Gömbös és fajvédő barátai (például Zsilinszky Endre) közvetlenül az első világháború után, már 1919–1920-ban foglalkoztak a Magyarországon érzékelt válsággal, s már ekkor első-sorban erkölcsi, lelki krízisként értelmezték. Ahogy sokan mások, ők is a nemzet erkölcsi hanyatlásában látták a háborús összeomlás, illetve a háborút követő forradalmak és Trianon okát. Sajátos fajvédő álláspontjuk értelmében éppen a faji öntudat meggyengülése eredmé-nyezte eme erkölcsi, lelki válságot.28 A faji öntudat meggyengülését pedig elsősorban a nem-zet gerincét alkotó (vagy legalábbis arra hivatott) keresztény középosztály által elkövetett hibákra vezették vissza. Éppen ezért a megoldás kulcsát is a nemzet erkölcsi megújulásában keresték, amelyhez muníciót a faj ősi értékeit megtartó néptől (a parasztságtól) reméltek, ál-tala tartották megismerhetőnek, feltárhatónak azon értékeket, amelyek szerint ki kell nevelni a már említett „új embertípust,”29 s ebből a szellemileg, erkölcsileg megújult, új nemzedékből
25 Ormos Mária szerint a liberalizmuskritikák közül a fasiszta típusú ellenvetéseknek a fő sajátossága az, hogy elsősorban nemzeti, nacionalista szemszögből támadják, nemzetellenességét hangsúlyozzák. ormos, i. m., 9495.
(Gömbösnél ez a nemzet egységének megbontása.)
26 Gömbös és környezete liberalizmusról vallott felfogását, kritikáját foglalja össze pl. martoN Béla képvi-selőházi beszéde 1935. jún. 11-én, Képviképvi-selőházi Napló, 1935, II. köt., 441−445; Béldi Béla képviselőházi beszéde az orvosi kamara felállításáról szóló törvény vitáján 1935 nov. 28-án, Képviselőházi Napló, 1935, IV. köt., 276−279;
Béldi Béla, Az egyéni szabadság az új társadalmi rendben, Nemzeti Figyelő, 1936. január 5.; vö. továbbá voNyó József, Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja, Századok 1(2011) 7−18; dévéNyi Anna, A lelkek fölött uralkodó diktatúra: Az új korszellem meghonosítására tett kísérlet Magyarországon 1932–1936 között = Kutatási Füzetek 12: Ünnepi szám Ormos Mária 75. születésnapjára, szerk. fisCher Ferenc, vitári Zsolt, voNyó József, Pécs, PTE, 2005, 104−118.
27 voNyó, Másolta-e… i. m., 54.
28 voNyó József, Utószó = gömBös, i. m., 774; Vö. zsiliNszky Endre, Nemzeti újjászületés és sajtó, Budapest, 1920.
29 Az „új ember” „új embertípus” kialakításának szükségessége nem sokkal később a fasiszta ideológia egyik alapelve lesz! Uo., vö. ormos, i. m.
megszervezni a „faji öntudatra ébredt, szociálisan érzékeny, egységesen gondolkodó, katoná-san megszervezett nemzeti” társadalmat.30
Az erkölcsi válságból a nevelés által történő kilábalás mint megoldási lehetőség, egy bő évtizeddel később még mindig aktuális kérdésnek bizonyult, s azzal a változtatással, hogy a „faj” helyett a „nemzet” szót használta, Gömbös kormányprogramjába is bekerült.
A 95 pontból álló Nemzeti Munkatervben, a Hóman Bálint által megfogalmazott kultúrpoli-tikát tárgyaló pontok között, a következőképpen szerepelt: „A nemzetnevelés ügyét elsőren-dű feladatunknak tekintjük. Kötelességünknek tekintjük az uralkodó lelki válság leküzdését, a nemzet lelki újjászületésének előmozdítását és az egységes magyar világnézet kiala-kítását.”31
Látható, hogy a válság leküzdésének legfontosabb eszközeként – kicsit új megfogalma-zásban – a nemzetnevelésre32 tekintenek, és hogy a megoldás kulcsát, a „lelki újjászületés”
zálogát az „egységes magyar világnézet” kialakításában látták. Talán nem okozunk nagy meglepetést, ha már most tisztázzuk, hogy az egységes világnézet itt elsősorban (természe-tesen kimondatlanul) egységes politikai nézetrendszert jelentett, melynek eredményeként szilárd politikai támogatást (szavazatot) is reméltek. Gömbösnek a fent már röviden említett politikai céljai eléréséhez ugyanis nem volt más eszköze, mint a legszélesebb társadalmi tá-mogatottság megszerzése és a politikai struktúraváltás parlamentáris úton való véghezvitele.
Nem rendelkezett ugyanis sem a hadsereg, sem a karhatalom fölött, de még a parlamenti többséget amúgy birtokló kormánypárt képviselői sem neki, hanem továbbra is nagy tiszte-letben álló elődjének, Bethlen Istvánnak engedelmeskedtek.33
Gömbös és munkatársai, elsősorban Marton Béla és Béldi Béla,34 e politikai célok eléré-se, és az ennek érdekében (vagyis a társadalom egységes politikai állásfoglalása érdekében) kifejtett propaganda köré külön kis ideológiát alkottak – szó szerint megideologizálták azt.
Ez volt, az úgynevezett „nemzetirányítás” gondolata, melynek legfőbb eszköze a
nemzetne-30 Uo., 775.
31 Nemzeti Munkaterv 85. pont. (voNyó József, gömbös pártja. A Nemzeti Egység Országos Központjának dokumentumai (1932–1939), Budapest–Pécs, 1998, 1. dokumentum, 50.)
32 Gömbös (és pl. Nemzetirányítás című cikksorozatában Béldi Béla is), mint látni fogjuk, sajátos társadalom-szervező-nevelő terveire a nemzetnevelés kifejezést használta. A német nyelvterületen ekkor már több mint évszáza-dos múlttal rendelkező nemzetnevelési pedagógiai elméletek (pl. Fichte, Lietz, Kerschensteiner) a neveléstudo má-nyi szakirodalomban az 1900-as évek elején, Imre Sándornak köszönhetően, hazánkban is kezdtek elterjedni. (Pl.
imre Sándor, Nemzetnevelés: jegyzetek a magyar művelődési politikához, Budapest, 1912.) Ezek a részben már igen korán, Gömbös politikai pályafutása kezdetén, valamint e kérdés kapcsán később is megfogalmazott elvek néhány ponton összecsengenek ugyan a neveléselméleti munkákkal (pl. abban, hogy a nemzeti – Gömböséknél faji – jellemzők, sajátosságok feltárása a nemzetnevelés alapja), s úgy tűnik épített is rájuk, azonban tendenciózusan félreértelmezi azokat saját politikai érdekeinek megfelelően. Ld. erről bővebben: dévéNyi Anna, A nemzetnevelés Gömbös Gyula és Hóman Bálint politikájában, Képzés és Gyakorlat 3–4(2012) 22–35.
33 voNyó, Gömbös kormánypártjának… i. m., 32; voNyó, Másolta-e… i. m., 49, ld. még: dévéNyi Anna, A „szorgos téglahordók” társadalma: Az egyén helye és szerepe Gömbös Gyula ideális társadalomképében = Egyén és politikai gyakorlat, szerk., Gőzsy Zoltán, vitári Zsolt, leNgyel Gábor, Pécs, PTE, 2013, 91–105. Ez a helyzet egészen az 1935-ös, Gömbös által kikényszerített választásokig fennállt.
34 Béldi és Marton Gömbös legszűkebb környezetéhez tartoztak, s állíthatjuk, hogy nézeteik tökéletesen harmo-nizáltak Gömbösével, aki fontos és bizalmas pozíciókba helyezte mindkettőjüket. Béldi Béla 1934-től a kormány-párt propaganda-osztályának vezetője, Marton Béla 1932 októberétől a kormány-párt ügyvezető főtitkára, a kormány-pártszervezés irá nyítója volt. Nemcsak a pártszervezésben, de – különösen Béldi – a nemzeti egység ideológiájának kialakításában is fontos szerepet játszottak.
velés. Az pedig egyben – amint a fenti idézetből is látszik – a lelki válság felszámolásának is eszköze a társadalom (át)nevelése, egy új ideológia meghonosítása által.
A nemzetirányításról vallott elképzeléseik alapján azt vallották, hogy az egyes nemzetek mindig az uralkodó „korszellemnek” megfelelő életformát alakítanak ki maguknak, s annak változásait rendre követik. Ezek a változások azonban rendszerint nagy nehézségek, sőt áldo-zatok árán valósulhatnak csak meg, jelentős társadalmi sokkhatást váltva ki, nem egyszer for-radalmat idézve elő. Az ilyen (amúgy szükségszerű és kikerülhetetlen) változások csak akkor lehetnek fájdalommentesek, ha arra előzőleg a társadalmat alaposan felkészítették, majd erős központi kormányzat segítségével minél gyorsabban le tudják vezényelni. Ez maga a „nem-zetirányítás.”35 Mindezt Béldi Béla 1935-ben a Nemzeti Figyelő című hetilapban megje-lent, Nemzetirányítás című cikksorozatában írta le részletesen. A történelem során a magyar nemzet életében korábban már véghezvitt tervszerű „nemzetirányításra”, az új korszellem bevezetésére Béldi Béla a magyar államalapító királyt, Szent Istvánt hozta föl példának, aki
„az ázsiai pogány közszellemnek az újonnan kialakult keresztény korszellemmel való fel-váltásáról, vagyis a nemzetnek új életformára való áttéréséről gondoskodott.”36 De negatív példát is felmutat: a korszellemhez való igazodás volt az 1848–49-es, magyar forradalom és szabadságharc is, amikor épp a liberalizmus korszellemét vettük át, s mivel az nem volt kellőképpen előkészítve, forradalomba, majd háborúba torkollott.37
Gömbösnek először is el kellett fogadtatnia a magyar társdalommal az „új korszellem”
új eszméit. Ennek az új „korszellemnek” a lényegére – szerinte – már rátapintottak az Euró-pában sorra alakuló nemzeti diktatúrák – például Olaszország –, melyek egyre kecsegte-tőbb eredményeket tudtak felmutatni. Magyar vonatkozásban az „új korszellem” Gömbös szerint az általa sokat emlegetett „nemzeti öncélúságban”, az autark, nemzeti (nacionalis-ta) politikában öltene testet, amelynek segítségével felépülhet az „öncélú nemzeti állam”.38 Ennek lényege a nemzet mindenhatósága, a nemzet érdekeinek mindenek – az egyéni és csopor térdekek – fölé helyezése volt. „Mindenki arra törekedjék tehát, hogy az elsők között szolgálja a magyar jövendőt, mert mindennél és mindenkinél előbbrevaló a Nemzet. Ez az, amit a nemzet öncélúsága alatt értünk” – magyarázták a terminust a Nemzeti Egység Pártja zászlóbontó ülésein a pártvezetők, központi utasítás szerint.39
Nem véletlen tehát, hogy Gömbösék különösen nagy hangsúlyt fektettek a társadalom megszervezésére és ez által világnézeti-ideológiai nevelésére. Természetesen adódott, hogy ennek az ideológiai egységnek az elérését az oktatás, a közművelődés, a kultúra segítségével,
35 „A ’nemzetirányítás’ jelenti a nemzet lelki készségének egységes és tervszerű alakítását, a mindenkori korszellemmel konformis, legmegfelelőbb életforma ellenállás nélküli felvételére. Más szóval tehát a nemzetirányí-tás a központi hatalom által végzett azt a tervszerű munkát jelenti, amelynek célja az, hogy a nemzet mindig a legkisebb áldozattal, a leggyengébb átmeneti zavarok árán, tehát fejlődésében vissza nem esve, térhessen át új életformára.” (Béldi, Nemzetirányítás, i. m., 5.)
36 Béldi, Nemzetirányítás, i. m., 6–7.
37 A két világháború közti időszakra általában jellemző forradalomellenesség (ami a rendszer öndefiníciójában,
„ellenforradalmiságában” is megjelent) jegyében 1848 forradalma is részben negatív színezetet kapott.
38 Gömbösék a Nemzeti Munkaterv 1. pontjában tűzték ki célul a „öncélú nemzeti állam” felépítését: „Politikánk cél ja a magyar nemzet megerősítése, felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erköl-csi és anyagi jólét biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes alkotmányos központi akarat irányította független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, poli tikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük.” (voNyó, Gömbös pártja… i. m., 1. do kumen-tum 50.)
39 voNyó, Gömbös pártja… i. m., 12. dokumentum 105.
illetve felhasználásával is elő kívánta segíteni Gömbös.40 A nemzetnevelés megvalósítása a közoktatásban Hóman Bálintra várt. A minisztersége alatt született jogszabályok, a közép-iskolai törvény, az új tantervek, az tanügyigazgatási reform, stb. számos elemében megjelenik az egység, illetve az egységesség gondolata, a nevelés elsődlegessége az oktatással szemben, a nemzeti-nacionalista értékek, a társadalom hasznos tagjává válás, a közösségért való önzet-len szolgálat, az engedelmesség és az egy központi akarat érvényesítésének elve, a felülről irányítható és ellenőrizhető oktatási rendszer megteremtésének gondolata. Az új tantervek-hez kiadott utasítások pedig külön instrukciókat is tartalmaztak a nemzetnevelés, ezen belül a hazafias-, az állampolgári- és a társadalmi nevelés megvalósítására vonatkozóan.41
De a kormány nemcsak a tudatos kultúrpolitikával, az oktatás reformjával, a nevelésben elindított szemléletváltással, azaz hosszú távú, lassan beérő folyamatok elindításával kívánta előmozdítani a nemzetnevelés ügyét.42 Az egész társadalomra és viszonylag gyorsan akart hatni. Ezért szervezte át a kormánypártot, mely új nevet is kapott, Nemzeti Egység Pártja (röviden: NEP). A korábbi parlamenti klubpártból szervezett tömegpártot hozott létre, mely-nek tagságát, illetve helyi, községi szervezeteimely-nek számát addig soha nem látott méretekre duzzasztotta. 1933 karácsonyára az ország településeinek 95%-ában alakult meg a NEP helyi szervezete (3229 településen), melyek taglétszáma összesen 1 823 856 főre rúgott. Ez a kb.
2 900 000 magyarországi választójogosult 62,9%-át jelentette!43
A társadalom megszervezése, illetve átnevelése, az új ideológia és Gömbös céljainak el-fogadtatása egyrészt a párton keresztül valósult meg, másrészt éppen a pártszervezést volt hivatva támogatni. Ennek leplezésére a párt mellett egy társadalmi mozgalmat, a Nemzeti Egység Mozgalmát is meghirdettek. A párt, illetve e mozgalom társadalomszervező, neve-lő és propagandatevékenységének (vagyis a nemzetnevelésnek) a megvalósítására Marton Béla, a pártszervezés irányítója, a NEP ügyvezető főtitkára nagyszabású és részletekbe menő terveket dolgozott ki, melynek elemei a párt alszervezetei számára készített utasításokban maradtak fent a NEP iratanyagában.44 A grandiózus munka a NEP „társadalmi tevékenysége”
elnevezést kapta. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek az elgondolások leginkább csak tervek maradtak. Egyrészt azért, mert megvalósításukra nem volt idő, másrészt lehetőség sem, mert még a kormánypárton belül is jelentős ellenzékre találtak 1935-re. Mégis érdemes, érdekes megvizsgálni ezeket a terveket.
40 Az erkölcsi, valláserkölcsi nevelés, valamint a nemzeti nevelés kiemelt fontossága már az 1920-as években is jellemző a magyar közoktatásban. Elsősorban a korszakban károsnak, veszélyesnek kikiáltott eszmék, a liberalizmus és a szocializmus ellen kívánták ez által felvértezni az új generációkat, kimondottan azzal a céllal, hogy ne ismét-lődhessenek meg a háború után megtapasztalt forradalmak. A vallási, erkölcsi megújulásban ugyanakkor a nemzet sorsa jobbra fordulásának zálogát is látták, sőt egyenesen a trianoni katasztrófából kivezető utat is. (Vö. dévéNyi Anna, Gőzsy Zoltán, A történelem tanításának tartalmi és módszertani változásai, Pécs, PTE, 2011.)
41 Általános utasítások a gimnázium és leánygimnázium tantervéhez: Kiadta a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. évi május hó 2-án kelt 133.848/1939 IX. ü.o. sz. rendeletével, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1939.
42 A gömbösi nemzetnevelés megvalósításáról a közoktatásban lásd részletesebben: dévéNyi, A nemzetnevelés… i. m.
43 voNyó, Gömbös pártja… i. m., 20.
44 Vonyó Józsefnek köszönhetően ezek érdemi része forráskötetben is megjelent. voNyó, Gömbös pártja… i. m.