A VÁLASZTÁSI PROGRAMOK SZAKPOLITIKAI DIMENZIÓI

A szakpolitikai területek kialakításánál a nemzetközi kutatásokból ismert előz-ményekből (Budge – Farlie, 1977, 1983) és az ígéretkutatásban alkalmazott mód-szertanból indultunk ki. A választási programok – és mindenekelőtt az ígéretek – politikai terület szerinti kódolása a 2002–2006-os ciklusra irányuló kutatásnak is részét képezte (Soós et al, 2013, 85–87; Papp 2013, 101–103), így a jelenlegi eredmények összehasonlíthatóak a korábbiakkal.

Kutatásunk a korábbi elemzési módszert annyiban egészíti ki, hogy a szak-politikai besorolást nem szűkíti le az ígéretekre, hanem – előbbi mellett – a választási program egészének politikai területek szerinti megoszlását is vizsgálja.

Ebből adódóan arra a kérdésre vártunk választ, hogy a négy vizsgált párt közül melyik mekkora teret szentel az egyes szakpolitikai területeknek – sőt, általában a szakpolitikai területeknek, így a bevezetésben említett hangsúlyközpontú meg-közelítés felé közelít.⁶

6 A kódolás során megtartottuk a korábbi kutatás kontextus-hangsúlyos megközelítést, azaz kétség esetén a szövegrészt ahhoz a szakpolitikához soroltuk, amely az adott szerkezeti egy-ség (fejezet, pont stb.) címében nevesítve van.

Az egyes választási programokban legnagyobb arányban megjelenő szakpoli-tikai területeket és azok százalékos megoszlását a 3. táblázat szemlélteti.

3. táblázat: A szakpolitikai területek megoszlásának aránya, 2006

Magyarország Csehország Németország Szlovákia szakpolitikai

terület % szakpolitikai

terület % szakpolitikai

terület % szakpoliti-kai terület % 1.

esélyegyen-lőség 6,0

gazdaságfej-lesztés 10,7 foglalkoztatás 9,6

foglalkoz-tatás 12,1

2. egészségügy 5,8 szociál- és

családpolitika 7,6 külpolitika 6,9 szociál- és családpoli-tika

9,9

3. közoktatás 4,7 közlekedés 7,5 esélyegyenlőség 5,8 egészségügy 8,0 4. szociál- és

családpolitika 4,4 környezet- és

természetvéd. 5,3 adó 5,6 nyugdíj 6,7

5. foglalkoztatás 3,4 egészségügy 4,8 szociál- és

család-politika 5,3 közlekedés 5,0

6. felsőoktatás 3,3 foglalkoztatás 4,2 energiapolitika 5,1 adó 4,9 nem

ér-

telmez-hető (%) 28,1 5,3 14 12,1

A választási programokban legnagyobb hangsúllyal szereplő szakpolitikai te-rületek között átfedések és jelentős különbségek is detektálhatóak. A szociál- és családpolitika, valamint a foglalkoztatáspolitika az összes pártnál kiemelt jelen-tőséggel bír. Erre a hasonlóságra számítottunk, mivel az elemzésbe csak a szoci-áldemokrata pártcsaládhoz tartozó pártok kerültek be. Ugyanakkor mind a négy programnál azonosítható egy vagy két olyan terület, amelynek a preferálásával a párt elüt a többitől. Ezek az MSZP esetében a köz- és felsőoktatás; a ČSSD programjában a gazdaságfejlesztés, valamint környezet- és természetvédelem; az SDP-nél a külpolitika és energiapolitika; a SMER-nél pedig a nyugdíj.

A 3. táblázat utolsó sorából kitűnik, hogy az egyes pártok a választási prog-ram mekkora hányadát tartották fenn az ideológiai töltetű, szakpolitikai jelleggel nem rendelkező üzeneteknek. Ezek szinte kivétel nélkül a választási programok elején vagy végén találhatóak, mintegy keretbe foglalva a programok szakpo-litikai magját; funkciójuk elsősorban a párt ideológiai alapállásának világossá tétele és a lezáruló ciklus – pozitív vagy negatív hangvételű – értékelése.⁷ Amint látható, az MSZP programjának kiugróan nagy hányada, közel egyharmada nem értelmezhető szakpolitikai kontextusban. A másik végletet a ČSSD jelenti, amely mindössze 5%-ra szorította le az ideológiai alapvetéseket, a fennmaradó 95%-ot pedig a szakpolitikai blokknak szentelte.

7 Amennyiben a szakpolitikai blokkban találtunk ilyen szövegrészeket, az adott kontextus se-gített a besorolásban.

A leginkább preferált szakpolitikák feltérképezése mellett kísérletet tettünk egy aggregált kép nyújtására az egyes választási programok szakpolitikai orientá-ciójáról. Annak érdekében, hogy a részletesen kialakított szakpolitikai terület ne aprózza el túlságosan az összképet, az egyes területeket hat átfogóbb kategóriába soroltuk. Az aggregált kategóriákat a 4. táblázat szemlélteti.

4. táblázat: A szakpolitikai területek aggregált kategóriái, 2002, 2006 Aggregált kategóriák Szakpolitikai kategóriák IV. Államszervezeti és az állam működését

érintő témák V. Kül- és biztonságpolitika, honvédelmi

politika

A jóléti kategóriába azon szakpolitikai területeket soroltuk, amelyeknél a leg-markánsabb a redisztribúciós jelleg, azaz a leginkább alkalmasak a jóléti transz-ferek megvalósítására. Az ellátórendszerek aggregált szakpolitikai kategóriába a két legnagyobb társadalmi ellátórendszert, az oktatást és az egészségügyet von-tuk össze. A gazdaságpolitika a legtöbb választási küzdelem középpontjában áll, ezért ezt aggregált kategóriáink egyikének választottuk. Ezt követik az állam-szervezeti és az állam működését érintő témák, mint például az alkotmányozás

és közigazgatás kérdése, majd a kül- és biztonságpolitika aggregált kategóriája.

Végezetül igyekeztünk egy olyan kategóriát is kialakítani, amelyben azokat a szakpolitikai területeket vontuk össze, amelyek kívül esnek az előbbi csoporto-kon, és valamiféle posztmateriális jelleget hordoznak magukon.

5. ábra: Az egyes választási programok szakpolitikai hangsúlyai (2006)⁸

Amint az a fentiekből is sejthető volt, a pártprogramok markáns eltérése-ket mutatnak az egyes szakpolitikai kategóriáknak szentelt hangsúlyokban. Az ellenzéki pozícióból kampányoló SMER szakpolitikai portfóliójában kiugróan magas, mintegy 42%-os volt a jólétiként aposztrofált szakpolitikai területek ará-nya. A gazdasági kérdések szintén jelentős teret (24,8%) kaptak, ahogyan az el-látórendszerek is (13,9%). Ezzel párhuzamosan a másik három pólus marginális jelentőséggel bírt.

8 A választási programok nagymértékben különböztek abból a szempontból, hogy a szöveg mekkora hányada sorolható be valamelyik szakpolitikai területhez. Annak érdekében, hogy ezeket a torzításokat kiszűrjük, a szakpolitikai blokkot mintegy leválasztottuk a szöveg többi – szakpolitikailag nem értelmezhető – részétől, és önmagában vizsgáltuk.

A ČSSD-nél a gazdasági pólus a legerősebb: a szakpolitikai blokk 34,5%-a érintette a gazdasági kérdéseket. Az ellátórendszereknek szentelt tér kisebb, a jóléti szakpolitikák súlya pedig jóval elmarad a Smernél tapasztaltaktól.

Az MSZP-program szakpolitikai bontása mindkét előző pártétól elüt. A pri-mer jóléti kategória relatíve itt kapta a legkisebb terjedelmet, ugyanakkor az ellá-tórendszerek a többi programhoz képest felülreprezentáltak. A négy párt közül itt voltak a leghangsúlyosabbak az államszervezeti kérdések (6,5%), és – várako-zásainkkal ellentétben – ez igaz volt a posztmateriális portfólióra is.

SPD-nél a kül- és biztonságpolitikai témakör felülreprezentáltsága emelhető ki, amelyre az adatok részletesebb elemzése nélkül Németországnak a közép-ke-let-európai államoktól eltérő geopolitikai és katonai szerepe adhat magyarázatot.