ESETKIVÁLASZTÁS

Az összehasonlítás spektruma viszonylag szűk körű, ugyanis az MSZP 2006-os választási programján kívül mindössze három másik pártprogramot ölel fel. Az alacsony esetszám természetesen azzal jár, hogy vizsgálatainktól nem várhatóak el átfogó következtetések. Ez szűkös erőforrásainkkal magyarázható, hiszen a választási programok elemzése hatalmas mennyiségű szöveg feldolgozását kö-veteli meg. Ezért szükséges a három következő adatcsökkentési módszer egyi-kének alkalmazása: 1. nem-szisztematikus mintavétel, 2. szisztematikus minta-vétel, vagy 3. valamilyen adatcsökkentési technika alkalmazása (McLean, 2006).

A tanulmány elkészítésekor a második, szisztematikus mintavételi eljárást alkal-maztuk. Az előre megfontolt esetkiválasztás így nemcsak a terjedelmi korláto-kat oldotta fel, hanem a fejezet esettanulmányként is megállja helyét (Gerring, 2007). Célunk az volt, hogy az MSZP 2006-os választási programjának nemzet-közi összehasonlító vizsgálatában azt most-similar case-ként tudjuk kezelni. Olyan

országokat, pártokat és választási programokat választottunk, amelyek a lehető legtöbb változóban megegyeztek az MSZP-vel, de egy változóban különböznek.

Ugyanakkor a jelen tanulmány célja a hipotézisgenerálás, nem pedig hipo-tézisek tesztelése. Így a fejezet nem tesz kísérletet annak igazolására, hogy a pártok eltérő pozíciói (kormányzati/ellenzéki) mennyiben vannak kihatással a választási programok konkrétságára és szakpolitikai portfóliójára. Ugyanakkor eredményeink adalékként szolgálhatnak a kötet másik tanulmányában felvetett hipotézishez, miszerint „Az ellenzéki vezető több nem specifikus (retorikai) ígéretet tesz.”

(Dobos – Gyulai, 2014).

A kiválasztási kritériumok nyomán a választásunk a szlovák Smer (Irány) 2006-os, a cseh ČSSD (Cseh Szociáldemokrata Párt) 2006-os, valamint a német SDP (Szociáldemokrata Párt) 2005-ös programjára esett.

1. táblázat: Az elemzésbe vont választási programok

Ország Párt Választási program címe Megjelenés éve Magyarország MSZP Erős köztársaság, sikeres Mag yarország 2006

Szlovákia Smer Smerom k ľuďom

(Az emberek irányába) 2006

Csehország ČSSD Bez pečnosti a prosperity

(Biztonság és fellendülés) 2006

Németország SDP Vertrauen in Deutschland

(Bizalom Németországban) 2005

A hasonló változók, amik az esetkiválasztást meghatározták:

1. Az esetkiválasztás során az időpont eleve adott volt. Igyekeztünk olyan pártprogramokat kiválasztani, amelyek megalkotása minél közelebb esett az MSZP-program megszületéséhez, azaz 2006 elejéhez. Az időbeli egybeesés révén kiszűrhetőek az olyan esetleges globális változások (pl. EU-csatlako-zás, gazdasági világválság), amelyek jelentős hangsúlyeltolódást okoztak vol-na a hasonlóvol-nak vélt választási programok között.

2. Az országok leszűkítésében két szempontot kívántunk érvényesíteni. Egy-részt a vizsgált mintában legyen két olyan ország, amely Magyarországhoz hasonló gazdasági-társadalmi-geopolitikai jellemzőkkel bír, és így feltéte-lezhetjük a hasonló hangsúlyokat választási programjaikban. Másrészt hogy kerüljön az összehasonlításba az előző háromtól eltérő jellemzőkkel bíró, nem a posztkommunista régióhoz, hanem Nyugat-Európához tartozó állam, amelyben eltérő választási célokat várunk.

3. A pártcsaládok kiválasztásánál az MSZP ideológiai profilját vettük alapul.

Ennek megfelelően olyan pártokat kerestünk, amelyek – az öndefiníciójukra

is figyelemmel – különösebb kétség nélkül besorolhatóak a baloldali-szociál-demokrata pártok közé.³ További elvárásként fogalmaztuk meg, hogy a párt – az MSZP-hez hasonlóan – olyan formáció legyen, amely az adott párt-rendszer baloldalának gyűjtőpártjaként funkcionál, és így egyben rendelkezik váltópárti potenciállal.⁴

4. A választási kampányra azonos pozícióból készülnek, vagyis az MSZP hely-zetéből kiindulva kormányon vannak.

Az utolsó kiválasztási kritérium kapcsán meg kell említeni, hogy a 2005/2006-os választásokat a négy párt nem teljesen megegyező helyzetből várta, ezt a 2.

táblázat szemlélteti.

1. Az MSZP inkumbens pozícióból kampányolt. A 2002-es választási győzel-mét követően 2006-ig a nagyobbik koalíciós pártként vett részt a kormány-zásban, valamint a ciklus mindkét kormányfőjét a párt adta.

2. A SMER 2006-ra a legerősebb ellenzéki párttá nőtte ki magát, markáns kri-tikai attitűdöt felvéve a két ciklus óta hivatalban lévő jobbközép Dzurinda-kormánnyal szemben.

3. A ČSSD kormánypártként várta a választásokat.

4. Az SDP szintén kormánypárt volt a megelőző ciklusban, az előrehozott vá-lasztásra Schröder bukása miatt volt szükség.

2. táblázat: Az egyes pártok hatalmi pozíciója a választások előtt és után

Választások előtt Választások után

kormány MSZP kormány

Smer

ellenzék kormány

kormány ČSSD ellenzék

kormány SDP kormány

Negyedik beválasztási kritériumunk szempontjából a szlovák szociáldemok-rata párt kilóg a sorból: a 2006-ban ellenzéki pozícióból írták választási prog-ramjukat.

3 Hloušek–Kopeček (2010) az európai pártcsaládokat vizsgáló írásában mind a négy pártot a szociáldemokrata-szocialista típusú pártok közé sorolja, megjegyezve ugyanakkor, hogy a Smer kategorizálása – figyelemmel a nacionalista profiljára – kissé nehezebb.

4 A rendszerváltás óta az MSZP három cikluson át volt kormányon; a ČSSD 2013-ban alakít-hatta meg a harmadik kormányát. A Smer 2006–2010 között a koalíció legerősebb pártjaként kormányzott, 2012-ben pedig egyedül alakíthatott kormányt.

Az ígéretkutatás eredményeit árnyalandó jelen fejezet módszertanával el-végeztük a 2002-es és 2006-os MSZP program összehasonlítását is. Először a módszertant mutatjuk be, majd a térbeli, végül pedig az időbeli összehasonlítás-ra teszünk kísérletet.

4. MÓDSZERTAN

A vizsgálatokhoz elengedhetetlen volt a három külföldi pártprogram magyarra fordítása⁵, amelyeket a pártprogramok kódolása követett.

A kódolás során a hazai pártprogramoknál megszokottakhoz képest jóval kevesebb változó felvételére volt lehetőség; az egyes ígéretek megvalósításának felmérése pedig értelemszerűen kívül esett a vizsgálódás körén. Az ígéretkuta-tás kódolási módszertanától főként abban tértünk el, hogy a válaszígéretkuta-tási program minden eleme, azaz a szöveg teljessége kódolásra került, A kódolás eredménye-ként a szöveg minden szava egyszer, és pontosan egyszer szerepelt az adatbázis-ban, azaz a szövegtöredékek pontosan kiadják a program teljes szövegét.

Korábbi kutatásaink a választási programokat – összhangban a mandátumel-mélet alapelveivel – az ígéretekre „lecsupaszítva” vizsgálta. Tanulmányunkban a vizsgálat körét tágabban húzzuk meg, és a választási programok egészét vonjuk elemzés alá.

Álláspontunk szerint ez két okból is indokolható. Először: önmagában az is szemléletes lehet, hogy a választási program milyen arányban tartalmaz ígérete-ket és egyéb megnyilvánulásokat (ún. nem-ígéreteígérete-ket). Ahogy a fejezet elején a rövid szakirodalmi áttekintésben említettük, ezzel tanulmányunk az ígéretkuta-tás pledge megközelítését kiegészíti a saliency megközelítéssel. Másodszor: mint látni fogjuk, a feldolgozott pártprogramok között olyan is akad, amelyben az állítások mintegy fele nem is tekinthető ígéretnek. Meggyőződésünk szerint az ígéretkutatásnak egy érdekes kifutása lehet annak vizsgálata, hogy a választási programokban milyen szerepet játszanak a (konkrét) ígéretek a krédó jellegű hitvallásokkal és a helyzetértékelésekkel szemben, valamint mennyiben beszél-hetünk az ígéretek és a nem-ígéretek közti hangsúlyeltolódásról, azok volumenét és arányait tekintve. Másrészt a nem-ígéretek „megtartásával” egy komplexebb kép kapható arról, hogy a pártok mely szakpolitikai területeknek szenteltek na-gyobb teret a programjukban.

A fentiek alapján a szövegek feldolgozása a következő séma mentén történt:

5 Ezúton mondunk köszönetet Skuta Viviennek és Dora Beátának, az MTA gyakornokainak a választási programok lefordításában nyújtott segítségükért.

1. ábra: A választási programok kódolásának sémája

Az ígéretek esetén nagyrészt megtartottuk az ígéretazonosítás módsze-rét, mindenekelőtt azt az elvet, hogy egy mondat egyszerre több ígéretet is felölelhet(Soós, Papp, – Gyulai, 2013). Eltekintettünk ugyanakkor az ígéret szövegének kiegészítésétől, ellenkező esetben ugyanis nem valósulna meg az a szabály, hogy a szöveg minden betűje egyszer, és pontosan egyszer szerepelhet a táblázatban.

Azokat a szövegrészeket, amelyek a keretkutatás módszertana alapján nem voltak ígéretnek minősíthetőek, ún. nem-ígéretként kezeltük, amelyek esetén a kódolás szintje már minden esetben a mondat volt. A nem-ígéreteknek két al-csoportját alakítottuk ki:

1. Krédók (hitvallások): azokat a deklarációkat soroltuk ide, amelyekben kimu-tatható valamiféle normatív jelleg, de ígéretnek nem minősíthetőek, ugyanis nem állapítható meg, hogy milyen kormányzati intézkedés következne az adott kijelentésből, és ezáltal hiányzik a konkrét elköteleződés.

Ilyennek minősülnek pl. a következő mondatok:

„Gazdaságunk alapjának a képzett embernek kell lennie”

„Azt valljuk, hog y csak az a nemzet lehet sikeres, amelyben a különböző nemzedékek tudják, mivel tartoznak eg ymásnak.”

„A kultúrába való befektetés minden állampolgár és a jövő egész társadalma számára meghatározza az élet jellegét, minőségét.”

„Aki feladja a szolidaritás alapelvét, veszélyezteti a jólétet és a társadalmi békét.”

Amint látható, ezen – többnyire ideologikus töltetű – állítások elsősorban a párt önidentitásának kifejezésére szolgálnak.

2. Helyzetértékelések: ide tartoznak azok a megállapítások, kijelentések, amelyben a párt a választási program megfogalmazásakor fennálló társadalmi, gazda-sági vagy az egyéb szakpolitikai helyzetet, illetve egy múltbéli intézkedést

értékelik. Ezek egy része lehet objektív ténymegállapítás (pl. „Az emberek 75%-ának az utolsó 8 évben 7%-kal csökkent a reálbére”). Más része viszont olyan szubjektív értékítélet, amelyben az adott párt vagy

a bírálatot fogalmaz meg a múltra és/vagy a jelenre vonatkozóan („A SMER-nek meg kell állapítania, hogy a jobboldali kormány nem volt képes 8 év alatt előterjeszteni egy általános stratégiát a Szlovák Köztársaság közép- és hosszú távú fejlődésére vonatkozóan”), vagy pedig

b éppen ellenkező módon, kedvező színben igyekszik feltüntetni egy múltbéli vagy jelenlegi intézkedést vagy helyzetet („Tavaly év végén sikeresen küzdöt-tünk meg a Magyarországnak járó uniós forrásokért.”)

Egy újabb változót vettünk fel utalás néven, amelyet mind az ígéretek, mind a nem-ígéretek esetében kódoltunk. Ennek révén azt vizsgáltuk, hogy az egyes szövegelemekben történik-e explicit utalás

1. a párt saját korábbi eredményeire, intézkedéseire (ez értelemszerűen túlnyo-mórészt az inkumbens pártoknál fordul elő) (pl. „A kiadási oldalon eg y követke-zetes konszolidációs utat követtünk”), vagy

2. az ellenfél korábbi intézkedésére, illetve vélt vagy valós hibájára, szándékára (ez pedig elsősorban – de nem kizárólagosan – az ellenzékből kampányoló pártok sajátja). (pl. „A jobboldali kormány politikájával elmélyítette a roma kisebbség társadalmi kirekesztettségét”.)

A változó hozzájárulhat annak feltérképezéséhez, hogy a pártok választási programjaiban az ígéretek mennyiben egészülnek ki a saját eredmények kiemelé-sével és az ellenfelek bírálatával.

A fentieken túl a választási programok kódolásánál az ígéretkutatásban ko-rábban alkalmazott módszertant alkalmazva elvégeztük azok:

1. konkrétsági vizsgálatát,

2. ezt követte valamennyi ígéret és nem-ígéret szakpolitikai besorolása, majd 3. az adott szövegrész karakteralapú hosszúságát is megállapítottuk.