eszmék nem találnak viszhangra , s az államiság fogalma egészen más tekintetből esik megitélés alá ; a Cicero- féle állam meghatáro zást nem az emberi , hanem merőben az isteni államra véli alkalmaz hatónak , mert pusztán emberi természetü egyesület jogot és igazsá got szükségképen nélkülöz ; a földi állam pedig csupán az ideiglenes és tökéletlen, tagjainak vágyait és törekvéseit kellően ki nem elégitö békére való egyesület. Aquinoi szent Tamásnál az ellentét a túl világi és az emberi állam közt az egyháznak, mint közbenső intéz ménynek , felfogása által mérsékeltetik , és míg az egyház, mint közvetlenül isteni intézményen alapuló, és nem pusztán, sőt nem is főképen emberi jellegü intézmény magasabb rangu , az állam mint legmagasabb merőben emberi közösség szerepel , » arra irányul, hogy az emberi élet önmagának eleget tegyen , « » magasabban áll tehát, mint minden egyéb közösség, a melyet az emberi értelem meg ismerhet , megállapíthat vagy érvényesíthet , és minden egyéb közösség az államhoz füzödik . « Még egy lépéssel tovább halad Dante, a ki az eszményi államot, a világ fölé kiterjedő császári monarchiát, mint az isteni szándék föltétlen eszközét az egyház mellé állítja, és a világi államot, mint az egységes uralmat hatá rozza meg , » a mely mindenek fölött áll , a mik az időben léteznek, vagy a mikre időbeli lét mértéke alkalmazható. « Bodin ellenben a teljesen világi és észleges álláspontra helyezkedik , és nem gondol az egység és föltétlenség rejtélyeivel ; szerinte » az állam a csalá doknak és azok közt közös ügyeknek főhatalom által és észszerüleg rendezett sokasága ,« s ugyancsak számos más e korbeli, kivált a patriarchalis nézetekre hajló, irónál viszszatérést tapasztalhatni az aristotelikus meghatározás mozzanataihoz, a mennyiben az állam alkatelemei gyanánt nem egyéneket, de családokat vagy községe
AZ ÁLLAM FOGALMA ÉS ELEMEI . 273
ket említenek . Grotius viszont a cicerói meghatározáshoz ragaszko dik , a melyet az állam teljességének kiemelésével kiegészít , midőn az államot a szabad emberek tökéletes egyesületének mondja, a mely a jog élvezetének és a közös haszonnak czéljából társasult.
Hobbes az első , a ki az állam kizárólagosságát és a főhatalom fel tétlenségét teljes mértékben hangoztatja ; az állam nála a halandó isten, az egységes személy , a melynek cselekvényei szerzőjévé az emberek nagy száma tette magát , mindegyiknek kölcsönös meg egyezése által minden mással a végből, hogy az mindnyájuk hatal mát a béke biztosítására és közös védelemre felhasználja. Spinoza hozzá csatlakozik , a mennyiben az államot mint a főhatalom egész testét fogja fel. A Hobbes - féle meghatározást azután a XVII . és XVIII. századbeli természetjogi irók csekély eltérésekkel követik ; figyelemre méltó e tekintetben, hogy Pufendorf e meghatározásba még az erkölcsi személyiség kifejezést vegyíti , a mi a jogi szemé
lyiség közönséges, főleg magánjogi értelmezése mellett az államjog
magánjogi szempontból való felfogását még előmozdította, elany nyira, hogy végre Schlözernél az államot pusztán igen bonyolult gépezetnek látjuk kijelentve .Kantnál » az állam az emberek tömegének egyesülése jogtör vények alatt , « vagy pedig » a népben egymással viszonyban levő egyeseknek egésze , vonatkozással saját tagjaira .« E meghatározás teljesen az állam mechanikus felfogását tükrözteti viszsza, és azt merőben a gyakorlati ész követelményeivel hozza öszszefüggésbe.
Ez ellen fordulnak a német történeti iskola meghatározásai, a me lyekben az állam mint a szellemi népközösség testi alakja, vagy a nép szerves jelentkezése van leirva , míg a Hegel -féle meghatározásban , hogy » az állam az erkölcsi eszme valósága, az öszszetes szabadság megvalósítása, az erkölcsi egész , « a merőben történeti és pusztán rationalistikus nézetek fölé magasabb álláspontra való helyezkedés általi kiegyenlítésüknek törekvése nyilatkozik , és egyszersmind viszszatérés a platonikus felfogásra, a melylyel az állam fogalma meghatározásának kisérlete megindult. Azóta , kivált Hegel , Herbart és Krause egymástól független , bár majdnem egyidejü különbözte tései az állam és a társadalom közt az állam fogalmának meghatá
174 KILENCZEDIK FEJEZET.
rozásait uj irányba terelték , és Stahl , Mohl, Bluntschli, Trendelen burg, Ahrens megannyian az állam és a társadalmi körök vagy öszszegük, valamint feladataik viszonyát iparkodnak meghatározá saik alapjává tenni , míg a Hegelhez vagy a történeti iskola gondo latmenetéhez szorosabban ragaszkodók a nép vagy a nemzet fogal mával való kapcsolatot igyekeznek kifejezésre juttatni, és így az
állam meghatározásába a ma tényleg uralkodó nemzeti állam lénye
gét és ismérveit foglalni.
TIZEDIK FEJEZET .
Az állam keletkezése .
Az állam keletkezésének kérdése összefügg fog a l má v a l. – Elméleti és gyakorlati jelentősége . – Nem tör téneti , hanem metaphysikai kérdés történeti alak ba n .
Azonos a z uralkodók és az alattvalók közti különb
ség eredetének kérdésével ; egyszersmind fölvettetett
mint az eredeti álla m alkat kérdése . A társadalmi fej
lödés törvényeiből levonható megoldás. – Az ókori fel fog á s. – A theokratikus és hierarchikus elméletek A patriarchalis és patrimonialis elméletek - Az uj kori theokratikus jellegü elméletek. - A szerződési elméletek. - Közös alapföltételezéseik és jelleg ük.
Grotius,Hobbes, Milton és Locke, Pufendorf, Rousseau és Kant elméletei – Metaphysikai elméletek ; a történeti
iskola elmélete . Az állam keletkezési elméletek vi szonyla gossá ga.
1. §. Az államfogalom megállapítására vonatkozó törekvés vezetett az állam keletkezésének kutatására is, a mely jelentőségét amattól nyerte. Magában véve ugyanis az állam keletkezése merő ben történeti kérdésnek látszik , a melynek érdeke pusztán tudo mányos ; tényleg azonban alig fordult elő az államjognak mozza nata , a mely nagyobb viták tárgyává vált , és a melynek nagyobb horderejü gyakorlati következmények tulajdoníttattak volna. Addig ugyanis, a míg az állam természetének merőben elméleti fejtegeté sével jelentkezik kapcsolatosan, az egész ókoron át , az állam eredete aránylag csekély figyelemben részesül; de mihelyt az állam fogalma az egyházéval jutott ellentétbe, önálló jogosultságának vagy szár
176 TIZEDIK FEJEZET .
mazékos ,2 közvetett voltának kutatása rendkivül fontosnak tün tette föl tekintélye eredetének kérdését ; utóbb pedig a közhatalom korlátainak és erkölcsi túlsúlyának indokolása az egyéni szabad sággal és önczélusággal szemben szintén gyakorlati értéküvé tette annak megoldását, hogyan keletkeztek az emberi közösségek , hon nan ered egységes tudatuk és cselekvő képességük . Ezzel kapcso latban a természetes, tökéletes , és helyes fogalmainak szokásszerüvé vált azonosítása következtében az állam keletkezése egyszersmind az eredeti, természetes, és ennél fogva a tökéletes kormányalkat kér dése gyanánt is szerepelt . Az állam azon felfogása mellett, a mely azt közvetlenül az egyes emberek tömegéből származtatta, az állam keletkezésének előadása mint azon feladat megfejtése jelentkezett ,