A környezeti tudatosság elve

A jog és a joggyakorlat önmagában nem elegendő a környezet megóvására. Az állampolgárok, a társadalom részvétele szükséges, amihez e pont alapján inkább a megfelelő információhoz való jog társul, de amelyet nyugodt szívvel értelmezhetünk az egész társadalmi részvételre kiterjesztő módon.

Ide sorolom alapvetésként, hogy sem a környezetvédelem, sem a szélesebb körű fenntartható fejlődést terén sem a hatalom, sem a társadalom nem ismeri fel mindig, hogy a környezetvédelem közös érdek, melyben mindenki közvetlenül is érintett, így befolyását bárki jogosan kívánja érvényesíteni. A feladat e téren elsősorban a környezetvédelem egész problémakörének tudatosítása, a tájékoztatás és a környezetvédelem oktatása. Környezetvédelmi tudatosságot csak kellő tájékoztatás mellett lehet elvárni. Az informálás, a kutatás és az oktatás mellett számos kérdésben olyan a jogi feltételrendszer kialakítására van szükség, hogy a társadalmi csoportok és egyének részvételi joga kiteljesedjék. Gondolhatunk e téren az olyan alapvető kérdésekre, mint az információhoz való hozzájutás jogorvoslati eszközökkel is kikényszeríthető biztosítása, vagy arra, hogy a megkeresett szerveknek legalább válaszadási kötelezettségük legyen.

Ezen kérdéskör tehát nem valamiféle elvi megközelítés egyszerű leképezése, hanem számos ponton alapvetően nélkülözhetetlen szabályozást jelent. A társadalmi részvétel általában, amelynek az információ előfeltétele, számos elvi és gyakorlati kérdésre ad megfelelő választ. A teljesség igénye nélkül ezeket a következőképpen sorolom fel:

 a demokrácia elveinek megvalósítása nem feltételezi, hogy az állam önmagában képes a társadalom érdekeit reprezentálni, szükséges a demokrácia közvetlenebb megjelenése is;

 a jó kormányzás, amiről az EU 6. környezetvédelmi akcióprogramja¹⁰⁶ kiemelten szól, feltételezi egyebek között a közigazgatás és a társadalom közötti párbeszéd fontosságát;

 a jó kormányzás a továbbiakban partnernek és egyben támasznak tekinti a társadalmat, amire rá is szorul, ha a környezetvédelmet komolyan veszi;

 a jogállamiság elvének biztosítása, az érdekek egyensúlyba hozása révén – némileg több jogot adunk a társadalomnak, mint a környezethasználónak, mint általában az esélyegyenlőség megteremtése során;

 a köztulajdon – nevezhetjük állami tulajdonnak vagy másnak – és a nemzeti vagyon kezelése, pl. akár a vízvagyon, akár a levegő, akár a természetvédelmi területek jelentős részét illetően;

 a környezeti tudatosság növelése a társadalomban a szabályozás elfogadtatásának és

106 Az Európai Parlament és a Tanács 1600/2002/EC sz. irányelve, 2002. július 22., a Közösség Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramjáról, O.J. L 242 , 10/09/2002 P. 0001 – 001)5

az ezen alapuló előrelépésnek is előfeltétele;

 arról sem feledkezhetünk meg, hogy a társadalom magatartása – pl. fogyasztói szokásai – önmagukban is jelentős környezet ártalmat jelent, stb.

A társadalmi részvétel egyes területeinek alapjait a Riói Nyilatkozat 10. elve foglalta össze, ami részben az állampolgárok számára hivatkozási alapot jelent a környezetvédelemmel összefüggő jogaik gyakorlására, részben kötelezettséget ró az államokra az elvnek megfelelő nemzeti szabályozás kialakítására is.

A felsorolt és az előzőekben értelmezett 12 pont alapján a fenntartható fejlődés feltételeit Decleris a következőkben foglalja össze¹⁰⁷:

a) A közértékek új rendszere, amit a fenntarthatóság, igazságosság és takarékosság jellemez.

b) A fenntarthatóság tudományának gyors fejlődése

c) Az állam ellenőrzése a piac felett, elsősorban a fenntarthatóság stratégiai tervezésével, illetve a végrehajtás ellenőrzésének rendszereivel.

d) Erős, erkölcsös, intelligens és hatékony állam.

e) Nyitott, igazságos és hatékony jogrendszer.

Mindebben felfedezhető a jó kormányzás (good governance) vagy jobb kormányzás (better governance)¹⁰⁸ politikai követelményének számos eleme is. ENSZ összegzés szerint: „A ‘jó kormányzásnak‘ nincs egyetlen vagy kimerítő fogalma, aminthogy nincs hatályának pontos kerete sem, ami révén egyetemesen elfogadható lenne. A fogalmat nagy rugalmassággal alkalmazzák; ez előny, de a megvalósítás számára nehézséget jelent. Tartalmától és a kitűzött céltól függően, a jó kormányzás általában magában foglalja: az emberi jogok teljes tiszteletét, a jogállamot, a hatékony részvételt, a többszereplős együttműködést, a politikai pluralizmust, az átlátható és elszámoltatható eljárásokat és intézményeket, a hatékony és hatásos közszférát, a jogszerűséget, a tudáshoz, információhoz és oktatáshoz való hozzáférést, az emberek politikai jogait, a méltányosságot, fenntarthatóságot, a felelősség, szolidaritás és tolerancia erősítését szolgáló magatartásokat és értékeket.

...

A jó kormányzás gondolatát a megelőző Emberi Jogi Bizottság tisztázta, amely 2000/64. sz. határozatában a jó kormányzás alábbi kulcsfontosságú elemeit azonosította:

 átláthatóság

 felelősség

 elszámoltathatóság

 részvétel

 az emberek igényeire irányuló érzékenység‖¹⁰⁹

A fentieknek a Szerző olvasatában a hagyományos jogrendszer nem felel meg, következésképpen a fenntarthatóság jogát meg kell teremteni. Ehhez a jog új és szélesebb felfogása szükséges, amely az egységet globális szinten állítja helyre, és e jog

107 DECLERIS, Michael: The Law of Sustainable Development, Report to the Commission by Michael Decleris, 2000, 37. old.

108 l. pl. http://ec.europa.eu/internal_market/strategy/docs/governance/20120608-communication-2012-259-2_en.pdf

109 http://www.ohchr.org/EN/Issues/Development/GoodGovernance/Pages/GoodGovernanceIndex.aspx

jellemzői lennének¹¹⁰:

 szisztematikusan épül fel,

 egy szélesebb erkölcsi célnak felel meg, ami a fenntarthatóság és igazságosság, amelyet az etika szélesebb értelmezése vezérel,

 a tudomány módszerei alapján kell racionalizálni,

 dinamikus és folyamatosan alakul, és ez hosszú folyamatot jelent,

 a társadalommal való folyamatos kommunikáció alapján szervezett nyitott rendszer.

Mindehhez eljárási elvek is járulnak¹¹¹:

 az átláthatóság,

 az információ elve,

 a társadalmi részvétel elve,

 az elszámoltathatóság elve.

A fentieket összevetve tehát a fenntarthatóság eléréséhez szükséges jogfejlődésnek a jelenleg uralkodó hagyományos jogrendszerek és jogi felfogás már nem képesek megfelelő kereteket adni, tehát új rendszer, teljes átalakulás szükséges. Megjegyzést érdemel, hogy valláserkölcsi alapon a Velencei Nyilatkozat¹¹² is hasonló következtetésre jut, noha más nézőpontból: „Új felfogás és új kultúra szükséges, amely az ember teremtésben elfoglalt központi helyzetén alapul, és amelyet azon környezetetikai viselkedésmód ihletett, mely Istenhez, önmagunkhoz és a teremtéshez fűződő hármas viszonyunkból fakad. Ez az etika erősíti az egymásrautaltság érzését, valamint az egyetemes szolidaritást, a társadalmi igazságosságot és a felelősséget az élet igaz kultúrájának megvalósítása érdekében.‖ Valójában a jogi háttértanulmány is hasonló irányba mutat – mindazok a sajátosságok, amelyekből egyeseket emeltünk ki csupán, egy erkölcsi tartalommal jobban átitatott jogrendszer képét vetítik elénk. Ez pedig nem egyszerűen elméleti követelmény, hanem az emberiség további fennmaradásának záloga, mert ha nem indulunk el ezen irányban, akkor a jelenlegi tendenciák egyértelműen a növekedés végét és a környezeti válság tetőzését prognosztizálják belátható időn belül¹¹³, márpedig a hagyományos jogrendszer válaszai egyenlőre nem bizonyulnak elégségesnek.

Azt azonban ismét megállapíthatjuk, hasonlóan az 1995-ös ENSZ Szakértői Jelentés kapcsán elmondottakhoz, hogy az EK által szponzorált tanulmány is bőven tartalmaz átfedéseket, valóban fenntarthatósági és általános kormányzási elemeket, jogi és nem jogi elemeket – noha a fenntarthatóság jogára irányul -, elvi és jogintézményi vagy másként eszköz-elemeket, tehát elődjéhez hasonlóan ugyancsak eklektikus. Az pedig, hogy a fenntarthatóság joga ma még nem értelmezhető igazán, hanem azt ki kell építeni, egyszerre támogatható és elítélhető gondolat. Támogatható, mert elvárja a jogrendszer

110 DECLERIS, Michael: The Law of Sustainable Development, Report to the Commission by Michael Decleris, 2000, 42-43. old.

111 DECLERIS, Michael: The Law of Sustainable Development, Report to the Commission by Michael Decleris, 2000, 43. old.

112 VELENCEI Nyilatkozat - II. János Pál pápa és Őszentsége I. Bartalomeosz ökumenikus pátriárka közös nyilatkozata a környezeti etikáról, 2002. június 10., hétfő

113 MEADOWS, D. – RANDERS, J. – MEADOWS, D.: A növekedés határai - harminc év múltán, Kossuth Kiadó, Budapest, 2005

átformálását, illetve ennek előfeltételeként a társadalmi-politikai gondolkodás átformálását, megújulását, amire igen nagy szükség mutatkozik. Elítélendő, mert egyben mintegy felmentést ad arra, miért is nem valósult meg eddig a fenntarthatóság, hiszen hiányoztak annak előfeltételei. Amennyiben tehát elfogadjuk a fenntarthatóság joga kiépítésének igényét, az legjobban úgy valósítható meg, ha a meglévő intézményi rendszert alakítjuk, tehát felhasználjuk a meglévő lehetőségeket, elfogadott eszközöket, bevett eljárásokat, stb. és ezekre alapozva alakítjuk (át) az igazgatási- és jogrendszert. Látható fentebb, hogy ebben nincs egyedül a fenntarthatóság joga, mert pl. a jó kormányzás is ebbe az irányba mutat.

Ha pedig végezetül összesíteni kívánjuk Decleris elveit, hasonlóképpen értelmezve és rangsorolva azokat, mint tettük az ENSZ jelentés esetében, akkor a 12 elvből a leginkább fenntarthatóságinak tekinthető alapelvek, vagy legalábbis alapintézmények a következők lehetnek:

 az eltartóképesség elve, ami ugyanakkor a fenntarthatóság elvéhez, a biodiverzitás elvéhez és a fenntartható települési környezet elvéhez hasonlóan mintegy önmaga magyarázatát adja;

 a közös természeti örökség elvét, a kulturális örökség elvét és nagyban-egészében a természet esztétikai értékének elvét a közös örökség-emberiség közös problémái kettősséggel azonosíthatjuk;

 a környezeti tudatosság elve a társadalmi részvétel iránti igénynek feleltethető meg;

 a területi tervezés elve egy tágabb körbe, a tervszerűség elvének gondolatába sorolható be, és mint ilyen eszközként jelenik meg, de elvi jelentőségét sem lehet vitatni.

Nem igazán található megfelelő funkcionalitása az alábbi elveknek:

 a környezetvédelmi közrend elve,

 a megzavart ökoszisztéma kötelező helyreállításának elve, és

 az érzékeny ökoszisztémák gyengéd fejlesztésének elve.