Bánsági líceumoknak szentelt oldalak jelentek meg Wir über uns / Mi magunkról fejléc alatt:
Kleinreporter in Großsanktnikolaus / Nagyszentmiklósi kisriporterek, Hier spricht Lyzeum Nr. 2 / Itt a 2-es Líceum (Temesvárról), Hatzfelder Schulecho / Zsombolyai Suliviszhang, Zeh-nerlei über das 10er Lyzeum / Tízen a 10es Líceumról (szintén Temesvárról), Aus der Schule an der Temesch / A Temes menti iskolából (NBZ-különoldal a lugosi C. Brediceanu Líceum számára), Im Tale der Schlote (Resicabányáról), Neu in Neuarad / Újdonságok Újaradról, Sanktannaer Extrablatt / Szentannai különoldal.45 Az egyetemisták az Universitas, a temes-vári Nikolaus Lenau líceum tanulói a Lenau-Schüler-Stimmen / Lenaus tanulók hangja havi mellékletben hallatták hangjukat, a Jugendtribüne / Felszólalnak a fiatalok elnevezésű oldal az aradi, nagyszentannai, lugosi, zsombolyai és resicabányai líceumok számára jelentkezett havonta 1972. október 26-ától – ez a Wir über uns oldalak összevonása volt.
Az iskolai különoldalak szerkesztőbizottságát NBZ-újságírók és diákképviselők együtte-sen alkották. A Neue Banater Zeitung részéről Rosl Fink46 volt rendszerint a felelős szerkesz-tő, a Jugendtribüne-ért Franz Thomas Schleich47 felelt.
A lap az akkori társadalmi-politikai körülményeket meghazudtoló liberálisabb szemlélet-módja és az általa biztosított nagyvonalú publikálási lehetőségek teremtették meg az Aktions-gruppe Banat48 termőtalaját. Többek között a későbbi irodalmi Nobel-díjas Herta Müllertől is közölt írásokat, 1981-ben például A sváb fürdő címűt.
42 Eva marsChaNg, A legfiatalabbak kísérleti költészete. Az új bánsági líra kritikus szemmel [saját fordítás], NBZ-Kul tur bote, Nr. 4., 1970. március 21, 5.
43 sChuster, i. m., 110.
44 „Der Kulturbote, zwar nicht ausschließlich von den Alten geschrieben, scheint doch fast ausschließlich für die Alten geschrieben zu sein.” = Uo. [saját fordítás]
45 A felsorolás az első megjelenés dátumát figyelembe véve időrendi. Lásd még sChNeider, i. m. (2007), 346.
46 Rosl Fink német–román szakon végzett a Temesvári Egyetemen 1966-ban. Két év Jánosföldön való német-tanítás után a Neue Banater Zeitunghoz szerződött, ahol a nyolcvanas évek elejéig ifjúsági és oktatási problémákkal foglalkozott. Ma Németországban él. Ld. „Rosl Fink” címszó = Dr. Anton Peter Petri, Biographisches Lexikon des Banater Deutschtums, Marquartstein, Th. Breit Druck Verlag GmbH, 1992.
47 Franz Thomas Schleich német szakon végzett Temesváron, 1972-től a Neue Banater Zeitung munkatársa.
1983 óta Németországban él, saját kiadója az „Edition Schleich”. Ld. „Franz Thomas Schleich” címszó, uo.
48 1972-ben alapított kritikus és szolidáris irodalmi csoport, amelyet a Securitate figyelt és végül feloszlatott.
Az 1974-ben központilag bevezetett papírtakarékossági program eredményeként az új-ság már csak négy oldalon jelenhetett meg, a helyi mellékleteknek49 köszönhetően időnként nyolc oldalon. Az oldalszámcsökkentésnek az ifjúsági oldalak látták kárát: az egyetemisták oldala teljesen megszűnt, az egyes iskoláknak szánt oldalak is. Mindezek helyett havonta kétszer jelentkezett az Unsere Schule diákoldal.
Paul Schuster 1970-ben három részes tanulmányt publikált a Neue Literatur hasábjain a Neue Banater Zeitung diákoknak és egyetemistáknak szóló különoldalairól.50 Bevezetőjé-ben hiányolja a rendszerezett, szervezett, átlátható kultúrpolitikát az egyes romániai német publikációk esetében, amely lehetővé tenné a tényleges véleménycserét, kritikai szempontok egységes és következetes alkalmazását, új tehetségek támogatását, aktuális problémák alapos megvitatását. Megjegyzi, hogy szemmel láthatóan nő a publikált szerzők és a tárgyalt problé-mák száma, de sajnálja, hogy csak esetleges, elszórt jelenségekről van szó. Szerinte mindez alól két kiadvány képez kivételt: a Volk und Kultur havilap és a Neue Banater Zeitung.51
A Neue Banater Zeitung kultúrpolitikai szervezettségét dicséri, és már az elemzése elején találóan megfogalmazza az újság sikerének kulcsát: nem az általános értelemben vett olva-sóhoz íródik. Rétegeket próbál megszólítani, elvetve az egyneműsítés fiktív létjogosultságát (figyelmet érdemlő újságpolitika a hetvenes-nyolcvanas években!), ezért alakít ki rengeteg különoldalt és mellékletet. Az objektív külvilágot természetesen egyneműen közelíti meg, mindenkihez szólnak a realitást tükrözni próbáló hírek, riportok; de figyelembe veszi, hogy a szubjektív érdeklődés bizony differenciál és érdekcsoportok szerint próbálja a bánsági ol-vasóközönséget megszólítani.
Az eleve differenciált célcsoport mellett az is hozzájárul az említett diákoldalak sikeres-ségéhez, hogy maguk a diákok írják őket. Schuster nem elfogult, a hiányosságokat is megem-líti: kifogásolja az esetenként fogalmazásszerű, minden eredetiséget nélkülöző írásokat, az anekdotázást, iskolaév-végi elegikus, konvencionális tanárdicsérő hangvételt stb., egyszóval mindent, ami nem eredeti, nem véleménynyilvánítás, nem a tapasztalatcserét szolgálja, nem jár körbe metodikai vagy tapasztalatszerzési kérdéseket.52
A „Treffpunkt”
A Treffpunkt ifjúsági oldalt kiemelném, mint a legsikeresebbet, legolvashatóbbat ebben a ka-tegóriában.
A Treffpunkt 1981. december 30-én indult Horst Samson kezdeményezésére (álneve Harry Simon), aki első szerkesztője is lett az oldalnak. Bár a költő-újságíró nem emlékszik arra, pontosan hogyan találta ki ezt a címet, ma is találónak és kellően programmatikusnak tartja.
(A Treffpunkt találkozóhelyet jelent.) Samson 1984-től a Neue Literatur folyóiratnál
dolgo-49 Arader Kurier, Heideblatt (Hatzfelder Anzeiger), Aranka Post (Großsanktnikolaus), Reschitzaer Nachrichten, Lugoscher Anzeiger.
50 Paul sChuster, Nichtprovinzielles aus der Provinz. Zu den Beilagen der Neuen Banater Zeitung für Schüler und Studenten, Neue Literatur, 21. Jahrgang, Heft 9, September 1970, 108–110; Paul sChuster: Nichtprovinzielles aus der Provinz. Zu den Beilagen der NBZ für Schüler und Studenten – II, Neue Literatur, 21. Jahrgang, Heft 10, Oktober 1970, 100–105; Paul sChuster, Zur NBZ-Beilage „Universitas“, Neue Literatur, 21. Jahrgang, Heft 11, November 1970, 99–101.
51 sChuster, i. m. (September 1970), 108.
52 sChuster, i. m. (Oktober 1970), 100–101.
zott, így a Treffpunkt egy ideig rendszertelenül jelent meg, nem havonta, mint addig. 1986 és 1989 között aztán Grete Lambert szerkesztette, 1989 és 1990 között Marius Koity, 1990. szep-tember 11-étől Elvine Zaban.
Az oldal liberális(abb) hangvétele, témaválasztásai (zene, művészet, fiatalok mindennapi problémái), szinte teljes politikamentessége egyedülállóan olvashatóvá, életszerűvé és szó-rakoztatóvá tették. Samson szerint: „Hasonló oldal egyetlen más romániai újság hasábjain se lett volna megvalósítható [abban az időben].”53 A gyermekoldalakat, ifjúsági oldalakat amúgy sem sújtotta a cenzúra olyan mértékben, mint az újságok többi részlegét, de Nikolaus Berwanger és az őt főszerkesztőként hosszabb ideig követő Maria Stein különösképpen gon-doskodott arról, hogy az újságírókat, szerkesztőket az ilyenfajta számonkérésektől megóvja.
A Treffpunkt felépítéséről elmondható, hogy rendelkezett azokkal a majdnem minden számban visszatérő elemekkel, amelyek állandóságát és bizalmasságát biztosították, de volt annyira változatos a témaválasztása és -kidolgozása, hogy eredetiségét és érdekességét az olvasókörében fenntartsa.
Állandó elemei közé tartozott a Hallo! Vezércikk, a Brieffreunde levelezőrovat, a Jugend-spruch idézet-sarok és a lírai alkotásoknak szentelt rész. Ezen kívül rendszeresen közölt interjúkat, körkérdéseket és riportokat.
A fiatalokat mozgósító „Hallo!” (az első számban „Hello!”) felvezetők életszerűek, ak-tuálisak és a fiatalokat érdeklő témákat dolgoznak fel. Eleinte nem is viselik mindig a Hallo!
címet, hanem az aktuális témát jelölik meg címként – pl. a „Mädchen auf hohem Gaul”
(1982. december 1.) című cikk a barátság témájában Eva Claudia Feisthammel olvasó levelét tárgyalja, aki arról kérdezett, régimódi-e egy lány, ha 18 évesen még nem volt kapcsolata fiúkkal. A szerkesztő a kérdésre beérkezett olvasói válaszokból is tallóz. Általában olvasói levelekre, az azokban felvetett problémákra, témákra reflektál az újságíró ezekben a felve-zetőkben. Baráti aláírással köszön el – pl. Harry, Euer Harry, az írások személyes hangvé-telűek. Mivel a „Hallo!” vezércikk, felvezető adja meg az oldal alaphangját, illetve eseten-ként az olvasókkal való kapcsolattartás tükrének tekinthető, tartalmi és stilisztikai eltérései az egyes szerkesztők által felügyelt periódusokban sokatmondóak. Az olvasói levél szerepe a treffpunkt-ban vitathatatlan, a fiatal olvasókkal való kapcsolattartás alappillére.
A Treffpunkt nagy népszerűségnek örvendett célcsoportja körében: pezsgő, interaktív, a korszellemet meghazudtoló szellemi nyitottságú oldal volt, amelynek szerkezeti-tematikus vázát az olvasói levelek illetve az olvasókkal való találkozások biztosították. A szerkesztőség tagjait is megdöbbentette az olvasói levelek sokasága, a sok pozitív visszajelzés.
Az olvasó folyamatos bevonása az oldal szerkesztésébe egyedi dinamikát kölcsönöz a treffpunktnak. A fiatalok minden felhíváshoz pozitívan, segítően, együttműködően viszo-nyulnak. Körkérdések és a rájuk adott válaszok látnak napvilágot – pl. a temesvári Lenau-is-kola tizenkettedikesei között, 1982. június 2-i számban: „Hogyan rendeznéd be / rendezted be a szobádat?”54 Ez folytatódik az 1982. június 30-i számban is.
A Treffpunkt – akárcsak a teljes Neue Banater Zeitung – együttműködésre szólít fel és olvasóinak megelőlegezi a bizalmat. Az első számból idézek:
53 A szerző interjúja Horst Samsonnal 2013. augusztusában.
54 „Wie würdest/hast Du Dein eigenes Zimmer einrichten/eingerichtet?”
Javasolok Neked egy találkozóhelyet. Ok? Beszélgethetünk egymással: szemtől szem-ben, levelezve vagy telefonon. Kinek nincs ma gondoja, kérdem én. Írjál nekem a prob-lémáidról – akár álnév alatt, ha szükségét érzed – vagy hívd az 1-53-17-es telefonszámot és mesélj. Ha nem találunk megoldást, talán segít a többi TREFFPUNKT-olvasó, akinek nem mindegy, hogy mi van Veled, Veled vagy Veled. Tényleg nem érdekel bennünket semmi, ahogy „néhány felnőtt” vagy „a másik generáció” állítja? Tegyünk egy próbát.
A Ti Harrytek.55
Következtetések
Berwanger és újságja mindvégig arra törekedett, hogy közösségének érdekeit képviselje és tudatosítsa az olvasókban a szülőföld fontosságát egy olyan korszakban, amelyben más törté-nések és határozatok országszinten az elidegenedést, a gyökértelenség érzését szorgalmazták és erősítették.56
A Neue Banater Zeitung erényt kovácsolt a válságból. Hosszú távú sikerét mi sem bizo-nyítja jobban, mint az a tény, hogy mai napig olvasható és megbízható dokumentuma egy kornak és egy tájnak, hiteles kulturális, gazdasági és politikai tükre egy azóta már felbomlott közösségnek.
A társadalmi környezetre gyakorolt hatása annak volt köszönhető, hogy mindvégig keres-te és ápolta a kapcsolatot olvasóival, kritizált, bírált, szervezkedett, aktív volt. Ennek a nem passzív álláspontnak a felvállalásában kulcsszerepe volt Nikolaus Berwangernek, akinek személyisége, társadalmi-politikai helyzete és funkciói, céljai az újság és a bánsági sváb közösség céljaival fonódtak össze.