5. A GÉNTECHNOLÓGIA JÖVŐJE
5.3. A KLÓNOZÁS LEHETŐSÉGE
Hans Driesch német biológus volt az első, aki 1891-ben rájött arra, hogy a klónozás, mint eljárás lehetséges. Tizenegy évvel később, 1902-ben Hans Spemann német biológus már ikerszalamandrákat alkotott, 1928-ban pedig már sejtmagátvétellel végezte a klónozást.578 Ezt követően, az 1950-es években az Amerikai Egyesült Államokban állami finanszírozással valósult meg sejtmag-átültetéses klónozás leopárdbékák esetében, melyet Robert Briggs és Thomas J. King embriológus végzett.579 Majd 1996 nyarán megszületett Dolly, az első klónozott bárány Ian Wilmut professzor által, akit 1997 októberében Cumulina, az első
577 22949.50. (Senate Bill No. 180, Chapter 140, An act to add Chapter 37 (commencing with Section 22949.50) to Division 8 of the Business and Professions Code, relating to gene therapy kits,
https://leginfo.legislature.ca.gov/faces/billVersionsCompareClient.xhtml?bill_id=201920200 SB180 (Letöltés ideje: 2020. április 16.)
578 JULESZ Máté: Az orvosi jog aktualitásai – Az eutanáziától a klónozásig, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2016., 117. o.
579 J. B. GURDON and J. A. BYRNE: The first half-century of nuclear transplantation, 2003.
július 8. https://www.pnas.org/content/100/14/8048 (Letöltés ideje: 2021. március 23.)
klónozott egér követett. Először 1997-ben, majd 2001-ben jelentette be egy tudós, hogy reprodukciós klónozás végzését tervezi kétszáz önkéntes részvételével.580 2001 végén az Advanced Cell Technology cége jelezte, hogy sejtmagátültetéses módszerrel először sikerült emberi embriót klónozniuk, 2008-ban amerikai kutatók már a blasztociszta stádiumáig fejlesztették (vagyis addig a korig, amikor már pluripotens sejtek alakulnak ki az embrióban) az általuk ugyanezen módszerrel klónozott emberi embriót.581
Magát a klón kifejezést 1963-ban John Burdon Sanderson Haldane angol genetikus-evolúció biológus alkotta meg, legalábbis abban az értelmében, amiben a természettudomány használja, addig a kifejezést mezőgazdasági értelemben használták.
A klónozásnak kétfajtája ismeretes. Az egyik a reprodukciós célú klónozás, amely a legtöbb országban egyértelműen tilalmazott, a másik pedig a terápiás célú klónozás, aminek megengedhetősége vitatott. Terápiás célú klónozás esetén a petesejtből veszik ki az örökítőanyagot tartalmazó részecskét, melynek helyére szomatikus sejtet tesznek a sejtmagátültetés módszerével. Ebben az esetben a petesejt származása tetszőleges, míg a beültetendő szomatikus sejt származhat akár a gyógyításra szoruló betegből is.582 Reproduktív célú klónozás esetén sejtszétválasztással a korai embrionális sejteket szétválasztanák annak érdekében, hogy két genetikailag teljesen azonos egyed szülessen belőlük.583
Szabályozása
Az Oviedói Egyezmény első Kiegészítő Jegyzőkönyvének a Preambuluma kimondja, hogy az emberi méltósággal ellentétes és az embert eszközzé alacsonyítja le az a gyakorlat, ami emberi lényekkel azonos emberi lények létrehozására törekszik. Azt is kimondja a Jegyzőkönyv, hogy tilos az olyan beavatkozás, amely egy másik élő vagy holt emberi lénnyel genetikailag azonos emberi lény létrehozására irányul.584
A magyar Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy tilos az emberi egyedmásolás.585 Emiatt a szakirodalom úgy vélekedik, hogy a terápiás célú klónozás Magyarországon megengedett,
580 NAVRATYIL Zoltán: A varázsló eltöri pálcáját? – A jogi szabályozás vonulata az asszisztált humán reprodukciótól a reproduktív klónozásig, Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. 219. o.
581 NAVRATYIL i.m. 220. o.
582 JULESZ (2016) i.m. 120. o.
583 NAVRATYIL i.m. 216-217. o.
584 Oviedói Egyezmény 1. cikk 1.
585 Alaptörvény III. cikk (3)
legalábbis nem tiltott,586 hiszen az nem egy ember génállományával teljesen megegyező génállományú ember létrehozására törekszik. Már csak amiatt sem, mert a sejtmagátültetéses módszer során hímivarsejt nélkül jön létre az embrió, így abból már egy „teljes individuum nem keletkezhet, de szinte bármilyen szerv vagy szövet irányában képesek a továbbfejlődésre”).587
„Amennyiben nem másolják le egy az egyben az emberi egyedet, hanem annak csupán egy szövetét vagy szervét hozzák létre, egyes vélemények szerint nem történik emberi egyed másolása.”588 Így vannak olyan államok, melyek egyáltalán nem szabályozzák ezt a kérdést, de vannak olyan államok is (az Amerikai Egyesült Államok több állama, Svédország, Belgium, Dél-Korea, Japán), ahol a terápiás célú klónozás megengedett. 2005 januárjában hirdették ki Dél-Koreában a terápiás célú klónozást megengedő bioetikai törvényt, amellyel kapcsolatban az ellenvélemények leginkább abba az irányba hatottak, hogy szerették volna, ha a törvény még inkább a jogbiztonságot szolgálja az emberi méltóság védelme érdekében, valamint, ha Dél-Koreában is büntetendő cselekménnyé válna a teljes emberi egyedmásolás.589
A reproduktív célú klónozás által felvetett kérdések
A reproduktív célú klónozással kapcsolatban felmerülő első aggály az, hogy egyelőre nincs a tudomány birtokában elég ismeret ahhoz, hogy kijelenthesse, hogy ha törvény engedné is az emberi egyed másolását, úgy egy olyan emberi egyedet tudnának létrehozni, aki nem szenvedne semmilyen rendellenességben, betegségben. Továbbá, ez a fajta eljárás olyan mérvű beavatkozást jelente az emberiség génkészletébe, az emberi sokszínűségbe, hogy az meghatározná a jövő generációinak az életét. További ellenvetés az eljárással kapcsolatban az, hogy vajon milyen célt szolgálna egy ember teljes lemásolása: valóban létre szeretnének hozni még egy ugyanolyan embert, mint aki már létezik vagy valamilyen önös célból és érdekből hoznák létre, mely esetben, ha már nincs rá szükségük, csak úgy sarokba ültethetnék létjogosultságától vesztetten. Továbbá, az emberi méltósággal összefüggésben és így az emberek egyenlőségével kapcsolatban „kérdésként merülne fel például, hogy ki lehetne jogosult arra, hogy az egyedmásolás révén vele azonos génállományú egyént hozzanak létre.
Ha ez idővel csak megfelelő ellenérték megfizetésétől függene, akkor az tovább súlyosbíthatná
586 JULESZ (2016) i.m. 119. o.
587 NAVRATYIL i.m. 217. o.
588 JULESZ (2016) i.m. 120. o.
589 JULESZ (2016) i.m. 120. o.
a társadalmi egyenlőtlenségeket.”590 Ami tovább veszélyeztetné az emberi méltósághoz való jogot, hiszen különbséget tenne ember és ember között aszerint, hogy kit lehet klónozni és kit nem, ezzel teret adva az eugenika újbóli megmutatkozásának.