Kovács G., Salamon F. : 1976. Hortobágy a nomad Pusztától a Nemzeti Parkig. Natura Kiadó. Budapest
Rakonczay Z. : 2004. A Hortobágytól Bátorligetig-Az Észak-Alföld természeti értékei. Mezőgazda Kiadó.
Budapest
Molnár A. : 2004. Hortobágy a világörökség része. Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör.
Hajdúböszörmény
Vojnits A. : Magyarország Nemzeti Parkjai-Országjáró séták. Corvina Kiadó. Budapest Tardy J. : 2002. Értékörző Magyarország. Természetbúvár Alapítvány Kiadó. Budapest
24. fejezet - KISKUNSÁGI NEMZETI PARK
1.
Magyarország egyik legjellegzetesebb földrajzi térsége a Duna-Tisza köze. Ezen a tájon egykor a Duna kalandozott. A térség felszínét ezáltal a víz és a szél formálta, majd az emberi tevékenység alakította ki mai arculatát. A Duna szabályozása megváltoztatta a talajvíz mozgását. Ennek eredményeként jött létre északnyugaton a Turjánvidék, ettől délre a Kiskunsági-homokhátság, majd a Dunával párhuzamosan futó síkságon a szikes puszták és tavak vidéke. Az itt található természeti értékek megóvását az 1975-ben, hazánkban másodikként megalakult Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága látja el, kecskeméti székhellyel. Nevét a Duna-Tisza köze legnagyobb tájegységéről kapta, mely a XIII. században ide telepített kunok egyik fő szállásterülete volt.
Valamennyi nemzeti parkunk közül ez alakult meg a leggyorsabban és legzökkenőmentesebben. A parkot 6, egymástól művelt és lakott területekkel elválasztott darabból alakították ki.
Működési területe Bács-Kiskun megye egészét (Gemenc kivételével), Csongrád megye Tiszával határolt nyugati részét és a Pest megyébe átnyúló két egység néhányezer hektáros darabját érinti.
A 9 részterületből álló KNP kiterjedése 48 ezer ha. A további két tájvédelmi körzettel és 17 természetvédelmi területtel együtt 76 ezer ha a védett területek nagysága.
Tájvédelmi Körzetek:
Mártélyi TK Pusztaszeri TK
Természetvédelmi Területek:
Ásotthalmi láprét, Bácsalmási gyapjas gyűszűvirág termőhelye, Császártöltési Vörös mocsár, Csólyospálosi földtani feltárás, Hajósi kaszáló és löszpart, Kéleshalmi homokbuckák, Kiskőrösi turjános, Kiskunhalasi Fejetéki mocsár, Kunfehértói holdrutás erdő, Péteri tó, Pusztaszeri Fülöp- szék, Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű, Szelidi-tó, Fejetéki mocsár, Csongrádi Kónya-szék, Érsekhalmi Hét-völgy, Hajósi homokpuszta, Kunpeszéri Szalag-erdő
A védett területek a következő 4 tájegységbe tartoznak:
A Duna-völgy az egykori öntésterületen kialakult szikes pusztákkal és tavakkal,
A Duna- Tisza közti hátság a Duna hordalékából formálódott homokpusztákat, homokbuckákat, lefolyástalan mocsarakat, maradvány-erdőket és a mentett területen található, kapcsolódó szikeseket foglalja magába,
Bácska magyarországi részén a homokbuckás területek (Illancs) és az uralkodóan löszös térség néhány hektáros maradványfoltjai, a meredek Duna- völgyi löszpartokkal
Az Alsó-Tiszavidék a folyószabályozás során leszakadt holtágakat, még természetközeli állapotban megmaradt ártéti erdőket és a mentett területen található, kapcsolódó szikeseket foglalja magába.
A kiemelkedő természeti értékek nemzetözi elismeréseképpen a KNP területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) programja 1979-ben Bioszféra Rezervátummá nyilvánította.
A vizes élőhelyek fokozott védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény hatálya alá a következő területek tartoznak:
A KNP felső-kiskunsági tavainak vidéke, a Pusztaszeri TK egy része és a Mártélyi TK.
2. A KNP természeti értékei:
A nemzeti park kilenc részterületből áll. A terület mozaikossága miatt ezeket a részeken külön külön jellemezném, hiszen jelentősen eltérhetnek egymástól a védett értékeket tekintve.
3. Felső-Kiskunsági puszta:(11.061 ha)
Itt található hazánk második legnagyobb kiterjedésű szikes pusztája, ami mai arculatát a XIX.-XX. századi árvízmentesítési munkálatoknak köszönheti.
3.1. Földtani értékek:
Mivel a térségben jelentős a szikesedés, így a szikesek mikrodomborzati formái, mint a vakszik, szikfok, vagy a szikpadkák nagyon jól tanulmányozhatók.
3.2. Víztani értékek:
A terület vízrajzi adottságai nagyban megváltoztak a vízelvezetési munkák miatt. Az egykori vadvizeket elvezették, és csatornarendszert alakítottak ki. Az öntözőcsatornák hálózatát viszont csak részben építették ki, így felgyorsultak a szikesedési folyamatok. Az eltűnő szikes tavak medreit halastavakká alakították. A szikes réteket és legelőket kisebb nagyobb vízállások, sekély tocsogók tarkítják.
3.3. Növénytani értékek:
A terület jellegét meghatározó meszes-szódás szoloncsák-szolonyec talajok sótűrő és sókedvelő növényzet megtelepedését eredményezték. A szikesek növényzete mozaikszerűen változik, ami a mikrodomborzat gazdagságának köszönhető. A soványabb sziki legelők jellemző növényei a veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina), a sziki üröm (Artemisia santonicum) és a pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium).
3.4. Állattani értékek:
A térség madárvilágának jellegzetes képviselői a kék vércse (Falco vespertinus), az ugartyúk (Burhinus oedicnemus), a nagy goda (Limosa limosa), és a túzok (Otis tarda). A területen található állandó és időszakos vízborítású területek növekedése a költő-és vonuló madarak és a kétéltűek számára nyújt kedvező életfeltételeket.
3.5. Kultúrtörténeti értékek:
A védett terület mellett található legnagyobb település Kunszentmiklós, amely gazdag néprajzi és vallási hagyományokkal rendelkezik, amely a kultúrtörténet értékeinket gazdagítja. A térségben található a Nyakvágó csárda, amely régi berendezési tárgyaival a XIX. sz. hangulatát idézi. A parasztpolgárok konyháját és lakószobáját is meg lehet figyelni a csárdában. A nemzeti park legjelentősebb kiállítóhelye a Virágh-kúria.
4. Felső-Kiskunsági tavak: (3.905 ha)
Ez a terület a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tóláncolata.
4.1. Földtani értékek:
Szabadszállás határában lévő Strázsa-hegy homokbuckái növénytársulásaival, tagolt felszíni formáival helyi védelem alatt állnak.
4.2. Víztani értékek:
Több holocén Duna meander található itt, melyek később az állóvizek lecsapolásában és a vadvizek elvezetésében játszottak szerepet. Elhagyott és feltöltött meander maradványok, időszakos szikes tavak (Zab-szék, Kelemen-szék) és mocsarak (Fehér-szék), vizes laposok (Kisréti-tó) tarkítják ezt a vidéket.
4.3. Állattani értékek:
A tavak táplálékbázisát alsóbb rendű rovarok, rákok adják, erre épül az ún. sziki fészkelő közösség. Ennek tagjai a gulipán (Recurvirostra arosetta), a küszvágó csér (Sterna hirundo), a széki lile (Charadrius alexandrinus), a piroslábú cankó (Tringa totanus). Előfordulnak csér és sirálytelepek is. A nádasokban költ a bölömbika (Botaurus stellaris), a nyári lúd (Anser anser), a barna réti héja (Circus aeruginosus), és különböző nádi énekesmadarak is.
4.4. Növénytani értékek:
Fülöpszállás határában található a Káposztási turjános. A terület nagy részét magyar kőrises égerláp erdő foglalja el. Az erdőt magassásos láprétek övezik, számos ritka, védett növényfajjal.
5. Izsáki Kolon-tó:(2.962 ha)
5.1. Víztani értékek:
Nyílt vízfelszínnel alig rendelkező tó. A tó csatornarendszerén vezetik le a területtől északkeletre összegyűjtött vizet.
5.2. Növénytani értékek:
A tó nádasainak, mocsarainak nagysága 800 ha. Nádasok, rekettyefüzesek tarkítják a területet. A nyíltabb vízfelületeken előfordul a tündérrózsa (Nymphaea alba), az úszó-békaszőlő (Potamogeton natans), az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum), és a lápi csalán (Urtica kioviensis). A lápréteken megfigyelhető vitézkosbor (Orchis militaris), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), mocsári kosbor (Orchis laxiflora), pókbangó (Ophrys sphegodes), szibériai nőszirom (Iris sibirica), és korcs nőszirom (Iris spuria) is.
5.3. Állattani értékek:
A tó halfaunája nagyon gazdag, megtalálható a lápi póc (Umbra krameri), réti csík (Misgurnus fossilis). Hüllők közül a mocsári teknős (Emys orbicularis), a vízisikló (Natrix natrix), és a zöld gyík (Lacerta viridis) igen gyakori. Gazdag madárvilág jellemző. A területen költő fajok: nagy kócsag (Egretta alba), szürke gém (Ardea cinerea), bölömbika (Botaurus stellaris), kanalas gém (Platalea leucorodia), nyári lúd (Anser anser), cigányréce (Aythya niroca), egerészölyv (Buteo buteo), hamvas rétihéja (Circus pygargus), bíbic (Vanellus vanellus).
Emlősök közül él itt erdei cickány (Sorex anareus), törpe egér (Mycromis minutus), vidra (Lutra lutra) és menyét (Mustela nivalis).
6. Fülöpházi buckavidék: (1.992 ha)
6.1. Földtani értékek:
A terület nagyobb része változatos felépítésű homokvidék. Jellemző a futóhomok, a szél munkája ma is megfigyelhető. Különböző szélformálta alakzatok figyelhetők meg, mint a széllyukak, szélbarázdák, maradékgerincek, garmadák, deflációs mélyedések, parabolabuckák, homokfodrok, szélzászlók.
6.2. Víztani értékek:
A keleti részen szikes tavak találhatók (Hattyú-szék, Szappan-szék, Szívós-szék, Kondor-tó).
6.3. Állattani értékek:
Hüllőfajok, fürge-, homoki- és zöld gyík(Lacerta agilis, Podarcis taurica, Lacerta viridis). Gyakori költő fajok a szalakóta (Coracias garrulus), a gyurgyalag (Merops apiaster) és a sárgarigó (Oriolus oriolus).
6.4. Növénytani értékek:
A buckavonulatokat homoki csenkeszes, árvalányhajas, nyílt homokpuszta gyepek borítják, melyben itt-ott boróka (Juniperus communis) is megjelenik. Főleg a szárazságtűrő növényzet az uralkodó, mint a naprózsa