Emberi méltósághoz való jog

A korábbiakban bemutatott A bioetika és az emberi jogok egyetemes nyilatkozata már első helyen említi az elvek között az emberi méltóság tiszteletét. Ugyanitt említi azt a nagyon fontos tételt, hogy az egyén érdeke és jóléte mindig megelőzi a tudomány és társadalom

325 KOSZTOLÁNYI i.m. 587. o.

326 MUKHERJEE i.m. 306. o.

327 MUKHERJEE i.m. 306-307. o.

328 Jelen alfejezet a Szútor Vivien: Az egyes emberi jogok megjelenésének problematikája a géntechnológiai eljárások során. In: Glossa Iuridica a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar folyóirata, „A jó kormányzás”, 2018. évfolyam 1-2. szám, Budapest, 2018. 164 - 166. o. című tanulmányomon alapul https://ajk.kre.hu/images/doc6/kiadvanyok/Glossa_Iuridica_2018_1-2_szam.pdf

kizárólagos érdekeit.³²⁹ Valamint, kitér arra is, hogy szükséges figyelembe venni az ember sebezhetőségét a tudományos és orvosi gyakorlatban, továbbá, hogy ezt és a személyek integritását védelemben kell részesíteni.³³⁰ Továbbá kiemeli, hogy minden ember egyenlő a méltósága és a jogai tekintetében, éppen emiatt méltányos és igazságos bánásmódot kell az emberek irányába tanúsítani.³³¹

Az Oviedói Egyezmény előírja az Egyezményt elfogadó felek számára, hogy részesítsék védelemben az emberi lények méltóságát, önazonosságát, valamint sérthetetlenségét.³³² Az Alaptörvény II. cikke rendelkezik az emberi méltóság sérthetetlenségéről, valamint arról, hogy minden embernek joga van az emberi méltóságához és az élethez. Az emberi méltósághoz való jog csak és kizárólag az élethez való joggal együtt korlátozhatatlan, éppen ezért lehetséges a magzat életét, s így méltóságát is korlátozni (ha egyáltalán beszélhetünk emberi méltóságról egy magzat esetén) az anya önrendelkezéshez való jogára hivatkozással, és ez az a jog, ami garantálja az anyának a terhesség megszakításához való jogát. Éppen ezért, az emberi méltósághoz való jogot nem biztos, hogy fel lehet hívni abban az esetben, amikor egy embrión vagy magzaton végeznek el humángenetikai vizsgálatot és a nemkívánatos tulajdonságok megléte dönti el, hogy adott embrió vagy magzat megszülethessen-e vagy sem. Azonban, ebben az esetben bevezethető lehetne az emberi méltóság fokozatossága, ha egyáltalán maga az emberi méltóság fogalma lehetővé teszi ennek bevezetését.³³³

A humángenetikai vizsgálatok arra irányulnak, hogy az egyén megtudja milyen örökletes genetikai rendellenességekkel rendelkezik. Kérdésként merülhet fel, hogy ez esetben vajon megvalósul-e az emberi méltósághoz való jog? Nemcsak abban a vonatkozásban, hogy az egészségügyi szolgáltatónak dolgozó személyek (orvosok, nővérek, asszisztensek) tiszteletben tartják-e a személyek emberi méltósághoz való jogát a humángenetikai vizsgálatok elvégzése során, hanem abban az értelemben is, hogy vajon nem sérül-e az emberi méltósághoz való jog akkor, ha a személy megtudja, hogy egy olyan súlyos, örökletes betegségben szenved,

329 UNESCO: A bioetika és az emberi jogok egyetemes nyilatkozata [a továbbiakban: Bioetikai Nyilatkozat], 2005, 3. cikk

330 Bioetikai Nyilatkozat 8. cikk

331 Bioetikai Nyilatkozat 10. cikk

332 Oviedói Egyezmény 1. cikk, kihirdetve Magyarországon a 2002. évi VI. törvény az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről

333 Michael QUANTE: Emberi méltóság és személyes autonómia – Demokratikus értékek az élettudományok összefüggésében, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. 18. o.

amelyre egyelőre nincs ismert gyógymód. Ebben az esetben nemcsak a betegség maga fogja veszélyeztetni az egyén emberi méltóságát, hanem az a tudás is, ami úgy kerül a birtokába, hogy adott esetben nincs lehetősége a gyógykezelésre.

További esetként merülhet fel és veti fel az emberi méltósághoz való jog, valamint a személy testi integritáshoz való jogának sérelmét az az eset, amikor a személy egy ’életmentő testvérnek’ minősül. Hiszen, a preimplantációs genetikai vizsgálatok lehetővé teszik, hogy aszerint válogathassanak az embriók között a szülők, hogy kiből lenne a legmegfelelőbb donor a már megszületett, ám betegségben szenvedő gyermekük számára. Már 1999-ben megszületett az első amerikai életmentő testvér, akit 2001-ben az első európai életmentő testvér követett.³³⁴ A közvélemény azonban máig nem tudja eldönteni, hogy vajon megengedhetők legyenek-e az életmentő testvérek vagy sem. Ez esetben azt a kérdést kellene eldönteni, hogy csak azért szülessenek meg emberek, hogy már életük első pár napjában megmentsék súlyosan beteg testvérüket. Ez esetben nem pusztán azért születnének meg, mert a szüleik szerettek volna egy újabb gyermeket, hanem annak érdekében, hogy megmentsék a már megszületett testvérüket.

Ezáltal egyébként nemcsak az emberi méltósághoz való joga sérülhet az életmentő testvérnek, hanem az önrendelkezéshez való joga is, hiszen születésétől kezdve olyan beavatkozásokat hajtanak végre rajta, amelyek egyáltalán nem az ő érdekét szolgálják – sőt sok esetben kifejezetten kellemetlenek számára, nemcsak fájdalommal, de akár az élet örömeiről való lemondással is járhatnak, például a folyamatos diéta vagy a szabályozott étrend miatt -, már pedig mindig az érintett érdeke és jóléte az első a társadalom érdekével szemben.

Természetesen, ez egy átfogóbb kérdés hiszen itt nem egy társadalomról, hanem a társadalom egyik alegységéről, a legkisebb közösségről, a családról van szó. Továbbá miután megszületett az életmentő testvér természetesen nemcsak az életmentő funkcióját töltené be a családban, hanem egy újabb gyermekét is, akit ugyanúgy szeretnének, óvnának és féltenének mind a szülei, mind pedig a testvérei.

334 SÁNDOR (2016) i.m. 194-195. o.