A 16. század emberének életét térségünkben meghatározta a reformáció terjedése és az osz-mán terjeszkedés. Mindkettő megingatta az ember életét, a „lelki” és „fizikai” veszedelem jelen volt a mindennapokban. A Bessenyei József által készített Enyingi Török Bálint ok-mánytára1 anyagában a család felemelkedéséről, a levelezésről, jogi döntések sorozatáról kaphatunk képet. Ezek hozzásegítenek, hogy a források alapján a család anyagi helyzetéről, birtokai állapotáról jussunk információkhoz. Az Enyingi Török família kikerülhetetlen be-folyással rendelkezett a korabeli Magyarország területén, amely befolyás a főúri kapcsolat-rendszer és a familiáris környezet miatt tovább nőtt.
Tanulmányomban a család eredetének felidézése után Török Bálint pályájának néhány mozzanatát igyekszem vázolni, s rámutatni, hogy a fiak, János és Ferenc idején sem tört meg a tekintélyük. Válságos időszakról beszélhetünk, de a Törökök kiemelkedő szerepe meg-kérdőjelezhetetlen, amennyiben a kor kulturális, irodalommal összefüggő emlékeit kutat-juk. Csupán a politikai helyzet további bonyolódása hozott olyan megoldási javaslatokat, amelyek részben házasságkötéssel, részben közügyekkel vagy hitélettel kapcsolatos egyez-ségek megkötését tették szükségessé. Politikai hatalom és családi vagyonszerzés szoros ösz-szefüggésben állottak egymással, s a századot végigkísérő török harcok eredményeképpen a birtokrendszerek tulajdoni szerkezete gyorsan változott. A válság nem csupán földrajzilag behatárolható és időben szűkíthető visszaesést jelentett, hanem egy olyan állapotot, amely várakozással töltötte el az embereket. Nyitottá váltak, hogy új dolgok szülessenek. A hitbé-li irányzatok befogadásával, s annak következményeként a további kulturáhitbé-lis, nyomdaipari termékek megjelenésével az Enyingi Török család is hozzájárult ahhoz, hogy a hanyatlást megújulás, a válságot kulturális fellendülés kövesse. Ahhoz, hogy ennek folyamatát tisz-tázhassuk, vizsgálatunkat azzal kell kezdenünk, miként emelkedtek az ország legrangosabb családjai közé.
Törvényes módon, király által adományozott földekről beszélhetünk, illetve házasság útján hozományként kapott javakról. Nem legális szerzés volt a saját pénzen fenntartott ka-tonasággal elfoglalt városok, birtokok kisajátítása. Mindkét eshetőségre találunk bőséggel példát, miközben az egyházi földek törvénytelen megszállása, vagy hosszadalmas pereske-dés a visszaszerzésükért sem ment ritkaságszámba. Itt kell megjegyeznünk, hogy politikai karrierek mentek tönkre igen rövid idő alatt, amikor a szétszakadt magyar területek Habsburg
1 Enyingi Török Bálint okmánytára, a bevezetést és a forrásokat közzéteszi BesseNyei József, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1994. http://mek.oszk.hu/02200/02211/html/ (hozzáférés: 2015. 04. 10.). A tanulmánynak a csa -ládra vonatkozó forrásanyagát a fenti okmánytár képezi.
vagy erdélyi fennhatóságú részein főnemesi családok fiai nem tudták megfelelő biztosítékkal alátámasztani az uralkodóhoz való hűségüket. Hogy melyikhez? Az Enyingi Török család esetében éppen a változó helyzetben erősebbnek tűnő, vagy több birtokot ígérő uralkodó jöhetett szóba.2 Vagyis számunkra furcsának tűnhet, de Török Bálint majd ötszöri pártváltoz-tatása – más szóval okos sakkjátszmája – azt eredményezte, hogy az ország legtehetősebb és legnagyobb hatalommal bíró földesura lett 1541. évi bebörtönzése előtt. De nézzük meg közelebbről, hogyan jutottak el idáig.
A család Török Ambrus és Imre ideje alatt a 15. században szerezte meg hatalmas kiter-jedésű birtokai magját, így az előnévként szolgáló Veszprém megyei Enying körüli terüle-teket is. 1507-ben, II. Ulászló által emelkedtek bárói rangra. Török Bálint, aki anyai ágon a Parlaghy3 családdal állt rokonságban, már 19 évesen nándorfehérvári bán. Apja halála után Erdélyben Szapolyai szolgálatába kerül. Legfőbb támaszai az eredetileg gyámként kijelölt, anyai ágon rokon Sulyok testvérek: István és Balázs, de közvetlen környezetéhez tartozott az Osztopáni Perneszi család4 a Perneszi Imrével5 való rokonság miatt. A nándorfehérvári csa-tavesztés után (1521) a hűtlenség vádját kellett magán viselnie az akkor csupán 17 éves ifjú-nak, I. Ferdinánd kegyét kiváló házasságkötési politikával sikerült ismét elnyernie. 1523-ban feleségül vette a királyné legkedvesebb udvarhölgyét, báró Pempflinger Katalint.6 Házassá-gukból két fiuk született, Török János 1529-ben, Török Ferenc pedig az 1530-as évek elején.
Pempflinger Katalin a nagyhatalmú szebeni királybíró, Pempflinger Márk7 családjába tar-tozott. Bár úgy tekintenek az asszonyra, mint a lutheránus vallás védelmezőjére,8 a források alapján tény, hogy életében a ferences rend háborítatlanul működött birtokain, jómaga is ferences kolostorban lett eltemetve. Halála után Enyingi Török Ferenc volt az, aki a magyar-országi területeken hatékonyan terjesztette a reformáció tanait: az időben előre ugorva, adat van arról, hogy Pápa városából 1560-ban űzték ki a ferenceseket. Vagyis inkább Katalin fiai lesznek azok, akik a protestantizmus térnyerését elősegítették.
A mohácsi csatában Ráskay Gáspár9 mellett az ifjú Török Bálint a királyi testőrség egyik parancsnokaként vett részt, és egyesek szerint, amikor Tomori Pál észrevette, hogy Bali bég megkerüli a magyar fősereget, őket küldte ellene, de az utasítást nem teljesítették. A király megóvása nem sikerült, ezt sokáig a szemére vetették, de további pályafutásában mégsem jelentett nagy törést.
Szapolyai János király kormányának egyik legfontosabb tagjaként temesi főispán és az ezzel együttjáró alsó-magyarországi főkapitányi tisztet töltötte be, vagyis ügyesen lavírozva sikerült egyelőre mindkét uralkodó felé bizonyítania hűségét. 1526-ban Szabadkán
megtá-2 Az Enyingi Török János és testvére, Ferenc által tárgyalt időszakban Habsburg II. Ferdinánd és a Szapolyai család tartotta kezében a megmaradt országrészeket. Az egyes nemesi birtokrendszerek hovatartozása pedig az uralkodónak tett eskütől vált függővé. A hűtlenségi perek és birtokelkobzások tovább bonyolították, hogy bizonyos területek, várak, városok, kinek a fennhatósága alá tartoznak.
3 Parlaghy György lányát, Krisztinát vette el.
4 A Perneszi családról bővebben, birtokaikról térképekkel: http://www.tab-ph.hu/tabikilato/telepulesek_ertekei/
tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_04_osztopani_perneszy.htm (hozzáférés: 2015. 04. 10.).
5 Felesége Enyingi Török Ilona (Ambrus lánya). Perneszi Farkas babócsai kapitány pedig a testvére.
6 1524. október 9.
7 1521-ben szász gróffá emeli a király.
8 fekete Csaba, Fundata est in 1537? Egy 18. századi omniarium tanúsága, Nyelvi és művelődéstörténeti adat-tár. 11. http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/feketecsaba-fundata.htm (hozzáférés: 2015. 04. 10.).
9 Török Imre második felesége Ráskay Katalin, Ráskay Gáspár testvére, Ráskay Balázs lánya volt. BesseNyei, http://mek.oszk.hu/02200/02211/html/torokb1.htm (hozzáférés: 2015. 04. 10.).
madta a birtokai egy részét elfoglaló szerb felkelőt, Cserni Jovánt. Miután vereséget szenve-dett tőle – bár Szabadkát sikerült visszavennie – 1527-ben megállapodott vele, s rövid idő-re mindketten átpártoltak Ferdinándhoz. A Habsburg király Szigetvárral jutalmazta. Ebben a várban vette őt 1530-ban ostrom alá két, akkor Szapolyai-párti főúr, Nádasdy Tamás és Kápolnay Ferenc, azonban annak hírére, hogy Roggendorf megostromolta Budát, felhagynak a harccal. A Habsburg hatalom nem bizonyult erősnek, de Török Bálint már húszezer forintot hitelezett a kincstárnak, s a konfliktusok erősödtével Bálint területi követelésekkel lépett föl. Amikor 1529-ben Szapolyai kezére jutott Buda, Török Bálint Debrecent és Diósgyőr várát kérte Ferdinándtól a segítségért cserébe. Az uralkodó segítsége nélkül nem bizonyult elég erősnek Temesvár tartására, a kudarcélmény erősödött, hogy az országot nem lehetett megvédeni a törökökkel szemben. 1529–30-ban portyázó seregei dúlták a Dunántúlt, többek között Oláh Miklós esztergomi érsek birtokait is kisajátította. Itt kell megjegyeznünk, hogy Nádasdy Tamás szintén átpártolt a másik oldalra, amikor házasodni készült Kanizsai Orso-lyával. A leendő feleséggel nyugat-magyarországi birtokokat nyert. A Nádasdyak és Enyingi Törökök a birtokok elhelyezkedése mellett számos ponton kapcsolódtak egymáshoz.
1527–36 között I. Ferdinánd oldalán állt Török Bálint, bár egy éven belül mindkét király-nak hűséget esküdött. 1531. november 4-én pedig Nádasdy, Sulyok György pécsi püspök, Sulyok Balázs, Enyingi Török Bálint, Szalay János és Majláth István politikai egyezséget kötött, hogy megvédik magukat és egymást a pártváltoztatások negatív következményeitől.
Később az egyezség felborult. 1535-ből származik az az oklevél, amely Pápa városának át-adásáról szól, bár Török Bálint ténylegesen csak 1536-tól birtokolta Pápát. A megszerzett területekkel tovább nőtt a család hatalma. S immár szembekerült a kor másik kiemelkedő famíliájával. Konfliktusai voltak Zrínyi Miklóssal, ugyanis mindketten a vránai perjelséget kívánták megszerezni, amelyet Török Bálint úgy oldott föl, hogy kiskorú fia, Enyingi Tö-rök János kapta meg a perjelséget, s ő maga a fiú nagykorúságáig a tényleges igazgatást.
A feltétel az volt, hogy a fiú tartozik a Johannita rendbe való belépéssel.10 Viszont Ferdinánd jobban bízott a Zrínyi családban, mint a politikai hozzáállását változtató Török Bálintban.
Miután mindkettőjük támaszára szüksége volt, kódolható volt a további nézeteltérés. Csur-gót Enyingi Török Bálint egyszerűen elfoglalta, s ez évekig tartó pereskedést hozott a két család számára. Más kérdés, hogy az ifjú Török János házasságát követően egyre inkább be-lebonyolódott a politikai és hadi eseményekbe, s az utókor törökverő katonaemberként tartja számon. 1536-tól János király adományaként megszerzik Debrecent. A somogyi főispánság és hunyadi grófság tiszte mellett birtokolta Hunyad vármegyében Hunyad, Déva, Morzsina és Kolc várakat és uradalmaikat, Biharban Debrecen városát, Somogy vármegyében Szigetvárt, Somogyvárt, Csurgót, Tolnában Simontornyát, Ozorát és Anyavárát, Veszprémben Enyinget, Cseszneket és Pápát, Komáromban Vitányt, Gesztest és Tatát, Zalában pedig Szigligetet.11 Korábban kapott adományokat a Zemplén megyei Kövesdre és a Körös megyei Boróra és Soproncára, valamint a reformáció terjedését kihasználva, megszállva tartotta a pécsi és nyit-rai püspökség kiterjedt javait. Nem állíthatjuk, hogy akár Enyingi Török Bálint, akár felesége a reformáció hatására áttért volna az új hitre. Valószínűleg nem tudott volna a vránai perjel-séggel kapcsolatban tárgyalni, ha ez így lett volna, de azt igen, hogy felesége a későbbiekben
10 BesseNyei, Okmánytár… i. m., 127. sz. (1535. július 26., Bécs I. Ferdinánd király adományozó oklevele Török Jánosnak és Török Bálintnak), http://mek.oszk.hu/02200/02211/html/torokb3.htm (hozzáférés: 2015. 04. 10.).
11 BesseNyei, Bevezetés = Okmánytár… i. m. http://mek.oszk.hu/02200/02211/html/torokb1.htm (hozzáférés:
2015. 04. 10.).
engedte birtokaikon a lutheránus hitű emberek működését. S fiaik már maguk is élén álltak a reformáció terjedésének.
Bensőséges viszonya volt az Enyingi Török családnak Nádasdyval. Nádasdy 1540-ben költözött feleségével Sárvárra. János király halála után a csecsemőként megválasztott II. Já-nos gyámja és az ország egyik kormányzója. A gyámságot Fráter Györgyre, Petrovics Péterre és Török Bálintra bízták. Török Bálint karrierje csúcsán, 1541-ben került török fogságba, ahonnan többé már nem sikerült kiszabadulnia, 9 évnyi raboskodás után hunyt el 1550-ben.
1541-ben Budát Fráter György és Török Bálint védte. Az ostromló seregben küzdő magyarok azonban nem harcoltak lelkesen, ennek ellenére az 1542. évi tordai országgyűlés arra kéri Izabella királynét, hogy járjon közben a törököknél a Majláth Istvánnal együtt raboskodó főúr érdekében, de próbálkozásai sikertelenek maradtak.
Fráter Györgyöt is vádolták Török Bálint elvesztésével, aki kétoldalú politikai alkukkal hosszú időre biztosította magának a keleti országrész feletti teljhatalmat, éppen leghatalma-sabb ellenlábasának fogságba esése után. A tárgyalások elősegítését célozza meg Fáncsy Já-nos,12 Batthyány Ferenc, Nádasdy Tamás, Thurzó Elek, a Sulyok testvérek és más familiári-sok, s birtokok átadásáról kezdődtek az egyeztetések. Hamarosan Szigetvárt elhagyják, majd Csurgót is, amely 1541-ben ismét Zrínyi-birtok lesz. A család Somogyvárra, Szigligetre, Németújvárra, Pápára, végül Debrecenbe költözik. Valójában az a feltételezés tűnik a legbiz-tosabbnak, hogy sem a Habsburgok, sem Erdély részéről nem állt érdekében senkinek Török Bálint kiszabadítása, hiszen a fogságban lévő főúr kiterjedt birtokrendszerére könnyebb volt szemet vetni. A bebörtönzés után az Enyingi Török gyermekek egy időre Nádasdy sárvá-ri udvarában találtak menedéket. A pezsgő szellemi életet elősegítette az ottani gazdasági életet irányító Perneszith György, aki az udvarba érkező fiatalok oktatásában is hatékonyan közreműködött. Beythe István, Sylvester János működése is ide tehető. Perneszith György nevének alakja több ízben Perneszichként szerepel a fennmaradt írásokban, egy helyütt pedig könyvvásárlási jegyzékben „Perneszi” alak szerepel:
Sárvár, 1. April 1547. Rechnungsausweis des György Perneszith Registrum az penzröl az kit perneszi uram kezemhez adot beczbe menet hog uram asszonomnal vala ….1 die aprilis … vöttem asszonomnak eg magar könuet d 40.13
Már pedig ha ebben az összeírásban másként szerepel a névalak, akkor ez a harmadik vál-tozat. Ebben az esetben érdemes fontolóra venni Payr Sándor felvetését, aki a Perneszi családdal kapcsolatba hozza Györgyöt – akár testvéri fokon. Tudjuk, hogy Perneszi Farkas babócsai kapitány 1562-ben, de a családnak közvetlenül a Nádasdyak mellett a térségben több birtoka van. Testvére Perneszi Imre Enyingi Török Ilonát vette feleségül. Botta István ráadásul úgy hivatkozik rá, hogy Nádasdynak „komája” és hűséges „főszolgája”, aki őt atya-fiaként tartotta.14 Ha a kor névváltozatait nézzük, nagyon is lehetséges, hogy az egymással szomszédos területeket birtokló Perneszi és Nádasdy családok nem csupán jó szomszédok, hanem fontosabb poszton ül a sárvári udvarban egyik tagjuk, György. Adat van továbbá arra, hogy Perneszith György hatására űzi el Perneszi Farkas a birtokairól a más vallásúakat, s
en-12 Felesége Pempflinger Katalin testvére.
13 Ld. Lesestoffe in Westungarn II. Kőszeg (Güns), Rust (Ruszt) Eisenstadt (Kismarton) Forchtenstein (Fraknó) 1535–1740, Hrsg. Tibor grüll et alii, Szeged, Scriptum Kft, 1996. 207.
14 Botta István, Méliusz Péter ifjúsága, Budapest, 1978, 50.
ged teret a lutheránusoknak közvetlenül a sárvári reformáció után. Jelen tanulmány keretét szétfeszítené, de további érdekes összefüggéseket sejthetünk, ha hozzávesszük, hogy Somo-gyi Péter vágsellyei tanító közeli kapcsolatban van fogsága alatt is Perneszith Györggyel, leveleznek, ajándékot kap tőle, tud Pempflinger Katalin bécsi útjáról. Míg Méliusz Juhász az 1568-as Apokalipszis-kommentárban15 Füztői Georgot említi jó szívvel úgy, hogy tud-juk, Fűztő Sárvártól 1 és ¼ kilométerre lévő pusztaság neve ebben az időszakban. Miként a gondolatmenet indult, az Enyingi Török fiúk egy ideig Nádasdy közvetlen környezetében tartózkodtak apjuk fogsága idején, tehát alkalmuk lehetett a fenti körrel komolyabb isme- retségi kapcsolatot kialakítani.
Jó Terek Bálintnak szép házastársa Megmarada az jó Penflinger Kata, Árvaságba véle két vitéz fia:
Az jó Terek János és Ferenc vala.16
Így szól Tinódi Lantos Sebestyén (aki Enyingi Török Bálint udvarában, majd fiainál szolgált 1556-ban bekövetkezett haláláig) Enyingi Terek János vitézsége című költeményében. Vagyis a családban bekövetkezett válságos események időszakában a magyar kulturális örökség szem-pontjából kiemelkedő énekes költőnk működése köthető az Enyingiekhez. Tinódi nemcsak róluk ír, hanem történeti és irodalmi szempontból is jelentősek azok a históriás énekek, melyekben a török harcok kiemelkedő mozzanatait örökítette meg. Pempflinger Katalin egé-szen férje haláláig próbálkozott a kiszabadításával: Szalánczy János portai követnél tett kí-sérletet,17 majd Fráter Györgynél és Izabellánál. Ferdinánddal is született egyezség várak átadását illetően, de tulajdonképp eltávolításával már felborultak az ország erőviszonyai, ami új elrendeződésnek engedett teret. Miután Török Bálint néhány béggel is jó viszonyt ápolt, tudatos ott-tartásról beszélhetünk.18
Az 1550 őszén bekövetkezett halálig több fennmaradt oklevél tanúskodik arról, hogy Pempflinger Katalin a gazdaság irányításával miként próbált egyezkedni, s lehetőség sze-rint ellenállni a birtoktestek feldarabolásának. A család tulajdonában lévő földek azonban az erőfeszítések ellenére egyre inkább feldarabolódtak.19 Különösen érdekes Kászon bég levele Werbőczy Imrének 1544. február 17-én, amelyben a bég panaszkodik Török Bálint felesége szigetvári tiszttartóinak erőszakos cselekedeteire.20 Itt jegyzendő meg, hogy Katalin a férjé-hez hasonló mentalitással teret engedett a pénzszerző portyázásnak. Később Kászon bég sor-sát Török János vitézségéről szóló énekben is megírja Tinódi. Vagyis János és a bég közötti viszony további sorsát a család környezetéhez tartozó Tinódi énekli meg.
1550-ben Enyingi Török Bálint halála után a két fiú egyezséget kötött egymással, hogy a dunántúli területek Ferenc kezében maradjanak, míg Török János kapja a
kelet-magyar-15 méliusz Juhász Péter, Az Szent Jánosnak tött jelenéseknek igaz és írás szerint való magyarázata, Várad, 1568, sztlan. (RMNy I. 259.)
16 Tinódi Sebestyén összes költeménye, [VIII.] Enyingi Terek János vitézsége (1553) http://mek.oszk.hu/01100/
01100/01100.htm (hozzáférés: 2015. 04. 10.).
17 Fia, ifjabb Szalánczy János keveredett szerelmi viszonyba Enyingi Török János feleségével, Kendi Annával.
18 Konstantinápolyban a Héttoronyban raboskodott.
19 Ld. pl. BesseNyei, Okmánytár… i. m., 303, 304, 305. sz. iratok. http://mek.oszk.hu/02200/02211/html/
torokb3.htm (hozzáférés: 2015. 04. 10.).
20 Uo.
országi és erdélyi részeket. A történelmi és irodalmi források tükrében egyre izgalmasabb helyzet rajzolódik ki: a felnövekvő ifjú, János törökverő katonaember lesz, Tinódi verset ír tetteiről, miközben közeli kapcsolat fűzi a családhoz. Ferenc, a testvére távolabb él, de a magyarországi területekkel való kapcsolattartás részben Martonfalvay Imre deák feljegyzé-seiből nyomon követhető.21 Ő az, aki nem egy esetben intézkedik családi ügyekben, ha a dip-lomáciai lépésekre nem találnak megfelelőbb embereket. 1550-ben Martonfalvayt kérik föl, hogy járjon el a Kendi családnál lánykérés ügyében. 1550-ben Pápára hazatér Török János,22 majd Ferdinánddal veszi föl a kapcsolatot, Csurgóról „két erdeit” (vadkant) is küld: „Bécsbe is mentök az én kedves urammal Terek János urammal az szent Ferdinándhoz udvarlani”
– írja Martonfalvay. Hazatértük után naplófeljegyzéseiben a következőket olvashatjuk 1550-ből: „[…] de mindazáltal hogy bemene Erdélybe mátkáját megkéretni Kendy Ferencztől, parancsiolá, hogy én is vele lennék egy kocsival […] hogy semmi ajándékot nem vivénk neki sem mátkájának; de azért én velem kéreté meg mátkáját atyjátul”.23 Az ok egyszerű: bár aján-dék nincs, Martonfalvay Imre deáknak Török Bálint a fogságból levelet küld. Ez mindennél jobb ajánló. 1542-ben Kecheti Márton korábbi veszprémi püspök Kendi Ferenc ajánlásával lesz erdélyi püspökké. Kendi Ferenc ekkoriban kincstárnok, később, 1553-tól Castaldo ko-rábbi elfogatási szándéka ellenére Dobó István mellett János Zsigmond vajdává nevezi ki Er-délyben. Török Bálint szava biztosíték, így a házasság 1550 júniusában Kendi Annával meg-köttetik. Török János ekkor 21 éves. Ennek következtében nagyhatalmú erdélyi rokonsággal erősödik, ami további birtokokat jelent, s egyben közeli jelenlétet az ottani nagypolitikai helyzetben, hiszen a feleség nagybátyja, Kendi Antal tanácsosi posztot bír. Egészen az 1558.
évi Izabella-ellenes összeesküvésig hatalmi pozícióban vannak. Török János Hunyadról még több ízben folytat katonai hadjáratot a török ellen 1552-ben és 1553-ban is, miként Tinódi írja Enyingi Terek János vitézsége című, fentebb már idézett költeményében: „Ez elmúlt gonosz üdőket beszéllöm, / Vitéz Terek Jánosról emlékezöm, / Mert jó híre neve öröm énneköm / Atyja halálán keserög én lelköm.”
Debrecenbe való átköltözésével és Méliusz 1558-as odahozatalával az egyházszervezési tevékenység is előtérbe kerül.24 A család kanyargós életútjában kiemelkedő szerep jut a refor-máció terjesztésének. Debrecen papja miatt Török Jánost kezdetben lutheránus, majd kálvini hatás éri: az alkatilag harcos, már helvét elveket valló Méliusz Juhász Péter még Szegedi Kis hatására tért át.25 Érdemes visszaemlékezni arra, hogy a szóban forgó lelkészek mind abból a bölcsőből indulnak, amely területileg az Enyingi családhoz, és a vele szomszédos birtoktestekkel rendelkező Nádasdy famíliához köthető. Nemcsak vallásszervezői tevékeny-séget folytattak, hanem irodalmi alkotásaikkal is kitűnnek ebben a válságos időszakban. Bár Méliusz kezdetben ápolja a kapcsolatot a szebeni lutheránus Matthias Heblerrel.26 Miköz-ben Ferenc testvérével való kapcsolata27 szintén függött az uralkodóval kapcsolatos politikai játszmáktól. Ferdinándhoz, vagy Erdélyhez való kötődésük mellett a válságos pillanatokban
21 Martonfalvay Imre deák emlékirata, kiad. szoPori Nagy Imre, Monumenta Hungariae Historica, Scriptores, 1881.
22 Ekkor még él Török Bálint, hiszen Konstantinápolyból levelet küld Imre deáknak.
23 szoPori Nagy, 156–157.
24 Az Enyingiekkel ápolt kapcsolatra utal az is, hogy Méliusz műveiben említi Országh Borbála nevét, akit Enyingi Török Ferenc az 1550-es évek közepén vett feleségül.
25 Méliusz maga az 1559-es évet nevezi fordulópontnak.
26 Matthias Hebler a szebeni Pempflingerek lutheránus püspöke. Az ő egyházkerületéhez tartozik kezdetben Christianus Schesaeus is, aki Török János feleségének házasságtörését foglalja költeménybe.
27 Georg Wech – Török Jánosnak és Török Ferencnek. Az irat: A: OL Esterházy cs. hg. (P 1O8) Repos. 45.