A Pénzügyminisztériumhoz érkezett bejelentés szerint Velence község északi végén, a volt Gschwindt-féle kastély 1928-ban fúrt kútjában pannon rétegek alatt kvarcos kőzetekben 235 m mélységben piritet és galenitet találtak..
Valószínűnek látszott, hogy a fúrásban a Velencei-hegység gránitjának eróziótól megkímélt, pannon rétegektől eltakart, kontakt kőzetekből álló köpenyét találták meg, melyben a gránittal genetikailag összefüggő nagyobb ércelő
fordulás feltételezhető volt bányászatilag elérhető mélységben.
Az előfordulás körülményeinek tisztázása végett — a Gazdasági Főtanács kívánságának megfelelően — szükségesnek látszott a' fúrás újranyitása, az érctartalmú rétegek bővítéssel. való újra feltárása és a mélység felé való ki
terjedésének továbbfúrással való megállapítása. Műszaki nehézségek folytán a régi kút újra fúrása nem volt lehetséges, ezért új fúrási pontot kellett kijelölni.
A régi fúrásból kikerült kőzeteket és ércmintákat nem kaptuk meg, így elméleti úton kellett az ércelőfordulással kapcsolatos összes lehetőséget megállapítani az új fúrás helyének célszerű kijelölése végett.
Kétségtelen, hogy a régi fúrás a pannon rétegek alatt a gránitot fedő kőzeteket elérte. Ilyen földtani helyzetben az ércelőfordulás lehet :
1. A kontakt palákban elhelyezkedő szabálytalan alakú tömzs.
2. A gránit intruzióval összefüggő kvarcos érctelér.
3. A gránitnál fiatalabb andezit vulkánosságot követő hidrotermális működés terméke, mint a felszínen is látható alunitos kvarcitok.
4. Végül az ércdarabok másodlagos, átmosott helyzetben is lehetnek a pannon rétegsor bazális (alaphegységi kőzetekből álló) konglomerátjában.
Az 1. és 4. esetben az új fúrás helyzete a régi fúráshoz képest nem fontos.
A 2. és 3. esetben azonban az új fúrásban csak akkor kaphatjuk meg a régi fúrásban megütött, valószínűleg meredeken álló és keskeny télért, ha az új fúrást a telér csapásirányában telepítjük.
A telér valószínű csapásirányának megállapítása végett a környező hegység feltárásaiban végeztünk méréseket :
a) A nadapi Szőlő-hegy hidrokvarcit hasadékkitöltés 330° csapású, dűlése 240° felé 80°. Alárendelten 15° és 90° csapású hasadékirányok is láthatók.
b) A Meleg-hegy gerincének hidrokvarcit telérjei 120° esapásúak.
c) A gránitban lévő gránitporfir, aplit stb. felérek 40—60° esapásúak.
d) A Meleg-hegy csúcsától délkeletre lévő baritos kvarctelérek 350°
esapásúak.
e) A velencei gránithegység keleti oldalán a Velence-Nadap közt húzódó peremi törésvonal 320° csapású.
f) A Velence-Nadap közti hegyhát kontaktpala kőfejtőjében a pala csapásiránya 330°.
112 FÖ LD V Á R I A L A D Á R D R .
g) A Velence-Nadap közti hegyhát kontaktpalájában feltárt andezit telér csapása 320°.
h) A Gécsi-hegy Retezi-íéle kőfejtőjében feltárt gránitban lévő pirites kaolinos vetődés 325° csapású.
i) Ugyanott a pegmatit telér csapásiránya 330°, más pirites kaolinos erek csapása 70°.
Mindezekből a velencei fúrásban megütött ércesedés alapján feltételezett telér csapásirányát legvalószínűbben 330°-nak tekinthetjük. Az új kutat a régihez képest 330°—150° irányban kellett elhelyezni, ahhoz a lehető leg
közelebb. A kutatófúrás mélységének legalább 300 m mélynek kell lennie.
Az új fúrást 330° irányban, a régitől mintegy 18 m távolságban telepí
tettük és a következő formációkat tárta fel : 0-0—4>5 ni barna termőtalaj.
0*5—4*6 m lösz. (Pleisztocén.)
4*6—22*2 m homok alá rendelten márga. (Levantei rétegek?)
22-2—158*0 m szürke agyag, kevés homok közbetelepüléssel. 120 m-ben Sümeghy József dr. meghatározása szerint Planorbis, Limnocardium, Unió Halavátsi Brus. fajokkal.
(Édesvízi (tavi) felső pannon rétegek.)
158-0—181-4 m barna és sötétszürke agyagok, szenesedet! fadarabokkal és különösen a mélyebb rétegekben sok alaphegységi kőzettörmelékkel. (Száraz
földi felső pannonrétegek.)
' 181-4—228-4 m vörös agyagos arkóza homokok, sok alaphegységi kőzet törmelékkel. (Szárazföldi meleg klíma alatti mállástermékek. Pre-felső pannon- miocénrétegek?)
228-4—275-0 m paleozói alaphegység. A fúrásminták a legváltozatosabban kevert kőzetdarabokat hoztak fel. Alapanyagként a szürke és lilásszínű agyag- palák szerepelnek, melyekben préselt kvarchomokkő, falubattyáni típusú kristályos mészkő, sötétszínű karbon mészkő, vörhenyes mészkő, gránit, kvarcit, viiágoszöld és fehérszínű agyagpala, lilás homokkő, fehér finom
szemcséjű homokkő, mészkő konglomerát és breccsa és egy biotitos feketeszínű eruptív kőzet darabjait hozta fel a fúró. A magokon megállapítható, hogy ezek a különféle kőzetdarabok eredetileg is egymással keverten, rétegzés nélküli breccsa formájában helyezkednek el, változatosságot csak annyiban mutat
nak, hogy az egyik magban az egyikféle kőzet uralkodik, a másikban másféle kőzet található nagyobb mennyiségben, az összetétel méterről méterre változik és az azonos kőzetdarabok ismételten különböző mélységben újra fellépnek.
Ez a különös összetételű rétegcsoport csak kétféleképen értelmezhető.
Vagy az alaphegységen keletkezett fanglomerát szerű alapkonglomerátnak tekinthető, vagy egy közel függőlegesen álló vetődés dörzsbreccsájának. A réteg- zés hiánya és az igen puha agyagpalák szögletes darabjainak jelenléte inkább az utóbbi lehetőségre utalnak. (Az agyagpalák legömbölyödtek és teljesen elmállottak volna a többi kemény kőzet kavicsa közt, ha a kőzetet alapkonglo
merátnak tekintenénk.)
Véleményem szerint 232-4 m-től kezdve az alaphegység keleti részén lévő nagy peremi vetődés dörzsbreccsájában haladt a fúrás. Valószínűleg ugyanezt tárta fel a régi fúrás is. A kitűzött célt, hogy a régi fúrásban meg
ütött hasadékot (telért) csapásmentén az új fúrásban megkapjuk, szerencsésen sikerült elérni. Sikerült megállapítani, hogy a hegység szegélyén bányászati lag elérhető mélységben megtalálható a gránitlömzs felelt elhelyezkedő paleozói
ÉR CK UTATÓ F Ú R Á S V E L E N C E K Ö Z SÉ G B EN 113 rétegcsoport, amely változatos kőzettani felépítésével alkalmas lehet érctelepek keletkezésére. Különösen fontosnak tartom a faluhattyáni típusú kristályos mészkő elő ordulását, mert ez a kőzet a falubat-yáni érchánya galenitjének a mellékkőzete.
Az ércesedéssel kapcsolatban megállapítható, hogy az új fúrásban már 213 m mélységtől kezdve az arkóza homokban találhatók pirittel impregnált préselt kvarchomokkődarabok, 232-4—261*9 m közt a dörzsbreccsa anyagá
ban is gyakran találhatók e pirittel impregnált préselt kvarchomokkő darabjai.
Jellemző, hogy a& orsószerűen megnyúlt kvarcszemek között, velük párhuza
mosan helyezkednek el az ugyancsak megnyúlt piritkristályok. Egyes kris
tályok hossza eléri az 1 cm-t, vastagsága a 2 mm-t. Az érc tehát réteges-palás felépítésű. Galenitet nem találtam a fúrásmintákban.
Az eddig elmondottakból megállapítható, hogy ércesedeft gránitfedő kőzetek a hegység szegélyén pannon rétegekkel elfedve valóban léteznek a Velencei gránithegység mélybe süllyedt folytatásában. Megállapítható, hogy hatalmas hasadékrendszerek, melyek a mélyből jövő érces oldatok szállítására legalkalmasabbak, valóban megvannak a hegység szegélyén. Azok a földtani adottságok tehát, melyeket a Velencei gránit hegységgel kapcsolatos lehetséges ércelőfordulások előfeltételeként feltételeztem (A molibden Velence-hegységi előfordulásának teleptani viszonyai. M. áll. Földtani Intézet' Évi jelentése.
Beszámoló a vitaülésekről; 1947.), a velencei fúrás eredményeivel alátámasztást nyertek.
A lehetséges érces terület nagysága miatt azonban kutatófúrások tele
pítését csak akkor ajánlom a jövőben, ha minden lehetséges geofizikai mérést elvégeztünk a hegység szegélyén a mélyben rejtőző ércelőfordulások pontosabb helyzetének kikutatására.
A fúrásanyag feldolgozása csak e jelentés lezárása után történhet meg, mivel a fúrást 1947 szeptemberében fejezték be.
Az 1948. évi velencei fúrás részletes szelvénye:
0*0—0-5 m barna termőtalaj.
0*5—4-6 <( lösz.
4*6—6-2 « sárga, csillámos homokos agyag.
6*2—7*0 « u. a. vasas márgás konkréciókkal.
7*0—8*0 « durva homok.
8*0—9*0 « világosszürke finom homok.
9*0—17*0 « sárga iszapos homok.
17*0—18*0 « « « durvább homok.
18*0—19*0 « « « homok.
19*0—22*2 « finom kavicsos laza sárga homok és sárga szürkefoltos márgás agyag.
22*2—24*9 « sárgafoltos szürke iszapos csillámos agyag, sok alaphegység törmelékkel. A törmelékben odoros fehér hidrokvarcit darabok uralkodnak, egyesekben régi grániteredetű kvarckristály- maradványok láthatók. Ez utóbbiak a Meleghegy gerincén lévő kvarcithoz hasonlítanak, a többi a nadapi Szőlőhegy hidrokvarcit j ához.
8
114 FÖ L D V Á R I A L A D Á R D R .
24-9—29-6 m sárgásszürke finom csillámos iszapos agyag. A magokban néhol néhány cm vastag homokosabb vagy agyagosabb sávok váltakoznak.
29*6—32-5 « finom homokos szürke iszap.
32-5—32-7 « iszapos agyag.
32*7—36*0 « sötétszürke mocsári agyag.
36*0—41*6 « világosszürke iszapos agyag, lefelé agyagosabb lesz.
41*6—45*0 « « finom homokos agyag.
45*0—47-7 « sötétszürke iszapos agyag.
47*7—51*2 « világosszürke finom homokos agyag.
51*2—52*9 « sötétszürke iszapos agyag.
52*9—59*3 « finom homokos agvag, lefelé agyagosabb lesz.
59*3—32*0 « agyag.
62*0—66*5 « szürke agyag, vékony iszap rétegekkel.
66*5—74*3 « sárgafoltos szürke agyag.
74*3—76*3 « finom csillámos szürke agyag.
76*3—81*0 « szürke agyag.
81*0—86*6 « sötétszürke agyag.
86*6—91*55 « « homokos iszap (mudstone?) 91*55—96-1 « szürke iszapos agyag.
96*1—98*0 « sötétszürke agyag, lefelé néhány márgaréteggel.
98*0—107*1 « szürke agyag.
107*1—119*0 « homokos sötétszürke agyag, homok közbetelepülésekkel.
110 m táján vízveszteség és gázbuborékol ás.
119*0—120*0 « barna agyag.
120*0—422*0 « szürke agyag.
122*0—123*0 « homokos agyag.
123*0—440*0 « szürke agyag.
140*0—142*0 « homokos agyag.
142*0—-155*0 « szürke agyag.
155*0—158*0 « « homok.
158*0—160*0 « « agyag, szenesedett fadarabokkal.
160*0—168*1 « <(
168*1—168*8 « gránitmurva.
168*8—173*2 « szürke agyag.
173*2—181*4 « barna, sötétszürke agyagok szenesedett fadarabokkal, világos- színű agyagok sok gránitmurvával.
181 *4^488*0 « vörösagyagos gránitarkóza.
188*0—192*8 « szürke finom homokos arkózás agyag.
192*8—201*6 « vörösagyagos gránitarkóza.
201*6—211*0 « szürke gránitarkóza.
211*0—215*4 « vörösagyagos gránitarkóza, pirites homokkődarabokkal 213 m-nél.
215*4—221*4 « szürke arkóza, homokkőkavicsokkal.
221*4—228*4 « « agyagos arkóza. 228 m-nél homokkő, kevés pirittel.
228*4—232*9 « sötétszürke agyagpala.
232*9—236*8 « palazúzalék, kristályos mészkőkavicsokkal.
236*8—238*8 « vörhenyes mészkőkavicsok.
238*8—242*0 « világoszöld-fehér agyagpala, fehér pirites homokkő.
ÉRCK UTA TÓ F Ú R Á S V E L E N C E K Ö Z SÉ G B E N 115 242*0—244*0 m lilásszínű agyagpala.
244*0—253*1 « « homokkő, lilás és szürke agyagpala.
253*1—257*5 « gránit-, mészkő-, kvarcitkavicsok, pirites homokkő.
257*5—261*9 « mészkő, pirites homokkő kevertem 261*9—267*9 « sötétszínű agyagpala, mészkőkavicsok.
267*9—272*1 « palás mészkő és biotitos eruptiv kőzet (diorit?) kavicsok.
272*1—275*0 « agyagpala, fekete mészkődarabok.
*
Tájékoztatás végett közlöm az 1928. évben fúrt régi kút rétegsorát Kala- maznik Nándor cég adatai alapján :
0*00—0*80 m humusz.
0*80—5*50 « sárga agyag.
5*50—6*90 « iszapos agyag.
6*90—-11*25 « « homok.
11 *25—20*00 « durva szürke homok.
20*00—22*47 « sárga agyag.
22*47—22*65 « szürke kő.
22*65—27*25 « sárgásszürke agyag.
27*25—27*97 « barna agyag.
27*97—28*30 « kékesszürke kő.
28*30—29*55 « sárga agyag.
29*55—31*70 « iszapos homok.
31*70—35*10 « fekete agyag.
35*10—40*30 « sárga «
40*30—43*00 « homokos szürke agyag.
43*00—-44*00 « szürke homok.
44*00—46*30 « « agyag.
46*30-—-48*00 «. homokos szürke agyag.
48*00—50*35 « szürke homok.
50*35—53*50 « szürkésbarna kemény agyag.
53*50—53*87 « kékesszürke kő.
53*87—55*60 « szürkéssárga agyag.
55*60—56*07 « kékesszürke kő.
56*07—-59*78 « « agyag.
59*78—60*09 « szürke kő.
60*09—62*00 « szürkésbarna agyag.
62*00—65*00 « szürke agyagos homok.
65*00—89*00 « « agyag.
89*00—91*40 « « homok.
91*40—112*44 « « agyag.
112*44—113*15 « kemény kő.
113*15—117*25 « apró kékesszürke homok.
117*25—121*60 « kékesszürke agyag.
121*60—122*70 « szürke homok.
122*70—129*37 « kékesszürke agyag.
129*37—129*82 « « kő.
8*
129*82—133*00 m szürke homokos agyag.
133*00—-137*00 « « iszapos homok.
137*00—140*25 « « finom homok.
140*25—143*47 « « kemény agyag.
143*47—-144*14 « « kő.
144*14—154*50 ' « szürkésbarna agyag.
154*50—158*00 « szürke homok.
158*00—478*44 « « agyag.
178*44—178*95 « «- iszapos homok.
178*95—180*60 « barna agyag.
180*60—180*90 (( kavicsos homok.
180*90—198*00 « vörös kavicsos agyag.
198*00—-200*25 « szürke kavicsos agyag.
200*25—-223*30 « vörös « « 223*30—225*10 « szürke homok.
225*10—228*60 '< zöldesszürke kő.
228*60—235*25 « kavicsos szürke agyag.
235*25—249*0 « szürke kőhordalék.
Talajvíz szintje: 11 m.
43 m-ben lévő víz nyugalmi szintje : 4*50 m
90 « « « « « 2*50 «
121*6 « (( « « « 4*50 «
137 « « « « « 3*0 «
180*6 cc « « « « 4*0 «
Szivattyúzási eredmények :
Végleges nyugalmi vízszint 2*90 m.
40 percliter szivattyúzásnál a leszívott vízszint: 4*20 m
60 « « « « 4*75 «
90 « « « « 6*00 «
110 « « (í « 6*85 «
135 « « (c « 7*50 «
180 « « « " 7*80 «.
230 « « « (( 8*20 (c
A víz hőmérséklete : 16° C.
Csősaruk : 191 mm esősor 56*90 m
■ 159 « « 181*50 « 127 « « 234*70 «
E-fúrás rétegei a következő földtani szelvényben foglalhatók össze:
0*0—0*8 m termőtalaj.
0*8—5*50 m lösz.
5*50—22*65 m homokos rétegsor. (Levantei rétegek?) 22*65—144*14 m tavi felső panhonrétegek.
114*14—180*90 m szárazföldi felső pannonrétegek.
180*90—235*25 m pre-felsőpannon szárazföldi málladék.
235*25—249*00 m alaphegység.