Az általában sötétszínű homokos-ágyagos, pirittartalmú rétegsorban a pirit-markazit vagy finoman hintett alakban, vagy centiméteres kristály- druzákban, vagy konkréció formájában jelenik meg. A konkréciók mogyoró
ököl nagyság között változnak, kivételesen , gyerekfej nagyságúak. Közepük gyakran kevéssé homokos, vagy egy széndarab köré csapódik ki. Egyenlőtlenül elszórva, de gyakran csoportosan jelennek meg. Ha egyes területen tömegesen jelenne meg, .kitermelése kifizetődhetik.
Előfordulhat, hogy a pirittelepek egyes részletei (talán a finoman hintett piritek) átmosottak és most másodlagos helyükön találhatók. Előfordulhat az is, hogy egyes mélyreható hegyszerkezeti vonalak mentén a piritmennviség gyorsan növekszik, sőt összefüggő telep is keletkezhetik, ilyen tömör (kom
pakt) telepet csak a régebbi fúrásnaplók adataiból ismerünk 10—70 cm
vas-K É N vas-K O V A N D A vas-K E S Z T H E L Y I-H E G Y S É G vas-K Ö R N Y É vas-K É N 95 tagságban (Keszthely: Rákóczi-tér, Liget, Balatonpart, Mávaut garázs, Hévízen : Postásüdülő, Pénzügyi üdülő, részleteket lásd a táblázatban). Való
színű, hogy itt is csak tömeges (nem tömör) előfordulással állunk szemben.
A kénkovand, konkréciós megjelenési formája mellett érthető, hogy fúrásokból nem kaphatunk teljesen megbízható képet a telep piritmennyisé- géről, mert a fúró esetleg a konkrécióra fúr rá és. sok anyagot hoz fel, vagy elhalad mellette, mintha meddő szintben járna. Mégis, ha ugyanabban a szint
ben több nagy (ökölnyi) konkréciót találunk, gazdagabb lencsét várhatunk, mintha csak elvétve, kisebb (mogyorónyi) darabka kerül elő. A régebbi fúrások naplói etekintetben semmitmondók és csak a telep helyzetéről nyújtanak fel
világosítást.
A pénzügyminisztérium 1947—48. évi fúrásai etekintetben is nyújtanak némi felvilágosítást. Cserszegtomaj 1. számú fúrásában az első piritszpmek 34 méterben jelentkeztek, acélszürke csillámos homokkőben. 34—37 m között ismétlődik a pirit, de csak finoman hintett alakban (átmosott?). 42 m-ben diónagyságú 9 grammos pirit jelentkezett és 25 gramm aprószemű hintett piritet lehetett gyűjteni. Tulajdonképen itt kezdődik a pirites rétegsorra mindig jellemző kékesszürke, finomszemű, kissé agyagos homok. Lefelé ez a rétegsor sötétebb színű lesz, a piritkonkréciók mogyorónagyságúra növekszenek. Közben pár deciméter vastag homokkövek is tartalmaznak piritet. 42—64 m közötti 22 m vastag kékesszürke agyagos homokban a pár mm nagyságú kis piritszemek 1*3—4-1 súly% arányban jelentkeznek. 64—72 m közötti 8 m vastag rétegben a piritkonkréciók nagyobbak, 5—6 cm-es darabokat hozott fel a fúró a sötét- kékesszürke homokos agyagból, kevés homokkővel, pirittartalma 7—44 súly%
között ingadozik. Cserszegtomaj 2. számú f úrásban a pirites kékesszürke agyagos homok 40—48 méter között jelentkezik, piritjei csak pár mm nagyok és nem éri el a 6 súly%-ot. Jellemző, hogy itt a dolomit közelében is találtak pár pirit- szemet, habár a felső szakasz el volt csövezve, utánhullást kizárandó. Cserszeg
tomaj 3. számú fúrásban az első piritszemet 17 méterben találták, a kékes
szürke agyag homokkővel és agyagmárgával váltakozva 51 m-ig tartott. Végig csak hintett pirittel volt dolgunk, 7—-8 súly% arányban, közben több méteres meddő közbetelepülcssel. Cserszegtomaj 4. számú fúrásban a pirit 42—52 m között jelentkezett a kékesszürke és sötétszürke agyagos homokban, kevés homokkővel. Fent 1*2 súly% pirit lefelé váltakozva növekszik 1*6, 1-5, 4*7, 1*9, végül 8*8 súly%-ra. A Cserszegtomaj 7. számú fúrásban a pirit csak a 69—76 m közötti 7 méteres szakaszon jelentkezett. Több pár cm-es konkréciója kb.
10 súly%-ra becsülhető.
A pénzügyminisztérium karmacsi fúrásában 84 m-hen bőségesen találtak nagy piritkoncentrációkat, a fúrás elszerencsétlenedése miatt azonban rész
letesebb becslésre nem kerülhetett sor.
A Keszthely 1. sz. fúrásban 38*2—38*9 m között jelentkezett a szürke, laza homok, melyből jórészt utánhullás formájában kb. 25 kg piritet gyűjtöttek.
Itt majdnem tömör piritrétegre gondolhatunk. . i.
A-megismételt Keszthely 1 /a-jelű fúrásban 40 m körül 20 súly% piritet kaptak. A Keszthely 2. sz. fúrásban csak kevés piritet találtak 48—49*8 m között. Itt a pirites szint bizonyosan vető mentén elnyesődik, mert a dolomitot itt is csak 70—80 m között vártuk, de már 50 m-nél megjelent.
A Keszthely 3. sz. fúrásban a pirites szint 75—83; m közötti mélységben van, ahonnan 1*5—2 kg piritkonkréciót és apró szemeket hoztak felszínre.
Az Alsópáhok 1. sz. fúrás a Mazalán-féle fúrás közelében csak kevés piritet
96 SZ E N T E S FE R E N C D R .
tá rt fel, a kovasavas homokkövet is már kavicsok helyettesítik. Mazalán Pál régebbi fúrásában pedig sok «kompakt» piritet jelzett. Az Egregy 1. sz. fúrás vetőbe jutott, anélkül, hogy a fő piritréteget keresztezte volna.
Mivel a mélyfúrások ilyen konkréciós előfordulás mellett érdemleges mennyiségbecslésre nem alkalmasak, a Jövedéki Mélykutatás három aknát vizsgáltatott meg :• egyik a fekü rétegsor kis előfordulásában, másik a főtelep szélén, a harmadik a szenes rétegsorban készült.
Cserszegtomaj K-i szélén a Koponár 248*6 pontjától KDK-re (115°) 600 m-re Parrag L ajos használaton kívüli kútját vizsgáltuk meg. A hely ki
választására az említett Schneiderhöhn-féle szakvélemény szolgált. (6). A kutat 26*5 m mélységig kitisztítva, bányaácsolattal ellátva, a talpon csapás mentén két ellentétes irányban 3*55, illetve 3*20 m távolságig 1*8 m magas tárót haj
tottak a kavicsos, világos kékesszürke agyagban. Ez az agyagréteg az alap
rétegsor pados homokkövei közé ékelődik. A mogyoró-, dió nagyságú pirit- kristályok rendszertelenül elszórva, de leginkább a dolomitkavicsos lencsék környékén jelentkeztek. Ahol a vízjárás következtében az agyag sárgára színe- ződik, a markazit oxidálódik, megbámul, szétrozsdásodik. A kavicsos betele
pülések közelében a limonit vékony, sötétszürke bevonattá esik szét. A hely
színére 1947 november 6-án kiszállt bizottság megállapította, hogy itt a mar
kazit oly csekély mennyiségben (1—3%) van jelen, hogy hasznosan nem ter
melhető.
A pirittartalmú rétegsornak felszíni kibúvását a Rezi község északi részét
A.oMal B. oldal
3. ábra.
1. Sárgásbarna, kvarcitos, csillámos fedő homokkő. 2. Dolomit görgeteg, egyenetlenül kopta
tott, változó nagyságú, lencsés településű, agyagba ágyazva. 3. Világos kékesszürke agyag ritkán kis dolomitkaviccsal. 4. Sárga agyag, vízjárás mentén oxidálódott világosszürke agyag. 5. Markazit-pirit kristályok és konkréciók. 6. Limonit, pseudomorfoza markazit után, az oxidálódás különböző fokán. 7. Alapkonglomerátum, aprószemű, gömbölyű meszes dolomit
kavics. 8. Rétegdülés iránya és foka. 9. Kőzethasadék lapjának hajlásiránya és foka.
harántoló Kocor-árokból ismerjük. Itt több kisebb kutatás után 6*6 m mély aknát mélyítettek az erősen omlós, suvadásos, kékesszürke agyagos homokban.
A talpon vizet kaptak, s ezért a továbbmélyítést megszüntették. 3 m mély
ségig megsuvadt vegyes rétegsorban haladtak, lignitcsíkokkal. 3 és 6-5 m között rendszertelen fészkekben 4*5 kg ökölnagyságú piritkonkréciót gyűjtöttek.
A piritek többnyire lignitdarabkák köré csoportosultak, ami a lignites telepre
jellemző. Mennyiség itt a 0*5%-ot sem érte el, de a mélység felé gyarapodásra számíthatunk.
Cserszegtomaj középtáján, a Rezi felé vezető út mellett, Szita Imre gaz
dálkodó 43 m mély/ 1-4 m átmérőjű kutat ásatott, melynek rétegsorára fel
ügyeltünk. Pár méterre ettől a helytől már régebben is ástak kutat, és szintén
«sok piritet» hoztak felszínre. A felső világosszürke-barnásszürke homok, agya
gos homok és homokkő 21 m-ig tartott, ezalatt 30 m-ig a homokkövek jutot
tak túlsúlyra, 32—33 m között kemény, világosszürke homokkövet törtek át.
Ez alatt kékesszürke, csillámos, homokos agyagot tártak fel
limonit-konkré-7 4. ábra. A rezi Kocor-árokban mélyesztett kulatóakna szelvénye.
1. Világossárga agyagos-homok, nyirkos lösz. 2. Barna agyag.
3. Sárga homokos agyag. Pleisztocén.
4. Laza, világosszürke muszkovitos homok. 5. Tarka homokos agyag (okkersárga, téglavörös, grafitszürke, világosszürke). 6. Suva- dási felület. 7. Sötét kékesszürke agyag, kemény márga és 2*3 kg pirit konkrécióval, szenes foltokkal. 8. Sötétszürke (fekete) szenes agyag 1—2 cm lignittel. 9. Sötétszürke, barnásszürke szívós agyag 2 kg pirittel, kövületek : Melanopsis, Neritina, Linmocardium, Dreissensia. 10. Sárgásbarna homok, agyagos homok és homokkő, 11. Kemény, kékesszürke meszes-csillámos homokkő, barnássárga
bekér gezéssel.
Felső pontusi emelet.
98 SZ E N T E S F E R E N C D R .
dókkal, 36 méterig. 39—41 m között sárga agyagos homokot, 41—42 m között igen kemény, szürke, kovás kötőanyagú kvardthomokkőben álltak meg.
A pirit-konkréciók 32—42 m között jelentkeztek, a legnagyobb 2 kg-os volt.
összesen mintegy 150 kg pirit került elő, főleg az alsó három méterből, ami 2—3 súly%-nak felelhet meg, 29—42 m közötti mélységben a piritmennyiség 6—7 súly % lehet.
A hegység északi részén, többnyire szénkutatással kapcsolatban, több helyen tudunk piritelőfordulásról. A Barbacs-hegy K-i részén, a dolomitok közelében aknát, fúrást, tárót mélyítettek Scholtz és Koszka vállalkozók, Lengyel Pál pécsi főmérnök közbejöttével, ahol Gosztony Ferenc nemesvitai vájár is dolgozott. Vendel Miklós professzor közlése szerint (7) állítólag 8—11 m mélységben konkréciókat és 25 cm-es kénkovandréteget is feltártak.
Nemésvita ÉNy-i szélén, a Csomárokban 1931—32. évben is végeztek kutatásokat. Maróti (Macsek) Ferenc volt ajkai, most toronyi főaknász több helyen kutatott Lesencefalu és Vállus határában. Az itt telepített kézifúrá
sunk 17*5—19*4 m mélységben kis piritkonkréciókat tá rt fel.
Még egy számszerű adatról tudunk Vendel Miklós soproni egyetemi tanár közlése szerint (7). Zalaszántótól D-re, a Kovács-patak völgyétől K-re 20 m-re, a Nagyréti pataktól É-ra 160 m-re a völgyoldalban és tetőn több kutatóaknát mélyítettek 1936. évben. A munkálatokat az említett Maróti F. bányász végezte. 8-3—-12*0 m között kénkovand-konkréciókat és zsinórokat tártak fel.
Legdúsabb volt 11*8 m körül. 2 m magas szelvény átlagpróbáját Finkey József professzor megbízásából Tarján Gusztáv vizsgálta meg, és azt 8*9, illetve 10%-nak mérte. Bányanedvesség miatt kb. 0;5%-ot kell ebből levonni, vala
mint a nem ritka limonitos részeket kell leszámítani.
Előzőkben ismételten kitértünk Schneiderhöhn professzor szakvélemé
nyére (6). A logikusan levezetett vélemény alaphibája, hogy tárgyi anyaggal nem rendelkezve, a hallott bemondásokat nem kritikusan, ellenkezőleg túl
becsülve értékeli. Valószínű, hogy Keszthelyen több kútban találtak pirit
konkréciókat. Ő dr. Lovassy tanárra hivatkozva már «kompakt piritréteget»
említ. A cserszegtomaji Kútbarlang adatai teljesen hibásak, legfeljebb a réteg
sor egymásutánja lehet hozzávetőleges támpont. Hogy az itteni barlang nem római katakomba, hanem természetes képződmény, az kétségtelen. Alsópáhokra vonatkozó adatok helytelenek, mert a dolomit itt nincs 10, hanem 150—200 m közötti mélységben. Kompakt piritről itt szó sem lehet, kutakból ezt nem isme
rik. Nemesboldogasszonyfán, Mastodon, és nem Mammut-csontokat találtak.
Kalapnagyságú piritről itt szó sem lehet, valószínűleg nagy homokkő-konkré- ciókról beszéltek. A karmacsi Sóska-féle 40 m mély kútról helyszínén semmit nem tudnak. A fagyoskereszti limonit-konkréciók nem pseumorfozák pirit után, hanem erősen homokos limonitok. A Parrag-kút adatai, ahogy ellenőrzés után kitűnt, teljesen hibásak. Mindez laikus adatok kritikátlan felhasználá
sára mutatnak, helyi ismeret nélkül.
Hévíz melegvizének a piritbomlással való magyarázata tárgyi tévedés, mert az itteni forrás óriási vízmennyisége és vegyi összetétele kétségtelenül karsztvíz eredetre utal. Azt azonban feltételezhetjük, hogy a pirit bomlása a, geotermikus grádienst helyenként hirtelen lecsökkenti, ami hozzájárul a hévíz felmelegedéséhez. Alátámasztja ezt az elgondolást dr. Nikolics Ferenc hé vízszent a ndrási állatorvos kísérlete, aki a Postásüdülő kútjából és a tó túl
folyó vizéből porként csapott ki.
Schneiderhöhn leglényegesebb tévedése azonban az, hogy «előzetesen
K É N K O V A N D A K E S Z T H E L Y I-H E G Y S É G K Ö R N Y É K É N 99 20—25 súlyszázalék pirittel számolnék az agyagban». Az általa megvizsgált anyag minőségileg és mennyiségileg is csak kevés lehetett, különben nem kerülte volna el figyelmét, hogy a piritek mellett markazitok is bőségesen előfordulnak.
A rendelkezésére álló adatok sem jogosíthatták fel arra, hogy ezt a %-számot alkalmazza. Legfőbb tévedése azonban az, hogy nem veszi tekintetbe a pontusi rétegek és különösen a piritszint erős fáciesváltozását és összefüggő nagy telepekre gondol. Ezzel szemben a kutatások igazolták, hogy az átlagos pirit- tartalmat 1—•3%-ra becsülhetjük, mert csak kivételesen, 100—200 méteres kör
zetű lencsékben várhatunk 20—25% piritet.
A mostanáig kapott eredmény nagyüzem létesítésere jelenleg nem kielé
gítő. Elektromos geofizikai módszerrel, sűrű hálózatú mérésekkel hathatósan gyorsítani lehetne a feltárásra legjobbnak mutatkozó teleprészek kivizsgálá
sát. Lehetséges, hogy idővel ez az aránylag kevés pirit-markazit is hasznosít
ható lesz.
Áttekintve a fenti adatokat, arra a következtetésre jutunk, hogy jövedelmező ércmennyiség nem fog döbb tucat km2 területem> jelentkezni, ahogy azt Schneider
höhn szakvéleményében hangoztatta, hanem legjobb esetben is csak kisebb zónákra szorítkozik. A hegység zömétől Hévíz felé haladva KÉK-ről NyD Ny felé, a pirit- tartalom lassan gyarapodik 1, 3, 8, 14 súly%-ra. Ez a megfigyelés hegy szerkezetileg a triászhegység peremi leszakadásával hozható kapcsolatba.
Általában most már ki tudjuk jelölni a térképen azt a helyet, ahol a 10 súly % körüli, vagy annál nagyobb pirittcirtalom várható. Ennél dúsabb lencsékéi alapul átlagban nem vehetünk, a hegység környékének nagyobb részén azonban még ezt a mennyiséget sem látjuk biztosítva.
A legbővebb teleprészt Cser
szeg 7. és Keszthely 1. számú fúrások között, kb. 1 km2 területen várhatjuk, a kovásodott homokkőelőfordulá
sok középtáján.
Innen távolodva a piritmennyiség csökken. További kutatásra érdemes területnek Zalaszántó déli részét jelölhetjük meg, általában azonban a hegység északi pereméről csak kevés adat áll rendelkezésünkre.Összefoglalás
Röviden összefoglalva az előzőkben elmondottakat, az 1948. évi földtani munkálatok megállapították, hogy a Keszthelyi hegység minden oldalán körül meglelhető a pirit-markazit érc. Az előfordulás a felsőpontusi emelet alsó szintjeihez kötött, de a magasabb szintekben, a lignittelepek közelében újból megtalálható. Mindig kisebb-nagyobb konkréciókban jelenik meg, melyek sűrűn vagy ritkábban, egymás mellett és felett, lencsésen kiékelődve települ
nek. Genetikailag beltóba ömlő juvenilis vizek szedimentuma, de nem tisztán hidrotermális termék.
Minőségre nezve a technológia kívánalmainak megfelel, illetve elő
készíthető.
Mennyiségét általában csak egypár súly%-ra becsülhetjük, a homokos agYag°kban hajtott 2 m magas vágatra számítva. A hegység DNy-i peremén a 10%-ot is eléri, sőt meghaladja, itt kb. 1 km2 területen 40—60 m mélyen van a telep. A mennyiségre nézve a negatív adatok a legfontosabbak, mert körülhatárolhatjuk a lehetséges területeket. A felmerült sokféle bizonytalanság mellett is kimutatható, hogy aránylag csak kis területeken számíthatunk dúsabb ércelőfordulásra. Kétséges, hogy ezek a 10%-os helyek elérik a rentabili
tás határát, mert a lencsés település miatt várható meglepetések ellen a
mini-7*
K én k o v a n d t a rt a lm ú r éte g ek e lő fo rd u lá sa a K es zt h el y i hegy ség k ö rn y ék i m él y fú rá so k b a n (m ét er ek b en ).
Felsőpontusiemeletrétegei fedőrétegsor vas tagság 31- 80 39-30 16-07 41*40 13-80 19-00 67-95 69-00 36-40 32-65 42-50 29-00 88-3 15 3 39-7 58-9 33- 4 36-85 56-20 34-06
felszín alatt 2-5—34-3 0-4—39-7 1-05—17-12 0-6—42-0 0- 7—14-5 1-35—20-35 I-15—69-10 1- 0—70-0(?) 1- 8—38-2 2- 8—35-45 5-5—48-0 7-0—36-0 7-7—96-0 2-2—17-5 4-3—44-0 6- 4—6o-3 13-8—47-2 7- 3—44-15 2-8—59-0 II- 3—45-36
főkénkovandos rétegsor talpa a tenger színe felett 131 139 110 124 91 60 76 75 93 26 155 2 97 43
50 38 50 10 53
vas tagság 37-70 8-60 33-98 10-50 7-30 10-0 0- 90 4-96 1-80 47-96 21-50 15- 20 1-9 36-0 0-37 20-80 16- 15 52-50 50-4 10-00
felszínalatt 34-3—72-0 39-7—48-3 17-12—51-1 42-0—52-5 69-1—76-4 70-0Í?)—80-0 38-2—39-1 35-45—40-41 48-0—49-8 36-0—83 96 1-9—23-6 96 0—111-20 17-5—19-4 44-0—80-0 «tömön 65-3—65-67 47-2—68-0 «tömör» 60-3—61-6 44- 15—60-3 «tömör» 51-7—52-1 59-0—111-5 közbenmeddő 45- 36—55-36
alaprétegsor vas tagság 9-50 5-70 16-90 10-50 10-32 4-70 45-40 0-06 2-20
13-23 31-7 54-35 18-78 18-0 8-9 66-9
felszín alatt 72-0—81-5 48- 3—54-0 51-1—68-0 42-0—52-5 76-4—86-72 80-0—84-7 39-1—94-5 40-41—40-47 49-8—52-0 83-75—96-98 Ili-20—142-90 80-0—134-35 66-07—84-85 68-0—86-0 60-3—69-2 111-5—178-4
Triászalaphegység vas tagság
2-95 0-60 0- 30 13-33 1- 30 9-84 16-15 0-60
felszínalatl 81-5—84-65 54-0—54-6 68-0—68-3 52-5—65-83 52-0—53-3 19-4-29-24 134-35—150-50 178-4—179-0
Ten ger- szint feletti magas ság
203 187 161
176 164
175 167 140 115 115 143 110 180 113 117 123 116 106 110 121 108
He 1 y APénzügyminisztérium xm/eoszt.kutatófúrásai 1947—48. évben : Cserszegtomaj 1... « 2................... « 3................... « 4................... « 5................... « 6................... « 7................... Karmacs ... Keszthely1......................... « 1 fa................... « 2......................... « 3....................... Nemesvita........................ Alsópáhok.......................... Egregy............................ Magánvállalatok régibbfúrási adatai : Keszthely: Andrássy-tér..................... Rákóczi-tér........................ Balatonpart,Hullámszálló. . . Liget................................ Rákos-internátus ................. MÁVvasútállomás .............
So rsz
ám 1. 2. 3. 4. • 5. 6. 1 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
17. 18
. 19. 20. 21.
13-70 38-60 70-04 50
48-30 86-80 23-80
63-00
66-20
50-00 18
-35 69-30 90-60 34-30 15-80 68-50 6-1 -00
12-8—26-5 5-0—43-6 10-3—80-34 —52-1 4- 0—52-3 1- 0—87-8 14-4—38-2 5-0—68-0 6- 3—72-5 (?)2-0—52-0 3-6—21-95 0 7- 7—77-0 0-4—91-0 0-5—34-8 5-2—21-0 2- 4—70-9 9-0—73-0
52 43 15 58 50 57 69
51 36 37 54 80 235 227 35 30
27-20 44-10 10-66 0-40 22- 70 0-70 2- 50 0-40 11-06 32-26 94-8 0-10 3- 20 23- 00 8-78 3-30
26-5—53-7 ♦ tömör» 26-5—26-9 43-6—87-7 80-34—91 -9 51- 7—52-1 52- 3-75-0 «tömör» 87-8—88-5 38-2—40-7 68-0—68-4 72-5—83-56 ? 77-0—109-26 86-8—181 -6 «tömör» 91-0—91-6 «tömör» 82-0—82-1 34-8—38-0 21 -0—44-0 70-9—79-68 *73-0—76-3 (?)—82-5
15-80 24-58 5-10 17-90 29-40 1-75 4-60 0-44 47-30 12-70 22-70
53-7—69-5 87- 7—112-28 91-9—97-0 52-1—70-0 88- 5—117-9 40-7—42-45 68-4—73-0 83-56—84-0 —128-0 meddő 109-4—156-7 38-0—50-3 33-5—56-2
0-30 2-70
181-6—181-9 (?)—97 (?)—112 50-3—53-0
107 131
106 111 125 145 1Í0
119 120 106 151 140 140 140 163 155 273 271 115 110 110
MÁVAUT-garázs................. Villany t elep...................... Ilelikon-iovenvfürdő............. 11 o rvá t h - j éggyá r ................. Üj major.......................... Hévíz: Postásüdülő........................ Piactér, imaháznál ............. Községi vízvezeték1.............. « « 2.............. Gyógy tér.......................... Szikvízüzem...................... Pénzügyi üdülőház1.............. « « 2.............. « « 3.............. K arm ács: érckutatás a). .%................. « ................... Rezi: Érckutatás 1....................... « 2....................... Balatongyörök: Belügyminisztériumi üdülő Balatonederics: Voll szénkéneggyár, vasütállo- másnál............................ Legelők üt..........................
22. 23. 24.
25. 26. 27. 28. 29
.
30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 12.
102 SZ E N T E S F E R E N C D R .
málisnál többszörös készlettartalékot kellene biztosítani, amire vonatkozóan megbízható adatunk nincs.
Bányászhatóság szempontjából a fedő és fekű homokkőbetelepülések a bányabiztosítást megkönnyítik, a telepek általános lejtése 5—10 fok, kisebb vetők harántolják. Vízveszély 110 m tszf. jelentéktelen.
Az összegyűjtött adatok gondos tanulmányozása útmutatásul szolgálhat további meddő próbálkozások megelőzésére, illetve a feltárt nyomok fel- használására.