Bodor Péter mechanikus, székely ezermester születésének ideje bizonytalan, egyes források szerint 1778-ban Erdőszentgyörgyön jö tt a világra. A pontos időpont azonban megállapít
hatatlan, mivel egy tűzvész alkalmával a parókia leégett és az új anyakönyv vezetését a református lelkész később kezdte meg. Az újabb források 1788. június 22-ét tüntetik fel Bodor születése időpontjának, fogadjuk el ezt mi is, hogy emlékezhessünk a m éltán a Szé
kelyföld nagy alakjai közé sorolt különös életű ezermesterre.
Egy körülmény bizonyosnak látszik Bodor életében: szerelemgyerek volt és a főúri Zeyk család támogatását élvezte élete első szakaszában. Már kisgyermekként bizonyította faragó tehetségét: kis szekér, eke, vízimalom került ki a kezéből. Az elemi iskola elvégzése után asztalos inasnak ment, szakmájában nagy ügyességre te tt szert, többek között egy m ű
vészi készségre valló oltárt faragott. Ezután a Zeyk család támogatásával végezte a maros
vásárhelyi reform átus kollégium alsó osztályait, kitűnt nagyfokú rajz tehetségével és külön
leges faliórát is szerkesztett. Majd gróf Toldalagi Józsefnél vállalt kertészi állást. Utóbb, feltehetően támogatói segítségével, 1806-ban Bécsben a Politechnikumon tanul gépészetet.
Ezután Európa országait járta majd tíz éven keresztül, egyidejűleg gyakorlati ismereteket szerzett az órás és lakatos mesterségben. Az orgonaépítéssel is valószínűleg ebben az időben ismerkedett meg. 1815-ben ismét Erdélyben volt és gróf Bethlen Lajos birtokán építészként és műszerészként tevékenykedett. 1816-ban tért vissza Marosvásárhelyre, ahol létrehozta leg
jelentősebb alkotásait. Háza udvarán, egy talán a mai vidám parkhoz hasonlítható szórakozó
helyet rendezett be hajó- és körhintával, csúszdával és más, sajátkezűleg gyártott, elmés szerkezettel. Kertjében török mecset formájú házat készített. Mint „városi geometra” , felépítette a Maroson az úgynevezett Bodor-hidat: ez a létesítmény 8 m széles és 63 m hosz- szú volt és fából, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül készült! Csak mellékesen említjük meg, hogy — egyesek állítása szerint inkább bravúroskodásból, m int haszonvágyból — bankót is préselt, ezért perbe fogták és néhány évet a szamosújvári börtönben tö ltö tt; szabadulásában szerepe volt, többek között hűséges barátjának, Bolyai Farkasnak is. Egyébként a börtönben szép templomi freskókat festett.
Életének legjelentősebb alkotása a híres marosvásárhelyi zenélő kút, amelyet 1820 és 1822 között épített. E művéről a két világháború között Erdélyben megjelenő ,,Krónikás F üzetek” című, helytörténeti forrásokat feltáró sorozatból idézünk. Az eredeti dokum entu
mok alapján összeállított tanulm ányt maga a szerkesztő, Fodor István írta. Előrebocsátjuk, hogy Bodor építményének a helyén egy 1803-ban létrehozott, kőoszlopokon nyugvó, pira
mis alakú kút állt, amelyhez a vár déli oldalából fakadó forrásból földalatti csatornákon ju ttatták el a vizet. Később az építm ény erősen megrongálódott és ezért Bodort bízták meg egy új kút építésével. A továbbiakban Fodor István munkájából idézünk:
„Bodor Péter 1822-ben azzal kezdte a kút m unkálatait, hogy a kőoszlopokat eltávolította és helyette egy kínai pagodára emlékeztető építm ényt helyezett. Peielle Ventzel városi fő
bíró mindenben a mester kezére játszott, hogy a kút külsőleg is a Nagypiacz díszére legyen ...
Bodor Péter a kútépítm ény kupolaalakú fedélházába egy olyan szerkezetet szerelt, mely a nap bizonyos szakaszaibai^minden hat órában, a víz hajtóerejének befolyására szebbnél-szebb zenedarabokat hallatott. A zene olyan erőteljes volt, hogy szélcsend idején a környező fal
vakban is hallhatták a varázsos hangokat.
B o ro sn y ai L u k á t s ]á n o s, az ev. ref. kollégium
¡eles p ro fe s sz o ra , az 1836— 37-ben ¡1! kiadott «Régi és Uj V á sá rh e ly leírása» cím ű k ö n y v ecsk éjéb en , v e rs b e sze d v e é rz é k e lte ti a kút k ö rü li h a n g u la to t:
N ap sz ám o so k , reg g e l, m ihelyt kezd virrad ni, Ide g y ű ln ek , 's fo gn ak r e g g e lre m osdódm . M o sd áso k közben á ld já k Isten eket,
H o g y engedte látni ism ét r e g g e le k e t.
E s tv e , re g g e l ide jőn ek a ' tselé d ek , T a lá lh a ty á k egy m á st szüzek é s legén yek.
'S m íg ts e b re k m eg telik, elé szá m lá lh a ty á k , Ki h o g y ’ él u rá v al, v a g y g a z d a sz sz o n y á v a l, M ely ik ú rfi h o g y ’ van k is a s z s z o n y k á já v a l,
M ilyen v á sá r fiá t kapott ajá n d ék u l, H o g y titkával hív, é s nem vo lt a k ad é k u l.
K in ek mi fe jé re van sza p u lló já b an , H ány d e rek a j, ’ s párn a v a g y o n az á g y á b a n .
Mit főz a ' gazd a sz szo n y napon kén t fé rjé n ek , M ivel kapja kedvét, in kább le g é n y é n e k ?
M on dh atyák eg y m á sn a k , m ivel álm adoznak, E stv é tő l reg g e lig, m ivel gon dolkozn ak.
M ásn ap is eljőn ek ide vizet vinni, K ö n n ye n ugyan azok, azt is lehet hinni.
A kút körül e re d e tile g , fe lh ő k ig érő jeg e n ye fá k e m e lk ed tek , m elyek n ek tetején a kö rn y ék b e li csó k á k é s v a rja k v a ló s á g o s k o n g re ssz u st tartottak éa h an gos k á r o g á s s a ! v e rs e n y e z te k az a g y a fú rt k ú tszerk ezer ze n éjé vcl, no m eg a vízhordók lárm á s te re fe ré jé v e l
„Krónikás fü ze te k ” - címlap Részlet a „Krónikás fü z e te k ’ cikkéből
Külön érdekesség volt a kupola tetejére szerelt vörösrézből való Apolló-szobor [valójá
ban N eptun], melyhez egyébként a Bodor-féle zeneszerkezet hálózata összeköttetést tartott.
Az Apolló-szobor ugyanis a nap különböző állása után igazodott. Napkeltére arccal a nap felé nézett és a nap emelkedésével, s hanyatlásával követte a nap útját.
Hogy a kút mely zenedarabokat játszotta el, arról nem szól a krónika, de csodájára jártak messzeföldről és sok idegen érkezett városunkba, hogy ezt a mechanikai csodát meg
bámulja ...
A zenélő szerkezet 1836.dec.8-ig m űködött. Ekkor ugyanis egy hatalmas hóvihar vonult keresztül a városon, amely az Apolló-szobrot ledöntötte és a bennelévő szerkezetet is össze
törte.
Az a hídelem, mintha Bodor maga ném ította volna el a muzsikáló gépét egy csavar ki- vevésével, az tehát nem igaz, m ert arra alkalom sem adódott, hogy bebörtönzése ideje alatt a kút körül dolgozhasson és különbenis rövid fogsága után a kút még jódarabig vígan muzsi
kált.”
Később a kutat vasráccsal vették körül és a k ú t erkélyén rendszeresen cigányzenekar já t
szott. A zenélő szerkezetet többen megkísérelték rendbe hozni, de sikertelenül.
Élete következő korszakában elsősorban orgonákat épített, különböző falusi templomok részére. Ezek közül kiemelkedik a kibédi orgona tizenkét változattal és pedálszerkezettel.
k r ó n i k á s f ü z e t e k: FDDÍSTVÁN-
sMö> st
úm
F O D O R I S T V Á N ; •ff P é l e r a széfe% .ezerm ester
f á r é p s l é s
a szék ely főy& res véá&írtí#i»
a várépítő főbíró, erdélyi diplom ata
' >, >
— M o n o gráfia —
* f
M a r «menti Élet kiaifás* 1936.
Az átadási jegyzőkönyvbe azt jegyezte fel Bodor, hogy nem haszonkeresésből épít orgonát, hanem azt akarta megmutatni, hogy magyar ember is alkalmas ilyen munkára.
1848/49-ben sokoldalú tehetségét a szabadságharc szolgálatába állította. Sokcsövű orgona
ágyút szerkesztett láncos golyókkal. Amikor egy új típusú gyutacsot kívánt bem utatni Bem tábornok fogadószobájában, akkor érte utói a halál, 1849.aug.6-án. Sok neves magyarral együtt, a kolozsvári házsongárdi tem etőben nyugszik, jeltelen sírban.
Bodor zenélő kútjának másolatát 1936-ban építették fel Budapesten, a Margitszigeten.
Az építmény a második világháború idején megrongálódott, 1954-ben állították helyre.
A legutóbbi időben ismét rendbehozták és a kút újra zenél. Ha arra járunk, gondoljunk a nagy székely ezermesterre!
Batári Gyula
Irodalom:
Bias István: A marosvásárhelyi zenélőkút mestere. Marosvásárhely, 1900. 4 4 -5 0 . o.
Fodor István: Bodor Péter a székely ezermester. Krónikás Füzetek, 1936. 9—10. sz. 6—8. o.
Lévai Lajos: Bodor Péter, a székely ezermester. Élet és Tudomány. 1963. 811—813. o.