Fenntarthatósági példák a másodlagos jogban

Elsősorban igazat kell adni a szerzőknek, akik nagyon világosan aláhúzzák²³⁵: „Az EU másodlagos jogában a fenntartható fejlődés elvét több eszköz többféleképpen határozza meg, így a koncepció a különböző összefüggésekben különféle dolgot jelent.‖ Ez jól érzékelhető minden alábbi másodlagos jogi példában, amelyen belül a finanszírozási, illetve támogatási kérdések jelentik azt az elsődleges terrénumot, amelyben a fenntarthatóság általános kérdése iránymutatásként, alapelvként érvényesülhet, és a többi terület ezt követően alakul.

4.1. 2000 táján

Ebben az időszakban egymást követően jelennek meg a fenntarthatósággal kapcsolatos jogszabályok (emlékeztethetek arra is, hogy ekkor, éppen 2000-ben készül a fenntarthatóság jogáról a Bizottság által megrendelt tanulmány, amelyet az A.II.3.

pontban részletesen elemzek). Készülőben van a fenntartható fejlődés göteborgi stratégiája, de időközben szaporodnak a fenntarthatóságra alapozó jogszabályok is.

234 Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions - Energy 2020 A strategy for competitive, sustainable and secure energy, SEC(2010) 1346, Brussels, 10.11.2010 COM(2010) 639 final

235 DURÁN, Gracia Marin and MORGERA, Elisa: Environmental Integration in the EU‘s External Relations, Hart Publishing, 2012, 36. old.

Az egyik legfontosabb jogszabály kétségkívül az a rendelet²³⁶, amelyik a fejlődő országok környezetvédelmi támogatásának alapjait kívánja megadni és ezenközben mellékesen a fenntartható fejlődés fogalmát is jogszabályi formába önti. A rendelet preambuluma jól tükrözi a kettős nyomást, tehát részben a fejlődés támogatásának szándékát, részben pedig a fejlődő országok nem környezetbarát irányú fejlődése miatt táplált aggodalmat:

„(1) A természeti erőforrások kimerülése és a környezet károsítása közvetlen hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre, különösen a helyi közösségek, köztük az őslakosok megélhetésére, és így ellene hat a szegénység fenntartható fejlődés révén történő enyhítésének.

(2) Kétségtelen, hogy a jelenlegi termelési és fogyasztási szokások országhatárokon átterjedő és globális következményekkel járnak, különösen ami az atmoszférát, a hidroszférát, a talajminőséget és a biológiai sokféleséget illeti.‖

Természetesen a rendelet hosszan időz a különböző, e tárgyra vonatkozó nemzetközi egyezményeknél, amelyek mind kötelezettségvállalást tartalmaznak az EK irányában is, mint a Riói Nyilatkozat és az Agenda 21 cselekvési program, a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény, stb., illetve emlékeztet más kapcsolatokra is, különösen az a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetre, valamint saját stratégiai dokumentumaira. Az integráció értelmezése kapcsán visszatérünk arra, hogy kiemelkedő fontosságú a preambulum rövid megállapítása: „(11) A fenntartható fejlődés a környezeti dimenziónak a fejlesztési folyamattal történő integrálásán alapszik.‖ Az egész rendelet voltaképpen ezt célozza meg, amit az 1. cikk így foglal össze: „(1) A Közösség támogatja a fejlődő országoknak a környezeti dimenziót a fejlesztési folyamatokkal történő integrálásra irányuló erőfeszítéseit.‖ Innentől kezdve a rendelet részben felsorolja a támogatás alapvető kérdéseit, feltételeit, okait, forrását, eljárását, ellenőrzését, amelyre nem térünk ki részletesen.

Mindezek alapjaira példákat említve csupán, amelyek önmagukban is elég általánosak ahhoz, hogy valójában szinte mindent ide lehessen érteni:

„3. cikk

(1) Az e rendelet alapján végrehajtandó tevékenységek különösen az alábbiakra irányulnak:

- globális környezeti problémák, különösen a többoldalú környezeti megállapodásokkal érintett olyan kérdések, mint az éghajlatváltozás, az elsivatagosodás és a biológiai sokféleség,

- országhatárokon átnyúló környezeti problémák, különösen a levegő-, a talaj- és a vízszennyezés,

- fejlődő országok világgazdasági integrációjával kapcsolatos környezeti hatások, ...

- biológiai sokféleség megőrzése ...

- édesvízi forrásokkal való gazdálkodás,

- tengerparti övezet, torkolatvidék és vizes élőhelyek kezelése, - elsivatagosodás,

- városi környezeti problémák, ...

236 Az Európai Parlament és a Tanács 2493/2000/EK rendelete (2000. november 7.) a környezeti dimenziónak a fejlődő országok fejlesztési folyamatába való beillesztését előmozdító intézkedésekről, Hivatalos Lap L 288, 15/11/2000 o. 0001 – 0005

- ipari tevékenységekkel összefüggő környezeti problémák.

(2) A finanszírozásra jogosult tevékenységek többek között az alábbiak:

- fenntartható fejlődést szolgáló nemzeti, regionális és helyi politikák, tervek és stratégiák, programok és projektek tervezésének támogatása, ...

- fenntartható módon előállított termékek kereskedelmének támogatása, ...

- veszélyes anyagokról, valamint mérgező hulladékokról és különösen peszticidekről rendezett információs kampányok, ...

- helyi lakosság, ...tudatosságának növelése, különösen információs kampányok és képzés útján, ...‖

Ami külön kiemelést érdemel - és amire más fentebb, a fenntarthatóság jogi kérdéseinek elemzése során hivatkoztam már, de itt megismétlem, annak érdekében, hogy az EU-val kapcsolatos áttekintés viszonylag teljes legyen -, az a fogalom jogszabályba foglalása:

„2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

"fenntartható fejlődés": az adott népesség életszínvonalának és jólétének javítása az ökoszisztéma kapacitásának határain belül, megőrizve a természeti erőforrásokat és a biológiai sokféleséget a ma és a jövő generációi számára.‖

A fogalmat a mondott helyen már értékeltem, itt marad csupán az említés.

A trópusi erdők kérdése²³⁷ már ekkor jelentős globális fenntarthatósági kihívást jelent, szabályozása és általában a fakitermelés befolyásolása minden alkalommal – erre lesz példánk a későbbiekben is – nélkülözhetetlen. Az erdők szerepének megfogalmazását tartja kiindulási alapnak a preambulum: „(1) Az emberiség számára az erdőknek többféle szerepük és értékük van, valamint hozzájárulhatnak a Közösség azon fejlesztési és környezeti céljai eléréséhez, mint például a szegénység elleni küzdelem, a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés, valamint a környezetvédelem.‖

A szabályozás lényegét az 1. cikk foglalja össze: „A Közösség pénzügyi támogatást és megfelelő szaktudást biztosít a trópusi erdők és egyéb, a fejlődő országokban levő erdők megőrzésének és fenntartható gazdálkodásának előmozdítására, hogy ezáltal figyelembe vegye az erdőkkel szemben támasztott, helyi, nemzeti és globális szintű gazdasági, szociális és környezeti kívánalmakat.

E rendelet alapján biztosított támogatás és szakértelem kiegészíti és megerősíti az egyéb fejlesztési együttműködési intézkedéseken keresztül biztosítottakat.‖

A rendelet szükséget érzi, hogy a fogalmak között olyanokat is megjelenítsen, amelyek valóban alapvetőek - 2. cikk:

„3. "fenntartható erdőgazdálkodás": az erdők és fás területek oly módon és oly mértékben megvalósuló kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és szociális funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának.

237 Az Európai Parlament és a Tanács 2494/2000/EK rendelete (2000. november 7.), a trópusi erdők és egyéb, fejlődő országokban lévő erdők megőrzését és fenntartható gazdálkodását előmozdító intézkedésekről Hivatalos Lap L 288, 15/11/2000 o. 0006 - 0010

4. "fenntartható fejlődés" a vonatkozó populációk életszínvonalának és jólétének javítása az érintett ökoszisztémák kapacitásának keretein belül a természeti értékeket és azok biológiai sokféleségének a jelenlegi és jövőbeni nemzedékek javára történő fenntartása által.‖

Ez a fogalom és az első fenntartható fejlődési fogalom valójában azonos, csak magyar megjelenítése – itt a honlapokon elérhető hivatalos magyar változatot értem – miatt látszik sajnálatos eltérés.²³⁸

A 2000-es évek elejéről származó a halászat egyik nélkülözhetetlen kérdésének szabályozása²³⁹, mégpedig az erőforrások fenntartható kiaknázásának kérdése. A szabályozás kiindulási pontja a preambulum szerint egyértelmű és alaposan kifejtésre is került:

„(3) Tekintettel arra, hogy számos halállomány csökkenőben van, a közös halászati politikát javítani kell a halászati ágazat hosszú távú életképességének biztosítása érdekében, az élő vízi erőforrások alapos tudományos szakvéleményen és elővigyázatos megközelítésen alapuló fenntartható kiaknázásának segítségével, amely ugyanazon a megfontoláson alapszik, mint a Szerződés 174. cikkében említett elővigyázatosság elve.

(4) A közös halászati politika céljainak ezért biztosítaniuk kell az élő vízi erőforrások és az akvakultúra fenntartható kiaknázását a fenntartható fejlődés szellemében, egyaránt számításba véve a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat.

(5) Fontos, hogy a közös halászati politika irányítását a helyes kormányzás elve vezesse, és hogy a meghozott intézkedések kölcsönösen összeegyeztethetőek és következetesek legyenek a többi közösségi politikával.

(6) A fenntartható kiaknázás célja hatékonyabban elérhető a halászati gazdálkodás többéves megközelítésével, beleértve a biztonságos biológiai határértékeken lévő vagy az azokon belüli állományokra vonatkozó többéves gazdálkodási terveket.‖

A szabályozás célkitűzését a 2. cikk a következőképpen rögzíti, a fenntarthatósággal kapcsolatba hozható több elvet is inkorporálva, és ezzel különös fontosságra téve szert az értelmezésben:

„(1) A közös halászati politika fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel biztosítja az élő vízi erőforrások kiaknázását.

E célból a Közösség az elővigyázatosság elvét alkalmazza azon intézkedések meghozatalakor, amelyek az élő vízi erőforrások védelmére és megőrzésére vonatkoznak, azért, hogy biztosítsák azok fenntartható kiaknázását, és hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a halászati tevékenységnek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatását. A Közösség a halászati gazdálkodás esetében az ökoszisztéma alapú szemlélet progresszív alkalmazására törekszik. A gazdaságilag életképes és versenyképes halászati és akvakultúraágazaton belül hozzá kell járulnia a hatékony halászati tevékenységekhez, megfelelő életszínvonalat biztosítva azok számára, akiknek

238 "Sustainable development" means the improvement of the standard of living and welfare of the relevant populations within the limits of the capacity of the ecosystems by maintaining natural assets and their biological diversity for the benefit of present and future generations.

239 A Tanács 2371/2002/EK rendelete (2002. december 20.) a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról Official Journal L 358, 31/12/2002 P.

0059 - 0080

megélhetése a halászati tevékenységektől függ, valamint figyelembe véve a fogyasztók érdekeit is.

(2) A közös halászati politikát a helyes kormányzás következő elvei vezérlik:

a) a felelősségek egyértelmű meghatározása közösségi, nemzeti és helyi szinteken;

b) olyan megbízható tudományos szakvéleményeken alapuló döntéshozatali folyamat, amely kellő időben eredményeket hoz;

c) az érdekeltek széles körű bevonása a politika minden szakaszába a koncepciótól a megvalósításig;

d) összeegyeztethetőség a többi közösségi politikával, különösen a környezetvédelmi, szociális, regionális, fejlesztési, egészségügyi és fogyasztóvédelmi politikával.‖

Ez utóbbi listának különösen az utolsó alpontja igényel figyelmet, amely a fenntarthatóság néhány legfontosabb elemét kapcsolja össze.

A 3. cikk fogalom meghatározásai sorából is két olyan kérdést kell kiemelni, amelyik a fenti elvi kapcsolódásokra is utal egyben. A fenntartható kiaknázás fogalma pedig nagyon hasonlít általában a fenntarthatóság jövőbe mutató mivoltára:

„e) "fenntartható kiaknázás": az állomány olyan módon történő kiaknázása, amely az állatállomány jövőbeli kiaknázását nem befolyásolja kedvezőtlenül, és nincs káros hatása a tengeri ökoszisztémára;

i) "elővigyázatos megközelítés a halászati gazdálkodásban": a megfelelő tudományos információ hiánya nem lehet oka a célfajok, a járulékos vagy függő fajok valamint a nem célfajok és környezetük megőrzésére vonatkozó kezelési intézkedések meghozatala elhalasztásának vagy elmaradásának;‖

A nem fenntartható halászat esetében az irányelv felhatalmazásokat ad, így pl. 26.

cikkében a Bizottságnak, hogy megelőző intézkedéseket hozzon, ha „egy adott földrajzi területen végzett halászati tevékenység az élő vízi erőforrásokra nézve komoly veszélyt jelenthet, ...‖

10 évvel ezelőtt a fenntartható városfejlesztés kérdése is napirendre került²⁴⁰, amely az önkormányzatokkal való együttműködést is jelenti. A preambulum szerint: „ (9) A fenntartható városfejlesztés céljai, valamint az Agenda 21 és a közösségi jogszabályok végrehajtása megköveteli a helyes gyakorlat kidolgozását, továbbfejlesztését, valamint az önkormányzatok közötti cseréjét, továbbá az önkormányzatok tudatosságának növelését.‖

Az 1. cikk szerint „Az együttműködés közösségi keretrendszer (a továbbiakban:

"együttműködési keretrendszer") annak érdekében jön létre, hogy pénzügyi és technikai támogatást nyújtson a legalább négy tagállamban megszervezett önkormányzati társulások részére, beleértve adott esetben a 8. cikkben említett országokban található városokat is, azzal a céllal, hogy ösztönözzék a helyes gyakorlat kialakítását, cseréjét és megvalósítását a következő területeken:

- az EU környezetvédelmi jogszabályainak helyi szinten történő végrehajtása, - fenntartható városfejlesztés,

- helyi Agenda 21.‖

240 Az Európai Parlament és a Tanács 1411/2001/EK határozata (2001. június 27.) a fenntartható városfejlesztést elősegítő együttműködés közösségi keretrendszeréről Hivatalos Lap L 191, 13/07/2001 o.

0001 - 0005

A melléklet pedig felsorolja azokat a tevékenységfajtákat, amelyek jelen együttműködési keretrendszerben közösségi támogatásban részesülhetnek.

4.2. Alapok 2005/6

A legelső e téren az agrárpolitika és annak finanszírozása. A mai rendszer alapjait 2005-ben rakták le²⁴¹, ezért vizsgáljuk ezt a periódust. A preambulum szerint: „(1) A közös agrárpolitika számos intézkedést foglal magába, beleértve a vidékfejlesztési intézkedéseket is. A közös agrárpolitika célkitűzéseinek megvalósítása érdekében fontos ezen intézkedések finanszírozásának biztosítása. Tekintettel arra, hogy ezek az intézkedések számos közös elemmel rendelkeznek, ugyanakkor több tekintetben eltérnek egymástól, helyénvaló finanszírozásukat olyan jogszabályi keretek közé helyezni, amely szükség szerint eltérő eljárást is engedélyez. Az említett eltérések figyelembe vétele érdekében helyénvaló két európai mezőgazdasági alapot létrehozni, mégpedig az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (a továbbiakban: EMGA) a piaci intézkedések és más intézkedések finanszírozására, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (a továbbiakban: EMVA) a vidékfejlesztési programok finanszírozására.‖

A két alapból számunkra a másodiknak van jelentősége, tehát az EMVA²⁴² tartalmaz a fenntarthatóság szempontjából értékelhető elemeket. A preambulum szépen érzékelteti a lényeget és egyben az összefüggések rendszerét is:

„(1) A vidékfejlesztési politikának kísérnie kell és ki kell egészítenie a közös agrárpolitika piac- és jövedelemtámogatási politikáit, és így hozzá kell járulnia a politikának a Szerződésben megállapított célkitűzései eléréséhez. A vidékfejlesztési politikának figyelembe kell vennie a gazdasági és szociális kohéziós politikára vonatkozó, a Szerződésben meghatározott általános célkitűzéseket is, és hozzá kell járulnia azok eléréséhez, egyidejűleg integrálva a lisszaboni és göteborgi Európai Tanács következtetéseiben meghatározott, a versenyképességre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó egyéb fontos politikai prioritásokat is.‖

A fenntarthatóság a preambulumban a mezőgazdaság sajátos szempontjaira irányul, így ennek keretében értelmezhető, amelynek egyik lényegi kapcsolata a környezetvédelem – ezen belül különösen fel kell hívnunk a figyelmet a környezeti szolgáltatások kiemelt szerepére is. Ezen értelmezés egyes pontjaira mutatunk rá, kiemelve a közvetlenül ide tartozó elemeket:

„(11) A vidéki területek fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében közösségi szinten a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességére, a termőföld-hasznosításra és a környezetre, az életminőségre, valamint e területeken a tevékenységek diverzifikálására vonatkozó, korlátozott számú alapvető célkitűzésre kell

241 A Tanács 1290/2005/EK rendelete (2005. június 21.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról Hivatalos Lap L 209, 11/08/2005 o. 0001 - 0025

242 A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról Hivatalos Lap L 277, 21/10/2005 o. 0001 - 0040

összpontosítani, figyelembe véve az eltérő körülményeket, az elnéptelenedéssel és hanyatlással küzdő távoli vidéki területektől a városi központok egyre erősebb nyomása alatt álló városkörnyéki vidéki területekig. ...

(31) A termőföld-hasznosítás konkrét módszereihez nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez, különösen arra ösztönözve a mezőgazdasági termelőket és az erdőtulajdonosokat, hogy a természetes környezet és táj megőrzésének és a természeti erőforrások védelmének és javításának szükségességével összeegyeztethető földhasználati módszereket alkalmazzanak. …

(32) Az erdészet a vidékfejlesztés szerves része, és a fenntartható földhasználat támogatásának ki kell terjednie a fenntartható erdőgazdálkodásra és az erdők többfunkciós szerepére. Az erdők számos hasznot nyújtanak: ...

(35) Az agrár-környezetvédelmi kifizetéseknek továbbra is kiemelkedő szerepet kell betölteniük a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatásában és a társadalomnak a környezeti szolgáltatások iránti növekvő igényére való válaszadásban.

….‖

Az összefüggések feltárására a 3. cikk is jó alapot ad: „Az EMVA-nak hozzá kell járulnia a fenntartható vidékfejlesztés elősegítéséhez a Közösségen belül, a közös agrárpolitika piac- és jövedelemtámogatási politikáit, a kohéziós politikát és a közös halászati politikát kiegészítő jelleggel.‖

A mezőgazdasági támogatási rendszer természetesen nem marad egy helyben, szabályozása változik. Nem tekintünk át minden támogatási kérdést és minden módosítást, de érdemes további példát²⁴³ is felhozni. A fő cél a jó mezőgazdasági és környezeti állapot elérése, amivel kapcsolatban a 6. cikk szerinti alapvető kötelezettség: „(1) ... A tagállamok a III. mellékletben létrehozott keret alapján nemzeti vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a gazdaságok szerkezete. A tagállamok nem határozhatnak meg az említett keretben nem szereplő minimumkövetelményeket.‖

A támogatások, alapok sorában jelenik meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), amelynek 2006-os újra szabályozása²⁴⁴ sem marad adós a fenntarthatóság említésével. A célok között a gazdasági és társadalmi kohézió, a regionális egyenlőtlenségek kiigazítása vagy az együttműködés mellett a 2. cikkben helyet kap a fenntarthatóság is: „Ennek folyamán az ERFA érvényt szerez a Közösség prioritásainak és különösen a versenyképesség és az innováció fokozása, a fenntartható munkahelyek teremtése és megőrzése, valamint a fenntartható fejlődés biztosítása iránti igénynek.‖ A 3. cikk pedig a finanszírozási célokat sorolja, közöttük van egyebek között „a) termelő

243 A Tanács 73/2009/EK rendelete ( 2009. január 19. ) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Hivatalos Lap L 030, 31/01/2009 o. 0016 - 0099

244 Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Hivatalos Lap L 210, 31/07/2006 o. 0001 - 0011

beruházás, amely hozzájárul a fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) nyújtandó, elsősorban közvetlen befektetési támogatás révén;‖.

A 4. cikk a "konvergencia" célkitűzést értelmezi, amelynek „keretében az ERFA a fenntartható integrált regionális és helyi gazdasági fejlődésre és foglalkoztatásra összpontosítja támogatását, az endogén kapacitás mobilizálásával és erősítésével, a gazdasági struktúrák modernizációjára és diverzifikációjára, valamint a fenntartható munkahelyek teremtésére és megőrzésére irányuló operatív programokon keresztül.‖ A konvergencián belül további prioritások kerültek meghatározásra.

Egy másik kapcsolódó kérdés az 5. cikkben leírt regionális versenyképesség és foglalkoztatottság, megint másik a 6. cikkben az európai területi együttműködés szabályozása. Ez utóbbinak számos részkérdése a fenntarthatóság értelmezéséhez segít hozzá (az "európai területi együttműködés" célkitűzés keretében)²⁴⁵. A 8. cikk külön kiemelten kezeli a fenntartható városfejlesztés kérdéskörét, és ebben is, akárcsak a fentiekben, a fenntarthatóság egyfajta, célhoz kötött értelmezését jelentik, de egyben jól érzékeltetik a komplexitás iránti fokozott igényt is.

A 2006-os évben több alappal kapcsolatos szabályozás is megújult. Ide sorolható a fenntarthatósággal közvetettebb kapcsolatot mutató Európai Szociális Alap is²⁴⁶, amelynek keretében egyebek között a nemek közötti esélyegyenlőség is szerepel. A 2.

cikkben foglalt feladatok kapcsán a rendelet leszögezi: „az ESZA támogatja a társadalmi kohézió megerősítésének, a termelékenység és versenyképesség javításának, valamint a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés előmozdításának szükségességére vonatkozó közösségi prioritásokat.‖

Ugyancsak a támogatások általános keretei közé tartozik a Kohéziós Alap²⁴⁷, amelynek 1 cikke szerint „(1) Kohéziós Alap (a továbbiakban: az alap) jön létre a Közösség gazdasági és társadalmi kohéziójának megerősítése céljából, a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében.‖ Ha pedig erre a célkitűzésre úgy tekintünk, mint ami egybefoglalja a lehetőségeket, akkor a fenntarthatósággal együtt értelmezendő mindaz, amire a 2. cikk szerint a támogatások köre kiterjed, tehát pl. a transzeurópai közlekedési hálózatok vagy a környezetvédelem²⁴⁸.

245 Mint a 2. d) fenntartható városfejlesztés: a policentrikus fejlesztés megerősítése transznacionális, nemzeti és regionális szinten, ahol egyértelmű a transznacionális hatás. A tevékenységek magukban foglalhatják: a városi hálózatoknak, valamint a város és vidék kapcsolatának létrehozását és fejlesztését; a

245 Mint a 2. d) fenntartható városfejlesztés: a policentrikus fejlesztés megerősítése transznacionális, nemzeti és regionális szinten, ahol egyértelmű a transznacionális hatás. A tevékenységek magukban foglalhatják: a városi hálózatoknak, valamint a város és vidék kapcsolatának létrehozását és fejlesztését; a

In document A fenntarthatóság értelmezésének egyes jogi szempontjai (Pldal 117-129)