U M E E S K I K Ö T Ő J E .
A közmunka és közlekedési m. k. ministerium megbízásából
ü szsz cú llito tta
H A J N A L A N T A L
o r s z á g o s k ö z é p itk e z é s i f e l ü g y e lő é s a f iu m e i k i k ö tő m a g y . k ir. é p ít é s z e t i h i v a t a l v e z e tő je .
A fordítás joga fenntartatik'
MOIIOVICH K KÖNYVNYOMÍ) INTÉZKTKltliN FIUME 1885.
Hajnal A n ta l könyvének címlapja
ráb-Károlyvárosi vasutat, s a kikötőépítkezésekkel párhuzamosan (roppant költséggel) ki
építette a Zákány-Zágráb és a Károlyváros-Fiume vasútvonalat is.
A kikötők ügyeivel már a minisztériumban is foglalkozó fiatal főmérnök 1877-ben került közvetlen kapcsolatba a fiumei kikötőépítéssel: október 5-én kapott megbízást a Fiumei Kikötő m .kir. Építészeti Hivatal vezetésére.
A kikötőépítés korábbi tervei — amelyeket a kormány a neves Pasqual marseillei fő
mérnökkel vizsgáltatott felül — nem számolhattak azzal a rohamos fejlődéssel, amely a kikötő forgalmát alig több, m int egy évtized alatt megháromszorozta. A magyar keres
kedelem (és különösen a malomipar), mely csak Fiúmén keresztül bonyolíthatott le köz
vetlen áruforgalmat, erőteljesen sürgette a kikötő bővítését: Fiume nagy tengeri kikötővé fejlesztése elodázhatatlanná vált. 1884-ben a korm ány a kikötő bővítésére vonatkozó két tervet terjesztett az összehívott hazai és külföldi szakemberek elé. Ez a tanács a tanulmány- útjai révén akkor már jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkező Hajnal Antal elgondo
lását fogadta el.
Az itt most nem részletezhető terv érdeme az volt, hogy a további bővítés lehetőségét tekintetbe véve, optimális elrendezést kínált. A terv megvalósításával mód nyílott az ak
koriban megélénkült fakivitel számára megfelelő rakterület kialakítására, a hajóépítés és -javítás érdekében dokkok létesítésére és a nagy forgalmat lebonyolító előkikötő meg
építésére is. A nagyszabású elgondolást a kikötőépítészeti hivatal és a fiumei kikötőépítési vállalat, a nagyközönség tájékoztatásárai, az 1885. évi budapesti országos általános kiállí
táson rajzok, m akettek és modellek segítségével m utatta be. A kiállításra készült el Hajnal Antal fő szakirodalmi műve a F ium e és kikötője (Fiume, 1885. 112 o.), amely részletesen ismertette a kikötő fejlesztésének elvi és gyakorlati programját.
A több, m int két évtizedig tartó munkák szerencsés m ódon Hajnal Antal vezetésével valósulhattak meg. Működése azonban nem szorítkozott csupán a fiumei kikötő építésére.
1889-ben Baross Gábor, az új kereskedelemügyi miniszter, az .erők összefogása érdekében összevonta a kikötőépítészeti hivatalt a tengerészeti hatósággal, s ekkor ő t - a Fiumei m. kir.
Tengerészeti Hatóság műszaki ügyeinek legfőbb irányítójaként - az egész magyar tengerpart kikötőépítési és fenntartási munkáinak felelősévé tette.
Szabadidejében tevékenyen részt vállalt a Magyar M érnök-és Építész-Egylet munkájában is, melynek egyébként alapító tagja volt, valamint a fiumei Vöröskereszt szervezet kiépíté
sében, melynek első alelnökévé választották. A korabeli híradások tudósítanak önfeláldozó magatartásáról, mely a városban 1885-ben dühöngő kolerajárvány megfékezésében jelentős szerepet ju tta to tt neki.
Hajnal Antal szakirodalmi munkássága, m int annyi más gyakorló mérnöké, meglehetősen szűkös. Már em lített fő művén kívüli mindössze néhány kisebb cikk került ki tolla alól.
Az 1907. január 17-én 69 éves korában Fiúméban elhunyt jeles magyar m érnöktől, aki hivatalát élete utolsó napjáig becsülettel ellátta, búcsúzzunk a pályatárs Gonda Béla 1901- ben írott szép szavaival:
„Leikével egészen egybeforrott már a fiumei kikötő múltja, jelene és jövője. Ő látta ennek eljövendő nagy fejlődését már akkor, amikor igen gyakran sajnálkozó mosollyal fogadták azóta valóra vált ábrándjait. Ő látja még ma is azt a szebb jövőt, melynek a históriai fejlődés gátat nem ismerő törvényei szerint be kell következnie. Ő látja ezt és munkálkodik érte — fiatalos hévvel, lankadatlan kitartással. Az évek csaknem nyomtalanul surrantak el fölötte, m ert él lelkében a nemes ideál: Fiume naggyá, virágzóvá tétele.”
Fejér László Irodalom:
Gonda Béla: Hajnal Antal, a fiumei kikötő tervezője és építője.'Gazdasági m érnök, 1901.
jan.6.