2012. április 13-án a budapesti Dürer Kertben rendezték meg a Save the Gorilla névre keresztelt jótékonysági koncertmaratont. Az esemény célja a szintén budapesti illetőségű Gorilla vegán büfé megmentése volt, amelyet a bezáratás veszélye fenyegetett, és amelynek tulajdonosa a hardcore punk színtér egyik kiemelkedő „szubkulturális vállalkozója” volt, aki pályafutása során turnészer-vezőként, illetve turnésofőrként vívott ki közismertséget és -megbecsülést.
A Gorilla – amellett, hogy referenciaponttá vált a helyi színtér mentális tér-képén – több szempontból is szimbolikus jelentőséggel bírt a magyar hardcore punkok számára.25 A büfé valójában olyan vállalkozásként jött létre, amelynek céljai között egyáltalán nem szerepelt az, hogy a hardcore punk színtér keretein belül működjön. Ennek megfelelően meglehetősen heterogén klientúra látogat-ta, a vendégek és a törzsközönség jó részét azonban mégis a színtér résztvevői tették ki. Ennek oka egyrészt a tulajdonos személye volt, aki több szállal is kötő-dik a színtérhez, másrészt pedig az, hogy (legalábbis beszélgetőtársaim szerint) az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a vegetáriánus és vegán hardcore punkok száma, akik közül sokan váltak a büfé visszatérő vendégeivé. A vendég-sereg egy másik, szintén meghatározó szeletét külföldiek képezték – „civilek”
és zenészek egyaránt. Enyhe túlzással a Gorillában mindenki meg fordult,
24 A legstabilabb és legaktívabb színtereket – a budapestin felül – a mai napig is az egri és a szom-bathelyi hardcore punkok tudhatják magukénak.
25 Különös jelentőségét támasztja alá például az a tény is, hogy vidéki adatközlőim közül is sokan ismerték a helyet – annak dacára, hogy sosem jártak ott
80 Vásárhelyi Ágnes
aki számít: az étterem Facebook-adatlapján26 külön fotóalbum foglalkozott a büfébe látogató metál, hardcore punk és punk hírességekkel.27
A Gorilla alapvetően a hardcore punk ethosz példaszerű kivetülésének mondható. Egyrészt működésének alapját az a „csináld magad” jelleg képezte, amely a kezdetektől fogva a hardcore punk egyik legfontosabb sajátosságának számít – és amely napjainkban is a színtér szerveződésének és belső kom-munikációjának egyik alapelve –, hiszen a nagyüzemi jellegű étkeztetéssel, a multikkal szemben egy olyan kisvállalkozás volt, amelyet hangsúlyozottan nem csak a profitszerzés kedvéért, hanem elhivatottságból, „szerelemből”
és – ami a legfontosabb – önerejéből működtetett a tulaj.28 Másrészt a Gorilla profilja a mainstreammel való tudatos szembehelyezkedés alapelvével is össz-hangban állt, hiszen a fősodortól való eltérést példázta azzal, hogy a többségi táplálkozásformával szemben egy alternatív táplálkozásforma gyakorlására adott lehetőséget.
Mindezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy a Gorilla szorult helyzete megmozgatta a magyar színteret. Bár a jótékonysági koncert műfaja cseppet sem idegen a hardcore punktól,29 hazánkban egyelőre csak kevés alkalommal
26 Az étterem megszűnésével a profil is megszűnt, így sajnos azt már nem lehet megtekinteni.
27 Felmerülhet a kérdés, hogy Budapest számos vegetáriánus és vegán étterme közül miért emel-kedhetett ki a Gorilla. Egyik beszélgetőtársam szerint (aki rendszeres látogatója volt a büfének) olyan profán okokon kívül, mint hogy a hely könnyen megközelíthető volt, hatékonyan reklá-mozták, a kínálat pedig folyamatosan bővült, elsősorban az étterem speciális jellege segítette elő annak népszerűségét. A Gorilla ugyanis kimondottan gyorsbüféként üzemelt, így ügyesen célozta meg azt az igényt, hogy a vegetáriánus és vegán étkezésű vendégek is ehessenek fast foodot. Ennek megfelelően a kínálat ugyan hasonlított a gyorséttermek felhozatalához, de hús-mentességével olyan csavart vitt a gyorsétkezés koncepciójába, amely ezt a nagyon is mainstream fogyasztási formát az underground logikához és a punk attitűdhöz közelítette (természetesen nem ez volt az alapítás célja, de a hardcore punk színtér szimpátiáját minden bizonnyal ezek a mögöttes tartalmak is segítettek kivívni). Az étterem „ars poeticája” a következőképpen szólt: „A világ legtöbb országában régóta működő vegán gyorsbüfék remek ötletét a Gorilla Vega Büfé hozta el Magyarországra. A lényeg: a vegán is csak ember, aki sokszor gyorsan akar valami egyszerűt és laktatót enni. A felhozatal ennek megfelelően a klasszikus gyorséttermi kaják vegán változatából áll: hamburger, hot-dog, sült krumpli, turmixok és muffinok képezik a kínálat gerincét. És tudják, miért Gorilla? Mert a Gorilla is vegán!” (Az idézet a büfé néhai Facebook-profiljáról származik.)
28 Ebből a szempontból érdekes megfigyelni azokat a retorikai fordulatokat, amelyek a koncerthez tartozó felhívásban jelennek meg – a szöveget rövidesen idézni és elemezni fogom.
29 Csak egyetlen sokatmondó példa: a What We Feel Hardcore nevű moszkvai együttes jótékony-sági Európa-turnét szervezett az idei évre, amelynek bevételéből egy elhunyt társuk családját támogatták. A turnéról a következő linken található felhívás nyújt részletesebb felvilágosítást:
https://www.facebook.com/notes/what-we-feel-hardcore/our-plans-for-2013-benefit-to-ivan-khutorskoi-family-rudeen-please-repost-it/328220867296116
81
„Undergroundban megtartani a hardcore-t, az maga a hardcore”
történt hasonló esemény. Beszélgetőtársaim szerint ezt megelőzően mindössze egyetlen alkalommal valósult meg hasonlóan széleskörű összefogás: 2008-ban a budapesti színtér egyik tagjának gyűjtöttek pénzt betegsége gyógykezelésére.
Ezen kívül indultak és indulnak kisebb kezdeményezések is egy-egy konkrét cél megvalósítása érdekében: vidéki városokban például szerveztek már kon-certeket állatmenhelyek, illetve Veszprém megyében a vörösiszap-károsultak megsegítésére is. Alapvetően minden jel arra mutat, hogy a magyar hardcore punk színtéren az utóbbi években új – igaz, Nyugatról már jóval korábbról ismert – utak nyíltak meg a szociális érdeklődés és a közösségi cselekvés előtt.
Mindez elvezet bennünket ahhoz a kérdéshez, hogy a szervezők milyen mó-don mozgósították a színteret.
A koncertmaratont a következő felhívással hirdették meg:
Akinek valaha is volt vagy van köze az itthoni hardcore-hoz, bizonyosan találko-zott már J. nevével, aki a Dreamlongdead Bookinggal számtalan európai körutat bonyolított le sofőrként és szervezőként, ezzel is eljuttatva hozzánk olyan zene-karokat, mint az Anchor, a No Omega, a Grave Maker, a Kingdom, a Wait In Vain, vagy az Unrestrained, hogy tényleg csak pár példát említsünk.
J. egészségügyi és emberi okok miatt szállt ki a turnézás körforgásából, de így is benne maradt a színtér jelenében saját vega(n) büféjével, a Gorillával, ami nemcsak a főváros, hanem az ország egyik legértékesebb, legmotiváltabb kezdeményezé-se, hiszen a magyar ember gasztronómiai érdeklődését és látókörét igyekszik kitágítani a vegetáriánus és a vegan étrenddel, bizonyítva annak változatosságát, ízletességét és tartalmasságát.
Az őszinteség és a valami mellett való kiállás azonban nem feltétlenül jövedel-mező manapság: az üzletet előbb feljelentették, majd a bolt az illetékes ható-ság játékszerévé vált a kinyitási lehetőségek tekintetében, így ma már jobbára a Facebook-oldalról és a büfé blogjáról tudhatjuk meg, hogy aznap épp nyitva lesz-e a Deák Ferenc tér melletti étterem, vagy sem. Mindennek okát egy elszívó beépítése adta, amire először hatvan napot kapott az üzlet, majd ezt lecsökken-tették mindenféle indok nélkül tizenötre, ezzel is ellehetetlenítve az amúgy sem gondtalan fenntartást.
Ezért szerveződött az alábbi rendezvény, amely a Gorilla Büfé működését szeretné biztosítani, ehhez pedig olyan zenekarok adják a segítségüket, mint az Another Way, a Crippled Fox, a Fuseism, a Hellfreaks, a Holy Man’s Glory, a Kegyelemkettes, a Motivation, a New Dead Project, a New Seed 55, a Semmi Komoly, a Slice and Dice, a Soultate, a Think Again, a Wasted Struggle, a Wolf Shaped Clouds, va-lamint az utóbbi időben ismét aktív Nesze, ám emellett mindenképp külön kell megemlítenünk a kezdeményezés miatt összeálló HoldxTrue-t.30
30 Az idézet forrása a koncert hirdetésére létrehozott egykori Facebook-esemény.
82 Vásárhelyi Ágnes
A felhívás érvrendszerében a szervezők elsősorban a hely legitimitásának igazolására fektették a hangsúlyt. Ennek egyik eszköze a Gorilla egyedülálló-ságának hangsúlyozása volt, amit a felhívás szövege „a látókör tágításaként”
határoz meg. Jelentős érv a tulaj személye és tevékenysége is: a szövegben a hála és a viszonzás szándéka jelenik meg, amikor megfogalmazódik az, hogy ezúttal olyasvalakinek van szüksége segítségre, aki a múltban sokat tett a színtérért.
A szöveg implicit vezérmotívuma „a rendszer kijátszása”, méghozzá egy alulról szerveződő szolidaritási háló révén. Mindehhez szorosan kapcsolódik a Gorilla helyzetének egyfajta moralizáló magyarázata is: esetünkben a munkáját el-hivatottan végző kisember áll szemben a mindenkori hatalommal. A szöveg már a kezdőmondattal tájékoztat arról, hogy miféle keretben kellene olvasni és értelmezni a felhívást, és egyúttal mintegy ki is sajátítja az eseményt: a vegán büfé megmentését egyértelműen összekapcsolja a hardcore punkkal.
A felhívás elérte a célját, az esemény ugyanis megtöltötte a szórakozóhely nagyobbik termét, ami körülbelül 3-400 ember részvételét jelenti. A nézők eleget tettek a felhívásban szereplő felszólításnak, így a nézőtéren voltak olyan személyek, akik megjelenésükben nem képviselték ugyan teljes egyértelmű-séggel a hardcore punkot, de minden bizonnyal volt hozzá közük,31 és olyanok is, akik a hardcore punk jellegzetes stílusjegyeit viselték magukon.32 Számos vidéki színtér is képviseltette magát: sokan jelentek meg a meglehetősen aktív szombathelyi, illetve egri színtérre utaló ruházatban, egyik beszélgetőtársam pedig arról tájékoztatott, hogy még Veszprémből is (amelyet nem szokás a na-gyobb színterek közé sorolni) tíz-tizenöt fő utazott Budapestre kimondottan az esemény kedvéért.
A tér kihasználása és ideiglenes tartozékai a nagykönyvben megírt hardco-re-koncerteket idézték. A terem oldalsó részén úgynevezett disztrót33 helyeztek el, ahol a fellépő együttesek különböző áruit (pólókat, matricákat, hanganyagot) lehetett megvásárolni, illetve a Nyitott szemmel című fanzine34 néhány régebbi
31 Ahogyan az a későbbiekben kiderül, az információterjesztés csatornái általában kevés lehető-séget adnak arra, hogy olyan személyek is értesüljenek hardcore punk eseményekről, akik nem kötődnek valamilyen módon ehhez a közeghez.
32 Többen viseltek például a new yorki stílusra jellemző ún. bandanat, azaz fejkendőt, valamint együttesek és lokális színterek emblémáival ellátott pólókat
33 A kifejezés az angol distribution, azaz ’elosztás, szétosztás’ szóból származik, és a hardcore koncertek alkalmával felállított árusító standot jelöli.
34 Az angol fan és magazine szavak összemosásából származó kifejezés olyan belső használatra készült, kis körben terjesztett, önköltségen gyártott és nonprofit szubkulturális sajtóterméket jelöl, amely az adott szubkultúrát érintő témákkal foglalkozik. A fanzine műfajának kap-csán izgalmas magyar esettanulmány például Bátorfy Attila írása (Bátorfy Attila, „Freee: egy
83
„Undergroundban megtartani a hardcore-t, az maga a hardcore”
példányát is kihelyezték. A koncertmaraton során szinte minden olyan sztereotip mozgásforma és térhasználati gyakorlat megjelent, ami egy hardcore punk kon-certen előfordulhat, és ami – a folytonos fizikai közelség miatt, illetve azáltal, hogy nem teremt megközelíthetetlen színpadi ikonokat – azt a testvéries, családias érzetet erősíti, amely a hardcore punk szellemiség szerves részét képezi, és amely a szóban forgó eseményt is ihlette. Míg hátul a nézőközönség passzívabb tagjai álltak, addig elöl, a nézőtér imaginárius határokkal leválasztott részén, az ún.
mosh pitben35 olyan bevett elemek követték egymást, mint például a singalong (az énekes a közönségbe tartja a mikrofont), a stage dive (levetődés a színpadról), a circle pit (folyamatos és tömeges körbefutás, amelynek „pályája” gyakran a szín-padot is magában foglalja), és a „kicsi a rakás” (amelynek elszenvedője általában a frontember, aki rendszerint az emberkupac alján végzi).36
Az est csúcspontját a kultikus státuszt élvező HoldxTrue37 fellépése jelentet-te. Ez az együttes volt az első, amely expressis verbis emlékeztette a közönséget
szubkulturális sajtótermék és a magyarországi elektronikus zenei kultúra párhuzamos története”, In Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában (Új Média Re:Mix, 5.), szerk. Tófalvy Tamás, Kacsuk Zoltán és Vályi Gábor [Budapest:
L’Harmattan, 2011]).
35 Mosh-nak nevezik azon mozgásformák összességét, amelyeknek helyszíne a mosh pit, vagyis a „zúzda”. A mosh intenzitása gyakran szolgál a koncert színvonalának és hangulatának fokmé-rőjeként. A mosh-ról bővebben lásd Leigh Stuckey, „’Each For All and All For Each’: The Mosh Pit as Ritual,” Deliberations (2006).
36 Kiváló összefoglalása a tipikus hardcore punk mozgásformáknak a Sick of it All Step Down (1994) című dalához készült klip (elérhető a következő linken: http://www.youtube.com/
watch?v=9fvu951up_0; hozzáférés: 2011. 01. 12.). Egy-egy videóklip elemzése kimondottan tanulságos lehet, azok ugyanis – akárcsak a fanzine-ek – vizuális formában, kézzelfogható módon közvetítenek egyfajta hardcore punk értékrendet (illetve annak egy adott interpretációját). Jól példázza a klipelemzésben rejlő potenciált az Agnostic Front For my Family (2007) című dalához készült klip, amely egész arzenálját vonultatja fel a new yorki hardcore színtérhez társított sajátos-ságoknak és képzeteknek (a klip a következő linken tekinthető meg: http://www.youtube.com/
watch?v=ebBjGp7QOGc; hozzáférés: 2010. 11. 03.). Az ilyesféle elemzésnek ugyanakkor korlátai is vannak, a hardcore punk színtéren ugyanis cseppet sem mondható gyakorinak a videóklip-készítés. Egyrészt ezt csak a nemzetközi hírű, elsődlegesen a zenélésből élő együttesek engedhetik meg maguknak, másrészt pedig a hardcore punkok általában többre becsülik a „csináld magad”
jellegű terjesztést, hiszen ez igazodik leginkább az underground logikához. Mindezen felül nagy jelentőséget tulajdonítanak a személyes részvételnek és a hardcore punk élményszerű megélésének is: a televízió vagy a számítógép monitorja előtt ülve senki sem válhat hiteles hardcore punkká.
37 2000 és 2009 között (az együttes alapítása és feloszlása közötti időszakban) a HoldxTrue volt hazánk egyik legnépszerűbb és talán külföldön is legismertebb zenekara (még a hardcore punk
„őshazájában”, az Egyesült Államokban is jelent meg lemeze). Terepmunkám során számos adatközlőm említette olyan együttesként, amelynek zenéje és szövegei nagy hatást gyakoroltak a magyar hardcore punk alakulására.
84 Vásárhelyi Ágnes
a koncert céljára, vagyis arra, hogy éppen a színtér egyik tagjának igyekeznek segíteni. Szempontunkból azonban ennél sokkal lényegesebb az, hogy a szín-padon állók azt is kiemelték, hogy örülnek, amiért a színtér demonstrálni tudja összetartozását és az összefogásra való hajlandóságát. A koncert elsődleges hozadékának azt a szolidaritási hálót tekintették, amelyet a Gorilla szorult helyzete aktivált, és amelyről emellett egyértelműen elmondható az is, hogy voltaképpen egy hardcore punk szolidaritási háló – vagyis ők ismét „kisajátí-tották” az eseményt.
A hardcore punk szellemiségének számos jellegzetes vonását egyesítő Gorilla büfé, illetve a megmentésére szervezett koncertmaraton – amely ennek a szel-lemiségnek a leglényegesebb gyakorlati megnyilvánulásait is magában foglalta – kiváló példát szolgáltat ahhoz, hogy a következőkben szélesebb keretek között mutathassam be azt az underground logikát, amely a hardcore punk szub-kultúra ethoszát és a színtér szerveződésének fundamentumát alkotja. Ennek megfelelően írásom további fejezeteiben az esettanulmányra alapozva először arról adok számot, hogy elvont formában hogyan jelenik meg az underground fogalma a magyar hardcore punkban, majd pedig arról, hogy a gyakorlatban a színtér milyen módon igyekszik igazodni ahhoz a működési logikához, ame-lyet ez a fogalom határoz meg.