1. A Kis- és középvállalkozások szerepe és jelentısége
1.4. Európai kitekintés
Azt minden kutatás és felmérés elismeri, hogy a KKV-ok alkotják az európai gazdaság gerincét.
Kulcsfontosságú munkahelyforrást jelentenek és üzleti elképzelések táptalajául szolgálnak.
20 http://www.gkm.gov.hu/data/cms1431931/kkvstrat_2007_2013.pdf
21 Lásd késıbb a KKV Charta és a liszaboni program.
Európa erıfeszítései az újgazdaság kibontakoztatására csak akkor lehetnek sikeresek, ha a kisvállalkozás a teendık sorrendjében elıre kerül.
2000 júniusában a kisvállalkozások jelentıségét az Európai Unió állam- és kormányfıi is elismerték a Kisvállalkozások Európai Chartájának jóváhagyásával. 2002. áprilisában Magyarország is elfogadta a Kisvállalatok Európai Chartáját, mely a kisvállalkozások támogatását és fejlesztését szolgáló intézkedések alapja. A Charta vázolja a tagállamok és az Európai Bizottság feladatait a kisvállalkozói környezet javítása érdekében. A Charta idıközben az Európai Bizottság vállalkozáspolitikájának sarokkövévé vált, ezen kívül segédeszközként szolgál a tagállamok számára vállalkozáspolitikájuk végrehajtásának tökéletesítéséhez is. A Charta stratégiai ajánlásainak teljesítése központi szerepet játszik a lisszaboni célkitőzések megvalósításában, miszerint Európának 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságává kell válnia. A Charta jelentıségét más európai országok is felismerték. 2002 áprilisában a tagjelölt államok is jóváhagyták, majd ıket követték a nyugat-balkáni országok is 2003 júniusában. Jelenleg összesen 34 ország vesz részt a Charta fejlesztı folyamataiban.
Az Európai Unió mintegy 23 millió KKV-a az összes vállalkozás 99%-át teszi ki, a teljes foglalkoztatás 70 százalékát adja, több mint 75 millió embert foglalkoztat. Az európai cégek mintegy 60 %-a „egyszemélyes vállalkozás”, vagyis olyan vállalkozás, amely nem foglalkoztat alkalmazottakat, legalábbis nem rendszeres alapon. Ezek az egyedülálló vállalkozók az összes foglalkoztatottak 9 %-át, az európai népességnek pedig 4 %-át teszik ki. Elsısorban a mezıgazdaságban, az építıiparban, a személyi és az üzleti szolgáltatások, a kereskedelem és a közlekedés területén mőködnek. Rendszerint egyéni vállalkozók, de vannak bejegyzett egyszemélyes vállalkozások is. (EKB jelentés a liszaboni program végrehajtásáról, 2005.
november, pp. 3.)
3. sz. táblázat
A mőködı vállalkozások megoszlása Magyarországon és az Európai Unióban létszám-kategória szerint, 2000. (%)
Létszám-kategória Magyarország Európai Unió
0 fıs és ismeretlen létszámú mikrovállalkozás 67,2 Nincs adat
Mikrovállalkozás összesen (1-9) fı 28,5 89,1
A 0 fıs és mikrovállalkozások összesen 95,7 89,1
Kisvállalkozás (10-49 fı) 3,2 9,1
Középvállalkozás (50-249 fı) 0,7 1,5
KKV-k összesen 99,6 99,7
Nagyvállalkozás (250 fı felett) 0,2 0,3
Összesen 100,0 100,0
Forrás: Nyers - Szabó, 2003. pp. 3.
A mőködı vállalkozások megoszlásából látszik, hogy bár a KKV-ok megoszlása hazánkban megegyezik az EU-s kb. 99,6%-al, de további megoszlása kedvezıtlenebb. Jóval kevesebb a kis- és középvállalkozások száma, és sokkal több az egyszemélyes és mikrovállalkozások száma.
Ebbıl az következik, hogy a hatékonyság és jövedelmezıség szempontjából van még mit behozni. Magyarországon jóval elaprózottabb a vállalkozási szerkezet – a kicsik javára – mint az EU-ban és ez egyben jelenti, illetve megerısíti az alultıkésítést, a nagyobb kockázatot a hitelintézetek számára és a méretnagyságból adódó kisebb hatékonyságot.
Meg kell még említeni azt az EU-s programot, mely kiemelten kezeli a KKV-ok helyzetét és lendületet adott (volna) nekik, hiszen a „KKV dimenzió” – szociálisan is – egyre inkább integrálódik az EU politikájába. Ez a 2000-ben elfogadott Liszaboni Program22. A liszaboni program végrehajtásáról szóló jelentés23 számos célkitőzést és cselekvést sorol fel, amelyek részletezik, hogy miként kell a Közösség lisszaboni programjának intézkedéseit a KKV-ok számára hasznossá tenni. Útmutatást ad különösen arról, hogyan lehet a lisszaboni integrált iránymutatásokat olyan módon végrehajtani, hogy az a KKV-okat szolgálja, a jobb szabályozás, a kedvezıbb vállalkozói kultúra és a KKV-ok szempontjából versenyorientáltabb és támogatóbb környezet szükségességérıl szól. Ez különösen a tagállamok által vállalt nemzeti reformprogramok megvalósításában lehet hasznos. Az új KKV-politika sikere elsısorban a tagállamok intézkedéseitıl függ, mivel a tagállamok megtartják a vállalkozáspolitika feletti hatáskörüket, miközben a közösségi politikai keretnek támogatást kell biztosítania és ki kell teljesítenie az erıfeszítéseket. A KKV-politika természetébıl adódóan keresztirányú, és a közösségi politikák széles spektrumában a KKV-ok dimenziójának megerısítésére ösztönöz. Az új megközelítés alapjául a KKV-ok társadalomban betöltött szerepének átfogó szemlélete szolgál, amely ezeknek, mint a helyi és regionális szintő gazdasági és társadalmi kohézió fontos tényezıinek, kiemelt jelentıséget tulajdonít. Sıt, a legtöbb KKV vállalati és társadalmi felelısséget vállal magára, ami lehetıvé teszi, hogy fokozzák teljesítményüket és versenyképességüket, és ugyanakkor pozitív hatással legyenek a helyi közösségekre és a környezetre.
22 Liszaboni Program röviden: A lisszaboni stratégia „stratégiai fogalom”. A liszaboni stratégia értelmében az EU célja, hogy 2010-ig a legversenyképesebb, tudás-alapú társadalmat hozza létre. A lisszaboni stratégia leginkább arról a kötelezettségvállalásról ismert, hogy Európát a világ legdinamikusabban versenyképes, tudásalapú gazdasági térségévé teszi. Kritikus pontjai: a versenyképesség és a növekedés vizsgálata, a jobb gazdasági állapot elıidézése, a munkahelyteremtés, és az életminıség védelme, valamint javítása.
23 A Liszaboni Programról számos kritikai elemzés született, melyek megegyeznek abban, hogy nem igazán történt elırelépés az abban kitőzött célok végrehajtásában sem EU-s, sem nemzeti szinten. Az Európai Tanács 2005.
márciusában felszólította az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki stratégiát amivel a célokat elérik 2008-ra. (A Közösség Liszaboni Programjának végrehajtása a modern KKV-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért, 2005.)