A migráns ápolói munka alappillérei, illetve működésmódját meghatározó legfontosabb tényezők: az otthoni tér, amelyben a munka megvalósul, és a bér, amely az elvégzett munka csereértéke. ezek olyan adottságok, amelyek számos feltételt és tartalmat hoz-zárendelnek a házi ápolási tevékenységhez. az otthoni tér mint a munka helyszíne ugyanakkor azt is magával hozza, hogy az ápolói és a háztartási munka nem válik külön egymástól, a különkezelés inkább csak elméleti, mint gyakorlati szinten tör-ténik meg. Mindkét tevékenység reproduktív, és mint ilyen, az általános társadalmi elvárások és a munkamegosztás alapján a női feladatok és az érzelmi munka körébe tartoznak. a migráns ápolói alkalmazás során a gondozói munka piacosodik, de nem veszíti el családias jegyeit.39
a migránsok által végzett házi gondozás tehát a privát szférában kifejtett, bérrel honorált, az intézményes munkaerőpiac jegyeivel is rendelkező alkalmazási forma, amit részben kontrollál az állam. Több ambivalencia és tendencia keresztmetszetében van tehát a helye. Dawn Lyon azt vizsgálva, hogy az idősgondozás mint a munka és nem munka találkozási felületén képződő aktivitás milyen dinamikák alapján kapja jelentéseit, arra a következtetésre jut, hogy három dimenzió különíthető el: szeretet vagy pénz, erkölcs vagy célszerűség és önérdek, illetve professzionális leválasztás vagy beágyazottság a mindennapi életbe (Lyon 2009). Ehhez a felsoroláshoz mindenképpen hozzá kell tennünk a házimunka versus szakmunka ambivalenciáját is, ami a munkakör sajátos pozíciójából fakadóan kapcsolódik a bevándorlók gondozói tevékenységéhez.
Ezeken túlmenően szükséges még kihangsúlyozni, hogy ennek a munkakörnek a jelentéseit, megítélését, a rá irányuló elvárásokat és elképzeléseket nagymértékben befolyásolja, hogy többféle hátrányos helyzet is összetalálkozik a női migránsok idős -
39 Marina izzo, aki olaszország és spanyolország kapcsán elemzi, hogyan épül be ez az új fog-lalkoztatási forma a gondozási rendszerbe és a nők szociális konstrukciójába, megállapítja, hogy ez a munka az említett változások ellenére sem defamiliarizálódik (Izzo 2010, 8).
ápolói tevékenysége során: a munka idősekre és inaktívakra irányul, a munkát migránsok végzik, a migránsok nők – mind olyan csoportok tehát, melyek a társadalmi hierar -chiának nem a felső részében helyezkednek el, és a társadalmi munkamegosztásban sem túlságosan értékeltek/jutalmazottak. Egy kölcsönös függőségi viszonyról van szó, amely erőteljes familiáris jegyekkel rendelkezik, miközben részlegesen intézmé-nyesült és bérezett (bár a többféle hátrány találkozásának eredményeképpen csupán alacsonyan bérezett) munka.
a feladatkör értelmezése és ennek nehézségei
A migránsok által végzett ápolói munkának van egy igen negatív és stigmatizált definíció- ja, a fenéktörlés, ami nyilvánvalóan nem az elvégzendő feladatot jelenti, hanem a munka társadalmi megítélésének szimbolikus kifejezője. Vagy ahogyan Gutiérrez-Rodríguez fogalmaz: a munka értéke nem a munka minőségében, hanem társadalmi és történel-mi kodifikálásában van (Gutiérrez-Rodríguez 2010, 141). A lujzikalagori házaspár, akiknek két lányuk is időseket gondoz Olaszországban, így vitatkoznak a téma kényes részéhez érve:
feleség: ilyen mos nins. Vaj jött vala áugusztusba, akkor sokan vannak hon, s akkor elvinnőnk ehhez, ehhez, ehhez, hogy velik beszélj. De a szülei nem es…
férj: nem es mondják meg, hogy gyereke az öregeknél.
Feleség: Márton! Megmondják.
férj: ej, nem mondják. Mondják, ki tudja, milyen nagy urak lesznek ott, nem hogy törlik a bábák seggiket.
feleség: De Márton, nem mindegyik, mék öreget ügyel, megbocsásd, törüli a seggit, nem mindenki.
Liliana is hasonló dilemmával volt elfoglalva, amikor az olasz kórházakban kezdett dolgozni: „istenem, ez szintén román lenne, hogy seggeket töröljön, mint én?”
a másik, ugyancsak végletes értelmezése a munkának a minden. Való igaz, hogy ápolásnál többet kell végezniük, és igen sokszor az eredeti megállapodáshoz képest idővel meggyarapodnak a teendőik, és egyre több feladatot kell átvállalniuk, de nyil-vánvalóan ez nem azonos a mindennel.
A magyar származású, de románul már jobban beszélő Hajni Hunyad megyéből került először Budapestre, majd Olaszországba dolgozni. Magyarországi munkájáról így nyilatkozott.40
Mit kellett ott dolgoznod?
Mindent. Bevásárlás, ennivaló… a konyhában… abszolút mindent, amire szüksége volt.
40 Hajnival a beszélgetések román nyelven folytak. A kötetben szereplő interjúrészletek fordítások.
77
Anica egy idős férfinak viseli gondját. Elégedett a kapcsolatukkal, és a munkájára sincsen panasza. Az ő esetében a minden inkább az elégedettséggel és az önrendel-kezéssel van összefüggésben, de elmondásából ugyanakkor jól látszik az is, hogy a házimunka teljessége kelti benne a minden érzetét:
nekem nagyon jó munkahelyem van, ezért mondom. nem parancsol, hogy mit csináljak. Én készítek ennivalót, amit gondolok én, hogy jó neki, na. Én takarítom a házat, én vásárolok, én fizetem a csekkeket a postán, én megyek az orvoshoz, hogy elhozzam a gyógyszereket. Mindent, amit egy házban kell, én csinálom, mindent én.
Nyilvánvaló, hogy a gondozói munka ennél differenciáltabb, mint ahogy az is nyilván-való, hogy körvonalai képlékenyek, meghatározása bizonytalan és rugalmasan változó, szituációfüggően átalakuló. Nehézségekbe ütközik tehát a munkakör definiálása is, de még inkább hétköznapi kezelése, vagyis annak eldöntése, hogy hol vannak a határai, mikor és mennyi tartozik bele. a zilahi anikó ezt így magyarázta el:
Mer mikor idejöttünk, akkor valóban, nem úgy volt. Mert mikor kezdődik egy mun-ka, akkor azt az elején letárgyalod, hogy: ni, ennyi pénzér ennyi munkát vállalok be, itt ennyi kicsi szabad kell, nem vállaljuk be a karácsonyt, nem vállaljuk be ezt, nem vállaljuk be azt, és akkor ez fokozatosan, ahogy telt az idő, ez fokozatosan, mint a kismalac a mesébe, tudod, vagy mind a farkas, hogy mindig még egy picit bentebb csúszott, bentebb csúszott. na, hát fokozatosan így a mi, a mi jogaink úgy csorbultak, ahogy ő gyengül, azzal párhuzamosan. De hát most már azér nem tudsz annyira durva lenni, hogy ezt úgy kikérd magadnak. Mer másik oldalt azér úgy, úgy… persze, hozzád képest azér okosak, intelligensebbek, hozzád képest jártabbak a világba is, és, és… olyan szépen tudják tálalni, olyan terítékkel, hogy nem tudsz nemet mondani, vagy észre se vetted, hogy már beleestél.
Azt láthatjuk tehát, hogy a házi ápolás intézményi kereten kívül, külső ellenőrzés nélküli, privát szférában megvalósuló aktivitás, amiről munkaszerződés esetén sem rendelkezik munkaköri leírás, a munkaalku pedig szóban és informálisan történik. nincs szakmai protokoll sem, ami irányadó lenne. a munkamegállapodások általában pontatlanok, munkavégzés közben formálódnak a munkakör határai. Vannak explicit és implicit elvárások, valamint egymásnak tulajdonított, de nem megbeszélt elképzelések arról, hogy a felek mit szeretnének kapni az adott munkaviszonyból. Továbbá az sem könnyíti a munka hétköznapi megvalósítását, hogy több modell is összekeveredik a gondozói munka kognitív kategóriájában: családi képek és emlékek idősgondozásról, szakápolói minták (vagy vélelmezett minták), valamint hozott kulturális normák és tradíciók.
Mi az a rés, ahova a migráns ápolók belépnek? kit helyettesítenek? Milyen formá-ban járulnak hozzá az ápolási rendszerhez? kérdések, melyek rávilágítanak arra, hogy ezeknek a nőknek a legfontosabb feladatuk egy hiátus áthidalása, amely a formális ellátórendszer és az idős (illetve családja) között található. Nem szakápolóra van szük-ség, ezért nem is támasztanak velük szemben olyan igényt, hogy szakképzett ápolók
legyenek. izrael esetében az ápolói munkavállalási vízum megszerzéséhez elengedhe-tetlen feltétel egy egészségügyi tanfolyam elvégzése, de ez nem a megbízók számára fontos, inkább csak az előírt szabályozás egyik formális kritériuma. Vannak ugyan közöttük egészségügyi végzettséggel rendelkezők is, de őket sem azért alkalmazzák, hogy szakápolói tevékenységet végezzenek, sokszor igénybe sem veszik ezt a tudást a migránsok részéről. Az egészségromlással kapcsolatos teendőkben az illetékes helyi intézmények és szakemberek segítségét kérik. Sőt még akkor sem tekintik őket szak -ápolónak, ha esetleg épp ellátnak ilyen jellegű feladatokat.
Felügyelet
a migráns ápolókkal kapcsolatos legfontosabb elvárás a jelenlét. ez felügyeletet és készenlétet jelent, ami biztonságérzetet biztosít az ápolt és családtagjai számára. egy-szerűbb helyzetben ez csak figyelemből és az idős közelében való tartózkodásból áll, hogy ne essen el, kis segítséget kapjon a mozgáshoz és önellátáshoz. a nemrég említett anikó ezt így fogalmazza meg:
[…] a fél füled ott van, hogy halljad, mi történik. Én már, hiába megy kint a tévé, én mán hallom, hogy kezdi letenni a lábát, me oda le szokott feküdni, hogy akkor én már tudom, jövök, hogy lássam, mire van szüksége.
az éjszakai készenlétet ritkán tekintik munkának, és még ritkábban jutalmazzák plusz fizetséggel, holott ez már komolyabb nehézségi fok az ápolók szempontjából, akik a munka elvállalása előtt erről általában tájékozódni szoktak. Ha nem is kell minden éjszaka felkelni, vagy csak egyszer-kétszer kell kimenni az időshöz, a nyugodt pihe-nést számukra ellehetetleníti. A probléma áthidalására, főként, ha a család szeretné megtartani alkalmazottját, ilyenkor délután egy-két órára tehermentesítik az ápolót, hogy legalább akkor aludhasson.
Az erdélyi Rózsika felelősségét úgy értelmezte, hogy önmaga kérte, aludjon egy szobában, majd egy ágyban ápoltjával. nem számolt azzal, hogy ez nemcsak fáradttá, de védtelenné is teszi agresszív betege mellett.
[…] egy szobába aludtunk egy ilyen ikerrekamén, a középen egy ilyen hálórekamé volt, ott aludtam mellette. Én ezt így kértem, mert hogyha már változott a légzése, akkor megébredtem, és észrevettem. Többször vót éjszaka rosszul, ugyancsak ezek a légszomjak jöttek, és hát akkor mindig telefonáltam a gyerekeknek: gyertek át.
Hoztak orvost… […] Például, mikor a mama fejbe ütött, felhívtam reggel… Éjszaka telefonáltam, mikor megtörtént, a gyerekeknek, jöttek is azonnal. De hát szorongatta utána a nyakamat, meg mart, minden, mintha nem tudta volna, hogy mit csinál. […]
De a reggelre olyan rosszul lettem, hogy nem tudtam felemelni a fejemet. És akkor vettem a telefonomat, és hívtam ezt az orvost, a balogh orvost, hogy: „nízzed, te, így jártam az éjszaka.” De ő mindig mondta: „Vigyázzál, mer sose tudod, mikor milyen, és megtörténik, hogy megüt vagy leüt a lábadról, ne engedd magad után,
79
figyeljél hátra, hogyha mégis közeledik hozzád, mert veszélyes, közveszélyes.” És akkor felhívtam, mondom: „nem tudom, mit csináljak, így jártam az éjszaka, meg-ütött, mondom, a bottal, fejbe meg-ütött, akkor, mondom, nem voltam rosszul, de most nem bírom felemelni a fejemet, rögtön szédülök és hányok, nem tudok felkelni.”
az olaszországban dolgozó Mirela két családnál is volt már, és egyik helyen sem voltak túl jó tapasztalatai. Egyik munkahelyén sem hagyták pihenni. Valószínűleg a migráns ápolói túlkínálat miatt nem érzik szükségét annak, hogy nagyobb személyes figyelmet tulajdonítsanak aktuális munkavállalójuknak. az interjú idején egy önellátásra képte-len, Alzheimer-kóros, kerekes székben ülő időst ápol. A családtagok nem szolidárisak vele, terheit nem látják, vagy legalábbis nem veszik figyelembe. Mirela nem tud pihenni sem éjjel, sem nappal. Szerződéssel dolgozik, de az ott előírt szabad órákra sem men-tesítik. Le van gyengülve fizikailag, háta és válla fáj az emelgetés miatt, ugyanakkor pszichésen is rossz állapotban van, a kiégettség jeleit mutatja.
Hogy mondjam? Jobban bírtam az előző helyen. Velük… merthogy valóban mind bolondok, minden kritikán aluliak. Ez például 24-ből 24 órát nem marad csendben egyáltalán, egyfolytában ordít. Este… olyan fél 2-től kezdi, tehát már nem alszom reggelig. A helyzet az, hogy a család is profitál, tehát ők nem adnának egy euróval sem többet, de nem is adják meg a jogaidat sem. Például megcsinálták a papírjai-dat, itt fáj nekik, hogy betartsák a szerződést. Kellene adniuk egy szabadnapot és délutánonként két órát. Semmi. Maradj csendben. […] A stressz. Stressz, mert…
Miért? Például ő nem tesz egy lépést sem nélkülem, és nem segít senki, a saját erődbe kell kapaszkodnod, te kell megmosd, te kell felöltöztesd, te kell ennivalót készíts, te kell takaríts, mindent. Tehát van ez a felelősséged, ami… és lelkileg sem segítenek. És ez, hogy nem értik meg, hogy adjanak, hogy tiszteljenek legalább, hogy segítsenek, mert mi az ő szüleikért dolgozunk tulajdonképpen, de nem érdekli őket, hogy segítsenek abban az értelemben, hogy: „Te, kell legalább pszichésen la-zítanod egy kicsit, mert másként tudod akkor ápolni, tudod.” De ezt ők nem teszik meg. Legalább ha a szerződésemet betartanák: „Igen, menj ki mindennap két órát, és lazíts.” Hogy bezárva ülj 24-ből 24 órát vele, aki egyfolytában ordít, nem tudom, hogyan lehet kibírni.
a felügyeleti munka alzheimeres beteg esetén magában foglalhatja azt is, hogy az ápolt ne csatangoljon el, vagy ha már elment, az ápolónak kell megkeresnie és visszahoznia.
Ezt a felelősséget kisebb településeken könnyebb vállalni, nagyobb városokban érzé-keny manőverezés válik szükségessé a biztonság és az idős méltóságának jó kezelése között, hogy a bezárásban és szabadság biztosításában minimalizálják a konfliktusokat, esetleg agressziót.
A jelenlét, biztonság és felügyelet után az idős redukálódott képességeinek kiegészí-tése/pótlása a legfontosabb feladat. ennek spektruma igen tág. könnyebb helyzetben jelenti a konyhai munkálatok előkészítését, az idős kímélését a gyakori felállásoktól minden kívánt tárgy (pohár víz, távirányító, telefon stb.) kézbe adásával, a segédkezést
a fürdőszobai aktivitásoknál, de jelentheti a teljes kiszolgálást is önellátásra képtelen gondozott esetében.
Volt egyszer egy érdekes mondás, és ez nagyon igaz, hogy te, amikor idejössz, egy nénit úgymond ápolni, te azér vagy itt, hogy te vagy a keze, a lába, a szeme, tehát a néni, amit akar, te azt csinálod meg. Érted? Tehát nem szabadon döntesz, hogy most ez a helyes, vagy ez a jó, és ezt kellene csinálni. amit a néni éppen akar, és ő nem tudja megcsinálni, azt te csinálod meg helyette – fogalmazza meg frappánsan a Tel-avivban dolgozó andi.
Lelki gondozás
Az időssel való foglalkozásnak része a társaság biztosítása is. A lakásban való folyama-tos jelenléttel ez elkerülhetetlenül velejárója a munkának. Bár igen fonfolyama-tos a megfelelő kommunikáció, a lelki jólléthez való hozzájárulás is, munkaalkuban ritkán szerepel ez a feladat. Úgy tűnik, ez egy olyan teendő, amely automatikusan beleértendő az infor-mális gondozásba, a női tevékenységbe, a családban való jelenlétbe, az intim szférában való szerepvállalásba. Eltérő formái vannak, de az közösnek mondható, hogy az idős igényeihez kell igazítani. olaszországban Hajni arról számol be, hogy keresztrejtvényt fejtenek, kártyáznak, tévéznek, sétálnak az idős nénivel. Anicának híradót és filmeket kell néznie és kommentálnia gondozottjával. sandának egyfolytában kártyáznia kell a bácsival, és ha megpróbálja csökkenteni az így töltött időt, megjegyzéseket kap, hogy elődje többet és jobban értett a kártyajátékokhoz. A Magyarországon dolgozóktól ápolt-jaik főként a beszélgetést igénylik, a vigasztalást családi és egészségi problémákkal kapcsolatban, a depresszió csökkentését, valamint tévésorozatok nézését. a német-országban gondozó asszonyok nem vagy alapszinten bírják a német nyelvet, így kevésbé várják el tőlük a kommunikációt. Ez ugyan objektív akadályokból kifolyólag alakul így, nehézségként élik meg, és panaszkodnak a magányra, a németek ridegségére, bezárkózottságára. Partnerek viszont a sétában, templomba járásban, temetőlátogatás-ban. izraelben ismételten a kommunikáció kap hangsúlyos szerepet. a magyarokkal foglalkozó munkaközvetítő épp azzal magyarázza a foglalkozás női jellegét, hogy az idősek lelki gondozást is szeretnének kapni ápolójuktól. Kedves példáját hallhatjuk Évitől az üres órák kitöltésének:
És imádja a magyar nyelvet, és a legszebbnek tartja a világon, és a legszínesebbnek, és a legkifejezőbbnek. És nagyon szeret magyarul olvasni. Olvasott már románul, németül, magyarul, és össze tudja hasonlítani, és azt mondja, hogy a magyar fordí-tóknak párja nincs a világon, bármilyen nyelvből fordítanak magyarra. És ráadásul 90 százalékos vak. És én olvasok fel neki. És őszerinte én nagyon szépen tudok olvasni, és nagyon szépen fejezem ki magam, és a többi, és a többi. Volt neki olyan, aki dadogott meg… tudod, hogy van, nem tudnak olvasni, nem hangsúlyoznak. Az-tán volt neki olyan, hogy palócosan beszélt, attól meg azAz-tán a falra mászott, nem is volt nála vagy csak két hónapig.
81
az ápolói munka sajátos változata a lelki gondozás piacosodása. olaszországban el-terjedt formája a migránsok alkalmazásának, hogy kórházba került családtagjaik mellé néhány órára alkalmaznak gondozót. az egészségügyi ellátást a kórházi személyzet végzi, házimunka ellátására ilyen körülmények között nincsen szükség, a gondozó feladata tehát a jelenlét és felügyelet mellett a biztatás, a beszélgetés, a beteg kezének fogása, a haldokló lelki terheinek könnyítése, a melegség és kedvesség biztosítása utolsó napjaira. Egy idegen lép be tehát az idős életébe a végső stádiumban, hogy lelki támasz legyen, amikor a családtagok nem tudnak mellette lenni. az érzelmi munka piacosodása, a szeretet megvásárlása ezekben az esetekben jelenik meg a legsarkosabb formában.
Házimunka
Konkrétabb munkafeladat a háztartási teendők ellátása. Az idősápolásba nagymértékben beleértendő az idős háztartásának ellátása: főzés, mosás, vasalás, takarítás. Ezt vé-gezhetik az időssel közösen, önállóan vagy az idős irányítása alatt. Vannak feladatok, amelyeket más végez, vagy szolgáltatótól vesznek igénybe, mert a feladatmegoldást átörökítik az idős korábbi életszakaszából, amikor még nem volt mellette állandó házi segítő, vagy mert úgy vélik, hogy nem megfelelően látná el alkalmazottjuk a feladatot.
Előbbire példák, hogy a takarítást bejárónő végzi, az ablakmosást takarítócégtől ren-delik meg, ételt a megszokott szolgáltatótól hozatnak. az utóbbira izraelben van több példa, ugyanis a kóser étkezést nem feltétlenül bízzák keresztény alkalmazottjukra, akár bizalom hiánya miatt, akár praktikus megfontolásból.
Tehát ők annyira vallásos zsidók, hogy én gyakorlatilag csak az ottani, a házbani ellátását csinálom, tehát én emiatt nem is főzhetek neki, tehát én semmit nem csi-nálhatok. semmit. Maximum kávét csinálhatok neki, vagy egy tojásrántottát vagy ilyesmit, de egyébként én semmit nem főzök. […] Tudnám csinálni, csak ők nem bíznak meg bennem. Meg… meg ők… meg állítólag nem is lehet mondván, hogy mi… nekem úgy mesélték itt, hogy én nem vagyok ahhoz elég tiszta. A tiszta az, hogy a kóserságot értve tiszta – meséli Erika, aki ennek már inkább az előnyös ré-szét látja, és örül, hogy ennyivel is kevesebb feladatot kell végeznie.
a háztartás kiegészülhet bevásárlással, ami nagyon változó gyakorlatokat mutat ápo-ló és családtagok együttműködését illetően: ápoápo-ló végzi a napi kisebb vásárolásokat, a családtagok a heti nagyobb bevásárlást; ápoló és ápolt együtt járnak a boltba, mindent együtt vesznek meg; családtagok vásárolnak, a gondozónak nem kell beszerzéssel foglalkoznia; teljes mértékben a házi segítő feladata a beszerzés. Ez a feladat pénz-kezeléssel is együtt jár, amit szintén többféleképpen oldanak meg: heti fix összeget kap a gondozó, és ebből kell megoldania az ellátásukat; a pénz elköltését számlával kell igazolnia; a fix összeget úgy szánja a család ellátásukra, hogy nem igényel elszámolást;
az idős számla ellenében kifizeti minden vásárlás ellenértékét; semmilyen pénzt nem bíznak az ápolóra, a vásárlásnál jelen lévő idős vagy családtag fizet.
Kertes ház esetén a háztartásba beleértendő a kert rendben tartása, esetleg a kony-hakerti termelés is. amennyiben a gondozottnak vannak háziállatai, a róluk való gondoskodás is beletartozik a teendőkbe.
A legtöbb konfliktus a házimunkával kapcsolatban merül fel az ápoló és megbízói között. Mivel a munkamegbeszélés informális és elnagyolt, ritkán pontosítják, hogy
A legtöbb konfliktus a házimunkával kapcsolatban merül fel az ápoló és megbízói között. Mivel a munkamegbeszélés informális és elnagyolt, ritkán pontosítják, hogy