A hardcore punk aktuális sajátosságainak kialakulásában kiemelkedő jelentő-séggel bírt néhány alapeszme, amely a kezdetekben elsősorban dalszövegekben bukkant fel, majd különböző kanonizációs folyamatok révén a hardcore punk ethosz szerves részévé, és így a szubkulturális tőke4 fontos alkotóelemévé vált. Annak ismertetése, hogy ezek mikor, milyen módon, milyen hatásoknak köszönhetően jelentek meg először a dalszövegekben, hogyan váltak a szub-kultúra szellemiségének alapkövévé, majd pedig hogyan hagytak (és hagynak) nyomot a hardcore punk „valóságon” – azaz konkrét viselkedésmódokon és gyakorlatokon –, mindenképpen túlmutat puszta zenetörténet-íráson.5
4 A szubkulturális tőke fogalmát jelen esetben tágabb értelemben használom, mint az azt megalkotó Sarah Thornton (Sarah Thornton, „The Social Logic of Subcultural Capital,” in The Subcultures Reader, szerk. Ken Gelder [London: Routledge, 2005]). Thornton az „egyénileg birtokolt szubkulturális jártasságokat és az azokból fakadó státuszt” érti alatta (Kacsuk Zoltán,
„Szubkultúrák, poszt-szubkultúrák és neo-törzsek. A (látványos) ifjúsági (szub)kultúrák brit kutatásának legújabb hulláma,” in Csoportok és kultúrák. Tanulmányok a szubkultúrákról szerk.
Jakab Albert Zsolt és Keszeg Vilmos [Kolozsvár: BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, Kriza János Néprajzi Társaság, 2007]), én viszont mindazon képzetek, tudás, gyakorlatok stb.
összességét (egyfajta „össztőkét”), amelyek egyezményes alapon a szubkultúra esszenciáját képezik.
5 A dalszövegek jelentőségéről tulajdonképpen külön tanulmányt lehetne írni. A hardcore punk zene az esetek többségében ordító énekkel társul, ami lehetetlenné teszi a dalszövegek „itt és most” értelmezését, a zene jellemzői tehát az utólagos értelmezés kényszerét vonják maguk után. Természetesen minden együttes arról ír, amit fontosnak tart, a szövegek tetemes része azonban mégis konzekvensen kapcsolódik a hardcore punk ethoszhoz: a társadalomkriti-kus tartalom például egyfajta ki nem mondott elvárás, ezáltal ugyanis az együttes a közeg-ben elfogadott módon közelít a nyitott szemmel járó, tudatos hardcore punk modelljéhez.
A hardcore punk esetében – ahogyan ez a továbbiakban ki is fog derülni – elmondható az, hogy a valóság konstruálja a szövegeket, a szövegek pedig a valóságot. A dalszövegekben megfogalmazott mondanivaló kihatással bírhat a valóságra, hiszen új tagokat csatornáz hat
74 Vásárhelyi Ágnes
Mindamellett, hogy egy ehhez hasonló összegzés természetesen a zenei irányzat történetéről is sokat elárul, egyéb fontos információkkal is szolgál: segítséget nyújt abban, hogy feltérképezzük a hardcore punk identitás „összetevőit”, a szubkulturális hitelességről alkotott – és az identitás kérdéséhez szorosan kapcsolódó – képzeteket, illetve a szubkulturalisták gyakorlatait, és mindezzel szoros összefüggésben azt is, hogy miért éppen az underground fogalma áll mindezek középpontjában. Ilyen módon a hardcore punk zene – és a szöve-gekben megjelenő mondanivaló – történetének rövid összefoglalása írásom további fejezeteit alapozza meg.6
A hardcore punk a nyolcvanas évek elején alakult ki az Egyesült Államokban, amikor a „klasszikus” punk a zeneipar és a média fokozott érdeklődése miatt tartalmi szempontból módosult,7 ez pedig létrehozta az igényt annak
tovább-be a közösségtovább-be, eseményeket idézhet elő, és magát a szubkultúrát is újrakonstruálhatja (mint azt később látni fogjuk, egyes elemeit újradefiniálhatja és akár annak társadalmi meg-ítélését is befolyásolhatja). A dalszövegek által generált változások újabb dalszövegeket eredményeznek: a szövegírás a szélesebb körű véleménynyilvánítás bevett módja, és ez a gyakorlat biztosítja a hardcore punk mibenlétének folyamatos újradefinálását is, hiszen lehetőséget ad a vélemények ütköztetésére. A dalszövegek konstruktív erejének egyébként különösen találó példája lehet a magyar hardcore punk, amely akkor kezdett szubkultú-ra-formát ölteni, amikor a zene kedvelői elkezdték értelmezni a szövegeket – ekkor jöttek rá arra, hogy a zenéhez tartozik egy olyasfajta szellemiség is, amellyel szívesen azonosulnának.
A punk és hardcore punk közegben a dalszövegeken keresztül egyrészt a szélesebb társada-lommal, másrészt pedig a szűkebb szubkulturális közeggel szemben is lehetséges kritikával élni – ezekben az esetekben a valóság konstruálja a szöveget. A dalszövegekben kifejezésre juthatnak különféle konfliktusok, a színtér működését érintő kritikák, de lehet szintetizáló jellegük is (például egy olyan szöveg esetében, amely kimondottan a hardcore punkról mint szubkultúráról szól), valamint szolgálhat a csoporthatárok kijelölésére is (például elhatároló-dásra azoktól a szélsőjobboldali csoportoktól, amelyeknek vannak a hardcore punk közeggel érintkezési pontjai – és amelyektől a többség pontosan ezért különösen fontosnak érzi az el-határolódást).
6 Ez a fejezet interjúimon (adatközlőim saját történeti tudásán), illetve Ross Haenfler (Ross Haenfler, Straight Edge: Clean-living Youth, Hardcore Punk and Social Change [New Brunswick, New Jersey and London: Rutgers University Press, 2006]), és Dario Milenković (Dario Milenković, „The Subcultural Group of Hardcorepunk. Sociological Research of the Group Members’ Social Origin and their Attitudes to Nation, Religion and the Consumer Society Values”, Philosophy, Sociology and Psychology, Vol. 6, No 1. [2007]) munkáin alapul.
7 A „klasszikus” punk kialakulásakor tulajdonképpen Malcolm McLaren (a Sex Pistols „ötlet-gazdája” és menedzsere) anarchista víziói találtak utat a brit munkásosztály fiataljaihoz egy olyan periódusban, amikor a gazdasági válság és a zavaros politikai élet okozta frusztráló kilátástalanság széleskörű igényt teremtett a status quo megkérdőjelezésére. A fiatalság egy része polgárpukkasztó megjelenésével és viselkedésével nyilvánította ki véleményét arról a sze-repről, amelyet az establishment szánt neki, zenéjében pedig direkt módon is az individuum
75
„Undergroundban megtartani a hardcore-t, az maga a hardcore”
gondolására és megreformálására:8
A punknak egyfajta megújulása szerintem a hardcore. Számomra meg-oldáskeresést jelent. Bizonyos kérdésekben, legyen az társadalmi, politi-kai, vallási vagy az emberi kapcsolatok terén, mindenre megoldást keres, illetve, ha nem is keresi, de felveti azt a problémát. És valamilyen szinten megpróbálja orvosolni vagy a felszínen tartani, és a saját közösségének ezt előadni […] lehet nekem huszonöt színű tarajam, ha nincs mögötte mondanivaló. (Áron, 2011)
A punk terminus kombinálása a hardcore (azaz keménymag) jelzővel egyrészt a szubkultúra gyökereire utal, másrészt pedig az elhatárolódás szándékát jelzi:
a hardcore punk lényegében megőrzi a punkra jellemző tudatosságot és ön-tudatosságot, de elveti azt az extrovertált attitűdöt, aminek eredményeképpen a punkot végül bekebelezte a mainstream.
A hardcore punk kialakulásával szinte egy időben jelent meg az a jelenség, amely közös történetük során egyfajta „katalizátorként” járult hozzá szub-kulturális tőkéjének formálódásához: a Straight Edge,9 azaz a hardcore punk absztinencia. Kialakulásának története kiválóan beleillik abba a társadalom-kritikus szellemiségbe, amely a hardcore punk egyik alappillérének számít:
Ian MacKaye, a Minor Threat nevű együttes frontembere két dalszövegben (Straight Edge [1981] és Out of Step [1983]) megfogalmazta az alkohollal, dro gokkal és promiszkuitással kapcsolatos ellenérzéseit, ezzel megkérdőjelezte saját punk közege normáit, különvéleménye pedig akaratlanul is követőkre
szabadságát és az előző generáció hippi optimizmusától való elhatárolódását hirdette. Az es-tablishment kijátszásának eszköze volt az a do it yourself, azaz „csináld magad” szellemiség is, amelyet a punk kommercializálódását követően végül a hardcore punk igyekezett kiteljesíteni.
A „csináld magad” szellemiséghez való visszatérést és az ebből következő underground logikát tehát tekinthetjük a punk mainstreammé válására adott reakciónak. Bővebben lásd Dario Milenković, „The Subcultural Group of Hardcorepunk. Sociological Research of the Group Members’ Social Origin and their Attitudes to Nation, Religion and the Consumer Society Values”, Philosophy, Sociology and Psychology, Vol. 6, No 1. (2007).
8 Dario Milenković, „The Subcultural Group of Hardcorepunk”, 67–69.
9 A nagybetűkkel írt változat (Straight Edge) magára a jelenségre vonatkozik, a kisbetűs változat (straight edge) egyénekre. A Straight Edge-ről bővebben lásd még Ross Haenfler, „Collective Identity in the Straight Edge Movement: How Diffuse Movements Foster Commitment, Encourage Individualized Participation, and Promote Cultural Change”, The Sociological Quarterly, Vol. 45, No. 4, Autumn (2004); Ross Haenfler, „Rethinking Subcultural Resistance:
Core Values of the Straight Edge Movement”, Journal of Contemporary Ethnography 33 (2004);
Robert T. Wood, Straightedge: Complexity and Contradictions of a Subculture, Syracuse, New York: Syracuse University Press, (2006).
76 Vásárhelyi Ágnes
talált, akik az egyik dalszöveg címét használva elkezdték magukat straight edge-nek nevezni.10 A Straight Edge – mint életmód és egyúttal identitás – alapját az a normává vált személyes hitvallás képezi, amelyet a fent említett dalszövegek öntöttek formába: képviselői tartózkodnak az alkoholfogyasz-tástól, a dohányzástól és a drogfogyasztástól.11 Az absztinencia az esetek egy részében a hús – illetve vegánok esetében minden egyéb állati eredetű termék – fogyasztására is kiterjedhet,12 és akadnak olyan straight edge-ek is, akik koffeint, csokoládét és egyéb stimuláló (ezért drogként kategorizált) készít-ményeket sem fogyasztanak.13
Ross Haenfler az 1986 és 1991 közötti időszakra helyezi a hardcore punk és a Straight Edge fejlődésének második számottevőbb történeti egységét,14 az ún. youth crew korszakot.15 A korabeli dalszövegekben már megjelenik a kol-lektivitás: a hardcore punk és a Straight Edge gyakran szerepel bennük közös-ségként. Ekkoriban terjed el a crew (csapat) kifejezés is, amelyet hardcore punk baráti társaságokra szokás használni (ez köszön vissza a korszak elnevezésében is), és ekkor válnak a hardcore punk szóhasználat részévé olyan kifejezések, mint például brotherhood (testvériség), illetve unity (egység). Ez utóbbiak a későb biekben is szerepet játszanak a szubkultúra szellemiségének megha-tározásában – elérendő célként, megvalósult jelenként vagy éppenséggel egy
10 Szintén Ian MacKaye személyének köszönhető az, hogy a hardcore punk koncertek minden korosztály számára nyitottá váltak, azaz all ages besorolást kaptak. Az Egyesült Államok nagy részén ekkoriban még korhatárosak voltak a koncertek, és 21 éven aluli személyeket be sem engedtek a klubokba. Kivételt képezett ez alól Washington D.C., ahol a 21 éven aluliak is láto-gathatták a koncerteket azzal a feltétellel, hogy a bejáratnál jól látható X-et rajzoltak a kézfejükre, így jelezvén a klub személyzetének, hogy alkohollal nem szolgálhatják ki őket. Ian MacKaye, aki úgy gondolta, hogy a kiskorúaknak is joguk van részt venni kedvenc együttesük koncertjén, jó megoldásnak találta a megjelölést annak érdekében, hogy ne csak 21. életévüket betöltött fiatalok járhassanak a koncertekre, ezért igyekezett azt minél szélesebb körben terjeszteni.
Az X hamarosan a Straight Edge szimbólumává vált. Részletesebben lásd Robert T. Wood, Straightedge: Complexity and Contradictions, 113–129.
11 Ross Haenfler, Straight Edge: Clean-living Youth, 35–40.
12 A vegetariánus és vegán straight edge-ek és hardcore punkok tömeges megjelenését szintén néhány nagyformátumú együttes dalszövegeihez szokás társítani (Ross Haenfler, Straight Edge:
Clean-living Youth, 12–13.)
13 Ugyanennek a normarendszernek többféle interpretációja létezik, amelyek közül kutatásom során az ún. positive line-nal, az NS (azaz nemzetiszocialista) Straight Edge-dzsel és a krish-nacore-ral foglalkoztam részletesebben.
14 Ross Haenfler, Straight Edge: Clean-living Youth, 12–14.
15 A korszak megnevezése a Youth of Today nevű együttes Youth Crew (1985) című dalára vezethető vissza.
77
„Undergroundban megtartani a hardcore-t, az maga a hardcore”
idealizált szubkulturális múlt vezényszavaként. Szintén ebben az időszakban vált az ethosz szerves részévé az állati jogok iránti érdeklődés, illetve ehhez kapcsolódóan a vegetáriánus és a vegán életmód.16
A kilencvenes évek második felében a hardcore punk sok tekintetben megújult, és népszerűsége is ugrásszerűen megnövekedett. A korszak egyik legnagyobb hatású együttese az Earth Crisis volt, amelynek ellentmondásos te-vékenysége nagyban módosította a hardcore punk belső szerkezetét, a Straight Edge jelentését és a két jelenség társadalmi megítélését is. Az Earth Crisis, illetve az absztinenciát hozzá hasonlóan imperatívusznak tekintő együttesek hatására még nagyobb hangsúlyt kapott a hardcore punk érdeklődési körében az alkohol és a drogok elleni harc, az állatjogok védelme, a környezettudatos-ság, a fogyasztás- és globalizációkritika, illetve mindaz, amit ezek ügyében az ember tehet: vagyis a tudatos cselekvés elve. Harcias dalszövegeik, valamint szimpatizánsaik gyakran erőszakos akciói mind az amerikai társadalomban, mind pedig a hardcore punk közegben erőteljes visszatetszést keltettek. Az ese-mények sokakban teremtettek igényt a hardcore punk és a Straight Edge újbóli definiálására, illetve a militáns irányzattól való elhatárolódásra: közhasználatba kerültek a hardline, illetve softline kifejezések, amelyek egyfajta állásfoglalást jeleznek azt illetően, hogy mi a célja a hardcore-nak és a Straight Edge-nek, és milyen eszközökkel lehet vagy kell azt megvalósítani. Az elhatárolódás kö-vetkeztében a fentieken felül még egy kulcsterminussal bővült a két jelenség definiálására szolgáló szókészlet. A pozitív (positive) jelzőt viselő irányzat elítéli az absztinencia normájának erőszakos és figyelemkeltő terjesztését, és inkább olyan előremutató gondolatokat kíván közvetíteni, amivel példát nyújt, nem pedig szabályokat: „Közvetíts üzenetet a saját példáddal. Nem azzal, hogy megmondod, mit csináljanak, hanem hogy bemutatod, hogy mit csinálsz.”
(András, 2012)
A militáns irányzat megjelenése az addig is inkább férfiak alkotta hardcore punkot még férfiasabb jegyekkel ruházta fel: a kemény, maszkulin viselkedés és a fizikai erő felértékelődésével a női részvétel kérdése még összetettebb prob-lémává vált.17 Ez már csak azért is érdekes – és jól mutatja a hardcore punk komplexitását – mert ugyanebben az időszakban hódított teret a zenéjében és dalszövegeiben érzelmesebb hangvételű emo,18 illetve az a „politikailag korrekt”
16 A Youth of Today No More (1988) című dala például sokakat győzött meg a húsmentes táplál-kozás morális indokoltságáról.
17 Bővebben lásd Ross Haenfler, Straight Edge: Clean-living Youth, 102–149.
18 A szó az angol emotional, vagyis érzelmi/érzelmes szóból ered, és azokra az együttesekre használják, amelyek érzelemközpontúbb szövegeket írnak, és dallamvilágukban is némileg
78 Vásárhelyi Ágnes
(politically correct) irányzat, amely olyan társadalmi problémákkal is foglalko-zik, mint például a szexizmus, a rasszizmus, a társadalmi egyenlőtlenségek19 vagy a homoszexualitás megítélése.20
A kilencvenes évek során a szó szoros értelmében vett spiritualitás is be-gyűrűzött a hardcore punkba: a Shelter nevű együttes21 ekkor fektette le a krish-nacore-nak22 nevezett irányzat, azaz a Krisna-tudattal összefonódott hardcore punk alapjait.
A kétezres évekre a hardcore punk népszerűsége valamelyest csökkent, és bár a szó hagyományos értelmében sosem volt látványos jelenség, manapság még inkább megmarad saját köreiben. Néhány népszerűbb együttes ugyan nagy létszámú közönséget mozgat meg, de a hardcore punk alapvetően nem kelt különösebb köz- és médiafigyelmet, és beszélgetőtársaim szerint jelen pillanatban a Straight Edge sem örvend akkora népszerűségnek, mint a ki-lencvenes években. Mindazonáltal szívósan tartja magát – többek között hazánkban is.
Beszélgetőtársaim emlékei alapján Magyarországra a nyolcvanas évek vé-gén jutott el a hardcore punk, a színtér és a „szubkulturális infrastruktúra”
azonban csak a kilencvenes évek közepén alakult ki, amikor az információ-források körének fokozatos bővülésével23 a magyar hardcore punkok már a zenéhez tartozó mondanivalóról és gyakorlatokról is egyre több és pontosabb
lágyabbak, mint akár az old school, akár a youth crew stílus képviselői. A kifejezés tehát nem fedi azt a jelenséget, amely szintén emo néven vált ismertté az elmúlt években, és amelytől beszélgetőtársaim következetesen elhatárolódtak.
19 Ross Haenfler, Straight Edge: Clean-living Youth, 14–16.
20 A hardcore-t nagyrészt – de nem teljes mértékben – a homofóbia elítélése jellemzi, olyannyira, hogy már a nyolcvanas évek végén elkezdett kialakulni az az irányzat, amelyet queercore-nak neveznek, és amely kimondottan a homoszexuálisok jogaival és társadalmi megítélésével fog-lalkozik. A queer kifejezés a társadalmi nemek tanulmányozásában bevett fogalom, és eredeti szótári jelentését (furcsa, különös) kibővítve mindazon egyénekre használatos, akiknek szexuális orientációja nem kizárólag heteroszexuális.
21 Érdekes adalék mindehhez, hogy a Shelter frontembere ugyanaz a Ray Cappo volt, aki már a Youth of Today élén is számos új aspektussal gazdagította a hardcore punk szubkulturális tőkéjét.
22 Bővebben lásd pl. Robert T. Wood, Straightedge: Complexity and Contradictions, 54–58.
23 Adatközlőim szerint a kezdetekben kimondottan nehéz volt hardcore punkról szóló ismereteket gyűjteni. A zene terjesztése kazettamásolás útján történt, más jellegű információhoz pedig csak jobban értesült – angolul tudó – személyektől, dalszövegekből, külföldi zenei szaksajtóból vagy fanzine-ekből lehetett hozzájutni. Később nagy áttörést jelentett ezen a téren az internethez való hozzáférés növekvő aránya, az angol nyelvoktatás fellendülése, illetve a magyar nyelvű zenei szaksajtó egyre élénkebb érdeklődése.
79
„Undergroundban megtartani a hardcore-t, az maga a hardcore”
ismerettel rendelkeztek. A különböző források révén olyan sémák birtoká-ba kerültek, amelyeknek követésével – és egyúttal a helyi kontextushoz való hozzáigazításával – a kilencvenes évek végére országszerte egyre élénkebb szubkulturális élet bontakozhatott ki. A hardcore punk közösségi élet kez-detben inkább Budapestre és környékére korlátozódott, a kilencvenes évek második felétől kezdve azonban olyan vidéki színterek24 is megerősödtek, amelyek már képesek voltak arra, hogy a budapesti színtértől függetlenül, saját zenekarokkal, szórakozóhelyekkel és közönséggel működjenek. A nemzetközi tendenciákkal összhangban az a fajta pezsgés, amely a kilencvenes évek végét és a kétezres évek elejét jellemezte, napjainkra ugyan némileg csillapodott, de – ahogyan azt a Gorilla esete is alátámasztja – ez korántsem vezetett a színtér megszűnéséhez.